53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zajgátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül.”
2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtetőnek, illetve a repülőtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha
a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy
b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy
c) a repülőteret igénybevevő repülőgépek összetétele zaj szempontból kedvezőtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. § szerinti zajmonitorral rendelkező repülőtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.
(3) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet (2) bekezdés vagy 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.
(4) Azokon a repülőtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül - a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel végrehajtott műveletek figyelmen kívül hagyásával - évente több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fő repülőterek), a 21. § (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétől kezdődően folyamatosan gyűjteni kell a stratégiai zaj térképezéshez szükséges, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  szerinti adatokat.”
3. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt az illetékes légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell.
(2) A számítás eredményeit az illetékes légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Amennyiben a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék).
(3) Az illetékes légiközlekedési hatóság - a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után - a zajgátló védőövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene.
(4) A zajgátló védőövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni.
(5) A zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell.”
4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A zajgátló védőövezetet - a területileg illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki. Amennyiben a zajgátló védőövezet védett vagy fokozottan védett természeti értéket vagy természeti területet érint, az engedélyezési eljárásba a táj- és természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a zaj gátló védőövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),
b) a zajgátló védőövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (műveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülőteret igénybe vevő repülőgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható),
c) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, műveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülőgép-kategóriák repülési korlátozásai),
d) a zajgátló védőövezetnek a 4. § (3) bekezdése szerinti kötelező újbóli kijelölésének időpontját,
e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat,
f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenőrzése érdekében a repülőtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_3]  szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. §) végrehajtása].
(3) Azon repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közeikörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végző szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelős. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek is.
(4) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak bővítés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén azok engedélyezése előtt kell a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot az illetékes légiközlekedési hatóságnak kiadnia. Nem engedélyezhető a létesítés, illetve a bővítés, ha azáltal új, a 2. § (1) bekezdése szerinti fokozottan zajos területet képező A jelű övezet jönne létre, vagy a meglévő A jelű övezet fokozottan zajos területe a zajgátló védőövezetnek 1998. január l-je utáni első kijelöléséhez képest növekedne.
(5) A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévő területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követően az érvényben lévő területrendezési, illetőleg településrendezési terveket - amennyiben szükséges - módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek - a zajgátló védőövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti - módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.
(6) A rendelet hatálya alá tartozó repülőterekre üzemben tartási engedély csak akkor adható, illetve a repülőtér üzemben tartási engedélye csak akkor hosszabbítható meg, ha a repülőtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatával, és a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeknek.
(7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál.”
5. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdek-képviseleti szerv működik, amelynek tagja a zajgátló védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdek-képviseleti szerv kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történő ellenőrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára.”
6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zajgátló védőövezetben a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerinti területfelhasználási egységek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a 10-12. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.”
(2) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, vegyes- és üdülőterület nem jelölhető ki.”
7. § Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére.”
8. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozások és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.”
9. § Az R. 15. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[15. § A zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától]
„b) az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsőtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is;”
10. § Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának - eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában - köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni.”
11. § Az R. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„18. § A légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülőtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti.”
12. § Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie.
(2) Olyan repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zajmonitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által előállított adatokat a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelős szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni. A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá.
(3) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülőtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad.
(4) A repülőtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját az illetékes légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülőterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülőtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét az illetékes légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja.
(6) Azokon repülőtereken, ahol az illetékes légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell működtetni, a repülőtér üzemben tartója a repülőtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és működtet.
(7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint működési szabályait külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  határozza meg.”
13. § Az R. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal  [LÁBJEGYZET_8]  kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének előírásai szerint a repülőgép zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintből (EPN dB) számított zaj energiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (Ld), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (La) kell figyelembe venni. A zajértékekből számított zajenergia 10(0,1Li), ahol Li egyenlő felszállásnál az Ld-vel, leszállásnál La-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén.”
14. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § E rendelet alkalmazásában:
a) illetékes légiközlekedési hatóság:
aa) a repülőtér zajgátló védőövezetének létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban
aaa) nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) esetében a gazdasági és közlekedési miniszter,
aab) állami repülőtér esetében a honvédelmi miniszter,
aac) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság,
ab) meglevő repülőtér üzemeltetésével, az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt zaj gátló védőövezetek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben
aba) állami repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság,
abb) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság;
b) meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában
ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett,
bb) érvényes, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező
épület;
c) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése.”
15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren korábban kialakított zajgátló védőövezetet kell fenntartani a zajgátló védőövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és az e rendelet szerint előírt zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig. A zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.
(2) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése során a zajgátló védőövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és a zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig a korábbi zajgátló védőövezet kijelölésnek alapját képező, e rendelet melléklete szerinti átmeneti előírásokat kell betartani, azt követően pedig az e rendelet alapján kiadott, a zajgátló védőövezetet kijelölő határozat előírásait kell alkalmazni.
(3) A 2005. január 1-je után az e rendelet szerinti zajgátló védőövezet kijelöléssel nem rendelkező, továbbá a 14-18. §-ban előírt zajvédelmi intézkedések végrehajtását határidőre nem teljesítő repülőterek működési engedélyét vissza kell vonni.”
16. § Az R. kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt melléklettel.
17. § Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_2] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet 4. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_3] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet. Az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről szóló 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_6] Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja.

[LÁBJEGYZET_7] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet 13/A. §-a.

[LÁBJEGYZET_8] A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet.