362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi. A hatóság alapfeladataiként az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.
(2) A hatóságot az esélyegyenlőségi ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyeli.

A hatóság szervezete és vezetői

2. § (1) A hatóságot elnök vezeti, akit a miniszter és az igazságügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kinevezés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával határozatlan időre történik.
(2) Elnökké és elnökhelyettessé az a magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező jogász nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves, jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Az elnök a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően irányítja a hatóság gazdálkodását, ellátja képviseletét és gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes és a hatóság köztisztviselői tekintetében.
(4) Az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja.
3. § A hatóság elnökhelyettesét a Ktv. megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával az elnök határozatlan időre nevezi ki és menti fel.
4. § (1) A hatóság szervezeti és működési szabályzatát az elnök állapítja meg, és azt a miniszter hagyja jóvá.
(2) A hatóság szervezeti és működési szabályzatát a hatóság honlapján közzé kell tenni.

A hatóság eljárásának részletes szabályai

5. § A hatóság az Ebktv. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében lefolytatott eljárásokban a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a 6-15. §-okban foglaltak szerint jár el.

Az eljárásban részt vevő ügyfelek

6. § E rendelet alkalmazásában:
a) kérelmező: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az Ebktv. 15. § (1) bekezdés a) pontja vagy 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének magállapítását maga kezdeményezte, vagy arra jogosult lett volna és az eljárásban ügyfélnek minősül;
b) eljárás alá vont személy: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is, akivel vagy amellyel szemben az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárást folytatják.

Elintézési határidő

7. § (1) A hatóság az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történő megindításától számított hetvenöt napon belül hozza meg.
(2) A hatóság az érdemi határozatot soron kívül, de legkésőbb a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történő megindításától számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha
a) az ügyfél kiskorú,
b) az eljárás megindítását az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 18. §-ának (3) bekezdése alapján az országgyűlési biztos kezdeményezte, vagy
c) az eljárás megindítását az ügyész kezdeményezte.

Idézés

8. § (1) A hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt, ha személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik. Az idézett személy meghallgatását a hatóság foganatosítja.
(2) Ha az eljárás során a hatóság tárgyalást tart, az ott meghallgatandó személyeket azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén a kérelmező lakik vagy tartózkodik.
(3) Amennyiben az eljárás alá vont személy az (1)-(2) bekezdésekben megjelölt
a) önkormányzat vagy az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás,
b) az a) pont alatti szervek által fenntartott költségvetési szerv,
c) az a) pont alatti szervek által alapított vagy támogatott alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, vagy
d) az a)-b) pontok alatti szervek részvételével működő gazdasági társaság,
a személyeket a lakóhelyéről, illetőleg tartózkodási helyéről legjobban megközelíthető, nem érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére kell idézni.
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések alkalmazása aránytalan nehézséggel vagy az eljárás elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyeket a hatóság - a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett - székhelyére is idézheti.

Tárgyalás a bejelentésre indult eljárásban

9. § (1) A hatóság a bejelentésre indult eljárásban - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - tárgyalást tart.
(2) A hatóság a tárgyalás tartását mellőzheti, ha
a) a kérelem nyilvánvalóan alaptalan,
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és annak eldöntésére az iratok alapján mód van,
c) a tárgyalás tartása - különös tekintettel a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakra - aránytalan nehézséggel jár
d) a kérelmező érdekeit sérti, vagy
e) azt a kérelmező kifejezetten kéri.
(3) A hatóság az ügyfelek között létrejött egyezséget csak a kérelmező és az eljárás alá vont személy együttes jelenléte mellett megtartott tárgyaláson foglalhatja határozatba.
(4) A hatóság a tárgyalás mellőzéséről külön határozatban dönt. A tárgyalás mellőzését elrendelő határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
10. § (1) A hatóság tárgyalása - ha e kormányrendelet másként nem rendelkezik - nyilvános.
(2) A hatóság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges.
(3) A hatóság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
(4) A hatóság - kérelmére - a kérelmezőt és az egyenlő bánásmód követelményének megsértését bejelentő más személyt az eljárás alá vont személy távollétében hallgatja meg.
(5) A hatóság a zárt tárgyalás elrendeléséről, valamint az eljárás alá vont személy távollétében történő meghallgatásról határozatot hoz. A zárt tárgyalást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti módon történő meghallgatását elrendelő határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
11. § (1) A tárgyalás megnyitása után a hatóság röviden ismerteti a tárgyalás előkészítése során keletkezett azon iratokat, amelyekbe a jelen lévő ügyfelek külön jogszabály rendelkezései szerint betekinthetnek.
(2) A kérelmező álláspontjának ismertetése után az eljárás alá vont személy ismerteti az üggyel kapcsolatos álláspontját.
(3) A hatóság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - az ügyfeleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást.
(4) A tárgyalás berekesztése előtt a hatóság köteles az ügyfeleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni.

Szakértő közreműködése az eljárásban

12. § Ha az eljárás során szakértő kirendelése szükséges, a hatóság - megfelelő szakértelemmel rendelkező saját köztisztviselő hiányában, ha ez az ügyfél érdekeit nem sérti - elsősorban azt a szervet keresi meg, amelynél a jogaiban sértett személy az Ebktv. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az eljárást szintén megindíthatta volna.

A bizonyítási eljárás különös szabályai

13. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzésére tesztelést végezhet, amelynek során az eljárás alá vont személy magatartásának, intézkedésének, feltételének, mulasztásának, utasításának vagy gyakorlatának (a továbbiakban együtt: rendelkezésének) vonatkozásában azonos helyzetbe hoz valamely, az Ebktv. 8. §-ában meghatározott helyzetükben, tulajdonságukban vagy jellemzőjükben (a továbbiakban együtt: tulajdonság) különböző, de egyéb tekintetben hasonló tulajdonságú személyeket, és az eljárás alá vont személy rendelkezését az egyenlő bánásmód követelményének való megfelelés szempontjából megvizsgálja.
(2) A tesztelés eredménye az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások során bizonyítékként felhasználható.
(3) A hatóság az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálat során, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében közreműködőt, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározottak alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót is igénybe vehet. A közreműködő személy részére a hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá, hogy mely eljárás alá vont személynél milyen típusú ellenőrzést folytathat le.

Eljárási költség

14. § (1) Az eljárás költségét - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az állam viseli.
(2) Az eljárás alá vont személy viseli az eljárás költségét, ha a hatóság határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont személy az egyenlő bánásmód követelményét megsértette.
(3) A nyilvánvalóan alaptalan kérelmet benyújtó kérelmező viseli az eljárás költségeit, ha a hatóság indokolt határozatában megállapította, hogy a kérelmező rosszhiszemű volt.

A hatóság javaslatai és jelentései, tevékenységének nyilvánossága

15. § A jogi szabályozás tartalmára vonatkozó javaslatait a hatóság a jogszabály előkészítéséért felelős miniszternek és az igazságügyminiszternek teszi meg.
16. § (1) A hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.
(2) A hatóság határozatát - a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan - nyilvánosságra hozza, ha ez az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megelőzése, illetve a sérelem mértékének csökkentése érdekében szükséges.

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület

17. § (1) A hatóság működését segítő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) hat tagból áll.
(2) A hatóság az Ebktv. 14. §-ának (3) bekezdésében megjelölt feladatok végrehajtására irányuló jelentések, javaslatok és állásfoglalások (a továbbiakban együtt: jelentések) tervezeteit minden esetben megküldi a Testületnek.
(3) Az Ebktv. 14. §-a (1) bekezdésének d) és h)-j) pontjai alapján készített jelentéseknek a hatóság által történő elfogadásához a Testület egyetértése szükséges.
(4) A (3) bekezdésben nem említett jelentések tervezetéről a Testület véleményt nyilvánít. Ha e vélemény a hatóság álláspontjától eltér, azt a hatóság a jelentéséhez mellékeli.
(5) A Testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.
18. § (1) A Testület három tagjának felkérésére a miniszter, három tagjának felkérésére az igazságügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a miniszter és az igazságügyminiszter az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes egyeztetést folytat.
(2) A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező személy kérhető fel.
(3) Nem kérhető fel a Testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben
a) országgyűlési képviselő,
b) a Kormány tagja, politikai államtitkár, vagy
c) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője
volt.
(4) A Testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.
19. § (1) A Testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a tisztségéről lemond,
b) a megbízatási időtartam [18. § (4) bekezdés] letelik,
c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d) meghal.
(2) A miniszterelnök a Testület tagját a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - akkor mentheti fel, ha egyidejűleg új tagot kér fel. Ebben az esetben a korábbi tag megbízatása az új tag megbízatásának keletkezésével szűnik meg.
(3) A Testület tagja felmentésének kezdeményezése kötelező, ha a 18. §-ban meghatározott feltételeknek már nem felel meg.
(4) A Testület tagjának lemondását követő harminc napon belül kell javaslatot tenni az új tag személyére.
20. § (1) A Testület saját tagjai közül elnököt választ.
(2) A Testület elnöke összehívja és vezeti a Testület üléseit, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A Testület elnöke és tagjai költségtérítésre jogosultak.
(4) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
21. § (1) A Testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet az Ebktv.-vel együtt a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja.