48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének c)-g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya
a) a szántóföldi gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, olaj- és rostnövények vetőmagvaira és a burgonya vetőgumóra (a továbbiakban: vetőmag),
b) a vetőmag előállítására, feldolgozására, forgalmazására és felhasználására, továbbá kiszerelésére,
c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó tevékenység végzésére
terjed ki.
2. § A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú - OECD rendszerben kijelölt - hatóságként az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: minősítő intézet) látja el. A minősítő intézet ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában:
1. alapminta: a tételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített homogén átlagminta,
2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülőkomponensekre, a hibridekre jellemző átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzések időpontjában,
3. anyai szülő (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetőmag-előállítást végzik,
4. apai szülő (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,
5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetűsége,
6. becsült vetőmagtermés: a szaporítótábla szántóföldi ellenőrzések során alkalmasnak minősített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetőmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minősített növényállományból a vetőgumó-méretű, az étkezési burgonyának minősülő, továbbá a vetőgumóméret alatti gumók együttes mennyisége,
7. címerezés: a hibridkukorica-vetőmag előállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,
8. címke: a vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,
9. csírázóképesség: a fajazonos, tiszta magvakból a legkedvezőbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,
10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos időben való hím- és nővirágzás a vetőmag-előállító táblán, az anyai növényállomány nővirágzatának (bibék) fővirágzásával egyidejűleg az apasorok címervirágzatának megfelelő mértékű termékenyítőképes pollen (virágpor) hullatása,
11. elemi kár: természeti jelenségek - így különösen belvíz, fagyás, jégverés - által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,
12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertőzés kimutatására is,
13. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmag minőségének ellenőrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,
14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,
15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,
16. fajazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó előírások szerint tiszta anyagnak minősülnek,
17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenőrzés időpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemző kedvező fejlettséghez viszonyítva,
18. fémzárolt tétel: az előírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minősített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,
19. fémzároltató: vetőmag-előállító, aki a fémzárolásra előterjesztett vetőmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,
20. fenntartó ellenőrzés: évelő növények vetőmag-szaporításának nem magtermő években végzett szántóföldi ellenőrzése,
21. fertőzőgóc: a hibridvetőmag-előállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullató virágzatának az előfordulása,
22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetőgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,
23. gyomnövények: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,
24. gyomosság: a vetőmag-szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,
25. heterózis partner: a hibrid vetőmag előállítására felhasznált faj-, fajta- és beltenyésztett vonal,
26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével előállított kender,
27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezéséből előállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethető,
28. hibrid vetőmag (F1): két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződéséből előállított vetőmag,
29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztő és virágport (pollent) termelő kender,
30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülő): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nővirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,
31. hímtelepítés: hibridkender-vetőmag előállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás előtti eltávolítása,
32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek - a vevő és az eladó - által közösen vett minta,
33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,
34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,
35. idegenelés: a fajtól, a fajtától - az apai vagy anyai vonaltól, illetőleg a hibridelőállításhoz felhasznált szülőtől - eltérő, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minősülő növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,
36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelező vizsgálati módszereket ír elő, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,
37. kalász (Spica composita): a pázsitfűfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett füzér,
38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztő, ezért nem csírázó magvak,
39. kiegyenlítettség: a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,
40. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,
41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,
42. lefokozás (degradálás): a vetőmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminősítése a szántóföldi ellenőrzés vizsgálati eredménye alapján,
43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,
44. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,
45. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalt megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,
46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenőrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,
47. mintavétel: az a művelet, amelynek során a vetőmagtételből meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,
48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából - hasonló vagy azonos alak, méret, sűrűség, illetve egyéb ok miatt - a vetőmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthető magvak,
49. nem véglegesen minősített vetőmag: a szántóföldi ellenőrzésben részesült alkalmas minősítésű tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,
50. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított mag,
51. osztályozott vetőmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetőmag,
52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,
53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,
54. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-minősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó előírásoknak,
55. származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minőségét igazoló okmány,
56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,
57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész, vegyszertől károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,
58. szürke címke: nem véglegesen minősített, de szántóföldi szemlén fajtaigazolt vetőmag fémzárolásakor használt megjelölés,
59. tisztaság: fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömeg%-ban határoznak meg,
60. vetőmag-szaporítás fokai és jelölésük:
60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelőző generáció, illetve generációk, amelyet, illetve amelyeket a nemesítő felelősségével - fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint - állítottak elő továbbszaporításra,
60.2. Elit (E) (Bázis B): a szuperelit továbbszaporítása vagy a nemesítő felelősségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - továbbszaporításra előállított vetőmag, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,
60.3. I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - a SE generáció vetőmagjából állítottak elő,
60.4. II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve - az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a SE vetőmagból állítottak elő,
60.5. III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve - amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja - a SE vetőmagból állítottak elő,
61. vetőmag-feldolgozó: az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,
62. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelőségét,
63. vetőmagtétel azonosító jelzése: a vetőmagtétel - az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos - azonosító száma,
64. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,
65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelyből az előírások szerinti vizsgálatokat végzik.

II. Fejezet

A VETŐMAGVAK FORGALOMBA HOZATALA

A forgalomba hozatal általános feltételei

4. § (1) Vetőmagot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, takarmánynövények, répafélék, olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1-5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5-10. §-ban foglaltak szerint lehet.

Engedményes vetőmag

5. § (1) Vetőmag hiánya esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a minősítő intézethez írásban kell benyújtani.
(3) A minősítő intézet támogató szakvéleménye esetén a kérelmet az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) kell továbbítani. Az engedélyről a minősítő intézet támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.
(4) A minősítő intézet az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel - a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő - címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.
(5) A minősítő intézet meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1-4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén - a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével - fel kell tüntetnie.

A csírázóképességi vizsgálat befejezését megelőzően forgalomba hozott vetőmag

6. § (1) A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt - a gyorsabb hozzáférés érdekében - a minősítő intézet engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.
(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.
(3) A vetőmagvizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmagvizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.
(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.
(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

Kísérleti célú vetőmag

7. § (1) A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A minősítő intézet és a kutatóintézetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.
(2) A kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti kérelmet írásban, a minősítő intézethez kell benyújtani a kísérleti cél, faj, fajta, mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölésével. A minősítő intézet a kérelmet nyilvántartásba veszi, és a kísérleti célú felhasználást ellenőrizheti.
(3) A kísérleti célú vetőmag-előállítás termését tilos vetőmagként felhasználni.

Kereskedelmi vetőmag forgalomba hozatala

8. § (1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.
(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

Vetőmagkeverékek forgalomba hozatala

9. § (1) Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem a Magyar Köztársaságban, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.
(2) A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő vetőmagkeveréket kizárólag fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételekből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja - a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével - az 1., 3. és 4. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék, amennyiben nem takarmánynövény termesztésre szánták, más fajok vetőmagját is tartalmazhatja. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.
(3) Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a minősítő intézetnél bejelentésre került, a fajok - esetenként fajták - összetétele állandó, és a fantázianév használatát a minősítő intézet nyilvántartásba vette. A minősítő intézet a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.
(4) Csak a Magyar Köztársaság területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.
(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű - piros-fehér-zöld - csíkos.
10. § (1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.
(2) A keverékek minőségi paramétereit - a csírázóképesség kivételével - a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.
(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.
(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.
(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.
(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.
(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek - például sugárkezelt mák - a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

III. Fejezet

A VETŐMAGVAK ELŐÁLLÍTÁSA

A vetőmagvak előállításának általános feltételei

11. § (1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.
(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmagtermesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szabályai

12. § (1) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés hivatalos ellenőrzésnek minősül.
(2) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést olyan természetes személy (a továbbiakban: meghatalmazott felügyelő) végezheti, aki
a) legalább felsőfokú szakirányú főiskolai végzettségű és rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel,
b) legalább kétéves igazolt vetőmag-termesztési gyakorlattal bír,
c) írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat betartja,
d) az ellenőrzés eredményeként jogtalan előnyhöz nem jut, valamint
e) a minősítő intézet által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely egyúttal tartalmazza a c) pont szerinti írásbeli nyilatkozatot is.
(3) Az átruházott jogkörben végzett minősítést és az ennek részét képező szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy
a) az ellenőrzésre kerülő szaporítás anyamagjának érvényes hivatalos fajtakitermesztési eredménnyel kell rendelkeznie,
b) az első évben a meghatalmazott felügyelőnek a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes mértékű felügyelete mellett kell dolgoznia,
c) a második évtől kezdődően hivatalos ellenőrző szemlében legalább
1. önbeporzó növényeknél a táblák 15%-át (előírás szerinti szemleszámmal),
2. idegenbeporzós növények esetén a táblák 20%-át (előírás szerinti szemleszámmal),
3. hibrid növények esetében a táblák 25%-át (előírás szerinti szemleszámmal)
kell részesíteni a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében.
(4) A minősítő intézet által kiadott engedély megszerzésének feltétele a szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismereteket bizonyító, a minősítő intézetnél teljesített szakmai vizsga, valamint gyakorlati felkészülés, továbbá a (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítése.
(5) A minősítő intézet a vizsga elméleti anyagát köteles előzetesen nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges felkészítést és vizsgáztatást megszervezni.
(6) Ha a meghatalmazott felügyelő a (3) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzése során három vagy több esetben téves minősítést állapít meg, engedélyét a minősítő intézet visszavonja.

A szántóföldi vetőmag-szaporítások ellenőrzésének általános követelményei

13. § (1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.
(2) Az 1-5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet végzi.
(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.
(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.
(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzésre

14. § (1) A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából
a) őszi vetésű növények esetében december 15-ig,
b) a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig,
c) a szareptai mustár, fehér mustár, fekete mustár, borsó, tavaszi káposztarepce, tavaszi réparepce, olajretek és mézontófű esetében április 15-ig,
d) az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig,
e) az évelő növények esetében első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól
írásban be kell jelentenie a minősítő intézetnek.
(2) Pótbejelentésre őszi vetésű növényeknél április 1-jéig, tavaszi vetésű növényeknél az (1) bekezdés szerinti bejelentési határidőt követő 30 napig van lehetőség. A bejelentést módosítani, illetve visszavonni az első szántóföldi ellenőrzés várható időpontjáig lehet.
(3) A minősítő intézetnek a bejelentést követő 30 napon belül, illetve a pótbejelentést követő 15 napon belül a vetőmag-előállító részére jeleznie kell, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el. Amennyiben a minősítő intézet ezen határidőn belül nem jelzi, hogy a vetésbejelentést nem fogadja el, a bejelentést érvényesnek kell tekinteni.
(4) A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a minősítő intézetet.
15. § A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha
a) azt a vetőmag-előállító a minősítő intézet által erre rendszeresített nyomtatványon,
b) a bejelentési határidőn belül, valamint
c) a vetőmag származását igazolva nyújtja be, a 19. § szerint,
d) az elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén a vetőmag-előállító tábla nagysága - a dohány kivételével - legalább 1 ha, továbbá
e) a vetőmag-előállító 3 évre, de legalább a növényfaj elővetemény korlátozási követelményének megfelelő időtartamra visszamenőleg rendelkezik a vetőmag-előállító tábla nyilvántartásával.
16. § Elővetemény korlátozási szabályként - ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek - csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.
17. § (1) A Magyar Köztársaságban, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.
(2) A Magyar Köztársaságban, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.
(3) A Magyar Köztársaságban a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.
(4) A Magyar Köztársaságban a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.
18. § A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

19. § (1) A Magyar Köztársaság területén az 1-5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.
(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.
(3) A Magyar Köztársaság területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.
(4) Az Európai Unió valamely más tagállamában előállított, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét csatolni kell. A vetőmag tulajdonosának a Magyar Köztársaságban lévő telephelyén rendelkeznie kell hivatalos letéti mintával.

Szántóföldi ellenőrzés

20. § (1) A szántóföldi ellenőrzést az e rendeletben, továbbá a minősítő intézet szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. A minősítő intézet a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó egyéb alkalmazott módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
(2) A minősítő intézet az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt és a bejelentővel egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. A minősítő intézet a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmag-előállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti. Szántóföldi hibrid növény előállítását a minősítő intézet előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmag-előállító maga vagy megbízottja útján a szaporítótáblát a minősítő intézet képviselőjének bemutatja.
(3) A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.
(4) A vetőmag-szaporítás a növény-egészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növényvédelmi hatóságnak bejelenteni.
21. § (1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek - a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt - a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.
(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.
22. § (1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.
(2) Egy mintatérnek - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - 100 m2 nagyságúnak kell lennie.
(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek - a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.
(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén - ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek - 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.
(5) A mintatereket - különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével - az 1. és a 3-5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.
23. § (1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.
(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:
a) kiváló: 5,
b) jó: 4,
c) megfelelő: 3,
d) gyenge: 2.
(3) Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 50%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.
(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.
(5) A gyomosságot 0-3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy
a) a gyommentes növényállományt 0 minősítő számmal kell értékelni,
b) 1-es minősítő számmal értékelendő gyenge, kismértékű a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10%-nál kisebb mértékben borítják,
c) közepes mértékű és 2-es minősítő számmal értékelendő a gyomosság, ha a gyomnövények a talaj felszínét 10-30%-ban borítják,
d) erős a gyomosság akkor, ha a gyomnövények a talaj felszínét 30%-nál nagyobb mértékben borítják és a gyomfejlettség a minősítést akadályozza; az ilyen szaporítás növényállományát - 3-as minősítő számmal értékelve - alkalmatlannak kell minősíteni.
24. § (1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget
a) mentesség esetén 0-ás,
b) a növények legfeljebb 6%-os fertőzött aránya esetén 1-es,
c) a növények legalább 7, de legfeljebb 15%-os fertőzött aránya esetén 2-es,
d) a növények 15%-nál nagyobb fertőzött aránya esetén 3-as
minősítő számmal kell elbírálni.
(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét
a) a vegetatív részekre korlátozódó gyenge fertőzést 1-es,
b) a növény vegetatív részén kívüli, a generatív részekre részlegesen átterjedt fertőzést 2-es, illetve
c) a növény generatív részein jelentkező, a termés mennyiségi és minőségi romlását okozó maggal továbbterjedő fertőzést 3-as
minősítő számmal kell elbírálni.
25. § A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

Szántóföldi minősítés

26. § A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:
a) „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas”,
b) „Vetőmagnak alkalmas”,
c) „Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas”,
d) „Fenntartó szemle”,
e) „Vetőmagnak nem alkalmas”.
27. § (1) A „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.
(2) Idegen fajtájú növényeket a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt mértékig eltávolították.
(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.
(4) Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől - legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig - az elválasztósávnak, illetőleg szigetelési távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.
28. § „Vetőmagnak alkalmas” minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.
29. § „Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható.
30. § A „Fenntartó szemle” minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. A szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni.
31. § (1) „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítést kell adni a növényállománynak, ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.
(2) A mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.
(3) A növény-egészségügyi jogszabály által előírt végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítóknak a jogszabályban előírt mértéken felüli előfordulása esetén alkalmatlannak kell minősíteni.
(4) A „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, a vetőmag-előállító 24 órán belül írásban kérheti a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését, amelyet a minősítő intézet köteles 3 napon belül végrehajtani. A vetőmag-előállító ebben az esetben a minősítést elfogadja, de a megismételt szemléig a hibát kijavítja.
32. § (1) A szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben a lefokozás, az alkalmatlan minősítés, továbbá a laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően alkalmas minősítés okát fel kell tüntetni.
(2) A szántóföldi ellenőrzés eredményéről az utolsó, illetve végső minősítést követően szántóföldi szemlejegyzőkönyvet kell kiállítani. A végső minősítést megelőző területcsökkenéssel járó minősítéseket hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben kell dokumentálni.
33. § (1) Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, az ellenőrzést követő 24 órán belül a minősítő intézetnél írásban ellenőrzés-felülvizsgálatot kérhet. A minősítés-felülvizsgálat megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenységet - így különösen szelekciót, gyomirtást, növényvédelmi tévékenységet - nem szabad folytatni, illetve végezni.
(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan - fajtatisztaságot veszélyeztető - hiba, például idegen beporzás miatt történt.
(3) A minősítő intézet köteles a bejelentő szántóföldi ellenőrzéssel kapcsolatos kifogását előzetes értesítés mellett a bejelentéstől számított 72 órán belül megvizsgálni.
(4) A felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

Védőtávolságok érvényesítése

34. § (1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.
(2) A vetőmag-előállító köteles vetéstervéről a szaporító terület és az ahhoz kapcsolódó védőtávolság területének pontos meghatározásával, tavaszi vetésű növények esetében január 31-ig, őszi káposztarepce esetében július 15-ig, egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 15-ig a védőtávolságon belüli termőföld használóját megfelelően - például újságban történő közzététel útján, illetve helyben szokásos más módon - tájékoztatni.
(3) Amennyiben a közzétett vetésterv a védőtávolságba eső termőföld használójának érdekeit sérti, a termőföld használója ezt a tényt a vetésterv közzétételétől számított 30 napon belül jelentheti be a vetőmag-előállítónak. A bejelentés elmulasztása esetén a termőföld használójának a vetőmag-szaporításhoz való hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(4) A vetés megkezdése előtt a vetőmag-előállítónak és a bejelentéssel élő földhasználónak írásba foglalt szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a védőtávolságba eső termőföld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy vetőmag-szaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt. A szerződésben figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt.

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

35. § A vetőmag-előállítók az 1-5. számú mellékletben előírt védőtávolság betartása érdekében a termékpálya szerinti terméktanácsnál vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítását kezdeményezhetik. A vetőmag-szaporítási zárt körzet kezdeményezésének feltétele hibrid kukorica előállítása esetén legalább 50 ha, hibrid napraforgó esetében legalább 20 ha méretű összefüggő szaporító terület. Egyéb növényfajok esetében a kötelező legkisebb terület nincs meghatározva.
36. § (1) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak tavaszi vetésű növényfajok esetén a vetést megelőző év december 1. napjától a helyi adottságoknak megfelelő módon folyamatosan közzé kell tennie a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát az érintett földterületrészek pontos meghatározásával együtt. A terület meghatározásánál az üzemi térképen és a helyrajzi számon túlmenően a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb - így különösen dűlőnév, területrész - megnevezéseket is fel kell tüntetni. A meghirdetéssel egyidejűleg a vetőmag-előállítónak a termékpálya szerinti terméktanácsot is értesítenie kell a kezdeményezésről.
(2) Ha a meghirdetett zárt körzet a földhasználó vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára jelentős eredményveszteséget okoz, egyeztetési igényét február 15-ig be kell jelentenie a vetőmag-előállító részére. A határidő jogvesztő.
(3) A termékpálya szerinti terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy 30 napon belül folytassa le a törvényben előírt egyeztetést, és - a helyi sajátságok ismeretében - legyen az érdekeltek segítségére.
(4) Az egyeztetéseket március 15-ig be kell fejezni. Az egyezség eredményéről a vetőmag-előállítónak a zárt körzet tervezetére vonatkozó, a területi agrárkamara által ellenjegyzett részletes jelentést kell a terméktanács részére megküldenie. A jelentésben külön fel kell sorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A jelentésnek tartalmaznia kell a vetőmag-előállító által felajánlott minden olyan ellenszolgáltatást, amit a földhasználók elutasítottak.
37. § (1) A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre - így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, pénzre - tarthat igényt.
(2) A zárt körzeten belül a földhasználónak tilos olyan növényfajt termelnie, amit a zárt körzet elrendelése korlátoz. A földhasználónak folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy a zárt körzet területére eső és általa használt földterületen - beleértve a tanyát és az egyéb földterületeket is - a korlátozott növényfajt, annak árvakelését vagy gyomként megjelenő egyedeit eltávolítsák.
(3) Ha a korlátozás alá eső növényfaj egyedeinek eltávolítása elmarad, a földhasználó köteles eltűrni, hogy a vetőmag-előállító - a földhasználó költségére - az eltávolítást elvégezze. A vetőmag-előállító által végzett eltávolítás nem járhat aránytalan kár okozásával.
(4) Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a földhasználó köteles az új földhasználót és a vetőmag-előállítót értesíteni a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról.
(5) Az a földhasználó, aki a vetőmag-előállítóval, majd a területi agrárkamarával folytatott egyeztető megbeszélés ellenére sem volt hajlandó megállapodni, a zárt körzet minisztérium általi engedélyezése esetén köteles eltűrni, hogy a vetőmag-előállító a termesztési tilalom tárgyát képező növényfaj egyedeit a földhasználó költségére eltávolítsa.

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

38. § (1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.
(2) A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a minősítő intézet kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A minősítő intézet köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.
(3) A fajtakitermesztés a minősítő intézet feladata.
(4) Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni a Magyar Köztársaságban minősített
a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,
b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,
c) valamennyi továbbszaporításra kerülő I. szaporítási fokú vetőmagtételből,
d) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ából,
e) a c) és d) pontban foglaltak kivételével az I. szaporítási fokú vetőmagtételek 10%-ából,
f) valamennyi fajtaigazoltan importált, továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,
g) valamennyi fajtaigazolással exportálásra kerülő vetőmagtételből,
h) a meghatalmazott felügyelő által ellenőrzött valamennyi vetőmag-szaporítás anyamag és a betakarított termés vetőmagtételéből.
(5) Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál az Intézet jogosult bekérni.
(6) A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a minősítő intézet kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a minősítő intézet fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a minősítő intézet hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.
(7) Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén szigorított szántóföldi ellenőrzést kell végrehajtani. Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során elitnél alacsonyabb fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni, és területén meghatalmazott felügyelő 1 évig minősítést nem végezhet.
(8) A minősítő intézet a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

IV. Fejezet

FÉMZÁROLÁS

A fémzárolás általános előírásai

39. § (1) A Magyar Köztársaságban árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell. A Magyar Köztársaság területén a vetőmagtételek fémzárolása a minősítő intézet feladata.
(2) A fémzárolás során a minősítő intézet ellenőrzi a vetőmagtétel - fémzárral, illetve azzal egyenértékű, eltávolításkor megsérülő azonosító jellel, függőcímkével - lezárt állapotát, a vetőmagtételt hivatalosan megmintázza, vizsgálja, és ha a tétel a mellékletekben foglalt feltételeknek megfelel és aranka mentes, hivatalos bizonyítványt állít ki.
(3) A vetőmagtételt a fémzárolás alkalmával vett minősítő minta vizsgálata alapján kell minősíteni. A mintavételt és a vizsgálatot a minősítő intézet fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint, az elfogadott nemzetközi módszereknek megfelelően kell végezni. A minősítő intézet köteles a fémzárolásra vonatkozó szabályzatát megfelelően közzétenni.
(4) A vetőmagtételek fémzárolásának feltétele:
a) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén alkalmas szántóföldi minősítést igazoló szántóföldi szemlejegyzőkönyv, nem véglegesen minősített vetőmag esetén hivatalos fajtaigazolás,
b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén alkalmas szántóföldi minősítést igazoló szántóföldi szemlejegyzőkönyv,
c) az Európai Unió Magyar Köztársaságon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén hivatalos fajtaigazolás,
d) harmadik országból importált vetőmag belföldiesítő fémzárolásakor hivatalos fajtaigazolás, a minőséget igazoló ISTA bizonyítvány és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélye,
e) harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor hivatalos fajtaigazolás.
(5) A fémzárolást a fémzároltatónak a minősítő intézet illetékes vetőmag-felügyelőségénél kell írásban kezdeményeznie.
(6) A minősítő intézet a bejelentéstől számított öt munkanapon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.
40. § (1) A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról a minősítő intézet nyilvántartást vezet. A minősítő intézet a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított három munkanapon belül köteles megkezdeni. A mintákat a mellékletek C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.
(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.
(3) A minősítő intézet a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a mellékletek C. részeiben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

Mintavétel

41. § (1) A mintavevő személyétől függően a minta - az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve - lehet hivatalos, hiteles vagy magánminta.
(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.
(3) A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során - hivatalos mintavevőként - a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmag-vizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.
(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magánmintának minősül.
(5) A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát - minősítő mintaként - a minősítő intézet az 1-4. számú mellékletek A. részeiben szereplő fajok egy tételben zárható mennyiségét 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű tételéből - a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával - hivatalos mintaként veszi.
(6) A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű és formájú tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

A vetőmagtételek lezárása

42. § (1) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a minősítő intézet fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, függőcímkékkel kell rendelkezniük.
(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagolóanyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít
a) az anyagában zárt csomagolási egység, például konzervdoboz, ragasztott vagy hegesztett zsák, zacskó,
b) az önzáró szelepes zsák, ha a szelep nem nagyobb mint a zsák szélességének 20%-a,
c) az átkötött zsák szúrókötéssel felhelyezett zárral és címkével,
d) bármely nyitásra sérülő kötés függőcímkével és fémzárral lezárva,
e) a zárszalag,
f) a varrás fémzárral lezárva,
g) a varrás téphetetlen függőcímke vagy öntapadós címke átvarrásával,
h) a konténerek zárására szolgáló szalagzár,
i) a csomagolási egység szájának teljes szélességét átérve lezáró mintázó szalag, illetve ragasztott szalagcímke,
j) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó felétől 1-essel induló - eltávolíthatatlanul rányomtatott - számsort tartalmazó egyszeri átvarrása,
k) a nem szövött anyagból készült zsák eredeti nagyságának megőrzését jelölő, a zsák zárandó vége és az egyszeri varrás közé helyezett öntapadós hivatalos vetőmagcímke.
(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.
(4) Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, a mellékletek B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül - a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával - nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag - a fajta igazolása céljából - hivatalos fajtaigazolást kap.
(5) A hivatalos fajtaigazolás
a) a kibocsátó hatóság megnevezését,
b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,
c) a fajta latin betűkkel való megnevezését,
d) a szaporítási fokot,
e) a szaporításhoz felhasznált vetőmag fémzárolási számát és a vetőmagot minősítő állam, illetve államok megnevezését,
f) a hivatkozási számot, azonosító számot vagy a szántóföldi szemlejegyzőkönyv számát,
g) a megtermelt vetőmagot előállító terület nagyságát,
h) a betakarított vetőmag mennyiségét és a csomagolási egységek számát,
i) elitnél alacsonyabb szaporítási fokon az engedélyezett generációk számát,
j) annak tanúsítását, hogy teljesültek az 1-5. számú mellékletek B. részeiben foglalt követelmények,
k) a „Nem véglegesen minősített vetőmag” feliratot tartalmazza.

A vetőmagtételek jelölése

43. § (1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.
(2) A vetőmagcímke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:
a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe
1. szuperelit szaporítási fok esetén fehér, lila átlós csíkkal,
2. elit szaporítási fok esetén fehér,
3. I. szaporítási fok esetén kék,
4. II. és további szaporítási fok esetén piros,
5. nem véglegesen minősített vetőmag esetén szürke,
b) a belföldi vetőmagtételek címkéjének színe
1. vetőmagkeverék esetén zöld,
2. kereskedelmi vetőmag esetén barna,
c) nem OECD rendszerű export vetőmagtételek és a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagtételei esetén a címke fehér színű, nemzetiszínű - piros-fehér-zöld - csíkkal ellátva.
(3) A vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.
44. § (1) A Magyar Köztársaságban hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell
a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,
b) a fémzárolási számot,
c) a fémzárolás időpontját (év, hónap) vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),
d) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,
e) a fajta latin betűkkel való megnevezését,
f) szaporítási fokként a „Szuperelit” feliratot.
(2) A Magyar Köztársaságban forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell
a) „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,
b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,
c) a fémzárolási számot,
d) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),
e) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,
f) a fajta latin betűkkel való megnevezését,
g) a szaporítási fok megjelölését,
h) a termelő állam megnevezését,
i) a nettó vagy bruttó tömeg, illetve egyéb mennyiség megjelölését,
j) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,
k) hibrid fajták alapanyagai esetén fel lehet tüntetni a hibrid fajta nevével együttesen az apa, illetve anya megnevezést, egyúttal utalva a kombinációs viszonyokra,
l) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés „Ismételten ellenőrizve.... (év, hónap)” felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható,
m) monogerm répavetőmag esetén a „Monogerm” feliratot,
n) precíziós répavetőmag esetén a „Precíziós” feliratot.
(3) A Magyar Köztársaságban forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell
a) „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,
b) a „Kereskedelmi vetőmag” feliratot,
c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak rövidítését,
d) a fémzárolási számot,
e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját (év, hónap),
f) a fajnak - a rövidített formában és a szerző neve nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,
g) a nettó vagy bruttó tömeg vagy egyéb mennyiség megjelölését,
h) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét és a vetőmag teljes tömegének arányát,
i) amennyiben elvégezték legalább a vetőmagtétel csírázóképességének újbóli vizsgálatát, abban az esetben ezt a tényt a címkén is lehet jelölni; a jelölés „Ismételten ellenőrizve ... (év, hónap)” felirattal történik, amely öntapadós hatósági matrica felragasztásával is végrehajtható.
45. § A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése, vagy ezek rövidítése,
b) a fajnak - a rövidített formában és a faj meghatározójának, leírójának neve, rövidítése nélkül is elfogadható - botanikai névre vagy közönséges névre, illetve mindkettőre kiterjedő latin betűs megnevezését,
c) a fajta megnevezése (latin betűkkel),
d) szaporítási fok megjelölése,
e) hivatkozási szám, azonosítási szám vagy szántóföldi szemlejegyzőkönyv száma,
f) nettó vagy bruttó tömeg megjelölése,
g) hibrid fajták esetén a „Hibrid” megnevezés,
h) a „Nem véglegesen minősített vetőmag” felirat.
46. § A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:
a) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezése vagy ennek rövidítése,
b) azonosító szám,
c) fémzárolás időpontja (év, hónap),
d) nettó vagy bruttó tömeg vagy magdarabszám,
e) a tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, inkrusztálás, granulálás vagy egyéb más szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege és a vetőmag teljes tömegének aránya,
f) a felhasználási cél és az összetevők százalékos aránya,
g) az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében „Fajkeverék” vagy „Fajtakeverék” felirat, ebben az esetben a faj, szaporítási fok, fajta, termelő ország és az összetevők arányának megnevezése,
h) az 1. számú mellékletben, illetve a 3. és 4. számú melléklet D. részeiben felsorolt fajok esetében a „Forgalomba hozatala kizárólag Magyarországon engedélyezett” felirat.
47. § (1) A Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani.
(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.
(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.
(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.
(5) A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a csávázás tényét.
48. § (1) A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány, amely a minősítő intézet tulajdona. A minősítő intézet által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a minősítő intézet kötelezettsége.
(2) Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a minősítő intézet fémzárolási szabályzata tartalmazza.
(3) A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a minősítő intézet részére be kell szolgáltatni, ha
a) a minősítő vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,
b) a forgalomba hozott vetőmagtételből vett ellenőrző minta vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,
c) a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek,
d) a forgalomban levő vetőmagtételből vett ellenőrző minta laboratóriumi vizsgálata során megállapítják, hogy a vetőmagtétel nem felel meg a fajtaleírásban szereplő valamely lényeges tulajdonságnak.

Vetőmagvak egyenértékűsége

49. § (1) A minősítő intézet kérelemre hatóságilag fémzárolt vetőmagnak ismeri el az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot, amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt a mellékletek B. és C. részeiben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.
(2) A minősítő intézet kérelemre hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak ismeri el - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmagcímkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.
(3) A minősítő intézet kérelemre hatóságilag fémzárolt vetőmagnak ismeri el azt a harmadik országban betakarított vetőmagot,
a) amelynek előállításához
1. a Magyar Köztársaságban, vagy
2. az Európai Unió valamely más tagállamában, illetve
3. a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban vagy egyéb harmadik országban
termelt, illetve fémzárolt vetőmagot használtak fel,
c) ha a termelő harmadik országot - a fémzárolási szabályzatban részletezettek szerint - az Európai Unió Tanácsa a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősítette, és
d) a vetőmag megfelel a mellékletek B. és C. részeiben foglalt követelményeknek.

Import vetőmagvak jelölése

50. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a minősítő intézet részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat szolgáltatni:
a) faj,
b) fajta,
c) szaporítási fok,
d) termelő ország,
e) illetékes ellenőrző hatóság,
f) feladó ország,
g) importőr,
h) a vetőmag mennyisége,
i) a harmadik országban történő vetőmag-előállítás engedélye.

V. Fejezet

A VETŐMAGVAK FELDOLGOZÁSA, A VETŐMAG-KISZERELÉS

Vetőmag-feldolgozás

51. § (1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.
(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.
(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:
a) önálló telephely,
b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,
c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark, valamint
d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed
1. a vetőmag tulajdonos nevére, címére,
2. a betárolt nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a szántóföldi ellenőrzés számára, a betárolásra, mintázásra és a nyers minősítés időpontjára,
3. a tisztítás műveleti nyilvántartására,
4. a készáru-minősítés, fémzárolás időpontjára,
5. a készáru raktárkészlet nyilvántartására és raktártérképére,
6. a kitárolás időpontjára, mennyiségére, a vetőmag átadására-átvételére,
e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,
f) szakismeret, szakmai alkalmasság.
(4) A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a minősítő intézet hatósági jogkörében ellenőrzi.

Kiszerelt vetőmag forgalomba hozatala

52. § (1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.
(2) Kiszerelést kizárólag a minősítő intézet által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy
a) megfelelő szakmai tudással kell rendelkeznie, és biztosítania kell a kiszerelés műszaki és technikai feltételeit,
b) a kiszerelés során biztosítania kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést,
c) a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie,
d) a kiszerelt csomagolási egységeknek meg kell felelniük a 42. § (2) bekezdésében előírt zárási feltételeknek,
e) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelési egységből - két évig megőrzendő - mintát kell venni,
f) a kiszerelésről a minősítő intézet előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni.
(3) A vetőmag-kiszerelőt a minősítő intézet rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.
(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni
a) a kiszerelő nevét és címét vagy azonosító jelölését,
b) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését, vagy annak kezdőbetűit,
c) a fémzárolási számot és egyéb azonosító számot,
d) a fémzárolás időpontját (év, hónap),
e) a faj megjelölését, keverékek esetében a fajok százalékos összetételét, és ha van, a bejegyzett fantázianevet,
f) a vetőmagkeverékek és a kereskedelmi vetőmagvak kivételével a fajta megnevezését,
g) a vetőmagkeverékek kivételével a szaporítási fokot,
h) a nettó tömeget vagy magdarabszámot, illetve, ha szemcsés növényvédő szer, inkusztálás, granulálás vagy egyéb más adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellegét, valamint az össztömeg és a tiszta vetőmag arányát,
i) a csávázás tényét, a csávázószer nevét,
j) a „Nem takarmánynövény termesztésére” megjelölést az olyan fűfajták és keverékük vetőmagja esetén, amelyeken nem végezték el a gazdasági értékvizsgálatot,
k) vetőmagkeverék esetében a felhasználási célt,
l) „EK ,A’ kistasak” megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények, valamint répafélék kivételével a nem takarmány célú termesztésre szánt növényfajok vetőmagkeverékeit tartalmazó tasakok esetében, amelyeknek nettó tömege a 2 kg-ot nem haladja meg, leszámítva megfelelő esetben a granuláló szereket, csávázó anyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,
m) „EK ,B’ kistasak” megjelölést a gabonafélék, olaj- és rostnövények, valamint répafélék kivételével az I., II. és III. szaporítási fokú vetőmagvak, kereskedelmi vetőmagvak, illetve olyan vetőmagkeverékeket tartalmazó tasakok esetében, amelyek nem „EK ,A’ kistasakok” és amelyek nettó tömege nem haladja meg az e rendeletben előírt határértékeket, leszámítva az esetleges granulálószereket, csávázóanyagokat vagy egyéb szilárd adalékanyagokat,
n) „EK kistasak” megjelölést répafélék esetében,
o) a „Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett” megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények, valamint a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok esetében.
(5) „EK ,A’ kistasak” és „EK ,B’ kistasak” esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

VI. Fejezet

ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

53. § (1) A minősítő intézet ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását végzik, továbbá ahol vetőmagot forgalomba hoznak vagy felhasználnak.
(2) Az ellenőrzés során a minősítő intézet e rendelet előírásai szerint jár el, megállapításairól a helyszínen hatósági jegyzőkönyvet készít.
(3) A minősítő intézet ellenőrzést végző munkatársa jogosultságát az erre a célra rendszeresített fényképes igazolvánnyal igazolja.
(4) A minősítő intézet hatósági jogkörrel felruházott munkatársa jogosult az ellenőrzés során
a) az üzemi és üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával a vetőmagvak nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba, számlákba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni,
b) a vetőmagvakból térítés nélkül mintát venni,
c) az ellenőrzött vetőmag minőségét megvizsgálni,
d) a vetőmag-feldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,
e) a vetőmag-árusítást ellenőrizni,
f) a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.

Jogkövetkezmények

54. § (1) Ha a minősítő intézet ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak meg nem tartását állapítja meg
a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát megtiltja,
b) elrendeli a más célra fel nem használható alkalmatlan vetőmagnak az előállító költségére történő megsemmisítését,
c) a külön jogszabályban foglaltak szerint minőségvédelmi bírságot szab ki.
(2) A minősítő intézet a nem megfelelő minőségű vetőmag hatósági zár alá vételét rendeli el, amiről értesíti a vetőmag tulajdonosát. A hatósági zár időtartama 30 munkanap, amely indokolt esetben további 30 munkanappal meghosszabbítható. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett vetőmagtételt nem lehet elmozdítani.
(3) Amennyiben a zár - (2) bekezdés szerinti - időtartama alatt a zárolási okot nem szüntetik meg, a minősítő intézet a tétel minősítését megsemmisíti, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről a minősítő intézet okiratot állít ki.
55. § (1) A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a minősítő intézet a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.
(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentációkezelés, a nem megfelelő adatok közlése.
(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.
56. § (1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.
(2) A szigorított fémzárolás során a minősítő intézet részéről legalább 2 fő fémzároló jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a minősítő intézet nyitott zsákban való előterjesztést, illetve - az előterjesztő költségére - egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.
(3) A függőcímkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.
57. § A minősítő intézet a rendelet előírásainak a kiskereskedelmi forgalomban nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a minősítő intézet a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
59. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 66/401/EGK irányelve a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,
b) a Tanács 66/402/EGK irányelve a gabonavetőmagok forgalmazásáról,
c) a Tanács 2002/54/EK irányelve a répavetőmag forgalmazásáról,
d) a Tanács 2002/56/EK irányelve a vetőburgonya forgalmazásáról,
e) a Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról.