41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet

a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 13. alpontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra a gépjárművezetőkre, illetőleg vezetési jogosultságot megszerezni szándékozókra terjed ki, akik gépjárművezetői tevékenység végzéséhez pályaalkalmassági minősítést kívánnak szerezni, továbbá azokra, akiket pályaalkalmassági minősítés megszerzésére köteleztek (a továbbiakban együtt: gépjárművezető).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a rendőrség, a hívatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság, a határőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló azon személyekre  [LÁBJEGYZET_1] , akik e szervek megkülönböztető jelzést használó gépjárműveinek vezetésére jogosultak és ilyen gépjárművet vezetnek,
b) azokra a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő gépjárművezetőkre  [LÁBJEGYZET_2] , akik megkülönböztető jelzést használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjárművet vezetnek.
2. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető
a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez,
b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel,
c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.
(2) A pályaalkalmassági minősítés szakmai szempontjait, eljárásait és az alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete (a továbbiakban: PÁV) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatja le.
(4) A trolibuszvezetők pályaalkalmassági vizsgálata a Budapesti Közlekedési Rt. által megbízott pszichológiai laboratórium igénybevételével történik.
(5) A PÁV az autóbusz vezetéséhez időtartam korlátozással megállapított II. pályaalkalmassági minősítéssel összefüggő pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhat autóbusszal menetrend szerinti személyszállítást végző gazdálkodó szervezetet vagy pszichológiai laboratóriumot.
(6) A PÁV a pályaalkalmassági vizsgálatba bevonhatja a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  szerinti területi közlekedési felügyeletet.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerinti vizsgálati tevékenységet - a PÁV irányítása és ellenőrzése mellett - a PÁV által végzett pályaalkalmassági vizsgálatokkal megegyező személyi és tárgyi feltételekkel, valamint módszerekkel kell végezni.
3. § (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges
a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez,
b) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez,
c) a (4) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez,
d) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez,
e) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez,
f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  foglaltak szerint - elrendelték.
(2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges:
a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez,
b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,
c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére,
e) a gépjárművezető kezdeményezésére.
(3) A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha a gépjárművezető tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat.
(4) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat:
a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése,
b) II. alkalmassági kategória:
ba) a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
bb) a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
bc) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű
vezetése,
c) III. alkalmassági kategória:
ca) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
cb) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény
vezetése,
d) IV. alkalmassági kategória: az a)-c) pontban nem említett gépjármű vezetése.
(5) Az I. pályaalkalmassági minősítés - az időszakos minősítés határidejének lejártát követően is - érvényes a II-IV. pályaalkalmassági kategóriára, a II. pályaalkalmassági minősítés a III-IV. pályaalkalmassági kategóriára, a III. pályaalkalmassági minősítés a IV. pályaalkalmassági kategóriára.
(6) A pályaalkalmassági minősítés - az 1. számú melléklet III. fejezetében foglalt pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján - 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn.
(7) A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes.
4. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet a PÁV-hoz kell benyújtani.
(2) A PÁV a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja, valamint (2) bekezdésének a) és e) pontja alapján a pályaalkalmassági vizsgálatot a gépjárművezető kérelmére végzi el.
(3) Az I. és II. pályaalkalmassági minősítés megszerzése céljából pályaalkalmassági vizsgálatra az jelentkezhet, aki legalább két éve rendelkezik a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_7]  meghatározott bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel, és nem minősül - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_8]  foglaltak alapján - kezdő vezetőnek.
5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat megkezdése előtt a gépjárművezetőnek igazolnia kell, hogy járművezetésre egészségi szempontból alkalmas.
(2) A pályaalkalmassági vizsgálat abban az esetben végezhető el, ha a gépjárművezető a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_9]  meghatározott személyi állapotra vonatkozó követelményeknek megfelel.
6. § (1) A 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető alkalmatlannak kizárólag arra az alkalmassági kategóriára minősíthető, amelyre a pályaalkalmassági vizsgálatot kérte.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a gépjárművezető alacsonyabb alkalmassági kategóriában is alkalmatlan, az eljárást fel kell függeszteni és a pályaalkalmassági vizsgálati anyagot a Közlekedési Főfelügyelethez (a továbbiakban: KFF) kell felterjeszteni. A KFF - a vizsgálati anyag alapján - elrendelheti a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát, vagy az előzetes pályaalkalmassági vizsgálat folytatását.
(3) A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton és a KFF által a (2) bekezdés alapján elrendelt előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton a PÁV azt vizsgálja, hogy a gépjárművezető alkalmas-e gépjármű vezetésére, valamint azt, hogy a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel melyik alkalmassági kategóriában alkalmas.
(4) A KFF és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat során a PÁV gyakorlati vezetés közben is vizsgálhatja a gépjárművezetőt (a továbbiakban: vezetési próba). A vezetési próba a járművezetés gyakorlati oktatásának minősül, ezért a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a 2. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott szervek által végzett pályaalkalmassági vizsgálat során a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságának gyanúja merül fel, soron kívüli orvosi vizsgálatát kell kezdeményezniük.
7. § A PÁV a pályaalkalmassági minősítést a pályaalkalmassági vizsgálatot követő 15 napon belül határozatban közli a gépjárművezetővel és azzal, aki a gépjárművezető pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezte. A pályaalkalmasság kérdésében abban az esetben is a PÁV határoz, ha a pályaalkalmassági vizsgálatot részben vagy egészében a 2. § (4)-(6) bekezdés szerinti szerv végezte.
8. § A PÁV - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapított alkalmas minősítést kivéve - a pályaalkalmassági vizsgálat során hozott jogerős határozatáról a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_11]  meghatározott nyilvántartót írásban értesíti.
9. § Amennyiben a gépjárművezetőt a pályaalkalmassági vizsgálaton a vizsgált kategóriában alkalmatlannak minősítették, újabb pályaalkalmassági vizsgálatát, azonos vagy magasabb kategóriában, a jogerős határozatban feltüntetett időpontot - amely nem haladhatja meg a határozat kiadását követő két évet - követően kérheti.
10. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálatért - a pályaalkalmassági vizsgálatot kezdeményezőnek - a 2. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Központi Közlekedési Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283779 számú, másodfokú eljárás esetén a KFF-nek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01738825 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell igazoltan befizetni.
(2) Büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban kezdeményezett pályaalkalmassági vizsgálat díját az eljárás költségeihez kell számítani.
(3) A befizetett díj az eljáró közlekedési hatóság bevétele. A díjak elszámolására és nyilvántartására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(4) A jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, az alatt e rendelet tekintetében díjat kell érteni.
11. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM-BM együttes rendelet és a módosításáról rendelkező
aa) 5/1990. (XI. 13.) KHVM-BM együttes rendelet,
ab) 7/1992. (I. 23.) KHVM-BM együttes rendelet,
ac) 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet 29. § (3) bekezdése,
ad) 14/1993. (V. 21.) KHVM-BM együttes rendelet,
ae) 17/1994. (V. 31.) KHVM-BM együttes rendelet,
af) 3/1995. (II. 28.) KHVM-BM együttes rendelet,
ag) 10/1998. (IV. 10.) KHVM-BM együttes rendelet,
ah) 18/2000. (XI. 24.) KöViM rendelet 2. §-a,
ai) 19/2000. (XII. 1.) KöViM-BM együttes rendelet,
aj) 36/2000. (XII. 27.) KöViM-BM együttes rendelet,
ak) 1/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet,
al) 14/2002. (IX. 13.) GKM-BM együttes rendelet,
am) 74/2003. (XI. 18.) GKM rendelet,
an) 102/2003. (XII. 23.) GKM rendelet;
b) a közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2/1993. (KHV. Ért. 5.) KHVM utasítás.
(2) E rendelet 2. §-ának (6) bekezdése és a 3. §-a (4) bekezdése b) pontjának bc) alpontja 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 11. §-ának (9) és (10) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt megállapított
a) pályaalkalmassági minősítés - az „A” kiegészítő kategória kivételével - továbbra is érvényes,
b) rendkívüli pályaalkalmassági, illetve a soron kívüli orvosi vizsgálati kötelezettség továbbra is érvényes,
c) II. pályaalkalmassági minősítés fegyveres erők kezelésében lévő járművekre vonatkozó - külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_12]  szerinti - korlátozása hatályát veszti, ha a gépjárművezető legalább két éve folyamatosan érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik és nem minősül kezdő vezetőnek.
(5) A pályaalkalmassági minősítés az alábbi okmányokkal igazolható:
a) PÁV vagy KFF határozata,
b) vezetői engedély erre vonatkozó bejegyzése,
c) okmányiroda által kiállított, a megszerzett PÁV minősítés igazolását tartalmazó okirat.
(6) A pályaalkalmassági vizsgálat során, e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélybe történt - az alábbiakban felsorolt - bejegyzések valamelyikével is igazolható:
a) I. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
aa) 1970. január 1-je előtti „C” kategóriás vezetői engedély,
ab) 1978. április 1-je előtti gépjárművezetői állás vállalására jogosító vezetői engedély,
ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
ad) I. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;
b) II. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
ba) 1978. április 1-je és 1988. december 31-e közötti „D” kategóriás vezetői engedély,
bb) II. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat;
c) III. pályaalkalmassági kategóriának felel meg:
ca) az 1978. április 1-je után kiadott gépjárműkezelői bizonyítvány,
cb) III. pályaalkalmassági kategória megszerzését igazoló PÁV határozat.
(7) A rendelet hatálybalépése előtt a járműfajtára (kategóriára) megállapított korlátozás 2006. június 30-án hatályát veszti.
(8) E rendelet 2. §-ának (5) bekezdése 2007. december 31-én hatályát veszti.
(9) A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Szakoktatói tanfolyamra az vehető fel,]
„e) a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz - akinek az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő - érvényes vezetői engedélye van;”
(10) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A tanfolyamra az vehető fel, aki]
„d) legalább „A1”, „B” és „C” kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá”

[LÁBJEGYZET_1] A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet 5. §-ának (6) bekezdése és 7. §-ának (4) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_2] A hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet 52/A. §-a.

[LÁBJEGYZET_3] Az egységes közlekedési hatóság szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §-a.

[LÁBJEGYZET_7] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 1. számú melléklet.

[LÁBJEGYZET_8] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet.

[LÁBJEGYZET_9] A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja.

[LÁBJEGYZET_10] A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_11] A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény.

[LÁBJEGYZET_12] A fegyveres erők részére történő közúti járművezető képzésről, vizsgáztatásról és az ehhez kapcsolódó vezetői engedély kiadásáról szóló 22/1992. (XI. 25.) KHVM-HM-BM együttes rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja.