382/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. bevezető része a következők szerint módosul:
„A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:”
2. § Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének b) és l) pontja helyében a következő rendelkezés lép:
(A rendelet hatálya kiterjed)
„b) a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaira, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;”
„l) a külön törvény rendelkezése alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, nem költségvetési szervként működő jogi személyekre;”
3. § Az Ámr. 2. §-ának 2-4., 6., 14., 17., 49., valamint 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő 72-77. pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„2. fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék főtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a IX. fejezetnél a belügyminiszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a XI-XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a LXXII. fejezetnél az egészségügyi miniszter;
3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MeH Nemzetbiztonsági Iroda, a Nemzeti Sporthivatal, a XVII. fejezetnél a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; a többcélú kistérségi társulás által felügyelt költségvetési szervek tekintetében a többcélú kistérségi társulás tanácsa; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsorolt szervek vezetői, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a Nemzeti Sporthivatal tekintetében a Nemzeti Sporthivatal elnöke, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Felügyeleti Tanács elnöke; a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a többcélú kistérségi társulás tekintetében a társulási tanács elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;”
„6. a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I-VIII. és a XXX. fejezet felügyeletét ellátó szervek;”
„14. kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az Áht. 18/C. §-ának (6) és (16) bekezdésében meghatározottak, valamint a kincstári körbe tartozó szervek a letéti kezelés tekintetében, továbbá az Országgyűlés, a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek;”
„17. elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, valamint a központi költségvetési szervek körében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységének; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok) - a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő - költségvetése;”
„49. járandóság előleg: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére december 20-át követően a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítására a következő év előirányzatának terhére kiutalt összeg;”
„57. előirányzat-felhasználási terv:
a) intézményi: a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható bevételeinek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz), valamint az időszak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bankszámlaállomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat (a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségekkel együtt), melyeket olyan részletezettséggel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának;
b) fejezet szintű: a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzatok várható bevételeinek figyelembevételével negyedévenként tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, mely a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére szolgál alapul a központi költségvetés teljesítése alakulásának előrejelzéséhez;”
„72. tartós bérbeadás: ha az ingatlan, helyiség, eszköz bérbeadása rendszeres és 6 hónapot meghaladóan folyamatos;
73. rendelkezés az egy havi külön juttatásról: a Kincstár, illetve a számlavezető pénzintézet felé történő intézkedés (átutalási megbízás, postautalvány benyújtása);
74. keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata: a tervévet megelőző évi keresetbe tartozó személyi juttatások eredeti előirányzata, korrigálva az év közbeni szerkezeti változások összegével;
75. végleges feladatelmaradás: ha a feladat (tevékenység, szolgáltatás) részben vagy egészben szakmailag, műszakilag és pénzügyileg nem teljesül;
76. központi közigazgatási szervek: a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok;
77. Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés.”
4. § Az Ámr. 5. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszert
a) a helyi önkormányzati költségvetési szervek,
b) a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,
c) a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek
[az a) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: helyi önkormányzati költségvetési szervek] alkotják.”
„(4) A többcélú kistérségi társulás vagyonára és költségvetésére a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
5. § (1) Az Ámr. 8. §-a (3) bekezdése a) pontja ab) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szerv működésének, fejlesztésének forrása)
(a támogatás, amely)
„ab) támogatásként a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből,”
(2) Az Ámr. 8. §-a (3) bekezdése a) pontja ac) alpontjának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és az ac) alpont a következő 4. ponttal egészül ki:
(A költségvetési szerv működésének, fejlesztésének forrása)
(a támogatás, amely)
(átvett pénzeszközként)
„2. a központi költségvetési szerveknél az elkülönített állami pénzalapból, központosított bevétellel fedezett fejezeti kezelésű előirányzatból,”
„4. központi költségvetési szerveknél az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására intézkedésenként nyitott lebonyolítási számlán lévő pénzeszközből
származik;”
6. § Az Ámr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelöli a költségvetési szerv felügyeleti szervét, akkor az alapító okiratot e szervnek kell kiadnia. A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező költségvetési szerv esetében az alapító okiratot a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének kell kiadnia.”
7. § Az Ámr. 12. §-a (3) bekezdése a) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek)
(a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve)
„társult képviselő-testület hivatala”
„c) a többcélú kistérségi társulási tanács munkaszervezete.”
8. § Az Ámr. 13. §-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a többcélú kistérségi társulás által fenntartott költségvetési szervek felügyeletét - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás tanácsa látja el.”
„(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervezete az ONYF és az OEP, mely szervek felügyeletét az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, illetve az egészségügyi miniszter látja el, az igazgatási szervek felügyeleti szerve az ONYF, illetve az OEP.”
9. § Az Ámr. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Valamely költségvetési szerv szakmai irányítása alatt álló területi szervként működő részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti feladatokat saját gazdasági szervezeti egység létrehozásával is elláthatja. A szervezeti egység vezetője ellenjegyzési jogosultsággal a 18. § (7) bekezdése, a 134. § (8) bekezdése és a 137. § (1) bekezdése alapján abban az esetben rendelkezhet, ha őt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője kijelöli. A szervezeti egység vezetőjének képesítési követelményére a 18. § (4) bekezdésének rendelkezése az irányadó.”
10. § Az Ámr. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok megállapodásban rögzített része ellátására pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t jelöl ki.”
11. § Az Ámr. 18. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egyidejűleg a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A területi szerv gazdasági szervezeti egységének a vezetője felelős a 17. § (2) bekezdése alapján meghatározott feladatok végrehajtásáért a költségvetési szerv területi szervének vonatkozásában. A szervezeti egység vezetője ellenjegyzési jogosultsággal a (7) bekezdés, a 134. § (8) bekezdése és a 137. § (1) bekezdése alapján rendelkezhet. A szervezeti egység vezetőjének képesítési követelményére a (4) bekezdés rendelkezése az irányadó.
(9) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetőleg a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra - annak betöltéséről. Az álláshely betöltését megelőző időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős személyt jelöl ki, a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével.”
12. § Az Ámr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megjelölt alapok felügyeletét, irányítását, továbbá kezelését kijelölt személyek vagy szervezetek végzik. Az alap kezelője kizárólag költségvetési szerv vagy - külön törvényben meghatározott esetben - köztestület is lehet.”
13. § (1) Az Ámr. 29. §-a (1) bekezdése e) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül)
(az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben)
„2. a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat);”
(2) Az Ámr. 29. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni.”
14. § Az Ámr. 30. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek.”
„(4) A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja, és a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közreműködésével, illetve az alapok kezelőinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülő társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát.”
15. § Az Ámr. 32. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
„(2) A többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatában együttesen hagyja jóvá a kistérségi társulás munkaszervezetének és a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.
(3) Amennyiben a többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását a kistérségi székhely település képviselő-testületének hivatala látja el, a feladat ellátásához kapcsolódó működési célú pénzeszközátadást szerepeltetni kell a kistérségi társulás költségvetésében.”
16. § Az Ámr. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza az általa alapított és fenntartott költségvetési szerveknek a 37. § a)-e) pontjaiban foglaltakat tartalmazó éves előirányzatait.”
17. § Az Ámr. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (6)-(8) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:
„(3) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó, valamint a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, továbbá a területfejlesztési tanácsok költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
„(6) A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás költségvetését az „I) Kistérségi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
18. § Az Ámr. 43. §-ának (4) és (6) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Igazgatóságoknak 20 nap áll rendelkezésre a megyei (fővárosi) költségvetések feldolgozására.”
„(6) A területfejlesztési tanácsok elemi költségvetésüket február 28-áig küldik meg a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalnak.
(7) A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a kistérségi határozattervezet társulási tanács elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül az Igazgatósághoz nyújtja be.”
19. § Az Ámr. 46. §-a (6) bekezdésének a) pontja és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során)
„a) amennyiben az a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére fejezeten belüli költségvetési címeken, illetve fejezetek között (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának a fejezet által felügyelt költségvetési szerve általi bonyolítását is) történik, az érintett fejezet(ek) hatáskörében - szerkezeti változásnak csak kifejezett erre vonatkozó döntés esetén minősülő - előirányzat-módosítást kell végrehajtani; a központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásának igénybevételét pénzeszközátadással kell rendezni;”
„(10) A kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.”  [LÁBJEGYZET_1]
20. § Az Ámr. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról - a pénzügyminiszter, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által benyújtott előterjesztés alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre,
b) az összeget elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel igényli-e. Ez esetben meg kell jelölni a visszafizetés időpontját.”
21. § Az Ámr. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.”  [LÁBJEGYZET_2]
22. § Az Ámr. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe és (11) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott - normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a Kincstár útján - kell eljuttatni a Belügyminisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. Oktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkésőbb július 5-éig meg kell érkezniük a Belügyminisztériumhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.”
„(11) A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési és vis maior feladatai támogatásának, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve kormányközleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzata év közben akkor módosítható, ha”
23. § Az Ámr. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról. A helyi kisebbségi önkormányzatok esetében e szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”
„(9) Az előirányzat-módosítás és a felülvizsgálat szabályait a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.”
24. § Az Ámr. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításokról a Kincstárt a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalmú adatlapon értesítik.”
25. § Az Ámr. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról - kivéve a feladatfinanszírozás keretében végrehajtott előirányzat-módosítást - 5 munkanapon belül - a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy adathordozón - tájékoztatja a Kincstárt.”
26. § (1) Az Ámr. 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők)
„e) működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel fedezett részéből, az uniós támogatással megvalósuló programok előirányzataiból, a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatoktól, illetve államháztartáson belülről vagy kívülről származik;”
(2) Az Ámr. 57. §-ának (4), (8) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A költségvetési törvényben meghatározott, ténylegesen befolyt bevételeket terhelő 15%-os mértékű, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szervnek az e jogcímen befolyó összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.”
„(8) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését.”
„(10) A központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére az Áht. 94. §-a (4) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja szerint nyújtható támogatás támogatott szervezetenként évente nem haladhatja meg a 7 millió forintot.”
„(13) A felügyeleti szerv fejezeten belüli vagy más fejezethez tartozó központi közigazgatási szerv költségvetése javára - a lebonyolítás céljából átcsoportosított előirányzatok, kormányzati beruházás és a felújítás kivételével - kizárólag új feladat ellátására, illetve a meglévő feladatok növekedésével összefüggő kiadások finanszírozására engedélyezhet többlettámogatást a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére.”
27. § Az Ámr. a következő 57/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A szerződések speciális tartalmi követelményei
57/A. § (1) A központi költségvetési szerv, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője által kötött szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell:
a) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, melyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,
b) a kifizetendő összeget,
c) az összeg kifizetésének időpontját, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.
(2) Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez a pénzügyminiszter 134/A. § (2) bekezdés szerinti jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ennek bizonylatát.”
28. § Az Ámr. 58. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, egyhavi külön juttatása, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Az egyhavi külön juttatás kifizetéséről - kivéve, ha törvény más időpontot határoz meg - a tárgyév január 16-án kell rendelkezni.”
„(5) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni az Áht. 93/A. §-ában foglalt keresetkiegészítést, melynek számítási alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata. E juttatások között kell továbbá megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke a költségvetési szerveknél a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a. E rendelkezés nem vonatkozik azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át meghaladó összegű jutalom kifizetését teszi lehetővé.”
29. § Az Ámr. 59. §-ának (2), (7) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (együttesen: keresetbe tartozó juttatások) előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból - figyelemmel az e § (5) bekezdésében foglaltakra - e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át meghaladó összegű jutalom kifizetését teszi lehetővé.”
„(7) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével - az adott évben, továbbá a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. Tartós kötelezettség vállalható - a fejezet felügyeletét ellátó szerv által szabályozott módon - a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltésére.”
„(11) A központi költségvetési szerveknél a központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó információszolgáltatáskor a - költségvetési kiadások elkülöníthetőségét a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.”
30. § Az Ámr. 63/B. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a (7)-(9) bekezdés számozása (8)-(10) bekezdésre változik:
„(1) A központi költségvetési szervnek a vagyonkezelésében lévő ingatlan engedélyezett értékesítéséből származó bevétel központi költségvetést megillető - költségvetési törvényben, illetve az Áht. 109/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott - hányadát a bevétel jóváírását követő 15 napon belül kell befizetnie, amennyiben nem nyújt be visszahagyási kérelmet.
(2) Visszahagyási kérelmet a kincstári vagyont értékesítő központi költségvetési szerv felügyeleti szerve a KVI-n keresztül a pénzügyminiszternek nyújthat be az ingatlan értékesítéséből származó bevételre, ha
a) a bevétel jogszabályban előírt vagy a Kormány által elfogadott intézményfejlesztési programban megjelölt feladat megvalósítását szolgálja, vagy
b) azt egy éven belül a fejezet beruházás, felújítás megvalósításához használja fel.
(3) A visszahagyási kérelemnek tartalmaznia kell a kedvezményezett költségvetési szerv megnevezését, az értékesített ingatlan tényleges eladási árát, valamint javaslatot a visszahagyandó összegre és felhasználása részletes indokolását.
(4) A pénzügyminiszter a tényleges értékesítési bevétel ismeretében és a felhasználási javaslatot mérlegelve dönt a kedvezményezett költségvetési szerv által felhasználható összegről.
(5) Amennyiben a visszahagyásra javasolt összeg nem haladja meg - általános forgalmi adó nélkül - az 5 millió forintot, a felhasználás külön indoklás nélkül is engedélyezhető.
(6) A központi költségvetést - a (4) bekezdésben foglaltak alapján - megillető bevételhányadot a pénzügyminiszter döntésének kézhezvételét követő 15 napon belül kell befizetni.”
31. § (1) Az Ámr. 66. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig, a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok működési összesített előirányzat-maradványát - az ágazati felügyeleti szerv május 31-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján a pénzügyminiszter a tárgyévet követő év május 15-éig, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetében a tárgyévet követő év június 20-áig megállapítja, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat jóváhagyja.
(2) A pénzügyminiszter
a) a beruházások, a több éven keresztül megvalósuló felújítások és beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlások, a többéves megvalósítással kiírt pályázatok, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a nemzetközi támogatások, az európai uniós forrásokkal megvalósuló programok, illetve a vis maior helyzetek miatti előirányzat-maradványról, valamint
b) azon a) pontba nem tartozó összegekről, amelyre - központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetében - kötelezettséget vállaltak, de annak pénzügyi teljesítésére nem került sor a tárgyévet követő év június 30-áig
előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik az a)-b) pont szerinti maradvány elvonásáról, illetve a feladat további finanszírozásáról.
(3) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerinti döntés figyelembevételével szeptember 15-éig hagyja jóvá az előirányzat-maradványt, melyről egyidejűleg értesíti a fejezet felügyeletét ellátó szervet és a Kincstárt.
(4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát a felügyeleti szerv felülvizsgálja és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - a Kincstár egyidejű tájékoztatásával - a pénzügyminiszter jóváhagyását követő 15 napon belül, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.”
(2) Az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés egyidejűleg a következő j) ponttal egészül ki:
(A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg)
„b) meghatározott célra - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra - rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek;”
„j) az az összeg, amelyet a központi költségvetési szervnek támogatási szerződés, megállapodás alapján folyósítottak - kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokat -, de arra a szerződés, megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül nem vállalt kötelezettséget.”
32. § Az Ámr. 70. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni)
„c) a PHARE és Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályban foglaltak szerint,”
33. § Az Ámr. 73. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felügyeleti szerv a Kincstár által megküldött értesítő alapján - feladat/részfeladat azonosítóval jelölt - a pénzügyminiszter által szabályozott előirányzat-módosításra rendszeresített adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az előirányzatok visszavezetéséről, ha az szerződéssel alátámasztott. Az így visszavezetett előirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az Európai Unió által nyújtott - és a tárgyévet megelőzően a devizaszámlára beérkezett - források felhasználására a finanszírozási alapokmányok módosítása nélkül, az érintett előirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Minden egyéb tartalmi vagy számszaki változás esetén a finanszírozás okmányait ismételten be kell nyújtani. Az eljárás alkalmazható a fejezet felügyeletét ellátó szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa terhére lekötött előirányzatokra is.”
34. § (1) Az Ámr. 76. §-ának (2)-(4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részfeladatok megvalósítása érdekében kötött szerződéseket, valamint az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül egy, az azokhoz tartozó - az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott - szerződés bejelentést három példányban be kell nyújtani a Kincstárba.
(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti szerződéseket - ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban foglaltaknak - vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A nem magyar nyelven megkötött szerződésekhez kapcsolódó szerződés bejelentéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását.
(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat, lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás esetén a 100. § (1)-(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására - a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében - a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés megtörténtét követő 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata (fedezete) terhére történő nyilvántartásba vétel céljából.”
„(6) Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával (számlát helyettesítő bizonylattal) igazolt teljesítmény az Engedélyokirattal, illetve Alapokmánnyal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként előjegyzett támogatási előirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, közvetlenül a kivitelező számlája javára történő átutalással. Kifizetés függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások jogcímen nem kezdeményezhető.”
(2) Az Ámr. 76. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (7)-(9) bekezdése számozása (8)-(10) bekezdésre változik:
„(7) Ha a megvalósító a kivitelező által benyújtott számlát - egyedi mérlegelése alapján - a saját előirányzat-felhasználási keretszámlájáról fizette ki, a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő 6 hónapon belül kezdeményezheti az érintett részfeladat (központi beruházás) pénzügyi üteme terhére az intézményi előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő visszatérítést.”
35. § (1) Az Ámr. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott előirányzatért (operatív programért) kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője (a továbbiakban együtt: előirányzat kezelője) az éves költségvetési tervezés keretében]
„b) kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a pályázati felhívások tervezetét. Ennek során alkalmazza az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatásokhoz - a (10) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel - a pályázati felhíváson belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön pályázati felhívástervezeteket készít. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.”
(2) Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az elkészített pályázati felhívás tervezetének teljes körű dokumentációját (vagy a támogatási konstrukciót leíró munkaanyagot) és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] által előírt űrlapot az előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vagy az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője az éves költségvetés elfogadását követően és a pályázati felhívás kiadását megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére. A pályázati felhívás tervezetet a Kincstár az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) kompatibilitás szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a pályázati felhívás adatait az OTMR-be. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a pályázati felhívás tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 napon belül kell nyilatkoznia.”
36. § Az Ámr. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatának támogatását, illetve a helyi önkormányzatok céltámogatással megkezdett, 2000. október 31-én folyamatban lévő beruházásainak Környezetvédelmi Alap Célfeladatból, valamint a Vízügyi Célelőirányzatból - egyedi és kivételes eljárás keretében, megfelelő felülvizsgálat elvégzése után - történő támogatását.”
37. § (1) Az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázathoz csatolni kell):
„e) az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapot, vagy az abban előírt adatokat.”
(2) Az Ámr. 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pályázat további tartalmi követelményeit a pályázat kiírói határozzák meg.”
38. § Az Ámr. 84. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a pályázathoz jogerős elvi vagy végleges építési engedély csatolandó, abban az esetben az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat csatolására nincs szükség.”
39. § Az Ámr. 85. §-ának (2) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kincstárt a döntés-előkészítés folyamatába be kell vonni. Az előirányzat-kezelők (döntéshozók) elektronikus módon juttatják el a pályázat e rendelet 8/b) számú melléklete I. rész szerinti adatait a Kincstárba, ahonnan a döntés-előkészítés keretében 10 munkanapon belül kapnak visszajelzést az igénylők, pályázók az OTMR-ben regisztrált adatairól.”
„(7) A döntéshozó a jóváhagyott és az elutasított támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül e rendelet 8/b) számú melléklet II. része szerinti adatokat szolgáltatja - a Kincstár által meghatározott formában - elektronikus módon az OTMR részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntéséről a többi érintett előirányzat kezelőjét is tájékoztatja.”
40. § (1) Az Ámr. 87. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a szerződéskötés feltétele]
„a) 30 napnál nem régebbi igazolás a székhely, valamint a pályázat megvalósítási helye szerinti önkormányzati adóhatóságtól, illetékhivataltól (a továbbiakban együtt: adóhatóság), hogy hatáskörükbe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása a kedvezményezettnek nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,”
(2) Az Ámr. 87. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatást nyújtó köteles a szerződésben - az általa meghatározott egyéb esetek mellett - az elállás jogát kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik)
„d) ha az (5)-(6) és (10) bekezdésekben előírt bejelentési kötelezettség egy hónapon túli késedelmet szenved,”
(3) Az Ámr. 87. §-ának (8) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére.”
„(12) A 3 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú támogatások esetén a (2) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott igazolások helyett a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata is elfogadható.”
41. § Az Ámr. 90. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átutalások kezdeményezésével egy időben, az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott - adatlap adattartalmának megfelelő információkról - a Kincstár által meghatározott formában - elektronikusan kell értesíteni az OTMR-t.
(3) A támogatást nyújtó szerv az esedékes támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az OTMR részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat.”
42. § Az Ámr. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik és az így átszámozott (6)-(7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Támogatási előleg csak rendkívül indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben - amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb 300 millió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb 450 millió forintot a (7) bekezdés szerinti ütemezésben - nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett már - összegszerűen és részletesen megindokolva - az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerződés ezt tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telek és/vagy épület esetén a telephely, illetve az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, illetve a telephely (telek, továbbá telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás (forgóeszközhitellel és készletekkel) csökkentett értékének 15%-át, illetve csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.
(4) Az Európai Unió Strukturális Alapjai támogatásával megvalósuló programok esetében a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett akkor nyújtható támogatási előleg, ha a kedvezményezett belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, nonprofit szervezet (államháztartási szervezet, közhasznú társaság, közalapítvány, alapítvány, társadalmi szervezet), illetve a program, projekt célja kutatás, műszaki fejlesztés. Ezen esetekben az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság dönthet úgy, hogy a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az előleget hazai és közösségi forrásból, a Strukturális Alapokból támogatott adott intézkedés szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.
(5) A Strukturális Alapok esetében az előlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következők szerint kell eljárni:
a) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget a támogatást nyújtó szervezetnek, amennyiben a kedvezményezett nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a támogatást nyújtó szervezethez az előleg fizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja,
b) időközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz igazodva teljesít. A kedvezményezett időközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a projekt megvalósításának előrehaladásáról szóló jelentést és a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokat igazoló számlák másolatát vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokat. Az előleg és az időközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át, az INTERREG programok esetében a 90%-át. Ettől eltérni csak a központi programok és az EQUAL programok nonprofit kedvezményezettjei esetében lehet, ahol az előleg és az időközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 95%-át. Az eltérés mértékéről az operatív program vagy közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetője dönt, döntéséről - az operatív programok esetén - tájékoztatja a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságot,
c) az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott intézkedések esetében az időközi fizetésnek nem előfeltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása és az azzal történő elszámolás,
d) záróegyenleg-fizetést a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz igazodva teljesít. A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet záróegyenleg-fizetésre. A kérelemhez mellékelni kell a projekt megvalósításának előrehaladásáról szóló zárójelentést és a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokat igazoló számlák másolatát vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokat, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve.
(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére maximum az odaítélt támogatási összeg mértékének 50%-áig, de legfeljebb 300 millió forintig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor.
(7) Előleg igénybevétele esetén - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét - a 79. § (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon - igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.”
43. § Az Ámr. 92. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előző évben fel nem használt támogatással növelt éves ütemezést, illetve a támogatások szerződésben rögzített halmozódását meghaladó támogatás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem utalványozható a támogatási szerződés módosításáig.”
„(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR részére, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A döntéshozó és/vagy utalványozó, valamint az OTMR tájékoztatása elektronikusan és folyamatosan történik. Az operatív programok vonatkozásában az adatszolgáltatást közvetlenül az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) kapja.”
44. § Az Ámr. 93/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93/A. § A támogatások szabályainak megalkotásakor az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben [a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban] meghatározott eljárási rend szerint kell eljárni.”
45. § Az Ámr. 97. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezettetheti vissza pénzforgalmi folyószámlája javára. Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.”
46. § (1) Az Ámr. 98. §-a (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következő számlákat vezetheti)
„k) Európai Uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla,
l) Európai Uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számla.”
(2) Az Ámr. 98. §-ának (5) és (14)-(15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezet felügyeletét ellátó szerv az előirányzat-maradvány Pénzügyminisztérium által történt jóváhagyását követően köteles intézkedni. A számlának év végén nem lehet egyenlege.”
„(14) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, illetve ágazatonként 1-1 fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.
(15) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként 1-1 pénzforgalmi lebonyolítási számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.”
47. § (1) Az Ámr. 99. §-a (1) bekezdésének j)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
(A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához)
„j) európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlát,
k) európai uniós programok célelszámolási forintszámlát,
l) NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát,
m) céltartalék számlát,
n) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) pénzforgalmi megelőlegezési számlát,
o) cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számlát”
(vezethet.)
(2) Az Ámr. 99. §-ának (3) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában megjelölt számlák megnyitásának, illetve megszüntetésének kezdeményezése a felügyeleti szerv feladata. A b) pontban megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik.”
„(11) A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezetheti vissza a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számla javára. A központi költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.”
(3) Az Ámr. 99. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (16) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (16)-(18) bekezdés számozása (17)-(19) bekezdésre változik, az így átszámozott (19) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként 1-1 pénzforgalmi lebonyolítási számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.
(16) Az európai uniós programok célelszámolási forintszámla a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A számla az Európai Uniótól kapott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál. A központi költségvetési szerv számára csak egy számla vezethető.”
„(19) Az EMOGA pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU EMOGA Garancia Részlegéhez kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások megelőlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható.”
(4) Az Ámr. 99. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla az Európai Unió részére történő cukorilleték fizetési kötelezettség megelőlegezésére nyitható.”
48. § (1) Az Ámr. 103. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt a számlavezető hitelintézete megválasztásáról. A helyi kisebbségi önkormányzat csak e hitelintézetnél vezetheti számláit.”
„(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az erről szóló döntésről az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a területileg illetékes Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság 30 napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba.”
(2) Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint)
„j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség - ide értve az illetékhivatalokon kívüli elsőfokú adóhatóságok által illetékbeszedés kapcsán megállapított végrehajtási költséget is - befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát,”
(3) Az Ámr. 103. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások számlavezetésére is.”
49. § Az Ámr. 104. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a többcélú kistérségi társulások felügyelete alá tartozó költségvetési szervek számlavezetésére is.”
50. § Az Ámr. 106. §-át megelőző cím a következőre változik:
„A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számlái”
51. § Az Ámr. a következő 108/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A Kincstár által nyújtott szolgáltatások díja
108/A. § (1) A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok 97. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti forintszámláival és a kincstári körbe tartozók (3) bekezdésben nem említett forintszámláival összefüggő szolgáltatások után e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott díjakat számol fel.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott díjak a Kincstár bevételét képezik, mellyel a Kincstár jogosult megterhelni a számlatulajdonos számláját.
(3) Mentesek a díjfizetés alól a következő számlák:
a) a nemzetgazdasági számlák (96. §),
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére vezetett számlák (106. §),
c) a 98. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlák,
d) a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fejezeti maradvány-elszámolási számlák,
e) a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fejezeti befizetési számlák,
f) a 99. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kártyafedezeti számlák,
g) a kincstári körbe tartozók 98. § (1) bekezdés l) pontja szerinti, a 99. § (1) bekezdés j), l), n), o) pontja szerinti, valamint a 101. § pénzforgalmi lebonyolítási számlái,
h) a 98. § (1) bekezdés j) pontja szerinti és a 99. § (1) bekezdés i) pontja szerinti letéti számlák.
(4) Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók:
a) a számlatulajdonos saját számlái közötti átutalások/átvezetések,
b) a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv részére történő előirányzat-felhasználási keretátadása,
c) a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keret átvezetése és visszavezetése a fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla és a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlája között,
d) a Munkaerőpiaci Alapból folyósított munkanélküli és jövedelempótló ellátások.
(5) A Kincstár a tárgyidőszakban felszámított díjakról számlakivonatában tájékoztatja a számlatulajdonost.”
52. § Az Ámr. 109. §-ának (1), (7) és (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár a központi költségvetési szerv (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet is) kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári körbe tartozó ügyfelek előirányzat-felhasználási keret számlájára.”
„(7) Az időarányos havi ütemezéstől a (6) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján - a fejezet kérelmét is figyelembe véve - ettől eltérő módon rendelkezik.”
„(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések finanszírozási terv alapján teljesítésarányosan vehetők igénybe, kivéve az Energiagazdálkodási célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport) központosított bevétellel ellentételezett támogatását. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a Kincstár engedélyével haladhatja meg. A fejezet összes előirányzat-felhasználási keretének megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi kezelésű előirányzatokat, a feladatfinanszírozásba bevont előirányzatokat, az európai uniós támogatással megvalósuló programokra tervezett előirányzatokat, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető kiadási előirányzatokat, az Energiagazdálkodási célelőirányzat központosított bevétellel finanszírozott kiadási előirányzatát, valamint a fejezeti tartalék előirányzatot. Az Energiagazdálkodási célelőirányzat központosított bevétellel ellentételezett támogatására előrehozott finanszírozás nem vehető igénybe. A finanszírozási tervet - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában - a felügyeleti szervnek havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz.
(11) Az Energiagazdálkodási célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport) központosított bevételhez kapcsolt támogatási előirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehető igénybe. A Kincstár az „Energiagazdálkodási célelőirányzat bevétel” számlára minden hónap 27-éig beérkezett bevételek együttes eredeti előirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére a pénzügyminiszterrel egyetértésben végrehajtott előirányzat-módosítás végrehajtását követően bocsátja rendelkezésre az előirányzat-felhasználási keretet. A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt - kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles minden hónap 27-éig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni.”
53. § Az Ámr. 111. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt, bejelentett kötelezettségvállalások, valamint az előirányzat-zárolások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet.”
54. § Az Ámr. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok negyedéves finanszírozási terve alapján a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.”
55. § Az Ámr. 114. §-ának (5) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az APEH adatokat szolgáltat az ONYF, az OEP, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az MVH, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére:
a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,
b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-éig,
c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-éig,
d) negyedévente a járulék és egyéb társadalombiztosítási követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-éig.”
„(9) A központi költségvetést terhelő,
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat és ezek postaköltségeit, valamint a Pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön,
b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait havonta a finanszírozási terv alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.”
56. § (1) Az Ámr. 115. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő)
„a) gyógyító-megelőző ellátások együttes összege az éves előirányzat 5%-ánál, a gyógyszertámogatás jogcímen belül a speciális beszerzésű gyógyszerkiadás és a vénykezelési díj együttes összege, és a gyógyászati segédeszköz-támogatás együttes összege az éves előirányzat 10%-ánál alacsonyabb mértékben haladják meg az időarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi,”
(2) Az Ámr. 115. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A központi költségvetésben a Családi támogatások címen belül a Gyermekgondozási díj alcím, az Egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Különféle jogcímen adott térítések és a Folyósított ellátások utáni térítés alcímek, továbbá a Kormányzati rendkívüli kiadások cím, a Pénzbeli kárpótlás alcím, a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport és a Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím előirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult.”
57. § Az Ámr. 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a KESZ hitelszámlák törlesztésére automatikusan leemeli.”
58. § (1) Az Ámr. 117. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából megfelelő kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelő lebonyolítási számla javára:”
„b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.”
(2) Az Ámr. 117. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó 20-áig az utalást teljesíti.”
59. § (1) Az Ámr. 119. §-ának (1), (3) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő új (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:  [LÁBJEGYZET_3]
„(1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget az e rendelet 103. §-ának (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani az e rendelet 10/a. számú mellékletében meghatározott arányok és időpontok, illetve az esedékesség szerint. A forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. A Belügyminisztérium az e rendelet 10/a. és 16. számú mellékletei alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig - január és december hónapban a Kincstár által meghatározott időpontban - utalványozza.”
„(3)  [LÁBJEGYZET_4]  Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve vett át és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A Kincstár minden hónap 5-éig tájékoztatja a Belügyminisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzatok tárgyhóban elvonandó egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának összegéről.”
„(14) A Kincstár haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot a normatív hozzájárulásról, vagy támogatási előirányzatról lemondó önkormányzatokról és a lemondott összegekről.”
„(19) A közszférában dolgozókat megillető egy havi külön juttatás kifizetéséhez a Kincstár az önkormányzatoknak a 10/a. számú melléklet szerint előleget biztosít. Az egy havi külön juttatás kifizetési rendelkezéséhez a Kincstár a központosított illetményszámfejtésbe tartozó önkormányzatok esetében elvégzi a számfejtést. A központosított számfejtési körbe nem tartozó önkormányzatok az egy havi külön juttatás számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére.
(20) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulások finanszírozási és költségvetési befizetési rendjére az (1)-(19) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
60. § Az Ámr. 119/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés bírósági elutasításáról az önkormányzat a tudomásra jutástól számított három napon belül értesíteni köteles az Igazgatóságot. Az értesítést követően az Igazgatóság haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a 103. § (2) és (11) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára történő soron kívüli átutalásáról.”
61. § Az Ámr. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központosított és egyéb előirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozása - a Kincstár szabályszerűséget és fedezetet igazoló ellenjegyzésével - teljesítményarányosan és elszámolási kötelezettséggel történik.”
62. § (1) Az Ámr. 122. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében, amelyeket az OEP nettó módon finanszíroz, a támogatásokat - a hóközi utalások kivételével - az e kört érintő köztartozások és egyéb levonások beszámításával kell folyósítani. A Kincstár e rendelet 16. számú melléklete alapján a (4) bekezdésben rögzített források terhére az e célra elkülönített lebonyolítási számláról folyósítja]
„a) minden hónap 20-án a közterheket és egyéb kötelezettségeket, tartozásokat, és”
(2) Az Ámr. 122. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 101. § (9) bekezdésében szabályozott módon szedi be. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során az egészségügyi intézményt megillető támogatási összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.”
63. § Az Ámr. 124. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Az elsőfokú adóhatóság - ide nem értve az illetékhivatalt - az általa beszedett illetékbevételt negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig - visszatérítésekkel, valamint a visszatérítés érdekében a költségvetési elszámolási számláról utalt összeggel csökkentve - utalja át a kincstári számla javára. Amennyiben az adóhatóság illetékbeszedési számláján lévő összeg nem nyújt fedezetet a visszatérítéshez, akkor az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról kell átutalást teljesíteni az adóhatóság illetékbeszedési számlájára a visszatérítés fedezetének biztosítása érdekében.”
64. § Az Ámr. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 103. § (6) bekezdésének j) pontjában meghatározott számlák esetében az indokolt visszatérítéseket a megfelelő számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást teljesíteni a megfelelő számlára a visszatérítés fedezetének biztosítása érdekében.”
65. § Az Ámr. 126. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor)
„b) a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja át. Amennyiben a pótlólagosan megállapított hozzájárulás, illetve a visszafizetendő hozzájárulás, támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, illetve azt a Kincstár nem utalja át.”
66. § Az Ámr. 127/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az európai uniós források átmeneti hiánya esetén történő finanszírozás és elszámolás rendje
127/A. § (1) Az európai uniós források átmeneti hiánya az a pénzösszeg, amelynek kifizetési kérelmét a Nemzeti Alap, illetve a Kifizető Hatóság befogadta és jóváhagyta, azonban a kifizetéshez szükséges összeg a Nemzeti Alap, illetve a Kifizető Hatóság számláin átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(2) Az európai uniós források átmeneti hiánya esetén a fejezetnek a társfinanszírozásra rendelkezésére álló éves költségvetési támogatási keret terhére kell biztosítania a fedezetet az európai uniós forrásokból finanszírozott projektekhez, programhoz.
(3) Az Áht. 102/A. §-a alapján a Kincstár - visszafizetési kötelezettséggel - a kincstári egységes számláról az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti forráshiány finanszírozására előleget folyósít, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt forrásokból nem biztosítható a szükséges fedezet teljes összege.”
67. § Az Ámr. 130. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár)
„a) a kincstári kártyafedezeti számlákra történő keretátvezetésekről minden banki napon tájékoztatja a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetet,”
68. § Az Ámr. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel.
(2) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében a kötelezettségvállalásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy, annak ellenjegyzésére a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy a jogosult.
(3) Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni.
(4) Központi költségvetési szerv
a) a tárgyévi előirányzat terhére akkor vállalhat kötelezettséget, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik,
b) a következő év(ek) előirányzata terhére az Áht. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel vállalhat kötelezettséget.
(5) Fejezeti kezelésű előirányzatok esetén
a) a tárgyévi előirányzat terhére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik,
b) éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére történő kifizetésre az Áht. 12/A. §-ában és 22-23/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, illetve a Kormány határozatában megjelölt előirányzatok mértékéig vállalható.
(6) Központi költségvetési szerv (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatokat is) kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál - újabb kötelezettséget csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalhat. Az engedély iránti kérelemről a pénzügyminiszter a benyújtást követő 15 munkanapon belül dönt.
(7) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.
(8) A kötelezettségvállalás - a jogszabályban meghatározott és a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.
(9) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,
b) előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(10) Az ellenjegyző a (9) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(11) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (9) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezetőjét.
(12) Ha költségvetési szerv vezetője a (11) bekezdésben foglalt tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, köteles e tényről központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét haladéktalanul írásban értesíteni. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(13) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.
(14) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.
(15) A helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kötelezettségvállalására, ellenjegyzésére, utalványozására és az érvényesítésre a (3) és (7)-(14) bekezdésekben, továbbá a 135. §-ban és a 137. §-ban foglaltak az irányadók.”
69. § Az Ámr. a következő 134/A. §-sal egészül ki:
„134/A. § (1) A Pénzügyminisztérium a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatok aktuális előirányzatait folyamatosan összeveti a teljesített kiadásokkal és a Kincstárhoz bejelentett - pénzügyileg még nem teljesült - kötelezettségvállalásokkal.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak eredményeként megállapítható, hogy
a) a költségvetési szerv előirányzata - figyelemmel a bejelentési kötelezettség alá nem eső előirányzatok és a bevételek teljesülésére is - nem nyújt fedezetet a várható kiadásokra, illetve
b) a fejezeti kezelésű előirányzat teljesített és bejelentett kötelezettségvállalásainak együttes összege megközelíti az aktuális előirányzatot,
a Pénzügyminisztérium e tényről tájékoztatja a felügyeleti szervet.
(3) A tájékoztatást követő 8 munkanapon belül a felügyeleti szerv köteles a 26. számú melléklet szerinti adatlapon
a) a költségvetési szervei tekintetében számot adni a bevételek és a kiadások várható alakulásáról és igazolni, hogy a várható bevételek fedezik a várható kiadásokat, beleértve a következő évre áthúzódó pénzügyi teljesítés fedezetét is,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatok - kivéve az európai uniós támogatással megvalósuló programokat - tekintetében számot adni a felhasználás várható alakulásáról.
(4) Ha az adatszolgáltatás és indokolás alapján megállapítható, hogy a várható bevételek nem fedezik a várható kiadásokat, a továbbiakban egyedi 30 millió forint feletti kötelezettség kizárólag a pénzügyminiszter jóváhagyásával vállalható. A pénzügyminiszter az engedélyt akkor adja meg, ha biztosított, hogy az intézkedését szükségessé tevő tényezők megváltoznak, illetve arra intézkedés történik. A pénzügyminiszter az adatszolgáltatás és indokolás beérkezését követő 10 munkanapon belül tájékoztatja döntéséről a felügyeleti szervet és a Kincstárt.
(5) Ha a pénzügyminiszter jóváhagyja a kötelezettségvállalást, a Kincstár a kötelezettségvállalást befogadja és leköti. A pénzügyminiszter jóváhagyása csak a tárgyévre vonatkozik.
(6) Ha a pénzügyminiszter nem hagyja jóvá a kötelezettségvállalást, erről értesíti a Kincstárt és a felügyeleti szervet.”
70. § Az Ámr. 135. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője - helyi kisebbségi önkormányzat esetében a települési önkormányzat jegyzője - belső szabályzatban köteles rendelkezni.”
71. § Az Ámr. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) - jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban felhatalmazott személy jogosult.”
72. § Az Ámr. 137. §-ának (1), (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utalvány ellenjegyzésére - jogszabályban meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa írásban kijelölt személy jogosult.”
„(3) Az utalvány ellenjegyzése során a 134. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.
(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 134. § (12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
73. § Az Ámr. XIII. fejezete a következő új alcímmel és 138/B. §-sal egészül ki:
„A központi költségvetési szervek előirányzat-felhasználási terve
138/B. § (1) Az intézményi előirányzat-felhasználási terv a költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzatok várható bevételeinek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz, előirányzat-maradvány) figyelembevételével tartalmazza a teljesíthető kiadásokat, beleértve a korábbi időszakról áthúzódó fizetési kötelezettségeket.
(2) Az előirányzat-felhasználási tervet úgy kell elkészíteni, hogy
a) az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának,
b) fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a folyamatos működés biztosítására.
(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek negyedéves bontásban kell éves, fejezet szintű előirányzat-felhasználási tervet készítenie - az e rendelet 25. számú mellékletében meghatározott formában - a kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervekre és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek a fejezet szintű előirányzat-felhasználási tervet február 28-áig kell megküldenie a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére. A költségvetési szerv ennek összeállításához szükséges adatszolgáltatásáról a fejezet felügyeletét ellátó szerv intézkedik. Az előirányzat-felhasználási terv a tárgynegyedévet megelőző hónap 20-áig módosítható.
(5) Az előirányzat-felhasználási tervet a költségvetési szerv vezetőjének kell aláírnia. A fejezet szintre összesített előirányzat-felhasználási tervet a belső szabályzatban megjelölt személy írja alá.”
74. § Az Ámr. a következő új 138/C. §-sal egészül ki:
„138/C. § A központi költségvetési szervek előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható alakulásáról a felügyeleti szerv a Pénzügyminisztériumnak az e rendelet 26. számú melléklete szerinti tartalommal adatot szolgáltat negyedévenként, a tárgynegyedévet megelőző hó 20. napjáig, valamint a 134/A. § (2) bekezdése szerinti esetben.”
75. § Az Ámr. 139. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
„(2) A többcélú kistérségi társulás pénzállományának alakulásáról a munkaszervezet vezetője - szükség szerint aktualizálva - likviditási tervet készít.”
76. § Az Ámr. 140. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig honlapján - a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével - közzéteszi, ahol:
a) a költségvetési szerv a saját,
b) a felügyeleti szerv a felügyelete alá tartozó valamennyi költségvetési szerv, előirányzat, alap,
c) a Pénzügyminisztérium valamennyi költségvetési szerv, előirányzat, alap adatait megtekinti, letölti.”
77. § Az Ámr. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz, valamint az Egészségügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Kincstárhoz. Az I-III. hónap adatairól összevontan kell benyújtani a havi jelentést.
(2) Finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői, a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapjáig havi adatszolgáltatást teljesítenek a Kincstár részére - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalommal - a pénzforgalom és a könyvelés adatainak eltéréseiről. Az I-III. hónap eltéréseiről a havi adatszolgáltatást összevontan kell benyújtani. A december havi adatszolgáltatást a Kincstár végleges éves adatai alapján a tárgyévet követő év március 31-éig kell megküldeni.”
78. § Az Ámr. a következő 143/A. §-sal egészül ki:
„143/A. § Az MVH az általa kezelt EMOGA-ból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatairól - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított tartalommal - havi jelentést szolgáltat a Pénzügyminisztériumnak a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig. Az MVH a jelentést egyidejűleg köteles megküldeni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére is.”
79. § Az Ámr. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést - a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, az I-VI. hónapjáról július 20-áig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 20. napjáig.
(2) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - az összesítéseket 5 munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a Kincstár további 10 munkanapon belül küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.
(4) A többcélú kistérségi társulás az általa felügyelt költségvetési szervek költségvetését is magába foglaló időközi költségvetési jelentést köteles készíteni az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelően.”
80. § Az Ámr. 145. §-ának (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv, az alap, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12/a)-12/c) számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani.
(2) A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, helyi önkormányzat esetében az Igazgatóságnak.”
„(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, a 12/c) számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 5 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - a megyei összesítéseket 5 munkanapon belül készíti el. Ezt a határidőt az Igazgatóságnak a (2) bekezdésben megjelölt feladat elvégzésére is alkalmaznia kell.
(5) A Kincstár az időközi mérlegjelentésből készített országos összesítéseket [12/a)-12/c) számú mellékletek] további 10 munkanapon belül megküldi a Pénzügyminisztériumnak.”
81. § Az Ámr. 145/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.”
82. § Az Ámr. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére)
„c) előírja, hogy az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelően e rendelet 23. számú melléklete szerint értékelje a FEUVE rendszer működését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg a felügyeleti szervnek,”
83. § Az Ámr. 150. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén a pénzügyminiszternél a Kincstár kezdeményezi. Ezt megelőzően tájékoztatást kér a fejezet felügyeletét ellátó szervtől a 161. § (3) bekezdésében tett intézkedésekről és azok hatásáról, eredményéről. A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó kincstári körbeli szerv, testületek költségvetési szerve esetében a pénzügyminiszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt a felügyeleti szervvel egyezteti.”
84. § Az Ámr. 153. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A többcélú kistérségi társulásnál az önkormányzati biztos kijelölésénél a fenti szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, a kijelölés módjáról szóló önkormányzati rendeleten a többcélú kistérségi társulás határozatát kell érteni.”
85. § Az Ámr. 154. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedő részekből áll)
„a) a költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek teljes köréről vezetett törzskönyvi nyilvántartás;”
86. § Az Ámr. 157. §-a (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért)
„g) a többcélú kistérségi társulás tekintetében a társulási tanács elnöke és a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője”
(együttesen felelős.)
87. § Az Ámr. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek (ideértve a körjegyzőségbe társult, illetve társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzati hivatalokat is), valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek teljes köréről a Kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, az Áht. 88. §-ának (5) bekezdésében és a 88/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait és az adatszolgáltatás rendjét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(3) Központi költségvetési szerv alapításakor a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt költségvetési szerv esetében hitelintézetnél csak akkor nyitható számla, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.
(4) A Kincstár a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek nyilvántartását a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel végzi.”
88. § Az Ámr. 160. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereibe tartozókat - a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat és költségvetési szerveiket kivéve - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon államháztartási egyedi azonosító számmal látja el.”
89. § Az Ámr. 161. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a központi költségvetési szervnek két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, a fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.”
90. § Az Ámr. 162. §-ának (1) és (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 25 millió forintot. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére.”
„(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv az e rendelet 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére.
(4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot, a felügyeleti szervet és a költségvetési szervet tájékoztatja.
(5) Az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 25 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja.
(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló költségvetési szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium, a kötelezettségvállaló költségvetési szerv és a felügyeleti szerve részére.
(7) A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.”
91. § Az Ámr. a következő 162/A. §-sal egészül ki:
„162/A. § (1) A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) a felügyeleti szerv e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázati kiírást, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások.
(2)  [LÁBJEGYZET_5]
(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a felügyeleti szerv az e rendelet 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére.
(4) A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot tájékoztatja.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a felügyeleti szerv a bejelentést elmulasztotta, az adott kötelezettségre vonatkozóan a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja.
(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló felügyeleti szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta összesített adatszolgáltatást tesz közzé a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium és a kötelezettségvállaló felügyeleti szerv megtekint és letölt.
(7) A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti, és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.
(8) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a felügyeleti szerv kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettségét e rendelet 5. számú melléklete szerinti Szerződésbejelentésen teljesíti a Kincstár részére. A kötelezettségvállalások nyilvántartására, az előirányzatok lekötésére, valamint a kifizetések teljesítésére e rendelet VII. fejezetének előírásai irányadók.”
92. § Az Ámr. a következő 162/B. §-sal egészül ki:
„162/B. § (1) A központi költségvetési szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a 25 millió forintot elérő kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok bejelentési kötelezettségüknek a titokvédelemre vonatkozó előírások figyelembevételével szűkített adattartalommal tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
(2) A felügyeleti szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségeket, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások.”
93. § Az Ámr. 1/a. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép. Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. Az Ámr. 5. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint egészülnek ki. Az Ámr. 6/a. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 8/a., 8/a. kiegészítő és 8/b. számú melléklete helyébe e rendelet 7/a-c. számú melléklete, 10/a-c. számú melléklete helyébe e rendelet 8/a-c. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 14. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete, 15. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete lép. Az Ámr. az e rendelet 12. számú melléklete szerinti 15/a. számú melléklettel egészül ki. Az Ámr. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 19. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete, 22. számú melléklete helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép. Az Ámr. e rendelet 16-19. számú melléklete szerinti 23-26. számú melléklettel egészül ki.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
94. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e § (10) bekezdése a kihirdetés napján, az Ámr. 57. §-ának (4) bekezdése pedig 2005. február 15-én lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének n) pontját követően az „Indok: új jogszabály lép hatályba.” szövegrész, 2. §-ának 29. és 56. pontja, 10. §-ának (5) bekezdése, 27. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 46. §-ának (9) és (11) bekezdése, 59. §-ának (5) bekezdése, 66. §-ának (5) bekezdése, 66. §-a (6) bekezdésének d) pontja, 66. §-a (10) bekezdésének c) pontja, 70. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 98. §-a (1) bekezdésének m)-n) pontja, valamint (16)-(17) bekezdése, 109. §-ának (8) bekezdése.  [LÁBJEGYZET_6]
(4) Az Ámr. 162. §-a, 162/A. §-a szerinti kötelezettségvállalás-bejelentés alá tartozó 2005. január 1-jét megelőzően vállalt és a Kincstárhoz még be nem jelentett kötelezettségvállalásokat a kifizetéseket megelőző 5 munkanapon belül, de legkésőbb 2005. február 28-áig kell bejelenteni a Kincstárnak.
(5) A 2005. január 1-je előtt vállalt, de a 2005. évet követő év(ek) előirányzatát terhelő kötelezettségvállalásokat 2005. március 31-éig kell bejelenteni a Kincstárnak.
(6) Az Ámr. 57/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt határidőt a rendelet hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, megállapodásokra kell alkalmazni.
(7) Az Ámr. 57/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 134. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést a Nemzeti Kulturális Alapprogram esetében nem kell alkalmazni.
(8) Az Ámr. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt kötelezettségnek első ízben a 2005. évre vonatkozó beszámolás során kell eleget tenni.
(9) Az Európai Szociális Alapból finanszírozott, a „felnőttképzési rendszer fejlesztése” intézkedés esetében az Ámr. 91. § (3) bekezdése szerinti előleg 2005. évben kedvezményezettenként nyújtható.
(10) Az Európai Unió Strukturális Alapjai támogatásával megvalósuló programok esetében a 2004. évben kifizetésre került előlegek adott intézkedés szerinti finanszírozási arányra jutó uniós forrást utólag kell rendezni.
(11) Az Ámr. 109. §-ának (1) bekezdésben meghatározott havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretnyitás nem vonatkozik a XXVI. FMM fejezet Felnőttképzés normatív támogatása fejezeti kezelésű előirányzatra, amely esetében az előirányzat-felhasználási keretnyitás teljesítésarányosan történik.
(12) Az Ámr. 145/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak, a 145/A. § (5) bekezdésében meghatározott szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének, a 145/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési nyomvonal, valamint a 145/C. §-ban a kockázatelemzéssel kapcsolatban meghatározottak elkészítésének határideje a 145/A. § (3) bekezdésében, illetve a 145/C. § (4) bekezdésében megjelölt módszertani útmutatók közzétételétől számított 90 nap.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 2. §-a p) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„p) ellenőrzési nyomvonal: költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.”

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/20.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/20.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/30.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/30.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/20.

[LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/20.