36/2004. (III. 31.) GKM-KvVM együttes rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet módosításáról

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (2) bekezdésében és 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya kiterjed - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - a nyilvános repülőtérre  [LÁBJEGYZET_1]  és a polgári célú nem nyilvános repülőtérre  [LÁBJEGYZET_2]  (a továbbiakban együtt: repülőtér).”
2. § Az R. 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában
a) érdekelt fél: az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek vagy amelynek jogos érdekeit a zaj csökkentése érdekében tett, illetve teendő intézkedés - különösen a légiforgalmi korlátozás - érinti vagy érintheti,
b) fő kereskedelmi repülőtér: kereskedelmi repülőtér, amelyen az aktuális dátumot megelőző három év átlagában jet repülőgépek egy naptári évben 50 000-nél több műveletet (felszállás vagy leszállás) hajtottak végre,
c) kiegyensúlyozott megközelítés: a légi közlekedés által okozott zaj mérséklésére irányuló intézkedések meghozatalánál érvényesítendő, a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által elfogadott elv, amely a környezet hatékony védelmének és a légi közlekedés további fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében egyaránt figyelembe veszi a repülőgépek zajkibocsátásának csökkentését, a repülőtér környezetében a területhasználat befolyásolását, a környezetkímélő repülési eljárások hatását, a működési korlátozásokat, és ezek környezeti és gazdasági szempontból hatékony kombinációjával törekszik a repülőtér zajvédelmi céljának elérésére,
d) légi forgalmi korlátozás: a repülőtér környezetében a zajterhelés csökkentése érdekében végrehajtott intézkedés, szabályozás, amely korlátozza a jet repülőgépek forgalmát a repülőtéren. Ez magában foglalja bizonyos zajteljesítményű repülőgépek vagy minden jet repülőgép forgalmának időbeli korlátozását, valamint a marginálisan megfelelő repülőgépek forgalmának korlátozását vagy kitiltását,
e) marginálisan megfelelő repülőgép: olyan, a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993) I. kötet, II. rész, 3. fejezet előírásainak megfelelő repülőgép, amelyre nézve teljesül a

[KÉP_HELYE]

összefüggés, ahol Lihatár - az előírás szerinti referenciapontokra vonatkozó határérték EPNdB-ben; Limért - a repülőgép zajbizonyítványában szereplő mért zajértékek EPNdB-ben; i - a zaj szerinti jóváhagyási eljárás referencia pontjait szimbolizáló index (1 - oldalsó, 2 - megközelítési, 3 - átrepülési pont),
f) működési korlátozás: a zajterhelés csökkentése érdekében hozott intézkedés, amely érinti, illetve korlátozza a repülőtéren a jet repülőgépek működési lehetőségét. A működési korlátozás lehet részleges (napszakra vagy más időszakra vonatkozó), vagy irányulhat meghatározott zajteljesítményű repülőgépek, különösen a marginálisan megfelelő repülőgépek működésének megszüntetésére,
g) polgári légi közlekedési szubszonikus sugárhajtású repülőgép (jet repülőgép): 34 000 kg-nál nagyobb megengedett felszálló tömegű és a repülőgéptípus légi alkalmassági bizonyítványa szerint 19-nél több utas ülőhellyel rendelkező szubszonikus sugárhajtású repülőgép,
h) repülőtér környezete: a zajgátló védőövezetet magába foglaló, előzetes szakértői becsléssel meghatározott terület,
i) 16. függelék: a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelettel kihirdetett függeléke, amelynek I. kötete szól a repülőgépek zajáról. [A 16. függeléknek három kiadása (utolsó: 1993.) és 7 módosítása van, amelynek a pontos hivatkozásához a változat és a határértéken túli, a mérési eljárást érintő hivatkozás esetén a módosítás számot is meg kell adni.]”
3. § Az R. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Azon repülőterek esetében, amelyeken
a) legfeljebb 2000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású repülőgépeket, motoros vitorlázó repülőgépeket, illetve ultrakönnyű repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 4500,
b) legfeljebb 14 000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 1000,
c) legfeljebb 20 000 kg maximális felszálló tömegű légcsavarhajtású, illetve sugárhajtású repülőgépeket üzemeltetnek, és a mértékadó műveletszám kisebb vagy egyenlő, mint 360,
csak az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a repülőteret használó legnagyobb hangteljesítmény szintű, az 1. számú mellékletben meghatározott repülőgép-kategóriát kell megadni, továbbá nem kell végrehajtani a 4. § és a 6-8. § rendelkezéseit.”
4. § Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a számításokhoz nem a 2. számú melléklet szerinti normatív zajadatokat használják, abban az esetben a repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan meg kell adni a hozzájuk tartozó repülőgép-sebesség, -teljesítmény és repülési konfiguráció adatokat is, a hozzájuk tartozó oktávsávos hangnyomásszintekkel együtt.”
5. § (1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A mértékadó nappali, illetve éjszakai műveletszámokat gépkategóriánként a repülőtér üzemben tartója osztja szét az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni:
a) a repülőtér használatát befolyásoló éghajlati tényezőket (szélirányok),
b) a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat,
c) a közbenső megközelítés során a várakozási légtérben végrehajtott repülési műveleteket,
d) a gyakorló-, iskola-, sport- vagy sétarepülésekre kialakított, a repülőtérrendben is rögzített előírásokat.”
(2) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, és az eredeti a) és b) pont megjelölése b) és c) pontra változik:
[(3) A kategóriába sorolás és a kategóriákhoz rendelt normatív zajkibocsátási adatok alapját az alábbiak képezhetik:]
„a) a 2. számú melléklet szerinti kategorizálás és normatív zajadatok;”
6. § Az R. 10. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A zajgátló védőövezet kijelölésének alapját képező dokumentáció a következőket tartalmazza:]
„cg) a tervezett zajmonitor pontok helyei (ha a légiközlekedési hatóság annak létesítését elrendeli),”
7. § (1) Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„11. § (1) A repülőtér üzemben tartója nem fogadhat és indíthat olyan jet repülőgépet, amely nem rendelkezik olyan zajbizonyítvánnyal, amely szerint megfelel a 16. függelék 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 3. fejezet előírásainak.”
(2) Az R. 11. §-ának (2) bekezdésében a „2001. december 31.” dátum helyébe „2004. április 30.” lép.
8. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A repülőtér üzemben tartójának és a légiközlekedési hatóságnak a kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazva kell elérni
a) a repülőtér környezetében a repülési zaj növekedésének megállítását és a zajjal érintett lakosság számának csökkentését;
b) a repülőtér kapacitásának megőrzését vagy fejlesztésének lehetőségét, a környezetvédelmi követelményekkel összhangban;
c) a lehetséges intézkedések közül a költségek szempontjából leghatékonyabb és a legnagyobb környezeti előnyt eredményező (illetve eredményezők kombinációjának) választását, beleértve a gazdasági ösztönzők alkalmazását is.
(2) A kisebb zajterhelést okozó, csendesebb repülőgépek üzemelése érdekében
a) nem nyilvános repülőtér üzemben tartója a zajosabb légi járművek forgalmát kitilthatja vagy korlátozhatja,
b) nyilvános repülőtéren a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott zajhatárértékek túllépése esetén a légiközlekedési hatóság elrendelhet a zajosabb repülőgépek működésére vonatkozó korlátozásokat, illetve a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnál kezdeményezheti korlátozások elrendelését. Repülőgép típusokra vonatkozó korlátozás esetén a korlátozás sorrendjére vonatkozó döntést a repülőgépeknek a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítménye alapján kell meghozni.
(3) A légi közlekedési zaj zavaró hatásának csökkentése, a repülőtér környezetében élők éjszakai pihenésének biztosítása érdekében
a) azokon a repülőtereken, ahol a zajgátló védőövezeten az A, a B vagy a C jelű övezetekben a lakások, üdülők vagy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények vannak, az éjszakai időszakban végrehajtott repülési műveletek száma az egyes pályavégeken nem lehet több, mint az ugyanott a nappali mértékadó zajterhelés kiszámításához alkalmazott repülési műveletszám
- 8%-a 22 és 6 óra közötti és
- 1%-a 24 és 5 óra közötti
időszakban.
Ettől eltérni csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság engedélyével lehet. Az eltérésekről a repülőtér üzemben tartójának megfelelő indokolással értesíteni kell az érintett terület (területek) önkormányzatát (önkormányzatait), és az értesítést a helyben szokásos módon közzé kell tenni;
b) nem nyilvános repülőtér üzemben tartója bizonyos időszakokban az a) pontban említett eseteken túlmenően is korlátozhatja a repülési műveletek számát. Részleges (bizonyos időszakra vagy műveletekre vonatkozó) vagy teljes fel- és leszállási tilalmat rendelhet el az éjszakára vagy az éjszaka egy részére vonatkozóan, illetve munkaszüneti napokon, pihenőnapokon, pihenőidőben stb. A repülőgép típusok műveleteinek időszakos korlátozását a (2) bekezdés b) pont szerinti zajteljesítmény figyelembevételével kell meghatározni;
c) nyilvános repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság előírhat az a) pont szerinti korlátozáson túlmenő, bizonyos időszakokban meghatározott zajteljesítményű repülőgépekre vagy műveletekre vonatkozó tilalmat, illetve a repülőtér üzemben tartója kezdeményezheti ezek előírását a légiközlekedési hatóságnál,
d) meg kell tiltani az éjszakai (22 és 6 óra közötti) hajtóműpróbát, ha az abból eredő zajszint a hajtóműpróba ideje alatt a repülési műveletekből eredő zajjal együtt a védendő épület homlokzata előtt eléri vagy meghaladja az 55 dB zajszintet. A repülőtér üzemben tartója ezen túlmenő időszakos korlátozásokat vezethet be a repülőtér földi tevékenységéből származó zajokra nézve is.
(4) Az egyes repülési műveletekből (fel- és leszállásokból) eredő zaj csökkentése érdekében
a) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtérrendben olyan fel- és leszállási eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek a hagyományos fel- és leszállási eljárásokhoz képest a biztonságos üzemeltetés követelményeit szem előtt tartva csökkentik a zajterhelést a fel- és leszállási útvonalak környezetébe tartozó településeken. A zajcsökkentő fel- és leszállási eljárások kidolgozása során figyelembe kell venni a nemzetközi polgári repülési szervezetek (pl. ICAO, ECAC) erre vonatkozó ajánlásait. A repülőtér üzemben tartójának törekednie kell a zajcsökkentő repülési eljárások bevezetéséhez a szükséges műszaki feltételek megteremtésére;
b) az a) pontban említett fel- és leszállási eljárások szerinti forgalomtól eltérő légi közlekedési tevékenységet (pl. gyakorlati repülő kiképzés, kalibráló repülések) a lehető legkisebb környezeti zajterhelés mellett, a nappali órákban kell végrehajtani. Az ilyen légi közlekedési tevékenységről a várhatóan érintett területek önkormányzatát előzetesen értesíteni kell, ha az a zajgátló védőövezetben a zajterhelés eloszlásában jelentős változást vagy a védőövezeten kívül határértéket túllépő zajterhelést okoz;
c) az a) pont szerinti eljárásoktól eltérő repülések számának minimálisra csökkentése érdekében a futópálya lezárását igénylő karbantartások tekintetében a légiközlekedési hatóság elrendelheti az éjszakai munkavégzést.
(5) A földön végrehajtott műveletekből származó zajterhelés csökkentése érdekében
a) a repülőtér üzemben tartója a repülőtérrendben külön köteles előírni azokat a szabályokat, amelyeket a földön végrehajtott műveletekből származó zajcsökkentés érdekében foganatosítanak (pl. korlátozó rendszabályok hajtóműjáratásra üresjáratban, kiegészítő hajtóművek üzemeltetésére, különféle töltő aggregátorok üzemeltetésére, hajtóműpróbázásra a karbantartás során);
b) a repülőtéren, ahol ez szükséges, a légiközlekedési hatóság elrendelheti a földi műveletekből származó zajterhelés csökkentésére megfelelő árnyékoló berendezések (pl. zajcsillapított hajtóműpróbázó hely) létesítését.
(6) A (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a közös felhasználású polgári és katonai repülőtéren végrehajtott állami repülésre.”
9. § Az R. a következő új címmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„Légi forgalmi korlátozások elrendelése fő kereskedelmi repülőtereken
12/A. § (1) Fő kereskedelmi repülőtereken a jet repülőgépekre vonatkozó, a 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti légi forgalmi korlátozásokat a légiközlekedési hatóság rendelhet el.
(2) Légi forgalmi korlátozások elrendelését megelőzően a légiközlekedési hatóság mérlegeli a különböző lehetséges intézkedések hasznát és költségét, valamit az érintett repülőtér helyzetét, környezetének állapotát.
(3) A mérlegelés alapján meghozott intézkedések nem tartalmazhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez szükségesnél szigorúbb és kiterjedtebb korlátozásokat. A korlátozások nem tehetnek különbséget az érintett felek nemzetisége, személyisége vagy az érintett jet repülőgépek gyártója szerint.
(4) A jet repülőgépek zajteljesítményétől függő légi forgalmi korlátozásokat a 16. függelék (3. kiadás, 1993) szerinti jóváhagyási eljárás során meghatározott zajteljesítmény alapján kell meghozni.
(5) Fő kereskedelmi repülőtéren bevezetni tervezett légi forgalmi korlátozás előkészítése során a 3. számú melléklet szerinti információkat kell értékelni a szükséges és lehetséges mértékben.
(6) Ha a repülőtéren végrehajtott változtatások, bővítések külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerint környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a környezeti hatásvizsgálat keretében végzett értékelést el kell fogadni az (5) bekezdésben előírtak teljesítésének, feltéve, hogy elegendő mértékben figyelembe vették a 3. számú melléklet szerinti információkat.
(7) A (2)-(6) bekezdésekben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni
a) a már érvényben lévő légi forgalmi korlátozások esetén,
b) a részleges légi forgalmi korlátozások kismértékű, technikai jellegű módosításai esetén, ha ezek nem okoznak lényeges költségnövekedést valamely légitársaság vagy más repülőtér számára.
(8) Amennyiben az összes lehetséges intézkedés - beleértve a részleges (időbeli és futópálya használati) korlátozásokat is - (5) és (6) bekezdés szerinti értékelése azt bizonyítja, hogy a repülőtér környezetében a zajterhelés nem csökkenthető elfogadható (jogszabályban, hatósági határozatban vagy a repülőtér zajvédelmi programjában előirányzott) szintre, a marginálisan megfelelő repülőgépekre vonatkozó forgalomkorlátozás bevezetése során az alábbi szabályokat kell betartani:
a) hat hónappal az értékelés lezárását és a forgalomkorlátozásra vonatkozó döntés meghozatalát követően nem engedélyezhető az előző év azonos időszakában a repülőteret igénybe vevő, marginálisan megfelelő repülőgépekkel végzett járatokon felüli, ilyen repülőgépekkel végzett működés,
b) hat hónappal az a) pont szerinti határidőt követően megkövetelhető a repülőteret igénybevevő légitársaságoktól, hogy csökkentsék az általuk üzemeltetett marginálisan megfelelő repülőgépek műveleteit az adott repülőtéren. A megkövetelt csökkentés mértéke nem haladhatja meg a korábbi időszakban az adott repülőtéren ilyen repülőgépekkel végzett műveletek 20%-át.
(9) A marginálisan megfelelő repülőgépekre vonatkozó légi forgalmi korlátozások nem vonatkoznak a fejlődő országok légi jármű lajstromában szereplő marginálisan megfelelő repülőgépekre 2013. március 28-ig, feltéve, hogy
a) rendelkeznek olyan zajbizonyítvánnyal, amely szerint megfelelnek a 16. függelék (harmadik kiadás, 1993) 1. kötet, II. rész, 3. fejezetnek, és 1996. január 1. és 2001. december 31. között (referencia időszak) használták az adott repülőteret, és
b) ezek a repülőgépek a referencia időszakban a fejlődő országok lajstromában szerepeltek és folyamatosan üzemeltette őket a fejlődő országban bejegyzett természetes vagy jogi személy.
(10) A hatóság kivételt tehet a (8) bekezdés szerinti korlátozások alól olyan marginálisan megfelelő repülőgépek esetében, amelyek működése az adott repülőtéren a bevezetett korlátozás esetében a versenyegyenlőség alapján nem lenne engedélyezhető, ha
a) a repülőgép egyedi működése olyan kivételes jellegű, hogy az időleges felmentés megtagadása ésszerűtlen lenne,
b) a repülőgép nem kereskedelmi célú repülést hajt végre átalakítás, javítás vagy karbantartás céljából.
(11) A légiközlekedési hatóság az (5)-(8) bekezdés szerinti eljárások megindítása és végrehajtása során - az R. 19-20. §-aiban foglaltak megfelelő alkalmazásával - konzultációt folytat az érdekelt felekkel.
(12) A légiközlekedési hatóságnak bármely új, a repülőtéren bevezetni tervezett légi forgalmi korlátozás esetében tájékoztatást kell adnia minden érdekelt félnek (beleértve a választott korlátozás indoklását)
a) hat hónappal a 3.1. a) pont szerinti korlátozás életbelépése előtt,
b) egy évvel a 3.1. b) pont szerinti korlátozás életbelépése előtt,
c) részleges korlátozások esetén két hónappal az érintett menetrendi időszakra vonatkozó menetrend egyeztető konferencia előtt.
(13) A légiközlekedési hatóság, amennyiben a fő kereskedelmi repülőtéren új légi forgalmi korlátozás bevezetéséről dönt, haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak légiközlekedési hatóságát és az Európai Bizottságot.”
10. § Az R. 13. §-a helyébe a következő új cím és rendelkezés lép:
„Zajmonitor rendszer létesítése
13. § (1) A zajterhelés rendszeres és folyamatos ellenőrzése érdekében a repülőtér üzemben tartója állandó mérőpontokon kihelyezett mikrofonok és mobil mérőegység üzembeállításával zajmonitor rendszert köteles működtetni minden olyan esetben, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) a zajgátló védőövezeten az A és a B jelű övezetekben levő lakások, valamint az R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett intézmények száma együttesen több, mint 200,
b) a zajgátló védőövezetek számításánál zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat vettek figyelembe,
c) a légiközlekedési hatóság a (2) vagy (3) bekezdés szerinti korlátozásokat írt elő, és ezek betartásának ellenőrzéséhez szükségesnek ítéli zajmonitor rendszer létesítését,
d) a repülőtér létesítési engedélyében kötelezően elő van írva.
(2) A zajmonitor rendszer mért és számított adatai szerint a zajcsökkentő repülési eljárásokat megsértő légi járművek tulajdonosait a repülőtér üzemben tartójának figyelmeztetnie kell. A kiadott figyelmeztetésekről negyedévente tájékoztatni kell az illetékes légiközlekedési hatóságot is. A figyelmeztetés eredménytelensége, a zajcsökkentő előírások ismétlődő megsértése esetén a repülőtér üzemben tartója további intézkedéseket kezdeményezhet a légiközlekedési hatóságnál.
(3) A zajmonitor rendszer terveit a monitorrendszer létesítését előíró (6) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követő hat hónapon belül kell elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. A zajmonitor rendszer tervezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a monitorrendszer legyen alkalmas arra, hogy a zajgátló védőövezet jellemző pontjain - különösen zajra érzékeny objektumok környezetében - az egyedi zajterhelés alakulásáról, valamint az övezethatárokon a tényleges zajterhelésről megbízható eredményeket adjon;
b) olyan repülőtereken, ahol a zajgátló védőövezetben A jelű övezet van, a zajmonitor rendszer mellett olyan helyzetmeghatározó rendszert is működtetni kell, amely alkalmas minden, a repülőteret használó, 9000 kg-nál nagyobb felszálló tömegű légi jármű pályájának rögzítésére a repülőtér vonatkozási pontjától számított legalább 20 km sugarú környezetben, mind a vízszintes koordináták, mind a magassági koordináták tekintetében. A légiközlekedési hatóság ettől eltérő feltételeket is előírhat;
c) a zajmérőpontok zajméréseinek eredményei legyenek alkalmasak olyan számítás elvégzésére, amely a repülőtér üzemben tartójának támpontot nyújt a következő időszakra vonatkozóan a repülőtér-használat díjának elemei között érvényesítendő zajvédelmi költségelem meghatározásához.
(4) A zajmonitor rendszer üzemi jellemzőit úgy kell meghatározni, hogy teljesüljenek az 5. számú mellékletben meghatározott követelmények.
(5) A zajmonitor rendszer kiépítésére vonatkozó terveket a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(6) A zajmonitor rendszer kiépítését a légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el a jóváhagyott tervek alapján. A határozat lehet önálló határozat vagy a zajgátló védőövezetet kijelölő, illetve a repülőtér létesítésére vonatkozó határozat része. A határozatnak tartalmaznia kell a zajmonitor rendszer kiépítésének határidejét is. A határidő megállapítása tekintetében figyelembe kell venni a következőket:
a) új repülőtér létesítése vagy meglévő repülőtér jelentős mértékű bővítése esetén a zajmonitor rendszert a beruházás részeként kell megvalósítani;
b) meglevő repülőtéren, az e rendelet hatálybalépése miatt szükségessé váló zajmonitor rendszer kiépítését vagy szükségessé váló bővítését a zajgátló védőövezet kijelölésétől számított másfél éven belül végre kell hajtani. A légiközlekedési hatóság a zajmonitor rendszer kiépítésére másfél éven túli határidőt is előírhat, ha a zajgátló védőövezetben a zajvédelmi intézkedések végrehajtása az R. 17. §-ának (5) bekezdése szerinti program alapján történik.”
11. § Az R. a következő új címmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„A zajvédelmi bizottság
13/A. § (1) Az R. 21. §-a alapján létrehozott zajvédelmi bizottság konzultatív, érdekegyeztető és tanácsadó testület, amely a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos zajkérdések tekintetében
a) biztosítja a szükséges információk beszerzését, nyilvánosságra hozatalát és megfelelő értelmezését az érdekeltek számára,
b) véleményt nyilvánít a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi, elsősorban zajvédelmi kérdésekben,
c) környezetvédelmi kérdésekben javaslatokat dolgoz ki a repülőtér működtetését érintően.
(2) A zajvédelmi bizottság állásfoglalásainak kialakítása során figyelembe veszi más környezetvédelmi érdekek érvényre jutását is (pl. levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás).
(3) A zajvédelmi bizottság tagja
a) a repülőtér üzemben tartóját képviselő két vezető, akik közül az egyik a környezetvédelmi szolgálat vezetője vagy zajszakértője,
b) a repülőtér üzemeltetését biztosító légiforgalmi szolgáltató szervezet egy kijelölt képviselője,
c) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy-egy képviselője,
d) a légiközlekedési hatóság egy képviselője,
e) a repülőteret használó légitársaságok, egyesületek, szövetségek egy képviselője,
f) két személy azon önkormányzatok képviseletében, amelyek területén a zajgátló védőövezetet kijelölték, és a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara egy képviselője,
g) a főváros területére eső repülőtér esetén a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács, egyéb, kiemelt térség esetén a térségi fejlesztési tanácsnak egy képviselője (pl. Balaton Fejlesztési Tanács).
(4) Indokolt esetben a bizottságba további személyek (szakértők) is meghívhatók, azonban a zajvédelmi bizottság létszáma nem haladhatja meg a 15 főt.
(5) A zajvédelmi bizottság tagjait az érintett szervezetek, illetve a légiközlekedési hatóság ajánlásai alapján a gazdasági és közlekedési miniszter kéri fel, amely négy éves időtartamra szól.
(6) A zajvédelmi bizottság elnökét a bizottság tagjai közül a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki. Az elnök megbízatása a zajvédelmi bizottság megalakítása esetén első alkalommal két éves, ezt követően négy éves időtartamra szól.
(7) A zajvédelmi bizottság üléseit az elnök szükség esetén, de legalább félévenként hívja össze. A zajvédelmi bizottság tagjainak az ülés napirendjéhez tartozó munkaanyagokat legalább két héttel az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapniuk.
(8) A zajvédelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van az ülésen. A távol levő tagot más személy nem helyettesítheti. A zajvédelmi bizottság a döntéseit az ülésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(9) A zajvédelmi bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben a szavazásra feltett kérdésekben a kisebbségi álláspontot is rögzíteni kell.
(10) Speciális szakmai kérdések eldöntéséhez a zajvédelmi bizottság szakértőt is felkérhet a zajvédelmi bizottság munkájában való eseti részvételre. A meghívott szakértőnek szavazati joga nincsen, de álláspontját a jegyzőkönyvekben rögzíteni kell.
(11) A zajvédelmi bizottság az R. 21. §-ában meghatározott, a repülőtér zajterhelését jellemző adatokat rendszeresen értékeli, és az adatok hitelességét, megbízhatóságát megfelelő eszközökkel ellenőrzi. Amennyiben az adatok hitelességét illetően kétség merül fel, a zajvédelmi bizottság javaslatot tehet független szervezet bevonásával ellenőrző méréssorozatok elvégeztetésére.
(12) A zajvédelmi bizottság jogosult arra, hogy a repülőtér létesítésével, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban a környezet védelme érdekében javaslatokat tegyen az illetékes légiközlekedési, környezetvédelmi és építési hatóságok számára. A hatóságnak a javaslatra érdemben válaszolnia kell, és amennyiben a zajvédelmi bizottság javaslatát nem tartja kivitelezhetőnek, azt megfelelően meg kell indokolnia.
(13) A zajvédelmi bizottság tagjai a munkájuk során a repülőtér üzemeltetésével vagy fejlesztésével kapcsolatos, a környezetvédelmi és zajterhelési adatokon túli információkat kívülálló harmadik személynek a repülőtér üzemben tartója hozzájárulásával adhatnak át.
(14) A zajvédelmi bizottsági tagság társadalmi megbízatás, a zajvédelmi bizottsági munkában való részvételért díjazás nem jár, de a zajvédelmi bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos költségek (pl. utazás, szállás) elszámolhatók. A tagok költségtérítést csak olyan jogcímeken igényelhetnek, amelyet a zajvédelmi bizottság előzetesen jóváhagyott.
(15) A zajvédelmi bizottság működtetésének költségeit a repülőtér üzemben tartója biztosítja.
(16) Új repülőtér létesítése esetén a zajvédelmi bizottságot úgy kell létrehozni, hogy a zajvédelmi bizottság már az engedélyezést megelőző időszakban véleményt nyilváníthasson az engedélyezésre előkészített tervekről.”
12. § (1) Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 92/14/EGK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. számú függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról,
b) a Tanács 98/20/EK irányelve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. számú függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezetének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról szóló, a Tanács 92/14/EGK irányelve mellékletének módosításáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/30/EK irányelve a közösségi repülőtereken alkalmazandó, zajjal összefüggő működési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásáról, valamint
d) a rendelet 12/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 3. és 4. számú melléklete a fő repülőterek esetében a környezet zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. Cikkének (1) bekezdésével, 6. Cikkének (1) bekezdésével, továbbá 7. Cikkének (3) bekezdésével.”
(2) Az R. 14. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 11. § (1) bekezdésében foglalt követelményt 2004. december 31-ig az Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Moldovában, az Orosz Föderációban, Türkmenisztánban vagy Ukrajnában lajstromozott, és az ezekben az országokban letelepedett természetes vagy jogi személyek által üzemeltetett repülőgépek vonatkozásában nem kell alkalmazni.
(4) A zajvédelmi bizottságot meglevő és üzemelő repülőterek esetében 2005. január 1-jéig létre kell hozni.”
13. § Az R. kiegészül az e rendelet 1-4. számú mellékletében foglalt 1. és 3-5. számú melléklettel, egyidejűleg az R. eredeti melléklete 2. számú mellékletre változik.
14. § (1) Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A motoros légi járművek zajbizonyítványának az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kiállító hatóság megnevezése,
b) a regisztráló állam és a repülőgép regisztrálási jele,
c) a gyártó sorozatszáma,
d) a gyártó típus és modell jelzése,
e) nyilatkozat minden járulékos változtatásról, beleértve azokat, amelyeket a zajkövetelmények kielégítése érdekében végeztek,
f) az a maximális tömeg, amely mellett az alkalmazott zajelőírás betartását igazolták,
g) a zajszint(ek) és annak (azoknak) a 90%-os megbízhatósági határa a referencia ponto(ko)n olyan repülőgépek esetében, amelyek egyedi légi alkalmassági bizonyítványát 1977. október 5-ét követően adták ki,
h) a kiállítás dátuma és a kiállító személy aláírása.
A zajbizonyítvány-mintákat az 1. számú melléklet tartalmazza, amelyektől a Polgári Légiközlekedési Hatóság a zajbizonyítvány nem kötelező elemei tekintetében eltérhet.”

[LÁBJEGYZET_1] Lt. 37. § (1) bekezdésének a) pontja.

[LÁBJEGYZET_2] Lt. 37. § (1) bekezdésének ba) pontja.

[LÁBJEGYZET_3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_4] A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.