8/2004. (III. 10.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. §-a (2) bekezdésének a)-e) és g)-l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Engedélykérelmek benyújtása

1. § (1) A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül
a) az adóraktári engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet,
b) a keretengedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet,
c) a felhasználói engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet,
d) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye iránti kérelmet a 4. számú melléklet,
e) az adóképviselő engedélye iránti kérelmet az 5. számú melléklet,
f) a csomagküldő kereskedő engedélye iránti kérelmet a 6. számú melléklet,
g) az adóügyi képviselő engedélye iránti kérelmet a 7. számú melléklet,
h) a jövedéki engedély iránti kérelmet a 8. számú melléklet
szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség eljárásra illetékes regionális jövedéki központjához (a továbbiakban: regionális jövedéki központ) kell benyújtani.
(2) Az engedélykérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központoknál szerezhető be.

Adóraktári engedély iránti kérelem

2. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez - az (5) és (7) bekezdésben és a 3. §-ban foglalt eltéréssel - csatolni kell
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) - a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére, illetve a sörfőzdére adóraktári engedélyt kérelmező kivételével - a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
d) a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetőknek, személy(ek)nek (a továbbiakban: vezető) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
e) a jövedéki termék előállítására, a jövedéki termék előállításához szükséges anyagok és az előállított, a betárolt jövedéki termékek raktározására, tárolására, illetve szállítására adóraktárként működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek, illetve terméktávvezeték, hajó, vasúti iparvágányok (a továbbiakban: adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
f) - a jövedéki termék előállítására irányuló adóraktári engedélykérelem esetében - az adóraktár berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;
g) az adóraktárban használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
h) az alapanyag és a tárolt, a betárolt, az előállított jövedéki termék készletre vétele, adóraktáron belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;
i) az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját, adóraktárankénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
j) a termékkísérő okmány, egyszerűsített kísérő okmány, borkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
k) az adóraktár - kivéve a Jöt. 58. § (4) bekezdés d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktár - mintavételi szabályzatát;
l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
m) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;
n) - a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére engedélyt kérelmező kivételével - az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát - megbízott személy esetén -, továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát;
o) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásra vonatkozó határozatot.
(2) Az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát, műszaki, technikai és építési dokumentumait, az (1) bekezdés i) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, illetve - a boradóraktári engedély kérelmező kivételével - az adóraktárban használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá - a szőlőbor és az ásványolaj előállítására, valamint a jövedéki termék önálló tárolására, raktározására vagy önálló palackozására engedélyt kérelmező kivételével - a jövedéki termék gyártmánylapját a regionális jövedéki központ kérésére kell a kérelmezőnek benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni.
(4) A Jöt. 72. §-a (7) bekezdésének és 78. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában összefüggő helyrajzi számokon szereplő üzemnek kell tekinteni azt a több helyrajzi számon elhelyezkedő üzemet is, amely helyrajzi számainak folytonosságát csak út, vasúti vágány vagy vízfolyás szakítja meg.
(5) A Jöt. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti szőlőborászati üzemre vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra adóraktári engedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolnia kell továbbá
a) a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;
b) a külön jogszabályban előírt pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását, adóraktáranként;
c) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kérelmező szőlőterületet is művel, és a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.
(7) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének, ha boradóraktárként köteles továbbműködni, a boradóraktári engedély iránti kérelméhez
a) az egyszerűsített adóraktári engedélyét [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t;
b) az (1) bekezdés b)-d), f)-h) és j)-m) pontjaiban foglalt okiratokat, dokumentumokat
kell csatolnia.
3. § (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;
b) a hegyközségi kódszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;
c) a szőlőbor előállítására, a szőlőbor előállításához szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor raktározására, tárolására adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
d) amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, és a borkísérő okmány aláírására jogosult személy nem azonos az engedélyt kérelmező természetes személlyel, a borkísérő okmány aláírására jogosult személy(ek) közjegyző által hitelesített vagy az aláírásra jogosult személy(ek) által a kérelem személyesen történő benyújtásakor, a regionális jövedéki központ képviselőjének jelenlétében megadott aláírás mintáját;
e) az egyszerűsített adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;
f) a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
g) a külön jogszabály szerinti pincekönyvet vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását, adóraktáranként;
h) az e rendelet 66. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti esetben továbbá az egyszerűsített adóraktár helyszínrajzát, amelyen pontosan fel kell tüntetni a kérelmező által adóraktárként használt pincerészt, azon belül a tárolóedények pontos helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát, űrtartalmát;
i) a szőlőbor kannás kiszerelése, palackozása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).
(2) A szőlőterületet is művelő kérelmezőnek, amennyiben a külön jogszabály szerint a földhasználati nyilvántartás felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, a kérelemhez csatolnia kell a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés földhivatal által záradékolt másolati példányát, vagy a földhasználati lap földhivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi másolatát is.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés f) és i) pontjában foglalt hatósági engedélyek és szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatnia.
(4) A szőlőborászati üzem engedélyesének, ha egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell
a) a boradóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t] eredetiben és az azokról a regionális jövedéki központ által kiadott hiteles másolato(ka)t;
b) a nyilatkozatát arról, hogy az utolsó három gazdasági év átlagában előállított szőlőbor mennyisége nem haladta meg az 1000 hektolitert.
4. § (1) A Jöt. 5. § (1) bekezdése szerinti, az ott meghatározott feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszerv (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart. A regionális jövedéki központ a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktárra vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megküldi a területileg illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben és az ahhoz csatolt, vagy a helyszínen megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak helyszíni ellenőrzésének eredményét a kérelmező jelenlétében felvett jegyzőkönyvben rögzíti.
5. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás keretében - az engedély kiadásának feltételeként - hivatalos zár elhelyezését határozhatja meg a szeszüzem és a szeszfőzde adóraktár üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein. Hivatalos zár alkalmazása abból a célból határozható meg, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvben határozza meg az üzemi és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják.
6. § (1) A regionális jövedéki központ a helyszíni szemlét követő 15 napon belül határozatban közli a kérelmezővel a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott összeg elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását.
(2) Az adóraktári engedélyt a regionális jövedéki központ az (1) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, egyéb esetben az adóraktári engedélykérelem benyújtásától számított 60 napon belül, a 9. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ az adóraktári engedélyhez csatolja a hitelesített pincekönyvet, valamint a kérelemhez benyújtott nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.
(3) A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak megküldi az adóraktári engedély egy példányát, továbbá a jóváhagyott nyilvántartások mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár-engedélyes által benyújtott nyilvántartásokat 8 napon belül köteles hitelesíteni.
7. § A regionális jövedéki központ az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök - a Jöt.-ben foglalt kivétellel -, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította;
b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon - a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott - hivatalos zárak nem alkalmazhatók;
c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;
e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal nem rendelkezik;
f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;
g) a Jöt. 35-36. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg.
8. § (1) A Jöt. 37. § (7)-(9) bekezdésének alkalmazásában az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [a betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni.
(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - a termékkísérő okmány és a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul - be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán teljesíthető, amely az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemnek minősül.
(3) Az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t];
b) az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták;
c) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén az adóraktári engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adóraktár-engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti adóraktári engedély megszerzéséhez benyújtandó - a jogutódra vonatkozó - okmányokat, igazolásokat;
d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdésének b) és j) pontjában foglalt igazolást, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.
(4) További adóraktár, illetve egyszerűsített adóraktár működtetése iránti kérelme esetén
a) az adóraktár-engedélyesnek az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. § (1) bekezdés e)-k) pontjában,
b) az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre a 3. § (1) bekezdésének c), f) és g) pontjában
meghatározott dokumentációt, okiratot kell csatolnia.
(5) Ha a boradóraktár engedélyese szőlőterület művelésébe kezd, az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemben meg kell adnia a művelése alá vont szőlőterület helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), telepítésének évét, és csatolnia kell - a 2. § (6) bekezdése szerint - a szőlőterület használati jogcímének igazolását.
(6) A regionális jövedéki központ a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy a betétlapot bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt és/vagy betétlapot ad ki. Az adóraktár engedélyesének egyik adóraktárára vonatkozó engedélye megszűnése esetén a regionális jövedéki központ az adóraktárra vonatkozó betétlapot vonja be.
9. § (1) A Jöt. 37. § (10) bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben, szakhatósági hozzájárulásokban foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának, és - a bor kivételével - a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását.
(2) A Jöt. 38. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több, mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik.

Keretengedély

10. § (1) A keretengedély iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy a vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 42. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
d) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér), illetve a jövedéki termék felhasználására szolgáló üzem, és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: adómentes üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
e) a jövedéki termék termék-előállításhoz történő felhasználása esetén az adómentes üzem üzemi berendezéseinek technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát;
f) az adómentes üzemben jövedéki termék tárolására használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
g) a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adómentes üzemen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
h) az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
i) a jövedéki termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;
j) az alkoholtermék részleges denaturálására vonatkozó leírást, valamint a Jöt. 68. § (3) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, az e rendelet 89. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel;
k) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
m) a jövedéki termékre vonatkozó mintavételi szabályzatát;
n) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;
o) a Jöt. 43. § (9) bekezdésében foglalt feltétel fennállásának az illetékes hatóság általi igazolását vagy a hatósági előírások teljesítése esetén szükséges költségráfordítások levezetését;
p) a Jöt. 53. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén az ott előírt feltétel teljesítéséről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság igazolását;
r) az adómentes felhasználó által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, - megbízott személy esetén - továbbá a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát;
s) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásra vonatkozó határozatot;
t) - ha az adómentes felhasználás célja nem termék-előállítás vagy a jövedéki termék nem válik az előállított termék részévé - a jövedéki termék felhasználásának mennyiségi levezetését.
(2) A kérelmezőnek az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az (1) bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások, illetve az adómentes üzemben használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3) A Jöt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységre keretengedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie.
(4) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolnia.
11. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adómentes üzemben a 4. §-ban foglaltak szerint helyszíni szemlét tart.
(2) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a regionális jövedéki központ határozatban közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását.
(3) A keretengedélyt a regionális jövedéki központ a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a 10. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ a keretengedélyhez csatolja a nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. A keretengedély kiadása során a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A regionális jövedéki központ a keretengedélyben rögzíti - a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével - azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan az elszámolást teljesíteni kell.
(5) A Jöt. 53. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén keretengedélynek a külön jogszabály szerint kiadott és a regionális jövedéki központ által záradékolt elvi engedély minősül. A külön jogszabály szerint kiadott elvi engedéllyel rendelkező felhasználó az elvi engedély kézhezvételét követően a regionális jövedéki központhoz köteles benyújtani a fűtőolaj adómentes beszerzésének és felhasználásának elszámolására a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal kialakított nyilvántartásának mintáját vagy számítógépes nyilvántartás-vezetésének leírását, amelynek elfogadásáról a regionális jövedéki központ határozatban rendelkezik.
12. § A regionális jövedéki központ a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) az adózatlan jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételei [műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök és tartályok (kivéve a Jöt. 53. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti tevékenység során használt tartályokat)] nem biztosítottak;
b) az adózatlan jövedéki termék biztonságos raktározásának, tárolásának feltételei nincsenek meg, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
c) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtették meg;
d) a tevékenység folytatására, illetve az adózatlan jövedéki termékek felhasználásával előállításra kerülő termékekre a kérelmező nem rendelkezik jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal, vagy
e) a kérelmező a Jöt. 42. § (4) bekezdés a)-b) pontja értelmében szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg.
13. § (1) Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 2. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. része azon pontjainak kitöltésével kell kérni - a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával -, amelyekben módosulás, illetve változás következik be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a regionális jövedéki központ visszavonja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a (2) bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentes célú felhasználás esetén a külön jogszabály szerint engedélyezett mennyiség módosítására, illetve újabb keretmennyiség megállapítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
14. § (1) A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok - 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli - egyéb változása esetén e §, valamint a 8. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
(2) Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakat nem kell teljesíteni, a 10. § (1) bekezdés d)-h), j)-m) pontjaiban foglaltakat pedig csak abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat a változás érinti.
(3) Az adómérték változása esetén a jövedéki biztosítékot az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napnál hosszabb ideig érvényes keretengedély esetében a regionális jövedéki központ hivatalból, határozatban módosítja, és az adómentes felhasználó a Jöt. 38. § (9) bekezdésének rendelkezése szerint köteles gondoskodni az új jövedéki biztosíték teljesítéséről. Nem kell a jövedéki biztosítékot módosítani, amennyiben az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napon belül lejár a keretengedély érvényessége.

Felhasználói engedély

15. § (1) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 59. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
d) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék előállítására, felhasználására vagy kiszerelésére szolgáló üzem, illetve e termékek raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: felhasználó üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
e) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermékek tárolására szolgáló tárolótartályok, tárolóedények, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;
f) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelése esetén a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat;
g) egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék készletrevétele, felhasználása, kiszerelése, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
h) a felhasználó üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
i) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék nem termék-előállításra történő felhasználásának mennyiségi levezetését;
j) a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásra vonatkozó határozatot;
k) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;
l) a 12. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy az annak megfelelő adattartalmú számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;
m) - adóraktárból történő beszerzés esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2) A kérelmezőnek a felhasználó üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, illetve a felhasználó üzemben használt tárolótartályra, tárolóedényre, mérőberendezésre vonatkozó hitelesítési bizonylatok, az (1) bekezdés h) pontja szerinti szakhatósági engedélyek, hozzájárulások eredeti példányát a regionális jövedéki központ kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), f), j) és m) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolnia.
16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)-(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítását pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.

Műszaki leírás az engedélyezett adóraktárról, adómentes üzemről, felhasználó üzemről

17. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás során az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban, az adómentes üzemben, a felhasználó üzemben kell tartani, másodpéldánya a regionális jövedéki központ, a harmadpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.
(2) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell
a) a műszaki leírást készítő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését,
b) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem megnevezését (típusát), pontos címét,
c) az adóraktári engedély, a keretengedély, a felhasználói engedély jövedéki számát, az engedélyt kiadó regionális jövedéki központ megnevezését,
d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes megnevezését, adószámát,
e) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát),
f) az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát),
g) az alkalmazott hivatalos zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott ólomzárak feltüntetésével),
h) a záradékot.
(3) A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell
a) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja, azon változtatást csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi;
b) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes, valamint a készítők, illetőleg a jóváhagyó aláírását.

Kötelező érvényű vámtarifa-besorolás

18. § (1) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelmet a 14. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez (a továbbiakban: VPVI) kell két példányban benyújtani. A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központnál, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál és a VPVI-nél szerezhető be.
(2) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a jövedéki termék, a jövedéki termékből előállított termék (a továbbiakban együtt: előállított termék) leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt);
b) az előállított termék - kivéve szőlőbor - gyártmánylapját, illetve az ásványolaj esetében az előállítás technológiai leírását;
c) az előállított termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást;
d) minden olyan egyéb dokumentumot, amely elősegíti az előállított termék vámtarifaszám alá történő besorolását.
(3) Ha a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a (2) bekezdésében foglalt információkat a besoroláshoz a VPVI rendelkezésére bocsátani.
(4) Új kötelező érvényű vámtarifa-besorolást kérhet az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy kezdeményezhet a vámhatóság, ha olyan új körülmény merült fel, amely a korábban kiadott besorolást megváltoztathatja.
(5) Amennyiben a Jöt. 48. § (22) bekezdése alapján az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes az engedélyét visszaadja, a készleten maradt jövedéki termékét vagy az abból előállított terméket vámhatósági felügyelet mellett, külön engedély nélkül értékesítheti.
(6) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról szóló határozatnak a vámtarifaszám mellett tartalmaznia kell a termék adómértékének megállapításához szükséges, Jöt. szerinti termékkategória megjelölését is.

Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélye

19. § (1) A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
d) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
e) a jövedéki termék Jöt. 7. § 26. pontja szerinti fogadását végző telephely (a továbbiakban: fogadóhely) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;
f) a fogadóhelyen végzett tevékenységhez jogszabályban előírt működési engedélyt vagy telepengedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
g) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
h) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját;
i) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a nem bejegyzett kereskedő esetében a jövedéki biztosíték teljesítését igazoló eredeti okiratot, bizonylatot;
j) - adóképviselő alkalmazása esetén - az adóképviselővel (az adó-képviselői engedélyt kérelmezővel) adóképviseletre kötött megállapodást;
k) a 15. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2) Fogadóhelyként az engedélykérelemben olyan hely jelölhető meg és engedélyezhető,
a) amely a kérelmező cégkivonatában, illetve egyéni vállalkozói igazolványában telephelyként szerepel, vagy
b) amelynek a tagállamból érkező jövedéki termékek (1) bekezdés e) pontja szerinti fogadása céljából való használatára vasúttársasággal vagy vasúti iparvágánnyal rendelkező személlyel a kérelmező írásban megállapodást kötött.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolnia.
(4) Amennyiben a kérelmező adómentes felhasználóként a kérelem benyújtásakor már keretengedéllyel rendelkezik, a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelméhez csak az érvényes keretengedélyét kell csatolnia.
(5) Amennyiben a kérelmező egyidejűleg keretengedély iránti kérelmet is benyújt, a bejegyzett kereskedői kérelmének benyújtásánál nem kell külön az (1) bekezdés rendelkezését teljesíteni.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmező a keretengedélyében engedélyezett keretmennyiségen felül szerez be tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki terméket, a különbözetre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani, és az (1) bekezdés i) pontját is alkalmazni kell. Az így beszerzett jövedéki termékre az adókötelezettséget a bejegyzett kereskedőkre előírt szabályok szerint kell teljesíteni.
(7) A nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdés a)-b), d), i) pontjában előírt bizonylatokat, okiratokat kell a (3) bekezdés szerint eredetiben vagy hiteles másolatban csatolnia.
20. § (1) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt kérelmező személy adóképviselőt kíván a Jöt. 26. § (1) bekezdés szerint alkalmazni, kérelmét az adó-képviselői tevékenységet kérelmező személy kérelmével vagy - érvényes adó-képviselői engedéllyel rendelkező adóképviselő esetén - az adó-képviselői engedély módosítása iránti kérelemmel együtt nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyét a vámhatóság azt követően adja ki, ha a Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott és a vámhatóság által elfogadott összegű, illetve - nem bejegyzett kereskedő esetében - a Jöt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott összegű jövedéki biztosíték nyújtását az adó-képviselői tevékenységet kérelmező személy vagy az adóképviselő eredeti okirattal, bizonylattal igazolta.
21. § (1) A bejegyzett kereskedő engedélyének kiadására a 11. § (1)-(3) bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a 12. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, továbbá a bejegyzett kereskedői engedélyt a 16. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki.
(2) A nem bejegyzett kereskedő engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül, a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki a regionális jövedéki központ.
(3) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítását a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.

Adóképviselő engedélye

22. § (1) Az adóképviselő engedélye iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
d) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
e) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
f) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
g) a tagállami adóraktár-engedélyes által a kérelmező adóképviselőként való működésére adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását;
h) az adóképviselőként való működésre a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélyt vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedély módosítását kérelmezővel kötött megállapodást;
i) a 110. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;
j) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), g), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adó-képviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia.
(3) Az adó-képviselői engedély vagy engedélymódosítás iránti kérelem csak a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedélykérelemmel vagy engedélymódosítás iránti kérelemmel együtt nyújtható be.
(4) Egy személy több bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjeként is engedélyezhető, azonban az adó-képviselői engedélyt az adóképviseletre szóló megállapodásonként (bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnként) külön-külön kell megkérni és az engedélyt kiadni.
23. § (1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselője engedélyének kiadására a 11. § (1)-(3) bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, az adó-képviselői engedély iránti kérelemben vagy az adó-képviselői engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a regionális jövedéki központ a bejegyzett kereskedő adóképviselője esetében a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, a nem bejegyzett kereskedő adóképviselőjének engedélyét a kérelem benyújtását követő 15 napon belül bírálja el, továbbá az adó-képviselői engedélyt a 18. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adó-képviselői engedély módosítását pedig az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.
(2) Az adóképviselő engedélyében minden bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőre és azon belül tagállami adóraktár engedélyesenként külön betétlapot kell kiállítani.
(3) Az adóképviselő az engedélyében szereplőn túl további bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviseletének az ellátására vonatkozó engedélyt az adó-képviselői engedélyének az (1) bekezdés szerinti módosításával, a 22. § rendelkezéseinek betartásával kérheti.

Csomagküldő kereskedő engedélye

24. § (1) A csomagküldő kereskedelmet folytató személy a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában előírt előzetes bejelentési kötelezettségének a 6. számú melléklet szerinti engedélykérelem benyújtásával tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy az egyéni vállalkozói igazolványát eredetiben vagy hiteles másolatban;
b) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításáról a 111. § (2) bekezdésében előírt adattartalommal vezetendő külön nyilvántartás mintáját,
c) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításához alkalmazott szállítási bizonylat mintáját,
d) a c) pont szerinti szállítási bizonylat aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját eredetiben.
(3) A csomagküldő kereskedő engedélyének kiadásra a 11. § (1)-(3) bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a csomagküldő kereskedői engedély módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.

Adóügyi képviselő engedélye

25. § (1) Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének engedélye iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
d) a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt, a vámhatóság által megadott műszaki követelmények szerint;
e) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;
f) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;
g) a más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő által a közreműködésre adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását;
h) a 20. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c) és g) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóügyi képviselői engedély iránti kérelemhez csatolnia.
(3) Más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője engedélyének kiadásra a 11. § (1)-(3) bekezdése, az engedélykérelemben megadott és az engedélyben szereplő adatok változása, az engedély módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy engedélyt a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, az adóügyi képviselői engedély módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni.

Jövedéki engedély export-, import-, közösségi kereskedelmi, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez

26. § (1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) és a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a vállalkozói igazolványát;
b) az állami adóhatóság által a Jöt. 104. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesítéséről kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolást;
c) a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló okmányokat, bizonylatokat;
d) a kérelmező természetes személynek, a kérelmező szervezet vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
e) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló telephely (raktár, tárolótér, tárolótartály) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, továbbá a Jöt. 104. § (4) bekezdése szerinti esetben az előírt tárolótartály térfogat, illetve raktárterület meglétét igazoló dokumentumokat, a tárolótartályok hitelesítési bizonylatait;
f) a tevékenység folytatására jogszabályban előírt működési engedélyt, ilyen engedély hiányában a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt szakhatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeket;
g) a Jöt. 106. § (6) bekezdése szerinti együttes tevékenység folytatása esetén a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó érvényes működési engedélyt és a számítógépes jövedéki nyilvántartás-vezetés leírását;
h) a 22. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását,
i) - közösségi kereskedelmi tevékenység folytatása esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetiben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia.
27. § (1) A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyt a 23. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtatványon adja ki. A regionális jövedéki központ a jövedéki engedélyhez csatolja a jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásokat vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.
(2) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni. A bejelentést a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a regionális jövedéki központhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
(3) Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell
a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. § (4) bekezdésében előírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat;
b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat;
c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat;
d) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a jövedéki engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a jövedéki engedélyes cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig a jövedéki engedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat;
e) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát.
(4) Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének határideje:
a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap;
b) jogutódlás esetén a jogutód cégbejegyzési vagy változás bejegyzési kérelmének cégbírósághoz történő benyújtása napját követő munkanapon;
c) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül.
(5) A regionális jövedéki központ a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki.
(6) A telephely megszüntetése esetén a regionális jövedéki központ a megszüntetésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja.
28. § A vámhatóság a jövedéki termékek jövedéki engedélyes kereskedelmére, közösségi kereskedelmére, exportjára-importjára jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben, továbbá gondoskodik a kiadott, a módosított, a visszavont, a visszaadott, az elveszett és a megsemmisült engedélyek listájához a vámhatóság internetes honlapján való közvetlen hozzáférésről, illetve azok havi rendszerességgel történő aktualizálásáról.

Jövedéki biztosíték nyújtása

29. § (1) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő banki átutalás.
(2) Jövedéki biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
a) a Jöt.-ben meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes,
b) eredeti bankgarancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a Jöt. 19. § (5), 38. § (12), 42. § (11), 59. § (7) és 104. § (13) bekezdése szerinti esetekben, a regionális jövedéki központ igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - teljesít,
c) a fizetési igény bejelentésére a regionális jövedéki központot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
d) visszavonhatatlan vagy kizárólag a regionális jövedéki központ jóváhagyásával visszavonható.
(3) Nem fogadható el a bankgarancia, ha a bankgaranciát nyújtó, illetőleg felülgarantáló belföldi hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 157. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
(4) A bankgaranciának tartalmazni kell
a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;
b) külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló belföldi bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát;
c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát;
d) a garancia összegét számmal és betűvel;
e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját;
f) a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.
(5) A Jöt. 38. § (11) bekezdésben nevesített Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a Jöt. és az e rendelet alkalmazásában csak az Alapítvány alapító és társult bankjai által bankgaranciát nyújtó pénzintézeten keresztül vállal jövedéki garanciát.
(6) A jövedéki biztosíték Jöt. 38. § (5), 42. § (7), 59. § (6) és 104. § (13) bekezdés szerinti csökkentésére irányuló kérelemhez az adótartozásra a Jöt. 7. § 32-34. pontjaiban előírt feltétel teljesülését igazoló, az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását kell eredetiben csatolni.
30. § (1) A Jöt. 19. §-ában meghatározott szállítási jövedéki biztosítékra a 29. § rendelkezéseit alkalmazni kell azzal, hogy a külföldi hitelintézet által nyújtott bankgarancia akkor fogadható el, ha azt belföldi székhelyű hitelintézet felülgarantálta és arról a hiteles magyar fordítást csatolják.
(2) A Jöt. 19. § (2) bekezdése alapján külön teljesített szállítási jövedéki biztosítékként (a továbbiakban: külön jövedéki biztosíték) olyan bankgarancia fogadható el, amely a tagállamba történő utolsó kiszállítást követően legalább még 180 napig érvényes.
(3) A külön jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmányt, bizonylatot a terhére történő első kiszállítást megelőzően - eredetiben - meg kell küldeni a regionális jövedéki központnak.
(4) Amennyiben a tagállamba kiszállításra kerülő jövedéki termék után nyújtandó biztosíték összege a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló, felhasználható szabad keretet a teljes keret 0,1%-ánál kisebb összeggel, legfeljebb azonban 100 ezer forinttal haladja meg, a jövedéki biztosítékot nem kell kiegészíteni.
(5) A szállítási jövedéki biztosítékról az adóraktár-engedélyes olyan nyilvántartást köteles kialakítani és folyamatosan vezetni, amelynek alapján ellenőrizhető
a) a más tagállamba történt kiszállítások utáni szállítási jövedéki biztosíték nyújtási kötelezettség alakulása, aktuális összegének levezetése;
b) a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló teljes keret, megbontva a Jöt. 38. § szerinti jövedéki biztosítékból beszámított összegre és a külön jövedéki biztosítékra (a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat adatainak feltüntetésével, továbbá a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben);
c) a tagállamba kiszállított jövedéki termékre igénybe vett és még fel nem szabadult (lekötött) szállítási jövedéki biztosíték összegének levezetése (a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben, az igénybevétel kiszállításonkénti részletező adataival);
d) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve.
31. § (1) A felhasználói engedélyes, a bejegyzett kereskedő, az adóképviselő és az adóügyi képviselő által bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a regionális jövedéki központhoz benyújtani.
(2) A nem bejegyzett kereskedő bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosítékának az engedélykérelemben megjelölt tervezett betárolás időpontját követő 30 napig kell érvényesnek lenni, amely az adó megfizetésével egyidejűleg felszabadíthatóvá válik.

Nyilvántartásba vételi kérelmek benyújtása

32. § (1) A Jöt. 58. §-a (11) bekezdésében (üzemi motorikusgáztöltő-állomás), valamint 59. §-a (2) bekezdésében és 71. §-a (1) bekezdésében (nyilvántartásba vett felhasználó) előírt nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell benyújtani az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését, valamint az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék évi 6000 liter/6000 kilogramm mennyiséget el nem érő felhasználását, illetve a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban beszerzett teljesen denaturált alkoholtermék felhasználását végző személy székhelye, ennek hiányában telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely) szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a regionális jövedéki központoknál és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál szerezhető be.
(3) A mobil palackozó birtokolásának, illetve tevékenységének a Jöt. 81. § (3) bekezdésében előírt bejelentését a 37. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Nyilvántartásba vett felhasználó

33. § (1) A Jöt 59. § (2) bekezdése és 71. § (1) bekezdése szerinti tevékenység első alkalommal történő bejelentéséhez a bejelentő személynek csatolnia kell
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;
b) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék felhasználásáról a 25. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;
c) - adóraktárból történő beszerzés esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti első bejelentést követően - amennyiben a tevékenység folytatása a továbbiakban is fennáll - évente, minden év november 30-áig kell bejelenteni a következő évben felhasználni tervezett mennyiséget a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.
(3) A bejelentésben megadott adatok - kivéve a (2) bekezdés szerinti adat - változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.
(4) Amennyiben a bejelentésben megadott adatok változását a jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása jelenti, a jogelőd engedélyét és a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás a nyilvántartásba vett felhasználó cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az (1) bekezdés szerinti, a jogutódra vonatkozó okmányokat kell csatolni.
(5) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásba vétel, illetve a változások visszaigazolását a 26. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a benyújtástól számított 15 napon belül teljesíti.
34. § (1) A nyilvántartásba vett felhasználónak a 25. számú melléklet szerinti adattartalommal a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyilvántartást vagy a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell tárgyévenként - folyamatosan és göngyölítve - telephelyenként vezetnie.
(2) A nyilvántartásba vett felhasználó csak a vámhatósági nyilvántartásba vételen feltüntetett beszerezhető (felhasználható) mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.
(3) A nyilvántartásba vett felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a termékkészlet és a felhasználási művelet, valamint az (1) bekezdés szerint nyilvántartás ellenőrzését.

Üzemi motorikusgáztöltő-állomás

35. § (1) Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését végző személy e tevékenységének a vámhatósághoz történő bejelentéséhez csatolni kell
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;
b) a cseppfolyósított szénhidrogén kiszolgálására szolgáló felhasználói hely használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;
c) a tárolótartályok jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele), a tárolótartályok és kútoszlop(ok) hitelesítési bizonylatainak listáját (kiadó hatóság, a bizonylat száma, kiadásának időpontja);
d) a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a 36. §-ban előírt adattartalommal vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a nyilvántartásba vétel visszaigazolását a 27. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(3) A bejelentésben megadott adatok változását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni, és értelemszerűen alkalmazni kell a 33. § (4) bekezdés rendelkezését.
36. § Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás forgalmáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybe naponta fel kell jegyezni a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A felhasznált mennyiséget a kimérő szerkezet számlálója szerint, a számláló induló és záró állásának feltüntetésével kell megállapítani. Nem rendeltetésszerű használatból (pl. hatósági vizsgálatokkor keletkező hiány) eredő készletcsökkenés esetén a vámhatóság előzeteses tájékoztatása után, jegyzőkönyv alapján történik a készletcsökkenés rögzítése a nyilvántartásban.

Mobil palackozó

37. § (1) Az a személy, aki (amely) a Jöt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott mobil palackozóval rendelkezik, a mobil palackozó birtokba vételét követő 5 munkanapon belül köteles két példányban a székhelye, ennek hiányában telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely) szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz
a) személyi adatait (név/cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/vállalkozási igazolvány száma),
b) a mobil palackozó típusát, kapacitását, tárolásának telephelyét
bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a palackozási tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyt. A bejelentést a vámhivatal ellenjegyzi és egy példányát visszaküldi a mobil palackozót üzemeltető személynek.
(2) Mobil palackozóval végzett palackozást annak megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően a mobil palackozó üzemeltetője köteles
a) a palackozás helyét (helyeit), időpontját (év, hó, nap, napszak),
b) a palackozásra kerülő bor várható mennyiségét
írásban (levél, fax) bejelenteni az (1) bekezdés szerinti vámhivatalhoz. Amennyiben a palackozás a hét több munkanapján történik, a bejelentés hetente, a palackozást megelőző hét utolsó munkanapjáig teljesíthető. A bejelentésben megadott helytől, időtől csak objektív körülmény (így különösen műszaki hiba) miatt lehet eltérni, és azt a mobil palackozót üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni az (1) bekezdés szerinti vámhivatalhoz.
(3) A mobil palackozó üzemeltetője folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a lepalackozott borról. A nyilvántartásban naponta kell bevezetni a palackozás dátumát, a palackozást igénybe vevő adóraktár-engedélyes jövedéki számát, illetve a szőlőtermelő adószámát vagy adóazonosító jelét, a palackozott bor mennyiségét, a letöltött palackok űrtartalom szerinti darabszámát.

Adóraktárak működése

38. § (1) Az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedély átvételét követő 5 munkanapon belül a termelés megkezdésének időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban kell bejelentenie.
(2) Az egyszerűsített adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését - annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.
(3) A jövedéki termék előállításának, illetve tárolásának szüneteltetése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a tevékenység újbóli megkezdésekor távolít el.
(4) Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét minősül.
(5) Az adóraktár engedélyesének a székhelyén, illetve adóraktáranként ki kell jelölni azt a személyt, aki a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal az együttműködésért és a hatósági felügyelet helyszíni feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).
(6) Az adóraktár engedélyesének a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a regionális jövedéki központ felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon belül.
39. § (1) Ha az adóraktár-engedélyes tevékenységét több adóraktárban folytatja, az adóraktári engedélyről minden adóraktárában a regionális jövedéki központ által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell tartania, az eredeti adóraktári engedélyt a Jöt. 5. § (6) bekezdésében említett helyen, biztonságosan kell megőriznie.
(2) Ha a jövedéki termék importálójának személye nem azonos annak az adóraktár-engedélyesnek a személyével, amelynek adóraktárába a jövedéki terméket az importálást követően beszállítják, az adófelfüggesztéssel történő vámkezeléshez szükséges, a Jöt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott befogadó nyilatkozat, illetve - az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatala esetén - a Jöt. 62. § (1) bekezdés b) pontjában előírt feltétel fennállásának igazolása a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon adható meg, illetve vehető figyelembe. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó adóraktár-engedélyes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalának ellen kell jegyeznie.
(3) Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékről a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(4) Az adóraktár engedélyese a más tagállamból adófelfüggesztéssel beszerzett, a Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék betárolásáról - a betárolás napján - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt értesíti. Az értesítésben megadja a feladó adóraktár nevét, címét, jövedéki számát, a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, feladott és átvett mennyiségét, a termékkísérő okmány számát.
(5) A megfigyelt terméket is előállító (kiszerelő) adóraktár engedélyese a megfigyelt termékről a 12. számú melléklet szerinti nyilvántartást, egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítása esetén annak értékesítéséről a 12. számú melléklet II. rész 2. pontja szerinti nyilvántartást is köteles vezetni.

Ásványolaj adóraktár

40. § (1) Az ásványolaj adóraktár az ásványolaj gyártásához és tárolásához csak az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által hitelesített tárolótartályt használhat.
(2) Az adóraktár-engedélyesnek az előállított és a tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmazni.
(3) Az ásványolajok kitárolása
a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az OMH által hitelesített mérőberendezés,
b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az OMH által hitelesített átfolyásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés,
c) a kikötői adóraktárból hajó üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén OMH által hitelesített átfolyásmérő
alkalmazásával történhet.
(4) A kikötői adóraktár engedélyese a vámhatóságnak adott napi jelentésében köteles megadni az átfolyásmérő óra állását is.
(5) A mozgó ellátóhajónak az állomásozás helyéről hajótöltési céllal történő eltávozásáról és visszatéréséről a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság faxon is értesíthető.
(6) A Jöt. 40. § (8) bekezdésének rendelkezését a cseppfolyósított szénhidrogén esetében nem kell alkalmazni.
41. § (1) A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban vámhatósági felügyelet mellett lehet elvégezni, melyről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelölt gázolaj és a felhasznált jelölőanyag mennyiségét.
(2) Jelölt gázolajat finomítói ásványolajraktárból kitárolni kizárólag kikötői adóraktárba történő szállítás céljából lehet.

Alkoholtermék adóraktár

42. § (1) A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.
(2) A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem és a szeszfőzde - a termelőkapacitásának megfelelő - az OMH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az OMH hitelesítette.
(3) Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és az OMH előzetes engedélyével végezhet.
(4) A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére - ha azt nem semmisítik meg - külön szeszmérőgépet vagy az OMH által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.
(5) A Jöt. rendelkezései alapján kizárólag szeszüzem által előállítható, értékesíthető cukorcefre alatt az olyan - alkoholtartalmú jövedéki termék előállítására alkalmas - anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből származik, és amelyből etilalkohol erjeszthető.
(6) E rendelet alkalmazása szempontjából az etilalkohol tartalmú anyagok közül kozmaolajnak minősül az alkoholtermékek finomításának azon mellékterméke, amely legalább 70 térfogatszázalékban három, illetve több szénatomszámú alkoholt tartalmaz.
(7) Az alkoholterméknek, a sörnek, a bornak, a pezsgőnek és a köztes alkoholterméknek cefre dúsítására való felhasználását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a felhasználás megkezdése előtt 5 munkanappal be kell jelenteni.
(8) Amennyiben gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből erjesztéssel és lepárlással a 30. számú mellékletben meghatározott kihozatalt meghaladó mennyiségben történt az alkoholtermék előállítása - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel -, az alkoholterméket meg kell semmisíteni, vagy az alkoholtermékben lévő etilalkohol vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét a szeszfőzdének akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolnia kell. Az alkoholterméket abban az esetben is meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
(9) Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
43. § (1) A szeszmérő gépet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.
(2) A szeszmérő gép beépítését, kijelzését, számítógépes csatlakozását úgy kell az adóraktár-engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal és az OMH által meghatározott - feltételeknek.
44. § (1) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot - ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva - hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(2) Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel vagy a 104-105. §-ban foglaltak szerint megsemmisíteni.
45. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.
(2) A Siemens típusú vagy a vámhatóság által engedélyezett egyéb típusú, gyártmányú szeszmérő gépen a próbamérést csak az OMH végezheti el a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében. A próbamérésről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, illetve az OMH jegyzőkönyvet készít.
(3) Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.
(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.
46. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a mérőberendezést határozattal mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha
a) bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy
b) a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy
c) a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.
(2) A vámhatóság az (1) bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról az OMH-t értesíti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a vám- és pénzügyőrség regionális parancsnoksága soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.
47. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.
(2) Hivatalos zárat alkalmazni kell
a) a szeszüzemben a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;
b) az italgyárban, az etanol üzemben a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;
c) a szeszpalackozóban, az üzemi szeszraktárban a tárolótartályra és a folyadékállást jelző mércére;
d) a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszeszvíz elvezető csövét is;
e) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatali engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas készülékekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a 48. § (4) bekezdésében szereplő készülékeket.
48. § (1) A szeszgyártására alkalmas készüléket - a (4) bekezdésben foglalt készülékek kivételével - csak olyan személy állíthat elő, tarthat birtokban, aki (amely) annak gyártására, használatba vételére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott, és csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személy a szesz gyártására alkalmas készülék értékesítését, beszerzését - annak időpontját 15 nappal megelőzően - a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi és azon hivatalos zárat helyez el, melyet a használatbavételkor távolít el.
(3) A rendeltetésszerűen szesz előállítására használt készülékeket csak szeszüzem vagy szeszfőzde tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.
(4) Nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerűen használt túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.
49. § (1) Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedély csak italgyárnak adható vagy olyan személy részére, amely (aki) etilalkohol-tartalmú termék előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt készüléket a vámhivatali engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az (1) bekezdés szerinti készülékkel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén - annak időtartamára - a készüléket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárral látja el.
(3) Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzemben tartó csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett semmisítheti meg.
50. § (1) A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani. Egy hektoliterfok alatt 20 °C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkoholt kell érteni.
(2) A szesz hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szesz, illetve az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével -  a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy
a) kitárolás és betárolás (átvétel) alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok,
b) lefejtés és készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok
alapján, a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.
(3) A valódi szeszfok megállapítására csak hitelesített szeszfokmérőt vagy hitelesített alkoholsűrűség-mérőt szabad alkalmazni. A hitelesítést az erről kiállított igazolvánnyal kell igazolni.
(4) Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C-ra átszámított értékét kell érteni.
51. § (1) Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.
(2) A szeszes ital hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szeszes ital és az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy
a) a kitárolás és a betárolás alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok alapján, illetve
b) a lefejtés és a készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján
a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.
52. § Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2-71 számú szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani.
53. § A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a palackon feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani.
54. § (1) A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok mennyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha
a) a próbaszesz mennyisége a valódi szeszfok megállapításához nem elég;
b) a próbaszesz valódi szeszfokát az adóraktár-engedélyes vitatja;
c) a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértéket nem éri el;
d) gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;
e) a készletben lévő szesz és szeszes ital valódi szeszfoka, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrzéssel megbízott és az adóraktár engedélyese között vita merül fel;
f) gyanú merül fel arra, hogy az előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.
(2) Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a szesztermelési napló adatai alapján kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.
(4) Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

Bérfőzés

55. § (1) A bérfőzető a gyümölcsből származó alapanyag (a továbbiakban: gyümölcscefre) átadásakor nyilatkozatot köteles adni a 31. számú melléklet szerinti adattartalmú bérfőzési lapon a szeszfőzdének arról, hogy
a) a gyümölcscefre milyen gyümölcsből készült,
b) a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
c) rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával),
d) az általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben milyen mennyiségben került kedvezményes bérfőzési szeszadóval bérfőzött pálinka átvételre.
(2) A szeszfőzde az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott nyilatkozat hiányában nem főzheti le a bérfőzető gyümölcscefréjét.
(3) A Jöt. 64. § (3) bekezdése szerinti háztartás alatt az egy lakásban (lakóhelyen) életvitelszerűen együtt élő személyek közösségét kell érteni.
(4) Amennyiben a felelős üzemvezető indokoltnak tartja, elvégzi a csonthéjas és vegyes gyümölcs cefréből készült pálinka ciántartalom vizsgálatát, annak eredményét rávezeti a bérfőzési lapra az alapanyag mennyiségével, valamint fajtájának megnevezésével együtt. A pálinka hidrogén-cianid tartalmának kimutatására szolgáló felszerelésről és a vizsgálat elvégzéséről a szeszfőzde engedélyesének kell gondoskodnia.
(5) A szeszfőzde engedélyese a bérfőzetőktől átvett gyümölcscefrét köteles olyan tárolóedényben tárolni, illetve a bérfőzetőtől átvett edényt olyan jelzéssel ellátni és azt a bérfőzési lapra rávezetni, hogy a vámhatóság időszaki elszámolás, illetve váratlan ellenőrzés alkalmával a bérfőzést végző adóraktárban található alapanyag eredetét, tulajdonjogát ellenőrizni tudja.
(6) A Vám- és Pénzügyőrség által rendelkezésre bocsátott bérfőzési lap megfelelő rovatainak kitöltése után a bérfőzető és a szeszfőzde engedélyese aláírásával igazolja az alapanyag átadás-átvétel megtörténtét, valamint a bérfőzési lapon megadott adatok valódiságát.
(7) Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból a 30. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a bérfőzött pálinka előállításra, azt a szeszfőzde a bérfőzető részére csak akkor adhatja ki, ha a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja. A bérfőzött pálinkát meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol-tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.
(8) Ha a bérfőzető az előállítást követő 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a (7) bekezdés szerinti pálinkát nem kívánja bevizsgáltatni, vagy ezen időpontig nem tudja igazolni, hogy arra akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kért, a bérfőzött pálinkát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében a legközelebbi szeszfőzdei elszámolás során meg kell semmisíteni.
(9) A 30. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben lefőzött terméket a szeszfőzde elkülönítetten köteles tárolni, és azt mindaddig nem kell a Jöt. 65. § (1) bekezdés b), c) pontja alá tartozónak tekinteni, amíg a bérfőzető részére történő kiadás (7) bekezdés szerinti feltétele nem valósul meg.
56. § (1) A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. A szeszfőzde engedélyese köteles nyilatkozni arról, hogy a végleges elő- és utópárlatot további felhasználás céljából értékesítette-e másik adóraktárnak, vagy megsemmisítette azt.
(2) Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, az csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisíthető.
(3) A Jöt. 64. § (3) bekezdésének alkalmazásában 50 liter bérfőzött pálinkának 50 liter 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz felel meg.
(4) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka litermennyiségét 86 térfogatszázalékos gyümölcsszesz literre számítva kell megállapítania.
(5) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött pálinka mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé 2 havonta kell elszámolnia. Az elszámolásban bérfőzetenkénti bontásban meg kell adni az adott hónapban a bérfőzető részére főzött és átadott pálinka mennyiségét. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az elszámolási időszakot - a szeszfőzde engedélyesének írásos kérelme alapján, indokolt esetben - 1 hónapban is meghatározhatja.
(6) Nem adható ki a bérfőzött pálinka Jöt. 64. § (3) bekezdése szerint meghatározott adómértékkel, ha
a) a bérfőzető a 55. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott nyilatkozattételt elmulasztja,
b) a bérfőzető a tárgyévben a Jöt. 64. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.
(7) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinkáról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső származási igazolványt kell kiállítania, valamint a bérfőzött pálinka kiadását be kell jegyeznie a bérfőzési lap megfelelő rovatába.
(8) A származási igazolvány csak akkor fogadható el egyszerűsített kísérő okmányként, ha a pálinka fajtája azonosítható, és alkoholtartalmában fahordóban tárolás esetén évenként kettő, legfeljebb azonban hét egész foknál, egyéb edényben tárolás esetén évenként egy, legfeljebb azonban három egész foknál nagyobb eltérés nincs.
(9) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a szeszfőzde által átadott - (5) bekezdés szerinti - elszámolás alapján bérfőzetenként összesíti és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott pálinka mennyiségét.
(10) A szeszfőzde engedélyese az adózott és az adózatlan alkoholterméket egymástól elkülönítetten (leválasztott) olyan helyiségben, raktárban köteles tárolni, amelyek nincsenek egymással ajtó, ablak, csővezeték által összeköttetésben.
57. § (1) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka származási igazolványát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által rendszeresített, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalok által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott és hitelesített származási igazolványtömb nyomtatvány felhasználásával kell kiadnia.
(2) A származási igazolványt a szesztermelési napló adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek kell átadni, a második példánya a szeszfőzde engedélyesének könyvelési bizonylata, a harmadik példánya a származási igazolványtömbben marad. A bérfőzési lapot a szesztermelési napló, a pálinka származási igazolvány adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek át kell adni a származási igazolvánnyal együtt, a második példányt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az időszaki elszámolás során bevonja, a harmadik példány a tömbben marad.
(3) Származási igazolványt és a bérfőzési lapot a bérfőzető nevére kell kiállítani akkor is, ha a bérfőzetett pálinkát a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyes a bérfőzetőtől megvásárolt pálinkáról a 32. számú melléklet szerinti adattartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(4) A bérfőzött pálinka és a származási igazolvány átvételét a bérfőzetőnek a származási igazolvány és a bérfőzési lap megfelelő rovatának aláírásával és adóazonosító jelének feltüntetésével kell igazolnia.
58. § (1) A származási igazolványtömb nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A szeszfőzde engedélyesnek az átvett származási igazolványtömbökről nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A betelt származási igazolványtömböket, valamint a bérfőzési lap tömböket a szeszfőzde engedélyesnek az utolsó bejegyzés időpontjától számított 8 évig kell megőriznie, és azt követően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell nyújtania.
59. § (1) A bérfőzető a bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem idegenítheti el, azt kizárólag alkoholtermék adóraktár részére értékesítheti. Az értékesített pálinka származási igazolványának eredeti példányát az alkoholtermék adóraktárnak át kell adni.
(2) Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött pálinka teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti származási igazolvány visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását. A bérfőzési lap eredeti példánya a bérfőzetőnél marad, melyre rávezetésre kerül az adóraktáraknak átadott pálinka mennyisége, adóraktár jövedéki száma, átadás időpontja, adóraktár-engedélyes aláírása, adószáma.
(3) A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a „Származás igazolására alkalmatlan” felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a származási igazolványtömbben maradt példányához kell csatolnia.
(4) Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.
(5) A származási igazolvány - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérfőzött pálinka továbbértékesítése esetén a kiállításától számított egy éven belül, az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bérfőzött pálinka származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú pálinka az adóraktár birtokában van.
(6) A származási igazolvány érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, 15 év eltelte után a bérfőzető kérelmére, 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú bérfőzött pálinka a bérfőzető birtokában van.
(7) A bérfőzési lapot és a hozzá tartozó bérfőzött pálinka származási igazolványát annak érvényességi idején belül, illetve a bérfőzött pálinka birtokban tartásáig kell a bérfőzetőnek megőriznie.

Teljes denaturálás

60. § (1) Az alkoholtermék teljes denaturálással előállítottnak (a továbbiakban: denaturált szesz) akkor minősül, ha tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
a) a 2 tömegszázalék metil-etil-ketont, 3 tömegszázalék metil-izobutil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
b) 1 tömegszázalék metil-etil-ketont és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot, vagy
c) 2 tömegszázalék izopropil-alkoholt, 1 tömegszázalék terc-butanolt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot
tartalmaz és alkoholtartalma eléri a 92 térfogatszázalékot.
(2) A denaturált szesz előállítása során (a továbbiakban: teljes denaturálás) legalább
a) 2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutil-ketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot,
b) 1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot,
c) 2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot
kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.
(3) A teljes denaturáláshoz csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek minőségét analízis bizonyítvánnyal (a továbbiakban: műbizonylat) igazolják.
(4) A denaturált szesz csak szeszüzemben, illetve alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját - azt legalább 5 nappal megelőzően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak be kell jelenteni.
(5) A teljes denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, illetve az alkoholregeneráló és denaturáló üzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) a szeszüzem és az alkoholregeneráló és denaturáló üzem jövedéki számát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;
d) az (1) bekezdés szerint felhasznált anyagok megnevezését és mennyiségét (liter, kilogramm);
e) a denaturált szesz valódi szeszfokát, liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.
(6) A denaturált szeszt a szeszüzem, az alkoholregeneráló és denaturáló üzem csak az általa kiadott műbizonylattal, a felhasználói engedélyes a szeszüzem, az alkoholregeneráló és denaturáló üzem által kiadott műbizonylat másolatával hozhatja forgalomba.
(7) A szeszüzemben, illetve az alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.
(8) A teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat tilos a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.
(9) A denaturált szesz felhasználói engedélyes részére történő értékesítésekor a mennyiséget literben és kilogrammban is fel kell tüntetni.

Részleges denaturálás

61. § (1) A részleges denaturáláshoz - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholtermék tiszta etilalkohol tartalmára vonatkoztatva legalább
a) 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (a továbbiakban: I. típusú részleges denaturálószer),
b) 0,5 tömegszázalék dietilftalátot (a továbbiakban: II. típusú részleges denaturálószer),
c) 0,5 tömegszázalék metil-etil-ketont (a továbbiakban: III. típusú részleges denaturálószer),
d) 3 tömegszázalék etil-acetátot (kizárólag etil-acetát gyártáshoz, a továbbiakban: IV. típusú részleges denaturálószer),
e) 3 tömegszázalék xilolt (kizárólag acetoklór hatóanyag gyártáshoz, a továbbiakban: V. típusú részleges denaturálószer)
kell alkalmazni.
(2) A részleges denaturálást úgy kell elvégezni, hogy minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez legalább
a) az I. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,79 gramm denatónium benzoátot,
b) a II. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,36 liter dietilftalátot,
c) a III. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,5 liter metil-etil-ketont
kell hozzákeverni.
(3) Az alkoholtermék részleges denaturálása az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a 89. § (1) bekezdése szerinti esetben a regionális jövedéki központ által engedélyezett, az adómentes felhasználó keretengedélyében rögzített más eljárással is lehetséges, amennyiben annak eredményeként a denaturált alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik.
(4) A részleges denaturálás a hatósági felügyelet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett és - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak szeszüzemben végezhető. A részleges denaturálás időpontját a szeszüzem a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban köteles bejelenteni.
(5) A részleges denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) a szeszüzem jövedéki számát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;
d) a felhasznált részleges denaturálószer típusát [a (3) bekezdés szerinti esetben megnevezését] és mennyiségét (liter, kilogramm);
e) a részlegesen denaturált alkoholtermék valódi szeszfokát, liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.
(6) A (3) bekezdés szerinti esetben a részleges denaturálásról készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő részleges denaturálószer alkalmazását engedélyező vámhatósági határozat másolatát.
(7) A IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az alkoholtermék denaturálása az etil-acetát és az acetoklór termék előállítását végző keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó telephelyén is elvégezhető, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazása mellett.
(8) Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A részleges denaturáláshoz csak olyan anyag használható fel, amelynek minőségét műbizonylattal igazolják.
(9) A részlegesen denaturált alkoholtermék alkoholtartalmának el kell érni a 92 térfogatszázalékot.
(10) A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a felhasznált alkoholtermék műbizonylatának számát, a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, literben és kilogrammban a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani, és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.
(11) A részlegesen denaturált alkoholt az egyéb alkoholterméktől elkülönítve kell a szeszüzemben tárolni. A nem ugyanazon denaturálószerrel denaturált alkoholterméket összekeverni tilos.

Söradóraktár

62. § (1) A sörgyár és a sörfőzde a gyártott sör térfogatmennyiségének mérésére az OMH által hitelesített üzemi berendezéseket, eszközöket alkalmazza. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel látja el. Hitelesíteni - a 64. § (3) bekezdése kivételével - az ászoktartályt, a nyomótankot, a fejtőtankot, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordókat és szállítótartályokat kell.
(2) Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, az adóraktár engedélyesének nem kell hitelesíttetni.
63. § (1) A jövedéki adó alapjául a Jöt. 76. § (2) bekezdése alkalmazásában az adóraktárban gyártott sörválaszték - jogszabály szerinti - gyártmánylapján lefektetett - eredeti névleges (erjedés előtti) szárazanyagtartalmát kell figyelembe venni, ha a kész sörben a szokásos analitikai módszerekkel meghatározott tényleges Balling (Plató) fok a sörszabványban (MSZ 8761) elfogadott +0,5 (-0,3) szóráson belül van. Ha a hatósági ellenőrzés során talált, a szabvány határértékein kívül eső sör után magasabb Balling fok esetén a mért érték, alacsonyabb Balling fok esetén a gyártmánylap szerinti (névleges) érték után kell az adót megfizetni.
(2) Import sör esetében az eredeti gyártó által tanúsított Balling (Plató) fok értéket kell az adó alapjában figyelembe venni.
64. § (1) A sörgyártásra alkalmas főzőüst és komlóforraló üstöt - a (3) bekezdésben foglalt készülékek kivételével - csak sörfőzde és sörgyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.
(2) A sörfőzdének és a sörgyárnak a sör gyártására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi.
(3) Nem kell engedélyt beszerezni a tudományos és oktatási intézmények által, tudományos és oktatási célra használt sörfőző egységekre, berendezésekre.
(4) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt csak olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataltól engedélyt kapott. A gyártónak a főzőüst és a komlóforraló üst értékesítését - azt 15 nappal megelőzően - a készülék típusának, űrtartalmának megadásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie.

Boradóraktár

65. § A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bor készletfelvétele alkalmával a mennyiséget számítással vagy méréssel állapítja meg.
66. § (1) A Jöt. 82. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában nem minősül közösen használt helynek az a pince, amelyen belül a külön-külön egyéni vállalkozóként működő közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek elhatárolását, továbbá az ott tartott tárolóedényeknek az adott közeli hozzátartozó általi kizárólagos használatát egyértelműen azonosítható módon jelölik.
(2) Egy pincén belül nem közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek esetén is biztosítani kell a pincerészekre vonatkozóan az (1) bekezdésben foglalt feltételeket (körülményeket).
67. § (1) Az egyszerűsített adóraktár-engedélyes és a boradóraktár-engedélyes a pincéjéből végső fogyasztóknak elvitelre kimérve legfeljebb 10 liter űrtartalmú edényzetben adhat el bort.
(2) Az egyszerűsített adóraktár-engedélyes és a boradóraktár-engedélyes az (1) bekezdés szerinti esetben is köteles hivatalos zárat felhelyezni az edényzetre.

Pezsgő- és köztes alkoholtermék adóraktár

68. § A pezsgő üzemnek és a köztes alkoholtermék üzemnek a gyártott pezsgő- és a köztes alkoholtermék mennyiségének megállapításához az OMH által hitelesített töltőtartályokat kell alkalmaznia. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel látja el.

Dohánygyártmány adóraktár

69. § A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép és egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, főbb részeinek leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a gépet, az egyéb eszközt ellenőrzi és azonosító jellel látja el.

Tranzitadóraktár

70. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő tranzitadóraktár értékesítést végző üzleteinek és az üzletek ellátását biztosító raktárainak az együttes területe engedélyezési és elszámolási szempontból egy technológiai egységként értendő.
(2) A tranzitadóraktár üzletei és az üzletek ellátását biztosító raktárai között történő belső árumozgás, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedélyezett szigorú számadású belső bizonylat alkalmazásával történhet.
(3) A Jöt. 13. § (2) bekezdésében meghatározott beszállókártya száma alatt a járatszámot, a kedvezményre jogosult nevét és a beszállókártyán szereplő úti cél együttes adatát kell érteni. A beszállókártya számát a tranzitadóraktár-engedélyes az értékesítésről kibocsátott nyugtán, illetve számlán köteles feltüntetni, továbbá a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hitelesített nyilvántartásában szerepeltetni. Az átszálló utasok esetében a repülőjegyről készített másolat a nyilvántartás mellékletét képezi. Végső úti céllal harmadik országba utazó utas, az általa tranzitadóraktárban vásárolt adózatlan jövedéki terméket nem idegenítheti el, azt arra jogosulatlan személy részére nem adhatja át.
(4) Tranzitadóraktár esetében a termékmérleg vezetésére a 28. számú mellékletben meghatározott adattartalmon felül a regionális jövedéki központ a tranzitadóraktár árumozgatási technológiájára figyelemmel további adattartalmat határozhat meg.

A termékmérleg-nyilvántartás, termékmérleg

71. § (1) Az adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg-nyilvántartásokat a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedesjegy, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében két tizedesjegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható. Az adóraktárban nem jövedéki termék előállításához keretengedély nélkül felhasznált jövedéki termékről vezetett termékmérlegben az e célra történt felhasználást, készletcsökkenést az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.
(2) Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárásának tartalmaznia kell a termék azonosítására vonatkozó adatok mellett a készletváltozásokat, a növekedési-csökkenési adatokat jogcímenként és összesítve, valamint a tárgynegyedévi készletfelvétel alkalmával kimutatott készleteltéréseket (többlet/hiány), továbbá a havi zárást készítő nyilatkozatát a nyilvántartásban foglalt adatokat egyezőségére. A termékmérleg jogcímkódokat a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja (a továbbiakban: JKKK) évente, illetve évközbeni változás esetén a változást követő 15 napon belül az adóraktár-engedélyesek rendelkezésére bocsátja.
(3) A termékmérleg havi zárást adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell bemutatni.
(4) A termékmérlegek adóraktárankénti havi zárása alapján az adóraktár engedélyesének összesített zárást kell jövedéki termékenként készíteni, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a regionális jövedéki központhoz, az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(5) A 39. § (3) bekezdése szerinti külön nyilvántartás zárására a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
72. § (1) Az adóraktár engedélyesének - kivéve az egyszerűsített adóraktár, a szőlőborászati üzem, a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozó és a dohánygyártmány adóraktár engedélyesét - a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal, a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített termelési naplót (jövedéki termék regenerálással, tisztítással történő előállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót) kell - az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerint kettő, illetve három tizedesjegy pontossággal] - vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól a regionális jövedéki központtól felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(2) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával és/vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Számv. tv.) a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.
(3) Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállításához gyártott bioetanolról külön termelési naplót köteles vezetni, amelyben a felhasznált alapanyagokat, alapanyagfajtánként tételesen fel kell tüntetnie. Az alkoholtermék adóraktár engedélyese a bioetanol gyártására felhasznált alapanyag jellegéről és eredetéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-éig igazolást állít ki és ad át a bioetanolt beszerző kőolajfinomító adóraktár engedélyese részére.
(4) A kikötői adóraktár engedélyese a termékmérleg havi zárásában az átfolyásmérő óraállását is köteles feltüntetni, a tárgyhó utolsó napján leolvasott értéknek megfelelően.

Pincekönyv, és a szőlőborról vezetett termékmérleg

73. § (1) A szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról a külön jogszabály által meghatározott pincekönyvet (a továbbiakban: pincekönyv) kell vezetni.
(2) Nem kell termékmérleget vezetni a Jöt. szerint szőlőbornak minősülő azon termékekre, amelyek további borászati eljárásokon - kivéve a palackba és a kannába történő kiszerelést - esnek keresztül. E termékek esetében az adókötelezettséggel való elszámolás a pincekönyv alapján történik.
(3) Termékmérleget - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőborra kell vezetni, hat számjegyű vámtarifaszám bontásban. A készletváltozások adatait a pincekönyvből, illetve a külön jogszabály szerinti műveleti naplóból kell a termékmérlegbe átvezetni.
(4) Az egyszerűsített adóraktár esetében a Jöt. 40. § (4) bekezdése szerinti termékmérlegnek a pincekönyv minősül.
(5) A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségét naponta, palackos és kannás kiszerelésenként összesítve, egy-egy tételben kell a termékmérlegben kiadásba helyezni.
(6) A szőlő, a szőlőbor (a boradóraktár esetében csak a hordós szőlőbor), a sűrített must, a töményített must, a tartósított must és a borászati melléktermék készlet alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy számítógépen előállított, azonos adattartalmú lapon elszámolást kell készíteni. Az elszámolást
a) a szőlőfelvásárlónak, illetve a mustelőállítónak a nyilvántartásba vételi igazolást kiadó vámhivatalhoz a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, illetve a Jöt. szerinti gazdasági évet követő december hó 15. napjáig,
b) az egyszerűsített adóraktári engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig,
c) a boradóraktár-engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a tárgyhót követő hó 15. napjáig
kell benyújtania.
(7) A boradóraktár-engedélyes a palackos és a kannás kiszerelésű szőlőbor készletéről és készletváltozásairól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott havi zárást nyújt be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(8) A (6) bekezdés szerinti formanyomtatvány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál és a hegyközségeknél térítés ellenében szerezhető be.

Vevőnyilvántartás

74. § (1) Az adóraktár engedélyese az értékesítéseiről - adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban - tételesen vagy számítógépen olyan, a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.
(2) A cseppfolyósított gáztöltő adóraktár engedélyese - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően - a 0 adómérték alá tartozó 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénről olyan vevőnyilvántartást vezet, amelyben címzettenként (depók, cseretelepek) szerepelnek az adóraktárból történő kiszállítás adatai.
(3) Az adóraktár engedélyesének a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia, és azt kizárólag a vámhatóságnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátania.
(4) A Jöt. 58. § (1) bekezdés e), 72. § (1) bekezdés g), 78. § (1) bekezdés e), 84. § (1) bekezdés e), 91. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adóraktár (a továbbiakban: tároló adóraktár) engedélyesének a Jöt. 41. § (1) bekezdésében előírt külön nyilvántartásában a nem saját tulajdonát képező jövedéki termék kitárolása esetén a vevő helyett a címzett is szerepeltethető.

Termékkísérő okmány

75. § (1) A Jöt. 11. § (3) bekezdésében meghatározott termékkísérő okmány a jövedéki adóbevallások (termékmérleg-nyilvántartások) szigorú számadású bizonylataként is szolgál.
(2) A termékkísérő okmányt magyar nyelven kell kitölteni.
(3) A termékkísérő okmány formanyomtatványként történő előállítása kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint végezhető.
(4) Termékkísérő okmányt az adóraktár engedélyese a JKKK engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, a JKKK által kiadott, az engedélyben meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A felhasznált, számítógéppel előállított termékkísérő okmányok azonosító számait havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig meg kell adni a JKKK-nak.
(5) A termékkísérő okmányként alkalmazott kereskedelmi okmányokra a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(6) A termékkísérő okmány 3. példányát a tagállami feladónak történő visszaküldés előtt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal kell ellenjegyeztetni.
(7) Amennyiben a tagállamba kiszállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesüléshez szükséges visszaigazolás a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását követő 45 napon belül nem érkezett meg, vagy a visszaigazolt mennyiség - a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott szállítási veszteségen túl - hiányt vagy többletet mutat, az adóraktár-engedélyesnek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt kell értesítenie.
(8) Más tagállamban kis bortermelőnek elismert személy termékkísérő okmány helyett a Bizottság 884/2001 EK rendelete 3. Cikk (2) b) pontja szerinti kísérő okmánnyal (a továbbiakban: borkísérő okmány) is szállíthat adófelfüggesztéssel szőlőbort Magyarországra.
(9) Amennyiben jövedéki termék harmadik országba más tagállamokon keresztül közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő kivitele esetén a termékkísérő okmány 3. példánya nem érkezik vissza, de a kiléptetés helye szerinti tagállam vagy a fogadó harmadik ország illetékes hatósága által aláírt (ellenjegyzett) egyéb bizonylat tanúsítja, hogy az áru elhagyta a Közösség területét, az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

Termékkísérő okmány alkalmazása belföldi termékforgalom esetén

76. § (1) A termékkísérő okmány 10., 14. és 23. rovatát a jövedéki termékek belföldön végzett szállítása esetén nem kell kitölteni.
(2) Az ásványolajok belföldön történő csővezetékes szállítása, átadása esetén, termékkísérő okmánynak az átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell tekinteni, amennyiben a termékkísérő okmányban előírt valamennyi adatot tartalmazza.
(3) Az üzemanyag petróleumnak és a repülőbenzinnek repülőtéri adóraktárból külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző légi járműbe való kitárolása esetén a regionális jövedéki központtal előzetesen egyeztetett, elfogadott adattartalmú üzemanyag-kiadási jegy, a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy magyar lajstromjelű légi járműből való lefejtése és a repülőtéri adóraktárba való betárolása esetén a regionális jövedéki központtal előzetesen egyeztetett, elfogadott adattartalmú üzemanyag-betárolási jegy termékkísérő okmánynak minősül, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni.
(4) Az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket fogadó adóraktár-engedélyesnek és adómentes felhasználónak a ténylegesen átvett mennyiséget kell a termékkísérő okmányon visszaigazolnia a kitároló adóraktárnak.
(5) A szőlőbor egyszerűsített adóraktárból adófelfüggesztéssel történő kiszállítása esetén a borkísérő okmányt kell termékkísérő okmánynak tekinteni.
(6) A boradóraktár engedélyesének a termékkísérő okmányon a szőlőbor esetében a termék azonosítását a kiszerelési mód (hordós, palackos, kannás) és a pincekönyv termékelőállítás lapja szerinti termék megnevezések feltüntetésével, a vámtarifaszámot pedig hat számjegyű bontásban kell megadnia.
(7) A természetes személy adóraktár-engedélyes az adómentes szőlőborát a külön jogszabályban meghatározott mennyiségen felül a termékkísérő okmány, illetve a három példányos borkísérő okmány első példányával szállíthatja.
(8) A kikötői adóraktár engedélyesének a hajó üzemanyagtartályába betöltött gázolajról kiállított termékkísérő okmányon a 7. rovatban a címzett mellett a hajó nevét és lajstromozási jelét, a 16. rovatban a pontos időpont meghatározásánál az órát is fel kell tüntetnie.
(9) A jövedéki termék adóraktárból végleges rendeltetéssel harmadik országba közvetlenül Magyarországról történő kiléptetése esetén, amennyiben az exportáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének személyével, az exportáló a 36. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon a kiviteli ellenőrzést megelőzően az adóraktár hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal által ellenjegyzett kiszállítási nyilatkozatot köteles átadni az adóraktár-engedélyesnek, amelyet a jövedéki termék kiszállításakor a termékkísérő okmányhoz, illetve a borkísérő okmányhoz kell csatolni. A termékkísérő okmányon, illetve a borkísérő okmányon a harmadik országba való kiléptetés vámhivatal általi igazolásának feltétele a kiszállítási nyilatkozat csatolása a vámokmányokhoz.

Egyszerűsített kísérő okmány

77. § (1) A Jöt. 28. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amelyet
a) a közösségen belüli termékforgalomban az adózott jövedéki termékek,
b) belföldi termékforgalomban az adóraktárból szabadforgalomba kitárolt jövedéki termékek
szállítása során kell alkalmazni.
(2) Az egyszerűsített kísérő okmányt magyar nyelven kell kitölteni.
(3) Az egyszerűsített kísérő okmány formanyomtatványként vagy az adóraktár engedélyese vagy a közösségi jövedéki kereskedő által számítógéppel történő előállítására, és a felhasznált azonosító számok elszámolására a 75. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az egyszerűsített kísérő okmány 1. és 4. rovatában megnevezett szám alatt az állami adóhatóság által kiadott közösségi adószámot kell érteni.
(5) Más tagállamban kisüzemi bortermelőnek elismert személy egyszerűsített kísérő okmány helyett borkísérő okmánnyal is szállíthat szőlőbort Magyarországra.

Egyszerűsített kísérő okmány alkalmazása belföldi termékforgalom esetén

78. § (1) Az egyszerűsített kísérő okmány 3., 6., 13., 14. és A. rovatát a jövedéki termékek belföldön végzett szállítása esetén nem kell kitölteni.
(2) Amennyiben az adóraktár-engedélyes által szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék a kiszállítást követő 72 órán belül teljes mennyiségében visszaszállításra kerül az adóraktárba az adásvételi ügylet meghiúsulása miatt, a kiszállított jövedéki termékre kiállított egyszerűsített kísérő okmányt érvényteleníteni kell.
(3) A szőlőbor egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba történő kiszállítása esetén a borkísérő okmány minősül egyszerűsített kísérő okmánynak.
(4) A boradóraktár engedélyesének az egyszerűsített kísérő okmányon a vámtarifaszámot a palackos, a kannás és a hordós kiszerelésű szőlőborra hat számjegyű bontásban kell megadnia.
(5) A termelői borkimérés keretében értékesített szőlőbor mennyiségéről a boradóraktár engedélyesének palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti összesítésben naponta kell egy-egy egyszerűsített kísérő okmányt kiállítania.
(6) Az adóraktár-engedélyes a gázolaj továbbforgalmazók és végfelhasználók, az egyéb jövedéki termék - kivéve a dohánygyártmány és a nem gázolaj kívüli ásványolaj - továbbforgalmazók részére gépjárműről történő értékesítése esetén az egyszerűsített kísérő okmányt (egyszerűsített adóraktárak esetében a borkísérő okmányt) a vevő (címzett) feltüntetése nélkül állíthatja ki, amennyiben az egyszerűsített kísérő okmányhoz, illetve a borkísérő okmányhoz a 128. § (1) bekezdése szerinti, értelemszerűen kitöltött terítőjárati szállítólevelet mellékel. A gépjárműről történő értékesítés esetén az adóraktár-engedélyesnek a 128. § (2) bekezdését és a 129. § (1) és (3) bekezdését alkalmaznia kell. A gépjárművel szállított jövedéki termékkel naponta kell a szállítást végzőnek elszámolnia.
(7) A cseppfolyósított gáz közúti cseppfolyósgáz-szállító tartálykocsiban történő, szabadforgalomba bocsátás céljából végzett kitárolása esetén az adóraktár-engedélyes az adóraktárból történő kitárolásról adómértékenként egy-egy egyszerűsített kísérő okmányt állíthat ki, amennyiben az egyszerűsített kísérő okmány(ok)hoz a kitárolt mennyiséget adómértékenként tartalmazó szállítólevél összesítést csatol, és az egyszerűsített kísérő okmány sorszámát - az okmány kiállításával egyidejűleg - a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartásban feltünteti. Az egyszerűsített kísérő okmány(ok) Címzett és Mennyiség rovatát a kitároláskor nem kell kitölteni.
(8) A (7) bekezdésben említett szállítólevél összesítőnek a kitároláskor tartalmaznia kell az adóraktárból ténylegesen kitárolt mennyiségen felül az egyszerűsített kísérő okmány(ok) sorszámát, a szállító nevét, fuvarozó nevét, címét, a tartálykocsi rendszámát, gépkocsivezető nevét, a szállítás rendeltetési helyét, címét, címzettjét, az értékesíteni tervezett mennyiséget címzettenként.
(9) A (8) bekezdés szerint az értékesítéskor kiállított szállítólevélre fel kell vezetni az értékesített cseppfolyósított gáz adóraktárból történt kitárolásakor kiállított egyszerűsített kísérő okmány sorszámát, keltét is.
(10) A (7) bekezdés szerint kitárolt cseppfolyósított gáz ténylegesen értékesített mennyiségét az értékesítésről kiállított szállítólevél számának feltüntetésével, adómértékenként és címzettenként kell a szállítólevél összesítőre az értékesítéssel egyidejűleg rávezetni.
(11) A (7) bekezdés szerint kitárolt cseppfolyósított gáz mennyiségével a szabadforgalomba történő kitárolást követően legkésőbb 72 órán belül kell elszámolni, melynek során a szállítólevél összesítő alapján a kiállított egyszerűsített kísérő okmány(ok)on a ténylegesen értékesített cseppfolyósított gáz összesített mennyiségét kell feltüntetni és bevezetni a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartásba.

Borkísérő okmány

79. § (1) A borkísérő okmány az országos parancsnokság engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint állítható elő.
(2) A borkísérő okmány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivataloknál, térítés ellenében szerezhető be.
(3) A borkísérő okmányt az annak alkalmazására kötelezett személy a JKKK engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, az engedélyében meghatározott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A felhasznált, számítógéppel előállított borkísérő okmányok azonosító számait havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig meg kell adni a JKKK-nak.

Kiegészítő okmányok

80. § (1) A termékkísérő okmány, illetve az egyszerűsített kísérő okmány adattartalmának biztosításához az ásványolaj - kivéve a sűrített földgáz - adóraktárból történő kitárolása esetén - a 78. § (7)-(11) és a 81. §-ban foglalt eltéréssel - egy olyan szállítási bizonylatot is ki kell állítani, amely
a) termékkísérő okmány, illetve egyszerűsített kísérő okmány számát;
b) a termék tényleges hőmérsékletét;
c) kitárolt mennyisége környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti, közúti és uszályszállítás esetén mért vagy számított tömegét;
d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét;
e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát;
f) a termék minőségét, az érvényes MSZ-re, műszaki leírásra vagy szerződésben rögzített specifikációra való hivatkozással;
g) az üzemanyag és a tüzelőolaj minőségtanúsítását tartalmazza.
(2) Előzetes jóváhagyás esetén nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti bizonylatot, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mérőberendezésen keresztül mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot adja meg, valamint ha a számlán és a termékkísérő okmányokon az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott adatok is megtalálhatók. Az előzetes jóváhagyásra irányuló kérelmet az adóraktár engedélyesének a regionális jövedéki központhoz kell benyújtania.
81. § Adóraktárból a Jöt. 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén kiszállítása esetén az értékesítő, kitároló adóraktár szállítólevelet állít ki, amely tartalmazza
a) a szállítólevél számát,
b) az adóraktár nevét, címét,
c) szállításának rendeltetési helyét, címét, címzettjét, átvevőjét,
d) a kiszállítás dátumát,
e) az áru megnevezését,
f) az átadott-átvett mennyiségét,
g) átvétel igazolását,
h) szállítóeszköz rendszámát,
i) adóraktár ügyintézőjének aláírását.
82. § (1) Az adóraktárban előállított, tárolt adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek a Jöt. 14. § (8) bekezdés a) pontja szerinti felhasználása, elfogyasztása (a továbbiakban: felhasználás) esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza
a) a felhasznált jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát,
b) a felhasznált jövedéki termékek mennyiségét (a jövedéki adó alapjául szolgáló mértékegységben),
c) a felhasználás célját, jogcímét,
d) a felhasználás időpontját,
e) a termékkísérő okmány aláírására jogosult személy aláírását, a cégbélyegző lenyomatát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső bizonylatokról külön nyilvántartást kell - felhasználási jogcímként - jogcímenként vezetni, melyet havonta a termékmérleg nyilvántartással egyidőben le kell zárni.

Adómentességi igazolás

83. § (1) A Jöt. 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentességi igazolás, valamint - amennyiben az adómentességi igazolás 5. B. pontjában az áruk részletes meghatározása helyett megrendelő űrlapra történő hivatkozás szerepel - a megrendelő űrlap vámhatóság általi ellenjegyzését a mentesített szervezet helye szerint illetékes regionális jövedéki központ végzi.
(2) Amennyiben az adómentességi igazolást és - az (1) bekezdés szerinti esetben - a megrendelő űrlapot a mentesített szervezet nem magyar vagy angol nyelven töltötte ki, akkor a hivatalos magyar nyelvű fordítást is mellékelni kell az adómentességi igazolás vámhatóság általi ellenjegyzéséhez. A regionális jövedéki központ az adómentességi igazolást és a megrendelő űrlapot a benyújtást követő 10 napon belül jegyzi ellen.

Adómentes felhasználás

84. § (1) Az adómentes felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását és a gyártási eljárás ellenőrzését.
(2) Az adómentes felhasználónak az érvényes keretengedélyét [ideértve a 11. § (5) bekezdése szerinti engedélyt is] vagy az érvényes keretengedély regionális jövedéki központ által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát az adózatlan jövedéki termék beszerzésekor az adóraktár engedélyesének, illetve importálás esetén a vámkezelést végző vámhivatalnak be kell mutatnia.
(3) Az adómentes felhasználónak az adómentes célra beszerzett, tárolt és felhasznált adózatlan jövedéki termékekről - telephelyenként és összesítve - a 37. számú melléklet, illetve a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást havonta kell lezárni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az adózottan beszerzett jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve kell tárolni.
(4) A megfigyelt terméket is előállító adómentes felhasználónak a megfigyelt termékről a 12. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetnie.
(5) Ha a jövedéki termék importálójának személye nem azonos annak az adómentes felhasználónak a személyével, amelynek üzemébe a jövedéki terméket az importálást követően beszállítják, az adófelfüggesztéssel történő vámkezeléshez szükséges, a Jöt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott befogadó nyilatkozat a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon adható meg, illetve vehető figyelembe. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó adómentes felhasználó hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalának ellen kell jegyeznie.
(6) A jövedéki termék felhasználási arányszám szerinti elszámolását a keretengedélyben rögzített időszakonként kell teljesíteni.
(7) Az adómentes felhasználónak a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt.
(8) Az adómentes felhasználónak a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a regionális jövedéki központ felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon.
(9) Az adómentes felhasználó esetében a 38. § rendelkezéseit értelemszerűen, illetve az 50. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.
(10) A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználási jogosultság megszűnését követően is köteles a felhasználó elszámolni - negyedévente - a készleten maradt, adómentes célra beszerzett fűtőolaj mennyiségével. A külön jogszabály szerinti elvi engedély visszavonása esetén a fűtőolajat vissza kell szállítani adóraktárba.
85. § (1) A keretengedély iránti kérelemben megadott felhasználási arányszám teljesülését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal próbagyártással, szakértői vizsgálattal ellenőrizheti. A próbagyártást vagy szakértői vizsgálatot üzemi körülmények között a technológiai leírásban foglaltaknak megfelelően hatósági felügyelet mellett kell elvégezni.
(2) Felhasználási arányszám az a hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához szükséges jövedéki termék - beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is - mennyiségi arányát mutatja a belőle (is) előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően. A jövedéki termék felhasználási arányszámát a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben kell megadni.
(3) A keretengedély iránti kérelemben a várható felhasználási arányszám - az alapanyag minőség és/vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben - tűréshatárokkal is megadható.
86. § (1) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését az adómentes felhasználó haladéktalanul a megsemmisülés helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.
(2) Az adómentes felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával és termékkísérő okmánnyal, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal is köteles igazolni.
(3) Az adómentes felhasználás során szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék mennyiségét az adómentes felhasználónak a 37. számú melléklet szerinti nyilvántartásában a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vett mintával és laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva kell nyilvántartásba vennie, továbbá az alkoholtermék esetében az 50. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmaznia kell. Amennyiben a megsemmisítésre vagy tisztításra (regenerálásra) kerülő szennyezett jövedéki termék mennyiségének laboratóriumi vizsgálat alapján történő megállapítása műszakilag nem oldható meg, illetve jelentős költségtöbblettel jár, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a mennyiség megállapításának más módját is engedélyezheti.
(4) Az aroma előállítása során keletkezett vizes alkoholos oldat újrafelhasználása esetén - a felhasználást 3 nappal megelőzően - az adómentes felhasználónak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie az arománkénti felhasználási arányszámot.
(5) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék megsemmisítése a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett történik, amelyről a 105. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék tisztításáról (regenerálásáról) a 34. számú melléklet szerinti tartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített regenerálási naplót kell folyamatosan vezetni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A regenerálás a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által engedélyezett és nyilvántartásba vett készüléken végezhető. Az alkoholtermék regenerálása szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékkel is történhet. Az adómentes felhasználónak a szennyezetté, alkalmatlanná vált alkoholtermék regenerálásával nyert alkoholterméket denaturálnia kell, kivéve, ha az újrafelhasználás során - műszaki indokok és az illetékes szakmai szövetség igazolása alapján - denaturáló szer nem alkalmazható. A regenerálással visszanyert jövedéki termékre az adómentes felhasználónak a felhasználást 3 nappal megelőzően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie a felhasználási arányszámot, illetve arányszámokat.
(7) A Jöt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében a keretengedélyben szereplő felhasználási arányszám helyett a technológiai változtatás miatt módosuló, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz bejelentett felhasználási arányszám szerinti elszámolás alkalmazható, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az új arányszám elfogadását a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem utasította el. A módosuló felhasználási arányszámot az alkalmazása előtt 5 munkanappal korábban kell bejelenteni.
87. § (1) A Jöt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzemanyagok adómentes beszerzésének, felhasználásának elszámolására külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
(2) A Jöt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adómentes beszerzéséről és felhasználásáról a 11. számú melléklet szerinti tartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
88. § (1) Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs kiszállítását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján végezheti. Az alkoholos gyümölcs értékesítésekor az adómentes felhasználó a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevelet köteles kiállítani, amelyen a szállított termék tömegben mért mennyiségét, valódi szeszfokát és hektoliterfok mennyiségét is fel kell tüntetni.
(2) Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs értékesítéséről a Jöt. 106. § (7) bekezdés szerint a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített vevőnyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(3) A csokoládégyártónak az alkoholos gyümölcs beszerzését a betárolással egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie, és a 85. § (2) bekezdése szerinti felhasználási arányszámot meg kell adnia.
(4) Az alkoholos gyümölcsöt felhasználó csokoládégyártó az alkoholos gyümölccsel beszerzett alkoholtermékről a 38. számú melléklet szerinti adattartalommal a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és elszámolni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A felhasználás során keletkezett veszteségként a külön jogszabály alapján megállapított veszteségnorma szerinti mennyiség számolható el. Az alkoholos gyümölcs felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermék mennyiségét az 50. §-ban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.
(5) A csokoládégyártás során visszanyert alkoholos lé adóraktárba, illetve harmadik országba való szállítása a Jöt. 11. §-a szerinti adófelfüggesztéssel történő szállításnak minősül. Az adóraktárba való szállítás termékkísérő okmány kiállításával, a harmadik országba való kiszállítás vámokmánnyal történhet.
(6) Az adófizetési kötelezettség a készletfelvétellel megállapított készlethiány után a készlethiány megállapításának időpontjában, az alkoholos lé azon mennyiségére pedig, amelyre vonatkozóan az adóraktár által történő átvétel vagy külföldre történő kiléptetés visszaigazolása a csokoládégyártótól történő kiszállítást követő 30 napig nem történik meg, a kiszállítást követő 31. napon keletkezik.
89. § (1) Az adómentes felhasználó kivételes esetben a 61. § (1)-(2) bekezdésében nem említett olyan részleges denaturálószer alkalmazását is kérheti a regionális jövedéki központtól, amelynek meghatározott arányban való bekeverésével az alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik. Ebben az esetben az adómentes felhasználó a keretengedély iránti kérelmében a Jöt. 68. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírást az általa kért denaturálási eljárás megadásával teljesíti. A kérelméhez továbbá csatolnia kell az eltérés műszaki indokolását, és az illetékes szakmai szövetség támogató nyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adómentes felhasználó a részlegesen denaturált alkohol megrendeléséhez köteles a szeszüzemnek átadni a 61. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottól eltérő denaturálószer alkalmazásának engedélyezését tartalmazó vámhatósági határozat másolatát.
(3) Az alkoholterméknek a 61. § (1) bekezdésében meghatározott IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az adómentes felhasználó üzemében történő részleges denaturálását - kérelemre - a regionális jövedéki központ a keretengedélyben engedélyezi.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a denaturálás nélkül adómentesen beszerzett alkohol betárolását az adómentes felhasználó köteles a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul bejelenteni és egyidejűleg a denaturálás felügyeletét kérni. A denaturálás megtörténtéig az adómentesen beszerzett alkohol nem használható fel.
(5) A (3) bekezdés szerinti denaturálás a hatósági felügyelet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett végezhető, melynek időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni. A denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya az adómentes felhasználó, a második példánya a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell
a) az adómentes felhasználó keretengedélyének jövedéki számát;
b) a denaturálás időpontját;
c) a denaturálásra kerülő alkohol valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm, és hektoliterfok mennyiségét;
d) a részleges denaturálószer típusát (megnevezését) és mennyiségét;
e) a denaturálás módját;
f) a nyert denaturált alkohol mennyiségét.
(6) A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. A denaturálási eljárás során a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) A Jöt. 68. § (3) bekezdése, illetve e paragrafus (1) bekezdése szerinti esetben a szakmai szövetség nyilatkozata hiányában független akkreditált laboratóriumi szakvélemény is csatolható.

Hatósági felügyelet ellátásának feltételei

90. § (1) A Jöt 49. § szerinti hatósági felügyelet ellátásához az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó
a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításához szükséges hitelesített mérőműszerekről, eszközökről, edényekről, táblázatokról, a mintavételhez szükséges edényzetről, a vett minták biztonságos tárolásáról gondoskodik, és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak részére bocsátja;
b) az adóraktár vagy adómentes üzem műszaki berendezéseinek és felszerelésének megvizsgálásához, valamint az üzemi berendezések hivatalos zárral történő biztosításához szükséges eszközöket és segítő személyzetet az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátja;
c) együttműködik az ellenőrzéssel megbízottakkal és részükre a szükséges felvilágosítást megadja.
(2) A hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való ellátása esetén az adóraktár engedélyese az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról, és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról.
(3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott feltételeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania.
(4) A regionális jövedéki központ az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához az (1) bekezdés szerinti részletes előírásokat határozhat meg, melyeket az engedélyben rögzíteni kell. Ezek szükségessé váló módosítása határozattal történhet.
91. § (1) Az adóraktárában vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása akkor rendelhető el, ha olyan körülmény merül fel, amely a jövedéki adó befolyásának fokozottabb veszélyeztetettségét valószínűsíti. A regionális jövedéki központ a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően határozattal rendeli el. A regionális jövedéki központ a keretengedélyben vagy határozatban a jövedéki termék felhasználásával előállított termékekre vevőnyilvántartás vezetési kötelezettséget is előírhat.
(2) A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét
a) meghatározott jelentési kötelezettség mellett végezheti;
b) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján folytathatja;
c) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban bejelentett időpontban, és jelenlétében végezheti.
92. § A 91. § szerint elrendelt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentést kérelemre - a körülmények mérlegelése alapján - a külön jogszabály szerint az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben másodfokon eljáró vámszerv ad, amelyhez címzett kérelmet az adóraktári engedélyt kiadó regionális jövedéki központnál kell benyújtani. A kérelem elfogadásáról vagy annak elutasításáról határozatban kell rendelkezni.

Szemledíj, költségtérítés

93. § (1) A szemledíj összege a Jöt. 48. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén kérelmenként 2500 forint.
(2) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer-nyolcszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a szemle kért helyén a kérelmező nem jelenik meg.
(3) A szemledíj megfizetését a szemlebejelentés ügyfélpéldányán igazolni kell. Meghiúsult eljárás esetén - amennyiben a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől óra percig). A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján a vámhivatal határozattal dönt.
(4) A Jöt. 48. § (19) bekezdése szerinti költségtérítéseket a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A költségtérítést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell megfizetni, melynek tényét a költségtérítést kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig. A központi költségvetési szerv esetén a költségtérítés megfizetésére a kincstári finanszírozásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével. Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér költségtérítés megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a költségtérítést hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő költségtérítésről szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi költségtérítés-fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Amennyiben a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás meghatározásához termékminta szükséges, a VPVI által elvégzett vizsgálat költségei azt az adóraktár-engedélyest, adómentes felhasználót, felhasználói engedélyest terhelik, aki a termékére kéri vagy akinek a termékére a vámhatóság kezdeményezi a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást.
(6) A költségtérítés összege a VPVI által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége, mely költségeket a Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatóban teszi közzé. A költségeket az érintettnek a VPVI által kiállított számla alapján kell megfizetnie.

Üzemakadály

94. § (1) A hivatalos zárral biztosított üzemi berendezést és a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást - a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal kiküldöttje jelenlétében lehet végrehajtani.
(2) Amennyiben az adóraktárban a termelés és tárolás során jövedéki termék megsemmisül vagy olyan üzemi berendezés működésében keletkezik zavar, rendellenesség, amelyen a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat alkalmazott, akkor azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak - az észlelést követően haladéktalanul - be kell jelenteni.
(3) Az üzemakadály észlelése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban, 2 példányban bejelentést kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a meghibásodott üzemi berendezés megnevezését, a mérőberendezés esetén annak típusát, számát, számlálókészülékének állását, az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.
95. § (1) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.
(2) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést, a ki- és betárolást azonnal meg kell szüntetni. Nem vonatkozik e rendelkezés azokra az esetekre, amikor a termelés azonnali megszüntetése a kőolaj-finomítóban, illetve a pirolízis üzemben a folyamatos technológia megszakítását jelenti.
(3) Ha a mérőberendezést, valamint a hivatalos zárral ellátott üzemi berendezést helyben nem lehet kijavítani, a termelést, szállítást csak másik mérőberendezés, üzemi berendezés felszerelése után szabad folytatni.
96. § (1) Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal távolíthatja el.
(2) Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál az ok megjelölésével írásban - ideértve a faxot és az e-mailt is - azonnal be kell jelenteni.
(3) A hivatalos zárat az adóraktár engedélyese által erre kijelölt felelős üzemvezető jogosult levenni baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése, illetve következményének elhárítása céljából, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt adott.
(4) A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét - a levétel időpontjának feltüntetésével - a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak átadni.

Készletbevallás, készletfelvétel

97. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 49. § (3) bekezdés szerinti készletfelvételhez a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak készletbevallást ad.
(2) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket - tárolóegységenként részletezve - fel kell tüntetnie.
(3) A készletbevallásnak tartalmaznia kell
a) a tárolóhely megnevezését;
b) a tárolóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;
c) a tárolóegységekben lévő jövedéki termék fajtáját, vámtarifaszámát, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben);
d) a készletbevallás átadásának időpontját;
e) a felelős üzemvezető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.
(4) A készletbevallást - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott formában - számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani.
98. § (1) A készletfelvétel Jöt. 49. § (3) bekezdésében előírt ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.
(2) Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.
(3) A tételes ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek.
(4) Az egyszerűsített ellenőrzés lehet:
a) szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból áll, és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy
b) adminisztratív, amely a termékmérleg és a készletbevallás vizsgálatából
áll.
(5) Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál és a megbízható adómentes felhasználónál, valamint a Jöt. 58. § (4) bekezdése d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktárban végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben akkor, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével.
(6) Tételes ellenőrzést kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá, ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul.
(7) Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás és a termékmérleg adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani.
(8) Az ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét - így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - a készletfelvételi jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.

Mintavétel

99. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (3) bekezdés b)-d) pontja és (5) bekezdés a)-c) pontja szerint belső minőség-ellenőrzéshez, az adóellenőrzés céljaira, illetve az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira mintaként felhasznált jövedéki termék után adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha azokat az engedélykérelemhez benyújtott a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vette és mintavételi nyilvántartásába bejegyezte.
(2) A belső minőség-ellenőrzés céljaira szolgáló mintának a már készletre vett jövedéki termékből vett minta minősül.
(3) A jövedéki termékekből a vámhatóság mintát vesz, ha a jövedéki termék minőségét az adóellenőrzés céljaira szakértői vizsgálattal kell megállapítani. A mintát az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint kell venni. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó bocsátja rendelkezésre.
(4) A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás céljára a termékmintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó és a felhasználói engedélyes mintavételi szabályzatában foglaltak szerint kell venni. Amennyiben a mintavétel a vámhatóság által kezdeményezett kötelező érvényű vámtarifa-besoroláshoz történik, a mintát és a mintavételhez szükséges edényt az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes köteles díjmentesen rendelkezésre bocsátani.
100. § (1) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesíthető mintákról az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített mintavételi nyilvántartást kell vezetnie. A mintavételi nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által elfogadott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(2) A mintavételi nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a minta sorszámát, a jövedéki termék nevét, a mintavétel helyét;
b) a mintavétel időpontját;
c) a mintát vevő személy megnevezését;
d) a mintavétel célját;
e) a vett minta mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben).
(3) A mintavételi nyilvántartást az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak jövedéki termékenként naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.
101. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a mintavételi nyilvántartásba vett adatokat mintavételi (vizsgálati) jegyzőkönyvvel kell igazolnia.
(2) A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és - a hatóság által vett minta esetén - bélyegzőlenyomatát.
(3) A mintavételi jegyzőkönyvet - az (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya - a minta sorszámával ellátva - a mintavételi nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a mintát kíséri.
(4) A mintavételi jegyzőkönyvet az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira végzett mintavétel esetén 3 példányban kell kiállítani, melynek harmadpéldánya a mintát vevő hatóság példánya.
102. § (1) A Jöt. 111. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés f) pontja szerinti jövedéki ellenőrzés során a mintavételt a vonatkozó jogszabályoknak és mintavételi szabványoknak megfelelően a 103. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintavételről a mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a mintát vevő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy példánya.

Szakértői vizsgálat

103. § (1) Ha a kitároló és betároló adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy köztük és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal között a jövedéki termék mennyiségének vagy minőségének megállapításával kapcsolatban vita merül fel, annak eldöntéséhez az e paragrafus szerint adott szakértői vélemény vehető figyelembe.
(2) A szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes jelenlétében, a mintavételi szabályzatában foglaltak szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó köteles rendelkezésre bocsátani.
(3) Ha a szakértői vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott esetben került sor, a szakértői vizsgálat költségei az adóraktár engedélyesét vagy az adómentes felhasználót vagy a felhasználói engedélyest terhelik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal veszi és juttatja el az (5) bekezdés szerinti laboratóriumba.
(5) A minta
a) a vizsgálatra jogszabályban feljogosított laboratóriumban,
b) a Nemzeti Akkreditáló Testület által minősített vizsgáló laboratóriumban, a szőlőbor esetében az OBI-ban,
c) a jövedéki termék - kivéve a szőlőbor - gyártójának, forgalmazójának ISO 9000 szabványok szerinti minősítéssel rendelkező laboratóriumában
vizsgálható. Többféle, egymástól eltérő vizsgálati eredmény esetében a mérések eredményeit az MSZ EN ISO 4259 szabvány előírásainak figyelembevételével kell kiértékelni.
(6) A Jöt. 52. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt 98-as oktánszámú ólmozatlan benzin minőségi követelményét a hatályos magyar szabványban meghatározott vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. A Jöt. 52. § (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt viszkozitás alatt az ASTM D 445 szabvány szerinti kinematikai viszkozitást, desztilláció alatt pedig az ASTM D 86 szabvány szerinti atmoszférikus desztillációt kell érteni.

Megsemmisítés

104. § (1) Az adóraktár engedélyese a Jöt. 13. § (3) bekezdés e) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisítését a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon végzi.
(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése
a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással,
b) a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel vagy hulladékfeldolgozó üzemben végzett elégetéssel, az alkoholtermék előállítása során melléktermékként keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő alkoholtermék esetében továbbá az előállító adóraktárban - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek - vámhivatali ellenőrzés mellett történő vegyipari felhasználásával,
c) a denaturált alkohol esetében egyéb ipari célra való felhasználással,
d) a sör és a szőlőbor esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,
e) a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,
f) az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhivatali ellenőrzés mellett végzett elégetéssel
történhet.
(3) A megsemmisítést a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett oly módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően jövedéki terméket ne lehessen visszanyerni.
(4) A borászati melléktermékek külön jogszabály szerint meghatározott ellenőrzés melletti kivonására jogosult adóraktár-engedélyes a kivonás időpontját 5 munkanappal megelőzően köteles írásban bejelenteni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a kivonásra kerülő melléktermék típusát, mennyiségét, a kivonás módját, időpontját, helyszínét.
(5) Jövedéki termék megsemmisítési céllal adóraktárból, adómentes felhasználótól vagy importálótól
a) adóraktárba termékkísérő okmánnyal,
b) szennyvíztisztító, hulladékhasznosító telepre, égetőműbe olyan szállítólevéllel szállítható, amely tartalmazza a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, valamint a vámhivatal által alkalmazott azonosító jelek számát és megnevezését.
(6) A jövedéki termék nem adóraktárban történő megsemmisítése esetén a vámhivatal a szállítólevélen igazolja a betárolás és a megsemmisítés megtörténtét.
105. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki termék megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban előzetesen kell bejelentenie.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak - ha a megsemmisítés feltételei fennállnak - a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.
(3) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a megsemmisítést ellenőrző hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;
b) a megsemmisítés helyét, idejét, módját és körülményeit;
c) a megsemmisített jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, származásának igazolását, továbbá az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében a dohánygyártmánnyal együtt megsemmisített adójegyek darabszámát, általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét;
d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó által tett intézkedéseket;
e) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát.
(4) A megsemmisítési jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek eredeti példánya a termékmérleg nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A megsemmisítési jegyzőkönyv a Jöt. 13. § (6) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyvnek minősül.

