358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Rómában, 2001. november 3-án elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

(A Magyarország csatlakozásáról szóló okirat letétbe helyezése 2004. március 4. napján megtörtént, az Egyezmény - 28. cikkének 1. bekezdése értelmében - a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2004. június 29-én hatályba lépett.)
1. § A Kormány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Konferenciájának 31. ülésszakán, Rómában, 2001. november 3-án elfogadott, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi egyezmény

Preambulum

A Szerződő Felek
meggyőződve az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások speciális jellegéről, különleges jellegzetességeiről és azokról a problémákról, amelyek különleges megoldásokat tesznek szükségessé,
aggódva ezen erőforrások folyamatos pusztulása miatt,
annak ismeretében, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások védelme az országok közös érdeke, mivel minden ország nagymértékben függ az élelmezési és mezőgazdasági célú, máshol honos növényi génkészlettől,
felismerve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése, feltárása, összegyűjtése, jellegzetességeinek leírása, kiértékelése és dokumentálása elengedhetetlen a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó Római Nyilatkozat és a Világélelmezési Csúcstalálkozó Cselekvési Terve céljainak teljesítéséhez és a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez a jelenlegi és a jövőbeni generációk számára, és hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok technikai kapacitását sürgősen növelni kell annak érdekében, hogy vállalhassák ezeket a feladatokat,
megjegyezve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos globális cselekvési terv az ilyen jellegű tevékenységek nemzetközi szinten elfogadott kereteit alkotja,
elismerve továbbá, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások alkotják azt az alapanyagot, amely nélkülözhetetlen a haszonnövények genetikai fejlesztéséhez, akár a mezőgazdasági termelők által alkalmazott kiválogatás, a klasszikus növénynemesítés vagy a modern biotechnológiai módszerek alkalmazása esetén, és elengedhetetlen az előre megjósolhatatlan környezeti változásokhoz történő alkalmazkodás és a jövőbeni emberi szükségletek kielégítése szempontjából,
megerősítve, hogy a világ összes régiójában dolgozó mezőgazdasági termelők múltbeli, jelenlegi és jövőbeni hozzájárulásai alkotják a mezőgazdasági termelők jogainak alapját, különös tekintettel a származási és diverzitás központokra, amelyekkel hozzájárultak ezen erőforrások megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez és elérhetővé tételéhez,
megerősítve továbbá, hogy a jelen Egyezményben elismert jogok, amelyek a gazdaságokban termesztett magvak és előállított más szaporítóanyagok felhasználásával, cseréjével és értékesítésével kapcsolatosak, valamint az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából fakadó hasznok igazságos és méltányos elosztásával kapcsolatos döntéshozatalban való részvétel joga alapvető jelentőségűek a mezőgazdasági termelők jogainak érvényesítésében, valamint a mezőgazdasági termelők jogainak nemzeti és nemzetközi szinten történő támogatásában,
felismerve, hogy jelen Egyezménynek és más, a jelen Egyezmény tekintetében releváns nemzetközi megállapodásoknak kölcsönösen támogatniuk kell a fenntartható mezőgazdasági termelést és élelmezési biztonságot,
megerősítve, hogy jelen Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint ami bármilyen módon is megváltoztatná a Szerződő Felek más nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogait és kötelezettségeit,
megértve, hogy a fenti felsorolásnak nem az a célja, hogy hierarchiát hozzon létre jelen Egyezmény és más nemzetközi megállapodások között,
annak tudatában, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások kezelésével kapcsolatos kérdések a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a kereskedelem közös pontjában helyezkednek el, és abban a meggyőződésben, hogy az említett szektorok között együttműködésre van szükség,
annak tudatában, hogy ezek a szektorok felelősséggel tartoznak a múltbeli és a jövőbeni generációk felé a világ élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások sokféleségének megőrzéséért,
felismerve, hogy az államok az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos szuverén jogaik gyakorlása során kölcsönös előnyökre tesznek szert egy hatékony Multilaterális Rendszer létrehozásával, amely rendszernek az a célja, hogy megkönnyítse a hozzáférést ezen erőforrások kiválasztott fajtáihoz és az ezek felhasználásából származó hasznok igazságos és méltányos elosztását,
azzal a vággyal, hogy megkössenek egy nemzetközi megállapodást az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének keretein belül, amelyre a továbbiakban FAO rövidítéssel hivatkozunk, a FAO Alapokmányának XIV. cikke szerint,
megállapodnak a következőkben:

I. Rész

BEVEZETÉS

1. cikk

Célkitűzések

1.1. Jelen Egyezmény célja az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint az ezek felhasználásából származó hasznok igazságos és méltányos elosztása, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel összhangban, a fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmezési biztonság érdekében.
1.2. Ezen célkitűzéseket jelen Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével és a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel történő szoros összekapcsolásával kell megvalósítani.
2. cikk

Értelmező rendelkezések

Jelen Egyezmény céljainak megfelelően a következő kifejezések az alábbiakban meghatározott jelentéstartalmat hordozzák. Ezek a meghatározások nem terjednek ki a kereskedelmi árucikkek forgalmazására.
„In situ megőrzés”: az ökológiai rendszerek és a természetes élőhelyek megőrzését, valamint a fajok életképes állományainak természetes környezetükben történő fenntartását és helyreállítását, kultúr- vagy termesztett növényfajok esetében pedig azokban a környezetekben történő fenntartását és helyreállítását jelenti, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak.
„Ex situ megőrzés”: az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások természetes élőhelyükön kívül történő megőrzése.
„Élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások”: minden növényi eredetű genetikai anyag, amely tényleges vagy potenciális értéket képvisel az élelmezésben és a mezőgazdaságban.
„Genetikai anyag”: minden növényi eredetű anyag, ideszámítva a reproduktív és a vegetatív szaporítóanyagokat, amelyek funkcionális öröklési egységeket tartalmaznak.
„Változat”: olyan növénycsoport a legalacsonyabb rendszertani egységen belül, amely a megkülönböztethetőségen és egyéb genetikai jellegzetességein alapuló reprodukálható megnyilvánulásai alapján van meghatározva.
„Ex situ gyűjtemény”: a természetes élőhelyen kívül fenntartott élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások gyűjteménye.
„Származási központ”: az a földrajzi körzet, ahol a kultúr- vagy vad növényfajok jellegzetes tulajdonságai eredetileg kialakultak.
„Kultúrnövény diverzitás-központ”: az a földrajzi körzet, ahol a növényfaj genetikai sokfélesége megtalálható in situ körülmények között.
3. cikk

Hatály

Jelen Egyezmény az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokra vonatkozik.

II. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy törvényei, rendeletei és eljárásai megfeleljenek a jelen Egyezményben lefektetett kötelezettségeknek.
5. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése, feltárása, jellegzetességeinek leírása, kiértékelése és dokumentálása

5.1. Minden Szerződő Fél elősegíti saját nemzeti jogszabályainak megfelelően, és ahol ez szükséges, a más Szerződő Felekkel történő együttműködés során az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások integrált módon történő feltárását, megőrzését és fenntartható használatát, és szükség szerint különösen:
a) áttekinti és nyilvántartásba veszi az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, ideértve azokat is, amelyek potenciálisan felhasználhatók, figyelembe véve a meglévő populációban tapasztalható változatosság állapotát és fokát, és amennyire ez lehetséges, felméri az ezeket fenyegető veszélyeket;
b) előmozdítja az élelmezési és mezőgazdasági célú veszélyeztetett vagy potenciálisan felhasználható növényi génforrások és az azokra vonatkozó releváns információk összegyűjtését;
c) szükség szerint előmozdítja vagy támogatja a mezőgazdasági termelők és a helyi közösségek erőfeszítéseit, amelyek földterületükön élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal történő gazdálkodásra és azok megőrzésére irányulnak;
d) előmozdítja a kultúrnövények vad rokonainak és a vadon termő élelmiszer-előállításban használt növények in situ megőrzését, ideszámítva a védett területeket is, támogatva többek között az őslakos és a helyi közösségek törekvéseit;
e) együttműködik az ex situ megőrzés hatékony és fenntartható rendszere kidolgozásának előmozdításában, különös figyelmet fordítva a megfelelő dokumentációra, a leíró és értékelő vizsgálatokra, a felújító vetések végzésére, és elősegíti az ezt a célt szolgáló megfelelő technológiák kidolgozását és átadását, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használatának továbbfejlesztése céljából;
f) figyelemmel kíséri az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrás gyűjtemények életképességét, a változatosság mértékét és genetikai integritását.
5.2. A Szerződő Felek amennyire lehetséges, lépéseket tesznek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat fenyegető veszélyek minimalizálására, és ahol ez lehetséges, megszüntetésére.
6. cikk

A növényi génforrások fenntartható használata

6.1. A Szerződő Felek megfelelő politikai és jogi intézkedéseket dolgoznak ki és tartanak fenn, amelyek elősegítik az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használatát.
6.2. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások fenntartható használata a következő intézkedéseket foglalhatja magában:
a) „méltányos” mezőgazdasági politika követése, amely megfelelő módon elősegíti különféle olyan földművelési rendszerek kidolgozását és fenntartását, amelyek javítják a mezőgazdaságban a biológiai sokféleség és az egyéb természeti erőforrások fenntartható használatát;
b) azon kutatások támogatása, amelyek javítják és megőrzik a biológiai sokféleséget azáltal, hogy maximalizálják a fajtán belüli és a fajták közötti változatosságot a mezőgazdasági termelők érdekében, különös tekintettel azokra, akik létrehoznak és fenntartanak saját fajtákat, és alkalmazzák az ökológiai alapelveket a talaj termékenységének fenntartásában, valamint a betegségek, a gyomok és a rovarkártevők elleni harcban;
c) szükség szerint azon nemesítési erőfeszítések támogatása, amelyek a mezőgazdasági termelők részvételével - különösen a fejlődő országokban - növelik az olyan fajták kifejlesztésének képességét, amelyek különösen megfelelnek a szociális, a gazdasági és az ökológiai feltételeknek, beleértve a gyenge termőképességű földterületeket is;
d) a kultúrnövények genetikai alapjának kiszélesítése és a mezőgazdasági termelők számára elérhető genetikai változatosság növelése;
e) a helyi és a helyi körülményekhez alkalmazkodó növényfajták, változatok és kevéssé hasznosított fajok kiterjedtebb használatának megfelelő módon történő elősegítése;
f) a változatok és fajok sokfélesége szélesebb körű használatának támogatása megfelelő módon a köztermesztés/gazdálkodás, a megőrzés és a fenntartható használat keretein belül, erős kapcsolatok létrehozása a növénynemesítés és a mezőgazdasági fejlesztés között a növények genetikai sebezhetőségének és genetikai leromlásának csökkentése céljából, és a világ megnövekedett élelmiszer-termelésének a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető elősegítése érdekében; és
g) azoknak a növénynemesítési stratégiáknak és rendelkezéseknek a felülvizsgálata és szükség szerint kiigazítása, amelyek a fajták és vetőmagvak forgalomba hozatalával kapcsolatosak.
7. cikk

Nemzeti kötelezettségek és nemzetközi együttműködés

7.1. Minden Szerződő Fél a megfelelő módon integrálja mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájába és programjaiba az 5. és a 6. cikkekben felsorolt tevékenységeket, és közvetlenül vagy a FAO és más releváns nemzetközi szervezetek útján együttműködik más Szerződő Felekkel az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésében és fenntartásában.
7.2. A nemzetközi együttműködés különösen a következő célok megvalósítására irányul:
a) a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kapacitásainak létrehozása vagy megerősítése az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartásának tekintetében;
b) a nemzetközi tevékenységek fokozása a megőrzés, a kiértékelés, a dokumentálás, a genetikai haladás, a növénynemesítés és a vetőmagszaporítás elősegítése érdekében, valamint az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások, a vonatkozó információk és a technológiai ismeretek megosztása, hozzáférhetővé tétele és cseréje, a IV. rész rendelkezéseivel összhangban;
c) az V. részben előírt intézményi rendszer fenntartása és megerősítése; és
d) a 18. cikkben lefektetett finanszírozási stratégia megvalósítása.
8. cikk

Technikai segítségnyújtás

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a Szerződő Feleknek biztosított technikai segítségnyújtást, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, akár bilaterális alapon, akár a megfelelő nemzetközi szervezetek útján, jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából.

III. Rész

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JOGAI

9. cikk

A mezőgazdasági termelők jogai

9.1. A Szerződő Felek elismerik azt a rendkívüli hozzájárulást, amelyet a helyi, őshonos közösségek és mezőgazdasági termelők a világ összes régiójában - és különösen a növények származási és diverzitás-központjaiban - tettek és továbbra is tesznek szerte a világon az élelmezés és a mezőgazdasági termelés alapját képező növényi génforrások megőrzésében és továbbfejlesztésében.
9.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a nemzeti kormányok viselik a felelősséget a mezőgazdasági termelők élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásokkal kapcsolatos jogainak realizálásáért. Minden Szerződő Fél köteles a mezőgazdasági termelők szükségleteivel és prioritásaival összhangban és a nemzeti törvényeknek megfelelően intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termelők jogainak megvédelmezéséért és előmozdításáért, ideszámítva a következőket:
a) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos alapvető tradicionális ismeretek védelme;
b) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából származó hasznok elosztásában való méltányos részesedéshez fűződő jog;
c) a nemzeti döntéshozatalban való részvételhez fűződő jog az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartásával kapcsolatos kérdésekben.
9.3. Jelen cikkben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozná a mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági termelés során előállított magvak/szaporítóanyagok megóvásához, felhasználásához, cseréjéhez és értékesítéséhez fűződő jogait, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, és amint ez indokolt.

IV. Rész

A HOZZÁFÉRÉS ÉS A HASZONMEGOSZTÁS MULTILATERÁLIS RENDSZERE

10. cikk

A hozzáférés és a haszonmegosztás Multilaterális Rendszere

10.1. A Szerződő Felek a más államokhoz fűződő kapcsolataik során elismerik az egyes államoknak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások feletti rendelkezéshez fűződő szuverén jogát, ideszámítva azt is, hogy a nemzeti kormányok jogosultak dönteni a forrásokhoz történő hozzáférésről, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
10.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy szuverén jogaik gyakorlásához létrehoznak egy hatékony, eredményes és átlátható, egymás kiegészítésén és kölcsönös támogatásán alapuló Multilaterális Rendszert, egyrészt az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, másrészt az említett erőforrások használatából származó hasznok igazságos és méltányos elosztására.
11. cikk

A Multilaterális Rendszer terjedelme

11.1. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint az ezek hasznosításából származó hasznok méltányos és igazságos elosztása, az 1. cikkben megfogalmazott célok előmozdítása érdekében a Multilaterális Rendszer kiterjed az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokra, amelyeket az élelmezés biztonsága és az egymásrautaltság kritériumai alapján állítottak össze.
11.2. A 11. cikk 1. bekezdésében meghatározott Multilaterális Rendszer tartalmaz minden, az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrást, amelyek a Szerződő Felek kezelése és ellenőrzése alatt állnak és szabadon felhasználhatóak. A Multilaterális Rendszer által megvalósított lehető legnagyobb lefedettség elérése érdekében a Szerződő Felek felkérik az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások minden további tulajdonosát, hogy csatlakozzanak a Multilaterális Rendszerhez.
11.3. A Szerződő Felek megállapodnak továbbá, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Multilaterális Rendszerhez történő csatlakozásra ösztönözzék a joghatóságuk alá tartozó természetes és jogi személyeket, akik rendelkeznek az I. mellékletben felsorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal.
11.4. Az Irányító Testület az Egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül felméri, hogy milyen előrehaladást sikerült elérni a 11. cikk 3. bekezdésében említett, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások Multilaterális Rendszerbe történő bevonása területén. Ezen felmérést követően az Irányító Testület eldönti, hogy továbbra is lehetővé teszi-e a hozzáférést a 11. cikk 3. bekezdésben említett azon természetes és jogi személyek számára, akik nem csatlakoztak a Multilaterális Rendszerhez, vagy megteszi a szükségesnek vélt intézkedéseket.
11.5. A Multilaterális Rendszer tartalmazza azokat az I. mellékletben felsorolt, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, amelyek a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatások Konzultációs Csoportja Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjainak (CGIAR) „ex situ” gyűjteményébe tartoznak, a 15. cikk 1. bekezdés a) pontjának megfelelően, valamint amelyek más intézményeknél találhatóak, a 15. cikk 5. bekezdésével összhangban.
12. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés biztosítása a Multilaterális Rendszeren belül

12.1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren belül biztosított és a 11. cikkben meghatározott hozzáférésnek összhangban kell állnia jelen Egyezmény rendelkezéseivel.
12.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy megteszik a szükséges jogi és egyéb megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a többi Szerződő Fél hozzáférjen a génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül. Ebből a célból a hozzáférést bármelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartozó jogi és természetes személyek számára is biztosítják, a 11. cikk 4. bekezdésének rendelkezései szerint.
12.3. A hozzáférés biztosítása az alábbi feltételekkel történik:
a) A hozzáférést kizárólag élelmezési és mezőgazdasági célú kutatásokhoz, nemesítésekhez és képzésekhez kell biztosítani, azzal a feltétellel, hogy ezen célok nem tartalmazhatnak vegyi, gyógyszerészeti és/vagy más, nem élelmiszer/takarmány célú ipari felhasználásokat. Többféle hasznosítású növények (élelmiszer és nem élelmiszer) esetében a növény élelmezésbiztonsági jelentősége határozza meg a Multilaterális Rendszerbe történő beillesztését és a hozzáférés biztosítását;
b) A hozzáférést gyorsan kell nyújtani, a tételek egyedi ellenőrzése nélkül és díjmentesen, vagy ha díjat állapítanak meg, akkor ez nem haladhatja meg a minimális költségeket;
c) A szállítási engedélyekkel/a génforrásra vonatkozó „útlevéllel” kapcsolatos minden rendelkezésre álló adatot és - az alkalmazandó jognak megfelelően - bármely más rendelkezésre álló, nem bizalmas jellegű kapcsolódó leíró adatot rendelkezésre kell bocsátani az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal együtt;
d) A génforrásokhoz hozzáférést kapók nem tarthatnak igényt szellemi tulajdonjogra vagy más olyan jogokra, amelyek korlátozzák a további hozzáférést az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz, azok genetikai részeihez vagy alkotóelemeihez, a Multilaterális Rendszerből származó formában;
e) A nemesítés alatt álló, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférésről, ideszámítva a mezőgazdasági termelők által előállított anyagokat is, a fejlesztés időtartama alatt a nemesítő saját belátása szerint dönt;
f) A szellemi és más tulajdonjogokkal védett, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférésnek összhangban kell állnia a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal és a nemzeti jogszabályokkal;
g) Azoknak, akik hozzáférést kapnak a Multilaterális Rendszeren keresztül elérhető és megőrzött élelmezési és mezőgazdasági célra hasznosítható növényi génforrásokhoz, folyamatosan biztosítaniuk kell a hozzáférést az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül, jelen Egyezmény feltételei szerint;
h) A Szerződő Felek jelen cikk más rendelkezéseinek sérelme nélkül megállapodnak abban, hogy az in situ feltételek között található, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférést a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint kell biztosítani, vagy ha nem léteznek ilyen jogszabályok, akkor az Irányító Testület által elfogadott erre vonatkozó szabványok az irányadók.
12.4. Ebből a célból, a fenti 12. cikk 2. bekezdésével és a 12. cikk 3. bekezdésével összhangban, a lehetővé tett hozzáférést az anyagok átadását szabályozó minta megállapodásnak (az anyagok átadását szabályozó megállapodás a továbbiakban: MTA) megfelelően kell biztosítani, amelyet az Irányító Testületnek kell elfogadnia, és amelynek tartalmaznia kell a 12. cikk 3. bekezdésének a), d) és g) pontjaiban foglaltakat, valamint a 13. cikk 2. bekezdés d) pont (ii) alpontjában lefektetett, a haszonmegosztást szabályozó rendelkezéseket és jelen Egyezmény más vonatkozó rendelkezéseit, valamint azt a kikötést, hogy akik megkapják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat, biztosítják az anyagok átadását szabályozó minta megállapodás feltételeinek érvényesítését a génforrások más természetes vagy jogi személyek számára történő átadása, valamint a minden további átadása során is.
12.5. A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre az alkalmazandó joghatóság követelményeinek megfelelően, nemzeti jogrendjük alapján, arra az esetre nézve, ha szerződéses jogviták merülnek fel az MTA-k alapján, annak tudatában, hogy az MTA-k alapján felmerülő kötelezettségek kizárólag az érintett feleket terhelik.
12.6. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy váratlan katasztrófahelyzet esetén hozzáférést biztosítanak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz a Multilaterális Rendszeren keresztül abból a célból, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági rendszerek helyreállításához, együttműködve a katasztrófa-elhárítási koordinátorokkal.
13. cikk

Haszonmegosztás a Multilaterális Rendszerben

13.1. A Szerződő Felek felismerik, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz történő hozzáférés, amely a Multilaterális Rendszer része, önmagában is a Multilaterális Rendszer egyik nagy előnye, és megállapodnak abban, hogy az ebből származó hasznokat igazságos és méltányos módon meg kell osztani, jelen cikk rendelkezéseivel összhangban.
13.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásoknak a Multilaterális Rendszer keretein belül történő felhasználásából származó hasznokat, ideszámítva a kereskedelmi jellegű hasznokat is, igazságosan és méltányosan meg kell osztani, a következő mechanizmusokon keresztül: információk cseréje, hozzáférés a technológiához és a technológia átadása, a kapacitásfejlesztés, valamint a forgalomba hozatalból származó hasznok megosztása, figyelembe véve a prioritást élvező tevékenységi területeket a megvalósuló globális Cselekvési Tervben, az Irányító Testület útmutatásai szerint:
a) Információcsere:
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszer keretein belül egymás rendelkezésére bocsátják információikat, amelyek többek között tartalmaznak katalógusokat és nyilvántartásokat, információkat a technológiáról, a technikai, tudományos és szocio-gazdasági kutatások eredményeit, ideszámítva a szóban forgó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások jellegzetességeinek leírását, kiértékelését és felhasználását. Az ilyen jellegű információkat, amennyiben ezek nem bizalmas természetűek, az alkalmazandó jognak megfelelően és a nemzeti adottságokkal összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezen információkat jelen Egyezmény minden Szerződő Felének részére hozzáférhetővé kell tenni, a 17. cikkben lefektetett információs rendszeren keresztül.
b) Hozzáférés a technológiához és a technológia átadása:
(i) A Szerződő Felek vállalják, hogy biztosítják és/vagy lehetővé teszik a hozzáférést azokhoz a technológiákhoz, amelyek alkalmasak a Multilaterális Rendszerbe tartozó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésére, jellegzetességeinek leírására, kiértékelésére és felhasználására. Felismerve azt, hogy bizonyos technológiákat csak a genetikai anyagon keresztül lehet átadni, a Szerződő Felek kötelesek biztosítani és/vagy lehetővé tenni a hozzáférést az ilyen jellegű, a Multilaterális Rendszerbe tartozó technológiákhoz és genetikai anyagokhoz, valamint a Multilaterális Rendszer alapján nemesített változatokhoz és genetikai anyagokhoz, összhangban a 12. cikk rendelkezéseivel. Az említett technológiákhoz, nemesített változatokhoz és genetikai anyagokhoz való hozzáférést a vonatkozó tulajdonjogok és hozzáférési jogszabályok tiszteletben tartásával, és a nemzeti adottságok figyelembevételével kell biztosítani és/vagy lehetővé tenni.
(ii) A technológiához való hozzáférést és a technológia más országok számára történő átadását, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, a megfelelő intézkedéseken keresztül kell megvalósítani, amilyen például a növényekre épülő tematikus csoportok kialakítása és fenntartása az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználása céljából, illetve az azokban való részvétel, partnerség létrehozása a kutatások, a fejlesztések és a közös kereskedelmi vállalkozások területén, amelyek a kapott anyagokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, valamint a kutatási lehetőségekhez való hatékony hozzáféréssel kapcsolatosak.
(iii) A technológiának a fenti (i) és (ii) alpontokban említett átadását és az ahhoz való hozzáférést, ideértve a szellemi tulajdonjoggal védett technológiákat is, a Szerződő Felek közé tartozó fejlődő országok számára, különös tekintettel a kevésbé fejlett és az átmeneti gazdaságú országokra, méltányos és a lehető legkedvezőbb feltételekkel kell biztosítani és/vagy lehetővé tenni, különösen azoknak a technológiáknak az esetében, amelyeket fel lehet használni a genetikai erőforrások megőrzésére, valamint amelyek a fejlődő országok mezőgazdasági termelőinek javát szolgálják, ideszámítva azokat a koncessziós és preferenciális feltételeket is, amelyeket a Multilaterális Rendszeren keresztül kölcsönösen elfogadnak, többek között a partnerséget a kutatásban és a fejlesztésben. Az említett technológiákhoz való hozzáférést és a technológiák átadását olyan feltételekkel kell biztosítani, amelyek figyelembe veszik a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmét, és amelyek összeegyeztethetőek ezekkel.
c) Kapacitásfejlesztés:
Figyelembe véve a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok szükségleteit, amelyek kifejeződnek az ezen országok terveiben és programjaiban az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos kapacitások fejlesztésének prioritássá nyilvánításában, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszerbe tartozó élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások tekintetében prioritást biztosítanak (i) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos tudományos és technikai oktatási és képzési programok létrehozásának és/vagy megerősítésének, (ii) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára vonatkozó lehetőségek fejlesztésének és megerősítésének, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, és (iii) tudományos kutatások végzésének, a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, és ahol lehetséges az említett országok intézményeivel való együttműködésben, továbbá az ilyen jellegű kutatásokhoz szükséges kapacitások fejlesztésének azokon a területeken, ahol erre az említett országoknak szükségük van.
d) A forgalomba hozatal pénzügyi és más hasznainak megosztása:
(i) A Szerződő Felek a Multilaterális Rendszer keretein belül megállapodnak abban, hogy lépéseket tesznek a kereskedelmi hasznok megosztásának végrehajtása érdekében azáltal, hogy a magán és a közszektor részt vesz a jelen cikkben meghatározott tevékenységekben, partnerségek és együttműködések útján, valamint úgy, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok magánszektorát bevonják a kutatásokba és a technológiai fejlesztésekbe;
(ii) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a 12. cikk 4. bekezdésében említett anyag átadási minta megállapodásnak tartalmaznia kell azt a követelményt, hogy aki az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz hozzáférést kap, és forgalomba hoz egy olyan terméket, amely növényi génforrás, és amely tartalmaz olyan anyagokat, amelyekhez a Multilaterális Rendszeren keresztül fért hozzá, köteles a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában említett mechanizmuson keresztül befizetni az említett termék forgalomba hozatalából származó hasznok méltányos részét, mert ebben az esetben a termék forgalomba hozóját ösztönözni kell az ilyen jellegű befizetések teljesítésére, kivéve, ha a termék minden korlátozás nélkül hozzáférhető mások számára további kutatások és fajtanemesítés céljára.
Az Irányító Testület az első ülésén köteles meghatározni a befizetések mértékét, formáját és módját a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően. Az Irányító Testület dönthet úgy, hogy különféle befizetési szinteket hoz létre a génforrásokhoz hozzáférést kapók különböző kategóriákba sorolásával. Dönthet továbbá úgy, hogy szükség van a befizetések alóli mentességek meghatározására a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok mezőgazdasági kistermelői számára. Az Irányító Testület időről időre felülvizsgálja a befizetési szinteket a hasznok igazságos és méltányos megosztásának elérése céljából, és az Egyezmény hatálybalépésétől számított öt éven belül felméri, hogy a kötelező befizetési követelmény, amelyet az MTA meghatároz, vonatkozzon-e azokra az esetekre is, amikor a forgalomba hozott termékek minden korlátozás nélkül mások rendelkezésére állnak további kutatások és fajtanemesítés céljára.
13.3. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások felhasználásából származó hasznoknak, amelyek a Multilaterális Rendszer alapján megosztásra kerülnek, közvetlen és közvetett módon elsősorban azokhoz a mezőgazdasági termelőkhöz kell áramlaniuk minden országban, de különösen a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, akik megőrzik és fenntartható módon felhasználják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat.
13.4. Az Irányító Testület az első ülésén mérlegeli a 18. cikkben létrehozott, a különleges támogatás releváns irányelveiről és kritériumairól elfogadott finanszírozási stratégiát, amelynek célja az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásoknak azon fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban történő megőrzése, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrások sokféleségéhez a Multilaterális Rendszer keretei között és/vagy amelyeknek speciális szükségleteik vannak.
13.5. A Szerződő Felek elismerik, hogy a globális cselekvési terv teljes megvalósításához szükséges kapacitás, különösen a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, nagymértékben függ jelen cikk, valamint a 18. cikkben szereplő finanszírozási stratégia hatékony megvalósításától.
13.6. A Szerződő Felek mérlegelik az önkéntes haszonmegosztási hozzájárulások stratégiájának módozatait, amely által az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokból hasznot húzó élelmiszer-feldolgozó ipar is hozzájárulna a Multilaterális Rendszerhez.

V. Rész

A TÁMOGATÁSOK ALKOTÓELEMEI

14. cikk

A globális cselekvési terv

Felismerve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartható használatának folyamatban lévő globális cselekvési terve rendkívül fontos jelen Szerződés szempontjából, a Szerződő Felek kötelesek elősegíteni annak hatékony megvalósítását, ideértve a nemzeti tevékenységeket, és ahol ez szükséges, a nemzetközi együttműködést egy koherens rendszer létrehozása érdekében, többek között a kapacitásfejlesztés, a technológia átadása és az információk kicserélése céljából, figyelembe véve a 13. cikk rendelkezéseit.
15. cikk

A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Konzultációs Csoportjának Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjai és más nemzetközi intézmények által fenntartott élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások ex situ gyűjteményei

15.1. A Szerződő Felek elismerik jelen Együttműködés jelentőségét az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások ex situ gyűjteményeinek szempontjából, amelyeket a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Konzultációs Csoportjának (a továbbiakban: CGIAR) Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Központjaiban (a továbbiakban: IARC-k) kezelnek. A Szerződő Felek felhívják az IARC-ket arra, hogy írjanak alá megállapodásokat az Irányító Testülettel az ex situ gyűjteményekről a következő kikötések és egyéb feltételek mellett:
a) A jelen Egyezmény I. mellékletében felsorolt és az IARC-k által kezelt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat hozzáférhetővé teszik, összhangban a jelen Egyezmény IV. részében lefektetett rendelkezésekkel.
b) A jelen Egyezmény I. mellékletében fel nem sorolt, az Egyezmény hatálybalépése előtt összegyűjtött és az IARC-k által kezelt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat hozzáférhetővé teszik, összhangban az IARC-k és a FAO közötti megállapodások alapján jelenleg alkalmazott MTA rendelkezéseivel. Ezt az MTA-t az Irányító Testület legkésőbb a második rendes ülésén módosítja, konzultálva az IARC-kkel, és összhangban jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel, különös tekintettel a 12. és a 13. cikkekre, a következő feltételeknek megfelelően:
(i) az IARC-k rendszeresen tájékoztatják az Irányító Testületet azokról az MTA-król, amelyekbe beléptek, az Irányító Testület által meghatározott ütemterv szerint;
(ii) azoknak a Szerződő Feleknek a számára, amelyeknek területén az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat in situ feltételek között összegyűjtötték, igény szerint mintákat biztosítanak az ilyen jellegű növényi génforrásokból, minden további MTA nélkül;
(iii) a fenti MTA-ból származó hasznokat, amelyek a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában említett mechanizmusból fakadóan jelentkeznek, elsősorban a kérdéses, élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai alapanyagok megőrzésére és fenntartható hasznosítására kell felhasználni, különösen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok nemzeti és regionális programjaiban, főként a diverzitás-központokban és a kevésbé fejlett országokban; és
(iv) az IARC-k képességeiknek megfelelően megteszik a szükséges lépéseket az MTA-k feltételeinek hatékony betartatása érdekében, és haladéktalanul tájékoztatják az Irányító Testületet azokról az esetekről, amikor valaki nem tartotta be ezeket a feltételeket.
c) Az IARC-k elismerik, hogy az Irányító Testület jogosult irányelvi útmutatásokat kiadni az általuk kezelt és a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó ex situ gyűjteményekről.
d) Az ex situ gyűjteményeket fenntartó tudományos és technikai létesítmények azon IARC-k felügyelete alatt maradnak, amelyek vállalják, hogy a nemzetközi szinten elfogadott szabványoknak megfelelően kezelik és gondozzák ezen ex situ gyűjteményeket, különös tekintettel a génbankokra vonatkozó szabványokra, amint azt a FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottsága jóváhagyta.
e) Az IARC kérésére a titkár megkísérli, hogy megfelelő technikai támogatást nyújtson.
f) A titkár bármikor jogosult a létesítményekhez való hozzáférésre, továbbá minden olyan tevékenység ellenőrzésére, amely közvetlenül összefügg a jelen cikk által lefedett anyagok megőrzésével és cseréjével.
g) Amennyiben az IARC-k által kezelt ezen ex situ gyűjtemények rendeltetésszerű fenntartását bármilyen esemény veszélyezteti vagy fenyegeti, ideszámítva a vis major eseteit is, a titkár a gyűjteményt befogadó ország beleegyezésével minden segítséget megad a gyűjtemény evakuálásához vagy elszállításához.
15.2. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Multilaterális Rendszer keretében hozzáférési lehetőséget biztosítanak a jelen Egyezmény I. számú mellékletében foglalt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz azon IARC-k és a CGIAR számára, amelyek aláírtak megállapodásokat az Irányító Testülettel jelen Egyezménnyel összhangban. Ezen központokat felveszik egy, a titkár által kezelt listára, amelyet a titkár kérésre a Szerződő Felek rendelkezésére bocsát.
15.3. Az I. mellékletben fel nem sorolt anyagokhoz, amelyeket az IARC-k jelen Egyezmény hatálybalépése után kapnak meg és tartanak fenn, biztosítani kell a hozzáférést IARC-k, valamint a génforrások származási országa vagy az ezen génforrásokat megszerző országok között kölcsönösen elfogadott feltételeknek megfelelően, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel vagy más alkalmazandó jogi normával összhangban.
15.4. A Szerződő Feleket arra ösztönözzük, hogy azoknak az IARC-knek a számára, amelyek aláírtak megállapodásokat az Irányító Testülettel, a kölcsönösen elfogadott feltételek mellett biztosítsák a hozzáférést az I. mellékletben fel nem sorolt élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz, amelyek fontosak az IARC-k programjai és tevékenységei szempontjából.
15.5. Az Irányító Testület szintén törekszik arra, hogy megállapodásokat kössön más releváns nemzetközi intézményekkel, a jelen cikkben megfogalmazott célokból.
16. cikk

