40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat
a) a szántóföldi növények, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,
b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,
c) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: minősítő intézet) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,
d) a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra
kell alkalmazni.
2. § (1) A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat - a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint - a minősítő intézet végzi.
(2) Az állami elismerésre, illetve Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok listáját - a hasznosítási célok megjelölésével - az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában
1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,
2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,
3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,
4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,
5. fajtajelölt: a minősítő intézethez Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,
6. fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták - nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a minősítő intézet által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett - hivatalos DUS-vizsgálata és - ahol ez követelmény - gazdasági értékvizsgálata,
7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták - kijelölt hibridek esetén azok komponensei is - és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,
8. UPOV-egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants): az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény,
9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,
10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

Az állami elismerésre bejelentés

4. § (1) A fajtajelölt állami elismerésre bejelentését a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon, három példányban kell benyújtani a minősítő intézethez.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a növényfaj latin és magyar nevét,
b) a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet,
c) a bejelentő nevét és címét,
d) ha van képviselő, annak nevét és címét,
e) a fajta származását és a nemesítés módját,
f) nyilatkozatot arról, hogy a fajta géntechnológiával módosított-e,
g) a fajta fenntartójának nevét és címét,
h) a fajta termesztési és hasznosítási célját, valamint, hogy
i) milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell
a) a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be,
b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt,
c) a technikai kérdőívet.
(4) A bejelentés tartalmazhatja a nemesítők nevét és a nemesítési arányokat.
(5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.
(6) Bejelentéskor a javasolt fajtanév megjelölése mellőzhető.
(7) A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot a minősítő intézet részére az utolsó vizsgálati év kezdetén a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon be kell jelenteni.
(8) A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles a minősítő intézettel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A minősítő intézet ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.
(9) A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, napraforgó, repce, cirokfélék, rozs és kender) csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb.; a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. A bejelentést a minősítő intézetnek az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell kezelnie. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni.
5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a minősítő intézet. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére állami elismerésben részesült, egyéves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.
(3) Ha a bejelentés, illetve a szaporítóanyag a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be a minősítő intézethez, úgy a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.
(4) A minősítő intézet a bejelentéseket a beérkezéstől számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentő a bejelentésre szolgáló nyomtatványt a 4. § (2) bekezdésének a)-g) pontjaiban foglaltak tekintetében hiánytalanul kitöltötte és a szükséges mellékleteket csatolta. A minősítő intézet a bejelentőt erről a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül határozatban értesíti.
(5) A bejelentésre vonatkozó kérelmet a minősítő intézet elutasítja, ha az a 4. § (2) bekezdésének h) és i) pontjaiban foglaltak tekintetében hiányos és a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bejelentő azt nem pótolja.
6. § (1) A minősítő intézet a vizsgálat ideje alatt - a fajta állami elismeréséig - a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő és a bejelentés időpontja kivételével a kérelemben szereplő és a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.
(2) A bejelentő a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a minősítő intézetnek írásban bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. § (1) A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett kísérleti vizsgálatokat - a bejelentő kérelmére - a minősítő intézet végzi. A vizsgálati eredményt a növényfajta bejelentőjének a minősítő intézet küldi meg.
(2) A bejelentő a minősítő intézethez a DUS-vizsgálatra vonatkozó kérelmet
a) a növényfajta állami elismerésre történő bejelentésével egyidejűleg, vagy
b) a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön nyújthatja be, illetve
c) kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.
(3) A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek - amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be - az UPOV szerinti, illetve nemzeti technikai kérdőívet két példányban kell benyújtania.
8. § (1) A minősítő intézet az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról - a bejelentés sorrendjében - közhitelű nyilvántartást vezet.
(2) A bejelentésről, illetve a bejelentés visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a Magyar Szabadalmi Hivatalt, az Európai Unió tagállamainak és az UPOV tagországainak társhatóságait, valamint a Közösségi Növényfajta Hivatalt.

A fajták kísérleti vizsgálata

9. § (1) A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a minősítő intézet DUS- és - ahol ez előírás - gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a minősítő intézet a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott - a minősítő intézet által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett - módszerek alapján
a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,
b) zöldség, gyümölcs, dísznövény és erdészeti fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,
c) szőlőfajták esetén a fiziológiai - különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, az Európai Közösség által a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló jogszabályokban meghatározott tulajdonságok megállapítására irányuló vizsgálatot
végez.
(2) Szőlőklónok esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti fiziológiai tulajdonságokat kell meghatározni, azonban a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fenotípusos bélyegek alapján megfelel-e az adott fajtának.
(3) A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás
a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint
b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.
(4) Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, a minősítő intézet köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.
(5) Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a minősítő intézet saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a minősítő intézet által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a minősítő intézet közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél is végezhető.
(6) A minősítő intézet az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A minősítő intézet a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által erre jóváhagyott természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a minősítő intézet által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a minősítő intézet szervezi, ellenőrzi és értékeli.
10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta
a) megkülönböztethetőségének - szőlőklónok esetén azonosságának -, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint
b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.
(2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.
(3) A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható, a minősítő intézet a fajta állami elismerésére előterjesztést készíthet.
(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.
(5) A fajta vizsgálata során a kísérletek a Fajtaminősítő Bizottság által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.
11. § (1) A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő a minősítő intézet által meghatározott időpontig és helyen - harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten - térítésmentesen köteles a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a minősítő intézet által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget térítés ellenében a minősítő intézet rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.
(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.
(3) Ha a minősítő intézet a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles a minősítő intézet részére megtéríteni.
(4) A minősítő intézet a kísérleti célra beküldött
a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,
b) vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi; amennyiben a vizsgálat megszűnik, a letéti mintával a bejelentő rendelkezhet.
(5) A minősítő intézet hibájából értékelhetetlen kísérleteket a minősítő intézet saját költségén megismétli.
12. § (1) A minősítő intézet a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai és az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek, illetve azok hiányában a minősítő intézet és az együttműködő társintézetek által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a minősítő intézet megfelelő formában közzéteszi.
(2) A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a minősítő intézet csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. A minősítő intézet a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.
(3) A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a minősítő intézet kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.
(4) A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a minősítő intézet közzéteszi.
(5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.
13. § (1) A fajtavizsgálat - az évelő és fás növények kivételével - a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.
(2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.
(3) A minősítő intézet a vizsgálatokat megszünteti, egyidejűleg a bejelentés érvényét veszti, ha
a) a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek,
b) a bejelentő - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a minősítő intézetnek a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani,
c) a bejelentő a minősítő intézettel a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy
d) a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg.
(4) A minősítő intézet a vizsgálat megszüntetéséről határozatot hoz, amely ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
14. § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból - a növény-egészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett - engedély nélkül hozhatja be.

Egyedi szaporítási engedély

15. § (1) Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira egyedi szaporítási engedély adható.
(2) A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.
(3) A szőlő és gyümölcs fajok fajtáira vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed.
(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően - a minisztérium részére címezve - a minősítő intézetnél kell benyújtani.
(5) Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig érvényes.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. § A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismeréssel együtt benyújtott kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a minősítő intézet időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A minősítő intézet a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a minősítő intézet a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld.

A növényfajták állami elismerése, annak elutasítása és visszavonása

17. § (1) A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján a minősítő intézet előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére, és egyúttal javaslatot tesz
a) a növényfajta állami elismerésére,
b) a növényfajta vizsgálatának megszüntetésére,
c) a növényfajta állami elismerésének visszavonására, illetve
d) a növényfajta állami elismerésének meghosszabbítására,
e) a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint másik fajtanév bejegyzésére, vagy
f) újabb fajtafenntartó bejegyzésére.
(2) Az előterjesztésnek - a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglaltak alapján - tartalmaznia kell:
a) a faj nevét,
b) a fajta nemesítői jelzését,
c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,
d) a fajtafenntartó nevét és címét,
e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy
f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.
(3) Az előterjesztésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:
a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,
b) a fajta termesztési és hasznosítási célját,
c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),
d) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is),
e) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit az arra kötelezett fajok esetében,
f) a 9. § (4) bekezdése szerinti tulajdonságokat,
g) a javasolt és a minősítő intézet által ellenőrzött fajtanevet,
h) a döntési javaslatot és annak indoklását.
(4) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben - a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint - szinonim név adható.
(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.
18. § (1) A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a minősítő intézetnél nyilvántartott fajtafenntartója van.
(2) A fajta állami elismerése az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS-vizsgálatok eredményei alapján a bejelentő kérelmére meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Ha a bejelentő az állami elismerés meghosszabbítására igényt tart, úgy azt a lejárat időpontja előtt legalább két évvel kérelmeznie kell.
(3) Ha a minősítő intézet az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.
(4) Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha
a) a lejárat időpontja előtt legalább két évvel nem kezdeményezik a meghosszabbítást,
b) a DUS-vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fajta már nem megkülönböztethető, vagy nem egyöntetű (egynemű), illetve nem állandó,
c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.
19. § (1) Az állami elismerésről, annak elutasításáról, az állami elismerés meghosszabbításáról, illetve visszavonásáról - a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján - a minősítő intézet által kiadott határozatot a minősítő intézet a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. Az állami elismerésről a minősítő intézet a bejelentő részére oklevelet állít ki.
(2) Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a minősítő intézet értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében - az Európai Bizottságot.
20. § (1) A minősítő intézet az állami elismerés visszavonását kezdeményezi a Fajtaminősítő Bizottságnál, ha
a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,
b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,
c) a bejelentő az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad új nevet a fajtának,
d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,
e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,
f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy
g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.
(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.
21. § A Fajtaminősítő Bizottság szükség szerint, de félévente legalább egyszer ülésezik. A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a miniszternek jóvá kell hagynia.

Nemzeti Fajtajegyzék

22. § (1) A minősítő intézet évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:
a) a fajta nevét,
b) a bejelentő nevét, címét,
c) a fajtafenntartó nevét, címét,
d) a fajta képviselőjének nevét, címét,
e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),
f) az esetleges géntechnológiai módosítás tényét, valamint
g) a növényfajta-oltalom fennállását.
(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.
(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:
a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,
b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,
c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,
d) Dísz- és Gyógynövények Nemzeti Fajtajegyzéke,
e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke.
(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.
(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

Szállítói Fajtajegyzék

23. § (1) A minősítő intézet a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt a rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi.
(2) A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha
a) az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit a minősítő intézet ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben az ismert szinonimákat is meg kell adni,
b) kellően részletes fajtaleírással rendelkeznek a szállítók a fajtáról, kellően részletesnek tekintve a fajtaleírást, ha az legalább az UPOV Technikai Kérdőívében felsorolt tulajdonságainak kifejeződéseit tartalmazza; a leírásban közlendő tulajdonságokat és ezek kifejeződési fokozatait fajonként részletezve a minősítő intézet hivatalos lapjában közreadja,
c) a szállító információt ad a fajta fenntartásáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell azt is, hogy a fajta a hozzá legközelebb álló fajtától mely tulajdonságban és milyen kifejeződési fokozattal különbözik.
(4) A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat a minősítő intézet fajtagyűjteményeibe kiültetheti. A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, a minősítő intézet azokat a rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzé teheti.

Leíró Fajtajegyzék

24. § A minősítő intézet az államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajtáknak az elismeréskori állapotára vonatkozóan közölt lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.

Ajánlott Fajták Jegyzéke

25. § (1) A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyar Köztársaságban lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.
(2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.
(3) Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.
(4) Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan - a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő - összeállítását és évenkénti közzétételét a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Magyar Agrárkamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg.

A fajták fenntartása

26. § (1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag - elit vetőmag - folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növény-egészségügyi előírásoknak megfeleljenek.
(2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.
(3) Szőlő és gyümölcsfajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.
(4) A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő a minősítő intézetet írásban köteles értesíteni.
(5) Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a minősítő intézet részére be kell jelenteni. A minősítő intézet az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A minősítő intézet az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.
27. § (1) A minősítő intézet a fajtafenntartás eredményességét rendszeresen ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett - vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött - tétellel a minősítő intézet összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmagelőállítás és -forgalmazás ellenőrzésének keretében a minősítő intézet fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie
a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,
b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,
c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.
(2) Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a minősítő intézet segítséget nyújt a társhatóságok részére.
(3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.
28. § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.
29. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet, továbbá a növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/1997. (XI. 28.) FM rendelet módosításáról szóló 45/1998. (VI. 16.) FM rendelet 1. §-a és 3. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek.
30. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a rendelet tárgykörében megjelent más jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,
b) a Tanács 2002/54/EK irányelve a répavetőmag forgalmazásáról,
c) a Tanács 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,
d) a Tanács 2002/56/EK irányelve a vetőburgonya forgalmazásáról,
e) a Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,
f) a Tanács 66/401/EGK irányelve a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,
g) a Tanács 66/402/EGK irányelve a gabonavetőmagok forgalmazásáról,
h) a Bizottság 72/169/EGK irányelve a szőlőfajták jellemzőinek és vizsgálatuk minimumfeltételeinek meghatározásáról,
i) a Tanács 92/33/EGK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,
j) a Tanács 92/34/EGK irányelve a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagának forgalmazásáról,
k) a Bizottság 2003/90/EK irányelve a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,
l) a Bizottság 2003/91/EK irányelve a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról.