383/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a), b) és h) pontjaiban, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A rendelet hatálya kiterjed:]
„b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is),”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(10); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(13); 178. § (1) b)-e), (3)-(4).”
5. § Az R. 5. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[5. § E rendelet alkalmazásában:]
„12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 2. §-ának 67-68. pontja szerinti fogalom.”
6. § Az R. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(11) bekezdés számozása (8)-(12) bekezdésre változik:
„(7) A többcélú kistérségi társulás költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.”
7. § (1) Az R. 8. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit).”
8. § (1) Az R. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(11) bekezdés számozása (7)-(12) bekezdésre változik:
„(6) A többcélú kistérségi társulásnak a munkaszervezete és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes Igazgatósághoz.”
(2) Az R. 10. §-ának - (1) bekezdés szerint átszámozott - (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elkülönített állami pénzalapokról - a külön törvényben meghatározott kezelőnek - az éves költségvetési beszámolót a könyvvizsgálat befejezését megelőzően a tárgyévet követő év április 30-áig, a könyvvizsgálat befejezését követően a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.”
9. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén az összevezetésüket követően nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni).”
10. § Az R. 13/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.”
11. § Az R. 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja dg)-di) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő dj)-dk) alponttal egészül ki:
[(1) A követelések között kell kimutatni
d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a]
„dg) az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dh) a támogatási programelőlegeket,
di) a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,
dj) a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,
dk) a különféle egyéb követeléseket.”
12. § (1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.”
(2) Az R. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(11) bekezdés számozása (4)-(12) bekezdésre változik:
„(3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettségeket,
b) a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,
c) az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá, valamint
d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket.”
(3) Az R. 26. §-ának - (2) bekezdés szerint átszámozott - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt;
b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt;
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító);
d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:
da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,
db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,
dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),
dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,
de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,
df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,
dg) a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,
dh) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,
di) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dj) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dk) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dn) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
do) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dp) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dq) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket).”
13. § Az R. 28. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi.
(4) Amennyiben az Áfa törvény 4/A. §-ának hatálya alá tartozó államháztartás szervezetének az Áfa törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerinti tevékenységén (a továbbiakban: közhatalmi tevékenység) kívüli tevékenységéből származó bevétele meghaladja az Áfa törvény 49. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt, akkor a bekerülési érték meghatározásánál az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a közhatalmi tevékenységen kívüli tevékenysége keretében beszerzett eszközök tekintetében.”
14. § (1) Az R. 30. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél (régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.”
(2) Az R. 30. §-ának (12) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.”
15. § Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.
(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(3) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható.
(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.”
16. § Az R. a 31. § után a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek - értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.
(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani.”
17. § Az R. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-g), l) pontja szerinti szervezetek esetében a felügyeleti szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.”
18. § (1) Az R. 40. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.”
(2) Az R. 40. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben e rendelet, illetve más jogszabály előírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.
(12) A kiegészítő melléklet szöveges részében - a könyvviteli mérlegben kimutatott illetékkövetelésekből - be kell mutatni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott megosztási arányok alapján a központi költségvetést, illetve a más önkormányzatokat megillető összegeket és ezeknek a tőkeváltozásra gyakorolt hatását.”
19. § Az R. 44. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az ellátási szektorra vonatkozóan a követelések és kötelezettségek állományának alakulásáról nem kell mellékletet készíteni.
(7) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságállományának évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni.
(8) A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 23. számú melléklet szerint kell bemutatni. Az 1. § (1) bekezdése g) pontjában foglalt alapok a kötelezettségvállalások állományának alakulását a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni.”
20. § Az R. 44. §-a után a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:
„Önkormányzat vagyonkimutatása
44/A. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 116. §-ának (8) bekezdésében meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalom képtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,
- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),
- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.”
21. § Az R. 46/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:
a) a könyvvizsgálói jelentés címét, illetve címzettjét;
b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló azonosítóit (különösen melyik államháztartás szervezete, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik költségvetési évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);
c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;
d) az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
e) az éves költségvetési beszámolóhoz, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, a konszolidált éves költségvetési beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetve e rendeletben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);
h) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
i) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
j) könyvvizsgálói társaság esetén - az i) pontban foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát.”
22. § Az R. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza.”
23. § Az R. 51. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő mondattal egészül ki:
[(1) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is.]
„Amennyiben az államháztartás szervezete az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni.”
24. § Az R. 52. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[52. § A Tv.-ben foglalt előírások alkalmazásakor a következőket figyelembe kell venni: ahol]
„c) a Tv. és e rendelet fizetendő, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítandó áfára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azok kizárólag az államháztartás szervezeteinek általános forgalmi adóalanyiságot eredményező - közhatalmi tevékenységnek nem minősülő - tevékenységei kapcsán alkalmazhatóak.”
25. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 8. számú melléklete A/1), D), E/1), G)-K) pontjainak helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(5) Az R. 18. számú melléklet b) Kötelezettségek részletezése helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
(6) Az R. 22. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
(7) Az R. 23. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.
(8) Az R. 9. számú „Számlakerettükör” melléklete e rendelet 8. számú melléklete szerint módosul.

Hatálybalépés

26. § (1) E rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - először a 2005. évről készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 5. §-át, 7. §-át, 8. §-ának (2) bekezdését, 9. §-át, 13-17. §-át, 19. §-át, 24. §-át, a 3-7. számú mellékletében foglaltakat a 2004. évről összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 44. § (1) bekezdése, az R. 1. számú melléklete „A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK” rész utolsó „IV/A. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése” sora, és az R. 8. számú melléklet F) pontja.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. §-ának (4) bekezdésében a „politika részeként” szövegrész helyébe a „politika keretében” szövegrész lép.