381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet

a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól

A Kormány a több cikluson alapuló képzési rendszer megvalósulásának előkészítése érdekében a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 50. §-ának (21) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő és a felsőoktatási törvényről szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre terjed ki.
(2) E rendelet az egyházi egyetemek és főiskolák hitéleti képzésére az Ftv. 114. §-ában meghatározott eltérésekkel terjed ki.
(3) A 3. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeket, továbbá a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben és a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéséhez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben meghatározottakat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A többciklusú képzési szerkezet első képzési ciklusának képzési területeit, képzési ágait, az alapfokozatot nyújtó szakokat, valamint az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok számát az 1. számú melléklet határozza meg.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész szakokon - alapfokozatú kimenet nélküli - osztatlan, mesterfokozatot nyújtó képzés is folyhat.
3. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott alapképzési szakokon képzés az adott szak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezését követően indítható.
(2) Az egyes alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit - a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája által létrehozott szakmai bizottságok koordinálásával, a szakmai szervezetek és munkaadók képviselőinek bevonásával - a felsőoktatási intézmények delegált szakemberei közösen dolgozzák ki.
(3) A többciklusú képzési szerkezet szakjainak és a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetését a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák:
a) az alapképzési szak 1. számú melléklet szerinti megnevezését;
b) az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését;
c) a képzési időt félévekben;
d) az alapfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditpontok számát, ezen belül
da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditpontok minimális értékét,
db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditpontok minimális értékét,
dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditpontok minimális értékét,
dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditpontot,
de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét,
df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontot;
e) az alapképzési szak képzési céljának és az elsajátítandó szakmai kompetenciák (az alkalmazás követelményeinek) leírását;
f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit;
g) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását;
h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.
(2) Az oktatási miniszterhez benyújtott kérelemben be kell mutatni az alapfokozatra épülő, legalább egy tervezett mesterképzési szak szakspecifikus kimeneti követelményeit.
5. § (1) Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezéséhez a kérelmet a 4-5. §-ban foglaltakat figyelembe véve az oktatási miniszterhez kell benyújtani. A képzési és kimeneti követelmények elfogadásához a kérelemhez mellékelni kell a képzésben érdekelt ágazati minisztérium véleményét, valamint az együttműködő felsőoktatási intézmények intézményi tanácsainak az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeit megerősítő határozatát. A kérelem akkor nyújtható be, ha az az érintett felsőoktatási intézmények legalább 2/3-ának támogató határozatát tartalmazza.
(2) Az oktatási miniszter az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri.
(3) A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásában arról nyilvánít véleményt, hogy a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményekben leírtaktól eltérő szerkezetű és időtartamú alapképzési szakokra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi egyenértékűségét, megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.
6. § (1) Az 5. § szerint engedélyezett képzési és kimeneti követelmények alapján a szakindítási kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője nyújtja be az oktatási miniszternek.
(2) A szakindítás engedélyezéséhez a felsőoktatási intézménynek be kell mutatnia, hogy
a) az oktatási miniszter által jóváhagyott képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézményi tanács elfogadta az Ftv. 87. §-ában foglaltak szerint az alapképzési szak tantervét és a tantárgyi programokat;
b) kidolgozta azokat az oktatási és az alapképzési szak szempontjából jellemző értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják;
c) a felsőoktatási intézményben rendelkezésre állnak az alapképzési szak képzéséhez a Magyar Akkreditációs Bizottság által közzétett követelményrendszer szerinti alapvető személyi és tárgyi feltételek.
(3) A felsőoktatási intézmény szakindítási kérelméről az oktatási miniszter az Ftv. 81. § (2) bekezdése d) pontjában foglaltak alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri.
(4) A Magyar Akkreditációs Bizottság arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alapképzési szak kimeneti és képzési követelményeivel és megvannak-e az intézményben az alapképzési szak indításához az alapvető személyi és tárgyi feltételek.
7. § (1) Tanári szakképzettség a többciklusú képzési rendszer második képzési ciklusában, mesterfokozatot nyújtó képzésben szerezhető meg. Az alapképzési szak és az alapképzési szakhoz lineárisan kapcsolódó tanári mesterképzési szak együttesen teljesítendő kreditpontjainak számát az 1. számú melléklet határozza meg.
(2) Mesterfokozatot nyújtó tanári mesterképzési szak indításának engedélyezését az a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, amelyik az adott képzési terület alapképzési szakán e rendeletben foglaltak szerint szakindítási jogosultságot szerzett és biztosítottak a tanári képesítés külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei.
(3) Azon alapképzési szakon, amelyre tanári mesterképzési szak is épülhet - az alapképzési szakon szerezhető szakképzettséghez szükséges, az általánosan kötelező és a szakspecifikus tanulmányokat is magába foglaló, legalább 110 kreditpont akkumulálása mellett, de legalább két féléven át - biztosítani kell a tanári felkészítés tárgyai (beleértve a pedagógiai, pszichológiai modulok) felvételének lehetőségét. A hallgató választása szerinti specializáció megalapozza a második tanári mesterképzési szak tanulmányait és legalább 10 kreditponttal előkészíti a tanári képesítéshez előírt pedagógiai-pszichológiai modul ismeretanyagának elsajátítását.
8. § (1) A főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget szerzettek számára a mesterképzésre történő továbblépés lehetőségét biztosítani kell. A korábban folytatott és befejezett tanulmányok beszámításáról a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott elvek alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága dönt.
(2) A külön jogszabályban foglalt képesítési követelményekkel meghatározott alapképzési szakokon tanulmányokat folytató hallgatóknak az Ftv. 124/E. §-a d) pontjában foglaltak alapján biztosítani kell a szak- és intézményváltás, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös, valamint t) pontja szerinti párhuzamos képzés lehetőségét.
9. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, már engedélyezett többciklusú képzésekre is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépését követően induló alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(3) E rendelet a felsőoktatási intézmények által a hatálybalépést megelőző időszakban kiadott felsőfokú, főiskolai szintű vagy egyetemi szintű szakképzettségeket a végzettség elismerése és a munkaköri alkalmazás szempontjából nem érinti. E rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett, a 2004/2005-ös tanévben indított műszaki informatikus szakon szerzett alapfokozat egyenértékű az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az informatikai képzési területen, mérnök informatikus szakon szerzett szakképzettséggel.
(4) A műszaki képzési területen az építészmérnök, ipari termék és formatervezői képzési ágban a többciklusú képzés mesterképzési szakán és az osztatlan képzésben szerzett építészmérnök szakképzettség a munkaköri alkalmazás szempontjából azonos értékű.
(5) A hittudomány területén a hitéleti képzésben az új, többciklusú képzési szerkezetben a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét is figyelembe véve folyhat a képzés. A hitéleti képzés alapszakjainak képzési és kimeneti követelményeit az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.
(6) Azon felsőoktatási intézményeknek, amelyek a rendeletben foglaltak alapján alapképzési szak indítására engedélyt kapnak, a szakindítást követő 120 napon belül módosítaniuk kell az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a képzést, a hallgatók felvételét, a tanulmányi és vizsgaügyeket érintő rendelkezéseit.