83/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet

az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról

1. § Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Kárenyhítésre irányuló kérelmet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. §-a szerint a magyar büntető joghatóság alá tartozó, e rendelet 2. §-ában és 4. §-ában felsorolt és 1999. július 7-e után elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben lehet benyújtani.
(2) E rendeletben írt feltételek fennállása esetén kárenyhítésre tarthat igényt:
a) a magyar állampolgár,
b) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,
c) a külön jogszabály szerint bevándorolt, letelepedett, valamint menekültként, illetve menedékesként elismert külföldi.
(3) Egyéb esetben a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó külföldi kárenyhítésre viszonosság esetén tarthat igényt. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozata az irányadó.
(4) Magyar állampolgár a sérelmére külföldön elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben kárenyhítésre akkor terjeszthet elő igényt, ha azonnali segítségre szorul és a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam nem nyújt semmilyen támogatást. Ez esetben a kérelem a konzuli szolgálatnál is benyújtható. A magyar állampolgárt külföldön ért bűncselekményből eredő sérelem enyhítése érdekében a konzuli szolgálat és a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány együttműködik abban, hogy a segítségre szoruló magyar állampolgár e rendelet szerinti feltételekkel támogatáshoz jusson.
(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt személy, illetve a (3) bekezdésben meghatározott külföldi a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel és nem tartózkodik itt életvitelszerűen, illetőleg a (4) bekezdés esetén a magyar állampolgár csak előzetes pénzbeli támogatásban részesíthető. Esetükben a rászorultságot vélelmezni kell.
(6) Különös méltánylást érdemlő esetben, kárenyhítésben részesíthető a (2) bekezdés szerinti személy, ha az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően elkövetett, a 2. §-ban és a 4. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben a sértett életét vesztette, vagy maradandó fogyatékosságot szenvedett, illetőleg a bekövetkezett súlyos egészségkárosodás, egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében beállott munkaképesség csökkenés a kérelem benyújtásakor is fennáll, a kérelmező életkörülményei ezt megalapozzák, és a büntetőeljárást befejező, illetőleg a büntetőügyben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év még nem telt el. Egyebekben e rendelet szerinti feltételek érvényesek a jogosultság és a kérelem elbírálása körében.”
2. § Az R. 4. §-a a következő m) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az m) és n) pont jelölése n) és o) pontra változik:
[A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásával járó bűncselekmények körében az alábbiak esetében enyhíthető a kár:]
„m) terrorcselekmény [Btk. 261. § (1) bek.],”
3. § (1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem teljesíthető a kárenyhítés iránti igény, ha a sértett, illetve a kérelmező a bűncselekményből eredő biztosítási igényét nem érvényesítette, vagy kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig - ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott kártalanítást, juttatást is - megtérült.”
(2) Az R. 10. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem teljesíthető a kárenyhítés iránti kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmező]
„e) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során hamis vádat (Btk. 233. §), hatóság félrevezetését (Btk. 237. §), hamis tanúzást [Btk. 238. § (1)-(4) bek.], hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §), hatósági eljárás akadályozását (Btk. 242/A. §), mentőkörülmény elhallgatását (Btk. 243. §), bűnpártolást (Btk. 244. §), zártörést (Btk. 249. §), vagy az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója (Btk. 137. § 6. pont) sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította,”
(3) Az R. 10. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem teljesíthető a kárenyhítés iránti kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmező]
„g) ellen bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény (Btk. 137. § 8. pont), illetve bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §) miatt eljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig, vagy ilyen bűncselekmény miatt elítélték, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”
(4) Az R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hazajutáshoz szükséges költségeket meghaladóan nem teljesíthető az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem, ha külföldi a saját államának joga szerint kártalanításra, támogatásra jogosult.”
4. § Az R. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás összege a minimálbér ötszöröséig terjedhet, és a kárenyhítésen kívül a kérelmező hazajuttatását is célozhatja.”
5. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A formanyomtatványt az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén meg kell jeleníteni, és azt a Közalapítvány honlapján letölthető formátumban elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
(2) Az R. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Közalapítvány a székhelyén információs irodát működtet, ahol a kérelmezők megfelelő tájékoztatást kaphatnak a kárenyhítés feltételeiről, továbbá segítséget a formanyomtatvány kitöltéséhez. A városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referensei kiadványok révén tájékoztatják a sértetteket, illetve hozzátartozóikat a kárenyhítés lehetőségéről, továbbá a hozzájuk forduló külföldi sértettet segítik a formanyomtatvány kitöltésében, és azt továbbítják a Közalapítványhoz a bűncselekményről szóló rendőrségi igazolással együtt.”
6. § Az R. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelemhez az (1) bekezdés cb) alpontjában írt igazolást, a rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat (zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány) és a kárenyhítés mértékének megállapítását szolgáló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, nyugtát) kell csatolni. Az iratok csatolása végett hiánypótlásra felhívás nem akadálya a támogatás kifizetésének, ha a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a feltételek fennállásáról, és arról, hogy mely hatóságnál indult meg a büntetőeljárás. A magyar állampolgárnak külföldön bekövetkezett sérelemével kapcsolatosan a cb) alpont alatt a külföldi hatóság igazolása értendő azzal, hogy annak a kizáró okokra nem kell kiterjednie. A kérelmezőnek továbbá nyilatkoznia kell a 10. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakról.”
7. § Az R. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A kérelemről kiskorú sértett, illetőleg a 3. § (1) bekezdése szerinti kiskorú személy tekintetében soron kívül, az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb 15 napon belül, míg az (1) bekezdés b) pontja esetén a Kuratórium soron következő ülésén kell a döntést meghozni.”
8. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2. § kivételével a 2004. május 1-jén, illetve az azt követően megvalósított bűncselekmények vonatkozásában kell alkalmazni. A 2. § rendelkezését a 2003. március 1-jén, illetve az azt követően megvalósított bűncselekmények vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 2. §-ának p) pontjában a „[Btk. 261. § (2) bek. a) pont első fordulata]” szövegrész helyébe a „[Btk. 261. § (1) bek.]” szövegrész,
b) az R. 2. §-ának q) pontjában a „légi jármű hatalomba kerítése” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű halált okozó hatalomba kerítése” szövegrész,
c) az R. 3. §-ának (1) bekezdésében a „[a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 53. §]” szövegrész helyébe a „[a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §]” szövegrész,
d) az R. 5. §-ának (2) bekezdésében a „4. § n) pontja” szövegrész helyébe a „4. § o) pontja” szövegrész,
e) az R. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „[Be. 81. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „(Be. 93. §)” szövegrész, a „[Be. 73. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Be. 106. § (3) bek.]” szövegrész, a „[Be. 113. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Be. 69. § (1)-(2) bek.]” szövegrész,
f) az R. 10. §-ának (4) bekezdésében a „Be. 127. §-ának (2) bekezdése vagy 127/A. §-ának (1) bekezdése alapján került sor a nyomozás megtagadására, illetőleg a 139. §-ának (2) bekezdése vagy 141/C. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 175. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján került sor a feljelentés elutasítására, illetőleg a Be. 192. §-ának (1)-(2) bekezdése” szövegrész
lép.