Nemzetközi növényi génforrás hálózatok

16.1. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások nemzetközi hálózataiban jelenleg meglévő együttműködést ösztönözni kell, és tovább kell fejleszteni a jelenlegi intézkedések alapján, jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások lehető legnagyobb lefedettségének elérése érdekében.
16.2. A Szerződő Felek a megfelelő módon ösztönöznek minden releváns intézményt, ideszámítva a kormányzati, a magán, a nem kormányzati, a kutatási, a fajtanemesítési és az egyéb intézményeket, hogy vegyenek részt a nemzetközi hálózatban.
17. cikk

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások globális információs rendszere

17.1. A Szerződő Felek együttműködnek egy globális információs rendszer kidolgozásában és megerősítésében a jelenlegi információs rendszerek alapján, hogy megkönnyítsék az információcserét az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos tudományos, technikai és környezetvédelmi kérdésekben, azzal a céllal, hogy az ilyen jellegű információcsere hozzájáruljon a hasznok megosztásához azáltal, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos információkat hozzáférhetővé teszik minden Szerződő Fél számára. A globális információs rendszer kidolgozása során törekedni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény „Clearing House” mechanizmusával való együttműködésre.
17.2. A Szerződő Felek által küldött bejelentések alapján létre kell hozni egy korai előrejelző rendszert azokra a veszélyekre vonatkozóan, amelyek fenyegetést jelentenek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások hatékony fenntartására nézve, az anyagok megőrzése érdekében.
17.3. A Szerződő Felek együttműködnek a FAO Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottságával a világ élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásai állapotának rendszeres felmérése céljából, a 14. cikkben hivatkozott globális cselekvési terv aktualizálásának elősegítése érdekében.

VI. Rész

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Pénzügyi erőforrások

18.1. A Szerződő Felek vállalják egy pénzügyi stratégia megvalósítását jelen Egyezmény végrehajtása céljából, összhangban jelen cikk rendelkezéseivel.
18.2. A pénzügyi stratégiának az a célja, hogy javítsa a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állását, átláthatóságát, hatékonyságát és eredményes felhasználását, a jelen Egyezmény keretei közé tartozó tevékenységek megvalósításakor.
18.3. A prioritást élvező tevékenységek, tervek és programok finanszírozásához szükséges pénzeszközök mobilizálása érdekében, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, és a globális cselekvési terv figyelembevételével az Irányító Testület köteles rendszeres időközönként meghatározni az ilyen jellegű finanszírozás célkitűzéseit.
18.4. Az említett finanszírozási stratégia értelmében:
a) A Szerződő Felek megteszik a szükséges és megfelelő intézkedéseket a releváns nemzetközi mechanizmusok, pénzalapok és testületek irányító testületein belül annak érdekében, hogy biztosítsák az előre meghatározható és közösen megállapított erőforrások hatékony felhasználásához a prioritást és a kellő odafigyelést, a jelen Egyezmény alapján összeállított tervek és programok végrehajtása céljából.
b) Az, hogy a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartozó Szerződő Felek milyen mértékben kötelesek ténylegesen megvalósítani a jelen Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeiket, a jelen cikkben említett erőforrások hatékony allokációjától függ, különösen a fejlődő országok kategóriájába tartozó Szerződő Felek esetében. Azok a Szerződő Felek, amelyek a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartoznak, kötelesek megfelelő prioritást tulajdonítani nemzeti terveikben a kapacitásfejlesztésnek az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatban.
c) Azok a Szerződő Felek, amelyek a fejlett országok kategóriájába tartoznak, gondoskodnak pénzügyi erőforrásokról, azok a Szerződő Felek pedig, amelyek a fejlődő országok vagy az átmeneti gazdaságú országok kategóriájába tartoznak, felhasználják ezeket a pénzügyi erőforrásokat jelen Egyezmény megvalósítása érdekében, bilaterális, regionális és multilaterális csatornákon keresztül. Az ilyen jellegű csatornák között szerepel a 19. cikk 3. bekezdés f) pontjában foglalt mechanizmus.
d) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy vállalják és biztosítják a pénzügyi erőforrásokat az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésének és fenntartható használatának nemzeti tevékenységeihez, a nemzet képességei és pénzügyi erőforrásai szerint. A biztosított pénzügyi erőforrásokat nem szabad olyan célokra felhasználni, amelyek nem állnak összhangban jelen Egyezménnyel, különös tekintettel az árucikkek nemzetközi forgalmazásához kapcsolódó területekre.
e) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a 13. cikk 2. bekezdés d) pontja szerinti pénzügyi hasznok a finanszírozási stratégia részét alkotják.
f) A Szerződő Felek, a 13. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével a magánszektor, a nem kormányzati szervezetek és más szervezetek gondoskodhatnak önkéntes hozzájárulásokról is. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Irányító Testület mérlegeli azokat a stratégiákat, amelyek előmozdíthatják az ilyen jellegű hozzájárulásokat.
18.5. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy prioritást biztosítanak a fejlődő országok mezőgazdasági termelőivel kapcsolatban elfogadott tervek és programok megvalósításának, különös tekintettel azon kevésbé fejlett országokra és az átmeneti gazdaságú országokra, amelyek megőrzik, és fenntartható módon használják az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokat.

VII. Rész

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Az Irányító Testület

19.1. Ezennel létrehozásra kerül jelen Egyezmény Irányító Testülete, amely az összes Szerződő Fél képviselőiből áll.
19.2. Az Irányító Testület minden döntését konszenzus alapján hozza meg, hacsak nem jutnak egyetértésre más döntési módról egyes döntések meghozatalának tekintetében, azzal a kivétellel, hogy a 23. és a 24. cikkekkel kapcsolatban mindig konszenzusra van szükség.
19.3. Az Irányító Testület feladatai, amelyeknek elő kell segíteniük jelen Egyezmény teljes megvalósítását, szem előtt tartva annak célkitűzéseit, különösen a következők:
a) irányelvi útmutatások és irányítás biztosítása a felügyelethez és ilyen jellegű javaslatok elfogadása jelen Egyezmény végrehajtásához, különös tekintettel a Multilaterális Rendszer működésére;
b) tervek és programok elfogadása jelen Egyezmény végrehajtásához;
c) jelen Egyezmény végrehajtásához a pénzügyi stratégiának az első ülésen való elfogadása és rendszeres felülvizsgálata, összhangban a 18. cikk rendelkezéseivel;
d) jelen Egyezmény költségvetésének elfogadása;
e) a szükséges pénzalapok rendelkezésre állásától függően az ilyen feladattal megbízott, alárendelt testületek szükségességének mérlegelése és létrehozása szükség szerint, valamint hatáskörük és összetételük meghatározása;
f) szükség szerint egy megfelelő mechanizmus létrehozása, amilyen például egy pénzalapkezelő testület/letéti számla, azoknak a pénzügyi erőforrásoknak a fogadására és felhasználására, amelyek jelen Egyezmény végrehajtásának céljaira felhalmozódnak;
g) együttműködés létrehozása és fenntartása más releváns nemzetközi szervezetekkel és más szerződéses testületekkel azokban a kérdésekben, amelyekre jelen Egyezmény kiterjed, ideszámítva a pénzügyi stratégiában történő részvételüket is, ideértve különösen a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerződő feleinek konferenciáját;
h) szükség szerinti mérlegelése és elfogadása jelen Egyezmény módosításainak, összhangban a 23. cikk rendelkezéseivel;
i) szükség szerinti mérlegelése és elfogadása jelen Egyezmény mellékletei módosításainak, összhangban a 24. cikk rendelkezéseivel;
j) mérlegelése egy stratégia módozatainak az önkéntes hozzájárulások ösztönzésére, különösen a 13. és a 18. cikkekre történő hivatkozással;
k) egyéb olyan jellegű funkciók ellátása, amelyek szükségesek lehetnek jelen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében;
l) a releváns döntésekről a Biológiai Sokféleség Együttműködés szerződő feleinek konferenciájának, az egyéb releváns nemzetközi szervezeteknek és más szerződések Irányító Testületeinek értesítése;
m) szükség szerint tájékoztatás adása a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerződő felei konferenciájának, az egyéb releváns nemzetközi szervezeteknek és más szerződések Irányító Testületeinek a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről;
n) az IARC-kkel és más nemzetközi intézményekkel a 15. cikk alapján kötendő megállapodások feltételeinek jóváhagyása, ezenkívül a 15. cikkben leírt MTA felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.
19.4. A 19. cikk 6. bekezdésének megfelelően minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik, és az Irányító Testület ülésein egyetlen küldöttel képviseltetheti magát, akit elkísérhet a helyettese, valamint szakértők és tanácsadók. A helyettesek, a szakértők és a tanácsadók részt vehetnek az Irányító Testület ülésein, de csak abban az esetben szavazhatnak, ha megfelelő módon felhatalmazzák őket a küldött helyettesítésére.
19.5. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított szervezetei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint bármely olyan állam, amely nem tartozik jelen Egyezmény szerződő felei közé, megfigyelőként képviseltetheti magát az Irányító Testület ülésein. Bármely más testület vagy szervezet, legyen az akár kormányzati, akár nem kormányzati, amely illetékes az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos területeken, és amely értesítette a titkárságot arról, hogy megfigyelőként szeretné képviseltetni magát az Irányító Testület valamelyik ülésén, bebocsátható, kivéve akkor, ha a jelen lévő Szerződő Feleknek legalább az egyharmada óvást emel az említett szervezet jelenléte ellen. A megfigyelők bebocsátását és részvételét az Irányító Testület által elfogadott Eljárási Szabályok határozzák meg.
19.6. A FAO-nak az a tagszervezete, amely az Egyezmény aláírói közé tartozik, valamint ezen tagszervezet tagállamai, amelyek szintén az Egyezmény aláírói közé tartoznak, a FAO Alapokmánya és Általános Szabályai szerint kötelesek gyakorolni tagsági jogaikat és teljesíteni a tagságból fakadó kötelezettségeiket, a szükséges változtatásokkal (mutatis mutandis).
19.7. Az Irányító Testület elfogadja, és szükség szerint módosítja saját működési szabályzatát és pénzügyi szabályait, amelyek nem lehetnek ellentétesek jelen Egyezmény rendelkezéseivel.
19.8. A Szerződő Feleket képviselő küldöttek egyszerű többségének jelenlétére van szükség ahhoz, hogy az Irányító Testület bármely ülése határozatképes legyen.
19.9. Az Irányító Testület legalább kétévente rendes ülést tart. Ezeket az üléseket a lehetőségekhez képest úgy kell megszervezni, hogy kölcsönösen támogassák egymást az Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottságának rendes üléseivel.
19.10. Az Irányító Testület rendkívüli ülésére akkor kerül sor, amikor ezt az Irányító Testület szükségesnek tartja, vagy bármely Szerződő Fél írásban benyújtott kérésének megfelelően, azzal a feltétellel, hogy ezt az igényt legalább a Szerződő Felek egyharmadának támogatnia kell.
19.11. Az Irányító Testület a működési szabályzatnak megfelelően választja meg elnökét és alelnökeit (a továbbiakban együttesen: „Hivatal”).
20. cikk

A titkár

20.1. Az Irányító Testület titkárát a FAO főigazgatója nevezi ki az Irányító Testület jóváhagyásával. A titkár munkáját egy szükség szerint összeállított személyzet támogatja.
20.2. A titkár a következő feladatokat látja el:
a) megszervezi és biztosítja az adminisztrációs feladatokat az Irányító Testület üléseihez és az esetleg létrehozandó alárendelt testületek üléseihez;
b) támogatja az Irányító Testületet feladatainak ellátásában, ideszámítva azoknak a speciális feladatoknak a teljesítését is, amelyekkel az Irányító Testület megbízza őt;
c) tevékenységeiről beszámol az Irányító Testületnek.
20.3. A titkár tájékoztatja az összes Szerződő Felet és a főigazgatót a következőkről:
a) az Irányító Testület döntéseiről, a döntések elfogadásától számított hatvan napon belül;
b) a Szerződő Felektől jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban kapott információkról.
20.4. A titkár gondoskodik az Irányító Testület üléseinek dokumentálásáról, az Egyesült Nemzetek hat hivatalos nyelvén.
20.5. A titkár jelen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében együttműködik más szervezetekkel és más egyezmények irányító testületeivel, ideértve különösen a Biológiai Sokféleség Egyezmény titkárságát is.
21. cikk

Az Egyezmény rendelkezéseinek betartása

Az Irányító Testület az első ülésén mérlegeli és jóváhagyja az együttműködési, hatékony eljárásokat és működési mechanizmusokat jelen Egyezmény rendelkezései betartásának elősegítése érdekében, és abból a célból, hogy foglalkozni tudjon azokkal az esetekkel, amikor az említett rendelkezéseket nem teljesítik. Ezen eljárások és mechanizmusok közé tartozik az ellenőrzés, a tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása, ideértve a jogi tanácsadást vagy segítségnyújtást is, ha ez szükségessé válik, különös tekintettel a fejlődő országokra és az átmeneti gazdaságú országokra.
22. cikk

A vitás kérdések rendezése

22.1. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek között jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül valamilyen vitás kérdés, akkor az érintett felek megkísérelik a helyzet tárgyalások útján való rendezését.
22.2. Amennyiben az érintett felek tárgyalások útján nem tudnak megállapodásra jutni, közösen kérhetik egy harmadik fél megfelelő hivatalainak segítségét vagy közvetítését.
22.3. A Szerződő Felek jelen Egyezmény ratifikálásának, elfogadásának, megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásnak az időpontjában vagy bármely későbbi időpontban írásban nyilatkozhatnak a szerződés letéteményese felé, hogy amennyiben a vitás kérdéseket nem sikerül rendezniük a fenti 22. cikk 1. bekezdése vagy a 22. cikk 2. bekezdése alapján, akkor a viták rendezéséhez kötelező jelleggel elfogadják az alábbi lehetőségeket:
a) választottbíróság eljárása a jelen Egyezmény II. mellékletének 1. részében lefektetett eljárásoknak megfelelően;
b) a vitás kérdésnek az ENSZ Hágai Nemzetközi Bírósága elé történő terjesztése.
22.4. Amennyiben a vitában érintett felek nem fogadták el a fenti 22. cikk 3. bekezdésével összhangban ugyanazt, vagy bármely más eljárást, akkor a vitás kérdést békéltetés céljából be kell terjeszteni jelen Egyezmény II. melléklete 2. részének megfelelően, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.
23. cikk

Az Egyezmény módosítása

23.1. Jelen Egyezmény módosítására nézve bármely Szerződő Fél javaslatot tehet.
23.2. Jelen Egyezmény módosításait az Irányító Testület ülésén kell elfogadni. A titkárnak tájékoztatnia kell minden javasolt módosítás szövegéről a Szerződő Feleket legalább hat hónappal azon ülés időpontja előtt, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják.
23.3. Jelen Egyezmény minden módosítását kizárólag az Irányító Testület ülésén jelen lévő Szerződő Felek közötti létrejövő konszenzus útján lehet elfogadni.
23.4. Az Irányító Testület által elfogadott bármely módosítás az azt ratifikáló, elfogadó vagy megerősítő Szerződő Felek között azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek kétharmada letétbe helyezte a ratifikálást, elfogadást vagy megerősítést igazoló dokumentumot. Ezt követően a többi Szerződő Félre nézve a módosítás azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az érintett Szerződő Fél letétbe helyezte a ratifikációt, elfogadást vagy megerősítést igazoló dokumentumot.
23.5. Jelen cikk tekintetében a FAO valamely tagszervezete által letétbe helyezett dokumentumot nem lehet az ezen tagszervezet tagállamai által letétbe helyezett dokumentumokhoz képest kiegészítő dokumentumként figyelembe venni.
24. cikk

Mellékletek

24.1. Jelen Egyezmény mellékletei ezen Egyezmény szerves részét alkotják, és a jelen Egyezményre történő hivatkozás ugyanakkor az Egyezmény mellékleteire történő hivatkozást is jelenti.
24.2. Az Egyezmény módosításával kapcsolatos 23. cikk rendelkezései a mellékletek módosításaira is vonatkoznak.
25. cikk

Aláírás

Jelen Egyezményt 2001. november 3-tól 2002. november 4-ig aláírhatja a FAO minden tagja és minden olyan állam, amely nem tagja a FAO-nak, viszont tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ bármely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek.
26. cikk

Ratifikálás, elfogadás vagy megerősítés

Jelen Egyezményt a 25. cikk értelmében a FAO tagjainak és nem tagjainak egyaránt szükséges ratifikálniuk, elfogadniuk vagy megerősíteniük. A ratifikálást, elfogadást vagy megerősítést tanúsító dokumentumokat letétbe kell helyezni a letéteményesnél.
27. cikk

Csatlakozás

Jelen Egyezményhez csatlakozhat a FAO minden tagja és minden olyan állam, amely nem tagja a FAO-nak, viszont tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ bármely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, attól a naptól kezdve, amikor az Egyezmény aláírási határideje lezárul. A csatlakozási dokumentumokat letétbe kell helyezni a letéteményesnél.
28. cikk

Hatálybalépés

28.1. Jelen Egyezmény a 29. cikk 2. bekezdésében foglalt kikötéssel a negyvenedik ratifikációs, elfogadási, megerősítési vagy csatlakozási dokumentum letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba azzal a feltétellel, hogy legalább húsz ratifikációs, elfogadási, megerősítési vagy csatlakozási dokumentumot a FAO tagjai helyeznek letétbe.
28.2. A FAO mindazon tagjai és mindazon államok esetében, amelyek nem tagjai a FAO-nak, viszont tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ valamely szakosított szervének vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, amennyiben a 28. cikk 1. bekezdése szerinti negyvenedik dokumentum letétbe helyezését követően ratifikálják, fogadják el, erősítik meg jelen Egyezményt vagy csatlakoznak hozzá, az Egyezmény azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a ratifikálást, az elfogadást, a megerősítést vagy a csatlakozást igazoló dokumentumot letétbe helyezték.
29. cikk

A FAO tagszervezetei

29.1. Amikor a FAO valamely tagszervezete letétbe helyezi a ratifikálást, az elfogadást, a megerősítést vagy a jelen Szerződéshez történő csatlakozást igazoló dokumentumot, akkor a tagszervezet - a FAO Alapokmány II. 7. cikkének rendelkezéseivel összhangban - bejelenti azokat a változásokat, amelyek a FAO Alapokmány II. 5. cikkének értelmében benyújtott hatásköri nyilatkozatban megjelölt hatásköri megosztásban bekövetkeztek, amennyiben ez jelen Egyezmény elfogadására tekintettel szükséges. Jelen Egyezményben részes bármely Szerződő Fél bármikor felkérheti a FAO azon tagszervezetét, amely aláírta az Egyezményt, hogy közöljön információkat arról, hogy a tagszervezetek és a tagállamok közül ki viseli a felelősséget valamely konkrét, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó ügy megvalósításáért. A tagszervezet köteles ésszerű időn belül közölni ezt az információt.
29.2. A FAO tagszervezetei által letétbe helyezett ratifikációs, elfogadási, megerősítési, csatlakozási vagy kilépési dokumentumokat nem lehet az ezen tagszervezet tagállamai által letétbe helyezett dokumentumokhoz képest kiegészítő dokumentumként figyelembe venni.
30. cikk

Fenntartások

Jelen Egyezmény kapcsán nem lehet fenntartásokat kikötni.
31. cikk

Az Egyezményben nem részes országok

A Szerződő Felek arra ösztönzik a FAO minden olyan tagját és minden más államot, amely nem részese az Egyezménynek, hogy fogadja el jelen Egyezményt.
32. cikk

Felmondások

32.1. Az Egyezmény hatálybalépését követő két év eltelte után bármely Szerződő Fél bármikor értesítheti írásban a letéteményest arról, hogy felmondja az Egyezményt. A letéteményes köteles azonnal tájékoztatni erről az összes Szerződő Felet.
32.2. Az Egyezmény felmondása az értesítés kézhezvételének napját követő egy év elteltével lép hatályba.
33. cikk

Megszűnés

33.1. Jelen Egyezmény automatikusan megszűnik, ha a kilépések következtében a Szerződő Felek száma negyven alá csökken, hacsak a megmaradt Szerződő Felek egyhangúlág másként nem határoznak.
33.2. A letéteményes köteles értesíteni minden megmaradt Szerződő Felet, ha a Szerződő Felek száma negyvenre csökkent.
33.3. Az Egyezmény megszűnése esetén az eszközökről történő rendelkezést az Irányító Testület által elfogadott pénzügyi szabályok határozzák meg.
34. cikk

A letéteményes

Jelen Egyezmény letéteményese a FAO főigazgatója.
35. cikk

A hiteles szövegek

Jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.