49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

A lőterekre vonatkozó szabályok

1. § (1) Polgári rendeltetésű lőtér (a továbbiakban: lőtér) üzemeltetése a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett sportegyesületnek, gazdálkodó szervezetnek, valamint az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepének engedélyezhető.
(2) Lőtér üzemeltetését a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztálya (a továbbiakban: BRFK) engedélyezi.
(3) A lőtérszabályzat jóváhagyása a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK hatáskörébe tartozik.
(4) A hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély) akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket biztosította, lőtérszabályzattal rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére - mint veszélyes üzemre - felelősségbiztosítást kötött.
(5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető.
(6) A lőtér meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(2) Tereplőtér üzemeltetése iránti kérelemhez, ha a tereplőtér
a) az államhatártól számított 10 km távolságon belül létesül, az illetékes határőrizeti szerv,
b) fegyveres szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, az érintett fegyveres szerv,
c) repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül, a légügyi hatóság
hozzájárulását is csatolni kell.
3. § (1) A lőtér veszélyességi területét igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye alapján a lőtérszabályzatban kell meghatározni. Az igazságügyi fegyverszakértő véleményét az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez kell csatolni.
(2) A lőtérszabályzatnak a 3. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(3) A lőtér üzemeltetése nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti
a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét,
b) az emberek vagyonát,
c) a természeti és az épített környezetet.
(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel szabad lőni, illetve a lőfegyvert olyan célra szabad használni, amelyet a lőtérszabályzat megenged. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre használható lőfegyver jellegét, kategóriáját és a lőszer fajtáját, típusát a természeti és az épített környezetre tekintettel kell megállapítani.
(5) Az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.
4. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles
a) az üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kell kifüggeszteni, a tereplőtéren a lövészet időtartama alatt, az épített lőtéren állandóan;
b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;
c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;
d) az üzemeltetési engedélyben szereplő adatok megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak.
5. § (1) Lövészetet olyan személy vezethet, aki megfelel a biztonsági követelményeknek és lövészetvezetői vizsgát tett, vagy első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző, vagy lövészedzői, lövész-szakedzői képesítése, vagy lövészverseny-bírói minősítése van.
(2) Lövészetvezetői vizsga az országos sportlövő szakszövetség által kijelölt versenybírói bizottság előtt tehető.
(3) A lövészetvezető nem felel meg a biztonsági követelményeknek, ha
a) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. § III. cím, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet II. cím 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 282. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. §, 326. és 327. §) elkövetése miatt elítélték, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
b) bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítélték, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
c) ellene az a) vagy b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik.
(4) A lövészetvezetőnek rendelkezni kell a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK által - a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése alapján - kiadott igazolással. Az igazolás kiadását az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek kell kezdeményeznie.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott igazolás kiadásához a rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának a) pontja és 29. §-ának b) pontja alapján jogosult a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.
6. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni a lövészetek időpontjáról, időtartamáról, a használt fegyverek fajtájáról, típusáról, jellegéről, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjeléről is. A lőtérnaplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni.
7. § (1) Lőfegyverrel tartott lövészeten - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lőfegyver tartására jogosult személy vehet részt.
(2) A lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzés keretében tartott lövészet során kizárólag az üzemeltetési engedéllyel rendelkező által tartott lőfegyver használható.
(3) A lőfegyver forgalmazására engedéllyel rendelkező személy jogosult lövészeten a készletében lévő lőfegyverrel próbalövést leadni, a lőfegyvert belőni.
8. § (1) A lőtereken a jogszabályban és a lőtérszabályzatban meghatározott kötelezettségek betartását a Rendőrség ellenőrzi.
(2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző rendőrt a lőtér területére beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni.
(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül az ellenőrzött, illetve az üzemeltetési engedéllyel rendelkező személlyel ismertetni kell.
9. § Az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető lövészet megkezdését, folytatását a Rendőrség megtiltja.

A fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelmények

10. § (1) A lőfegyver tartásához előírt vizsgát a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon kell letenni.
(2) A vizsgára írásban kell jelentkezni, a jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre, illetve lőfegyverekre kíván vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelem benyújtása.
(3) A vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell az elméleti és gyakorlati vizsga helyéről, időpontjáról, és biztosítani kell számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges utalványt. Vizsgára csak az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette, és az igazolószelvényt bemutatta.
(4) Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. Lőgyakorlatot csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren lehet tartani. A vizsgázó lőgyakorlata akkor minősíthető megfelelőnek, ha a lőfegyver kezelését, használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. Sikeres vizsgának minden vizsgarész eredményes teljesítése minősül.
(5) Sikertelen vizsga esetén a sikertelen vizsga napjától számított egy éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat nem kell megismételni.
(6) A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga időpontját, típusát (huzagolatlan vagy huzagolt csövű hosszú lőfegyver vagy rövid lőfegyver), eredményét, a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló, és a vizsgabizottság elnökének aláírását.
11. § (1) A vizsgán a lőfegyver szerkezetére, működésére, kezelésére, megszerzésére, tartására, átadására, használatára, viselésére vonatkozó, a 4. számú mellékletben foglalt ismeretekről elméleti vizsga keretében kell számot adni, és lőtéren eredményes lőgyakorlatot kell végrehajtani.
(2) Az elméleti ismereteket igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a kérelmező igazságügyi fegyverszakértő,
b) a kérelmezőnek puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van,
c) a vadászlőfegyver megszerzését és tartását kérelmező vadászat és vadgazdálkodásból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,
d) a kérelmező érvényes mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.

A lőfegyverek hatósági tárolásának, bevonásának, értékesítésének, megsemmisítésének szabályai

12. § (1) A lőfegyvertartási engedély - ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is - visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.
(2) A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni.
(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie.
13. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver átvételére és tárolására a Rendőrség intézkedik.
14. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül - az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett - kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.
(2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a Rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert (töltényt) megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget - a felmerült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni.
(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.
15. § (1) A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lőfegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.
(2) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.
(3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át, a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
16. § (1) A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás, a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.
17. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) a tűzfegyver tartását engedélyező hatóság közreműködésével azonosítási számmal látja el.
(3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.
18. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálának, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.
(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja, örököse köteles megfizetni.
(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.
(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.