Megsemmisülés

106. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (3) bekezdés f) pontja és az (5) bekezdés e) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisülésének bejelentését a (3) bekezdés szerint teljesítette, és a (2) bekezdésben és a 107. § (3) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.
(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés szempontjából nem vehető figyelembe az a megsemmisülés, amely a műszaki, technológiai előírások megtartásával, kellő gondossággal és körültekintéssel egyébként elhárítható műszaki hiba vagy mulasztás miatt keletkezett.
(3) A jövedéki termék raktározását, tárolását, illetve - adófelfüggesztés melletti szállítás esetén - a jövedéki termék kitárolását végző adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak az adómentes jövedéki termék megsemmisülését - annak bekövetkeztét követően - a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul be kell jelentenie.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a bejelentés alapján haladéktalanul vizsgálatot kell tartania és arról megsemmisülési jegyzőkönyvet kell felvennie.
107. § (1) A megsemmisülési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a vizsgálatot végző hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;
b) a megsemmisülés helyét, idejét, módját és körülményeit;
c) a megsemmisült jövedéki termék megnevezését, származásának igazolását;
d) a megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, megállapításának adatait és módját;
e) a megsemmisült jövedéki terméknek a bejelentett jövedéki termékkel való azonosságának vagy különbözőségének megállapítását;
f) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, az adófelfüggesztéssel szállítást végző által tett intézkedéseket;
g) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát ennek hiányában személyigazolványa számát vagy útlevele számát.
(2) A megsemmisülési jegyzőkönyvet 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya az adóraktár engedélyese termékmérleg nyilvántartásának vagy az adómentes felhasználó jövedéki nyilvántartásának mellékletét képezi, a másodpéldány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.
(3) A megsemmisülés nem tekinthető igazoltnak, ha az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó
a) a megsemmisülés tényét annak felfedése után haladéktalanul nem jelentette be a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak,
b) a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal vizsgálatáig nem tárta fel a megsemmisülés körülményeit, illetve nem gondoskodott a helyszín biztosításáról, valamint a további megsemmisülés megakadályozásáról.

Felhasználói engedélyes tevékenység folytatása

108. § (1) A felhasználói engedélyesnek telephelyenként a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 12. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást kell termékenként (a denaturált szeszt a teljes denaturálás típusa szerint is) folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes terméknyilvántartás is alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást naptári hónaponként kell lezárni, és abban a készletváltozásokat jogcímenként összegezni. A nyilvántartás zárlata alapján jelentést kell készíteni, melyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell benyújtani.
(3) A Jöt. 60. § (3) bekezdésében és 70. § (2) bekezdésében előírt éves elszámoláshoz a készletfelvételt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal előzetesen egyeztetett időpontban kell megtartani, amelyet a vámhivatal a helyszínen ellenőrizhet. A felhasználói engedélyes a készletfelvétel alapján a tárgyévről - a kérelemben megadott felhasználási arányszám szerint - elszámolást készít, melyet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenjegyzését követő 5 munkanapon belül köteles benyújtani a regionális jövedéki központhoz. Amennyiben a felhasználói engedélyes több telephellyel rendelkezik, összesített elszámolást is köteles benyújtani a regionális jövedéki központhoz.
(4) A (3) bekezdés szerinti elszámolásban az egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék megnevezése, vámtarifaszáma, a denaturált szesz esetén a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben ki kell mutatni a tárgyévi nyitókészletet, a tárgyévben előállított, beszerzett, kiszerelt, felhasznált és értékesített mennyiséget és - figyelembe véve a külön jogszabály szerinti veszteséget is - a nyilvántartás szerinti zárókészletet.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet kisebb, mint az elszámolásban kimutatott nyilvántartás szerinti zárókészlet, a különbözetre az adót
a) a denaturált szesz esetén a tárgyévben beszerzett denaturált szesz átlagos valódi szeszfoka alapján,
b) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék esetében a Jöt. 52. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Jöt. 50. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott megfigyelt termék esetében a Jöt. 64. § (2) bekezdése szerinti adómérték alkalmazásával
kell megállapítani.
(6) A denaturált szeszt a teljes denaturálás típusa szerint külön kell tárolni. A denaturált szesz kiszerelése csak változatlan állapotban, a denaturálás megváltoztatása nélkül történhet.
(7) A felhasználói engedélyes köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a felhasználás, kiszerelés céljából tárolt termékkészlet és az abból előállított, kiszerelt termék mennyiségének megállapítását és az előállítási, felhasználási, kiszerelési művelet ellenőrzését.
(8) A felhasználói engedélyesnek a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt. A felhasználói engedélyesnek a felelős üzemvezető telephelyenkénti kijelölését és a felelős üzemvezető személyében bekövetkező változást a kijelölést, illetve a változást követő 15 napon belül a regionális jövedéki központhoz írásban be kell jelentenie.
(9) A felhasználói engedélyes köteles az érvényes engedélyét vagy az érvényes engedély regionális jövedéki központ által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát a denaturált szesz beszerzésekor az adóraktár-engedélyesnek bemutatni.
(10) A denaturált szesznek a kiszerelés, az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek a felhasználás, kiszerelés, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználói engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni a megsemmisülés helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.
(11) Ha a harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj importálójának személye nem azonos annak a felhasználói engedélyesnek a személyével, amelynek üzemébe az egyéb ásványolajat az importálást követően beszállítják, az adófelfüggesztéssel történő vámkezeléshez a Jöt. 62. § (1) bekezdés b) pontjában előírt feltétel fennállását a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, szigorú számadású formanyomtatványon adott befogadó nyilatkozattal kell igazolni. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó felhasználói engedélyes üzeme szerinti hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak ellen kell jegyeznie.
(12) A felhasználói engedélyes esetében a 38. § és a 84-85. § bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, adóképviselő

109. § (1) Az olyan fogadóhely, ahol a jövedéki termék fogadása minden esetben a jövedéki terméknek a fogadóhelyen kialakított raktárba (tartályba) való beraktározása (lefejtése) nélkül történik, a kereskedelmi forgalmazás céljából végzett beszerzés esetén sem tekintendő a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység telephelyének.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fogadóhelyről a jövedéki termék fogadásával egyidejűleg megvalósuló továbbszállítás csak a bejegyzett kereskedő által kiállított olyan szállítólevéllel történhet, amelyen szerepel a bejegyzett kereskedő jövedéki száma, a tagállami feladó neve, jövedéki száma, a tagállami feladás helye és a termékkísérő okmány kelte, sorszáma is.
(3) A bejegyzett kereskedő a más tagállamból adófelfüggesztéssel beszerzett, a Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék fogadásának napján a fogadóhely szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt értesíti a szállítmányról. Az értesítésben megadja a feladó adóraktár nevét, címét, jövedéki számát, a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, feladott és átvett mennyiségét, a termékkísérő okmány számát.
(4) A bejegyzett kereskedőnek a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal kell folyamatosan a fogadóhelyen, több fogadóhely esetén összesítve is a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített szállítási nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(5) A bejegyzett kereskedőnek a szállítási nyilvántartását naptári hónaponként le kell zárnia, és a készletváltozásokat jogcímenként összegeznie.
(6) A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással együtt kell a regionális jövedéki központnak megküldeni, kivéve a keretengedéllyel is rendelkező bejegyzett kereskedőt, továbbá, ha a bejegyzett kereskedő adóképviselőt alkalmaz.
(7) A nem bejegyzett kereskedő által a termékkísérő okmány tagállami adóraktár részére visszaküldendő példányához csatolandó a Jöt. 25. § (6) bekezdés szerinti okmány mintáját a 39. számú melléklet tartalmazza. Az okmány a regionális jövedéki központ aláírásával érvényes.
(8) Amennyiben a bejegyzett kereskedő rendelkezésre álló jövedéki biztosítéka nem felel meg a Jöt. 24. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek, a jövedéki biztosíték kiegészítését igazoló bizonylat, okmány regionális jövedéki központhoz történő benyújtásáig a bejegyzett kereskedőhöz adófelfüggesztéssel betárolt jövedéki termékre a Jöt. 25. § (1) bekezdés szerint keletkezett adókötelezettségről az átvételt követő 5 napon belül külön adóbevallást kell benyújtani és azzal egyidejűleg az adót megfizetnie. Az így megfizetett adót a havi adóbevallásban tájékoztató adatként kell szerepeltetni.
110. § (1) Az adóképviselő a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő tevékenységéről a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnként megbontva és összesítve köteles vezetni a Jöt. 26. § (3) bekezdés c) pontjában előírt nyilvántartást.
(2) Az adóképviselő a szállítási nyilvántartásáról bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnként megbontva és összesítve havi összesítő jelentést készít.
(3) Az adóképviselő a szállítási nyilvántartás (2) bekezdés szerinti havi összesítő jelentését az adóbevallásával együtt nyújtja be.

Csomagküldő kereskedő, adóügyi képviselő

111. § (1) A csomagküldő kereskedőnek a jövedéki termék más tagállamba történő szállításairól a (2) bekezdés szerinti adattartalmú, a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedék központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak - szállításonként - a tagállamba szállított jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét, a jövedéki termékről kiállított számla számát, a címzett nevét, címét és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának nevét, címét, továbbá a tagállam illetékes hatóságának az adó megfizetéséről kiadott igazolása számát, dátumát kell tartalmaznia.
(3) A csomagküldő kereskedő a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett adó visszaigénylését a regionális jövedéki központtól havonta, a tárgyhót követő hó 20-áig kérheti.
(4) A csomagküldő kereskedőnek a nyilvántartását naptári hónaponként le kell zárnia, és a készletváltozásokat jogcímenként összegeznie kell.
(5) Más tagállam csomagküldő kereskedőjének adóügyi képviselője a 20. számú melléklet szerinti szállítási nyilvántartást köteles vezetni és - értelemszerűen - alkalmaznia kell a (4) bekezdés rendelkezését.

Adó-visszaigénylés

112. § (1) A Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében a jövedéki termék feladását megelőzően benyújtandó kérelemben a jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, belföldön megfizetett adóját, továbbá a kiszállítás várható időpontját kell bejelenteni, és csatolni kell a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő nevére kiállított számlát vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylatot.
(2) A jövedéki termék címzett tagállamban történt átvételét követően az adó-visszaigénylésre az adóbevallást az egyszerűsített kísérő okmánynak a termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányával és az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását tartalmazó, a címzett tagállam illetékes hatósága által kiadott igazolásával együtt kell benyújtani.
113. § (1) A Jöt. 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság igazolásához szükséges okmányok:
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkező saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy - a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedőtől, illetve a nem jövedéki engedélyes kereskedőtől az adóraktárba való visszaszállítása esetén - a jövedéki engedélyes kereskedőhöz, illetve nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat és - a Jöt. 7. § 1. pontjának g) alpontja szerint keveredett termék átvétele esetén - a 133. § (3) bekezdése szerint felvett jegyzőkönyv;
b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és - adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített termékkísérő okmány;
c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány;
d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány;
e) az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv, amelynek tartalmaznia kell a megsemmisített vagy érvénytelenített adójegyek általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét is.
(2) A Jöt. 47. § (1) bekezdés b) pontja esetében benyújtandó okmány
a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt,
b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat;
c) a harmadik országba kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány,
d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv.
(3) A Jöt. 47. § (1) bekezdés c) pontja esetében benyújtandó okmány
a) az adóraktár-engedélyes vagy az importáló által az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla és - adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített kísérő okmány;
b) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiléptetést igazoló vámokmány;
c) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a nemzetközi légi közlekedésben résztvevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést igazoló bizonylat;
d) a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére történő kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy - a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében - az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.
(4) A Jöt 47. § (4) bekezdésben meghatározott adó-visszaigénylési jog érvényesíthetőségének feltétele, hogy a jövedéki termék beszerzése előtt legalább 15 nappal korábban a vásárlási szándékot a regionális jövedéki központhoz előzetesen bejelentsék. A bejelentésnek a beszerzendő jövedéki termék mennyiségén kívül a pontos felhasználási célt, a felhasználási arányszámot, a felhasználás telephelyét, az elszámoláshoz szükséges, a mérésügyi törvényben meghatározott hitelesítéseket, a vezetendő nyilvántartást, valamint a szükséges engedélyeket is kell tartalmaznia.
(5) A Jöt. 47. § (1) bekezdés d) pontja esetében benyújtandó okmány
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló által kiállított számla;
b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerűsített kísérő okmány;
c) az adómentes célra beszerzett ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által felvett jegyzőkönyv.
114. § (1) A Jöt. 55. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigényléshez benyújtandó okmány
a) a gázolaj adózott beszerzéséről szóló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót;
b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele;
c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - szállítójárművenként és összesítve - a felhasznált gázolaj mennyiségét,
d) a szállítóeszközök gépkönyve vagy a gépkönyv adott időszakra vonatkozó kivonata, amely tartalmazza a tényleges vagy átlagfogyasztást, továbbá a megtett és felszámításra jogosító időt vagy távolságot;
e) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségről szóló belső bizonylatok.
(2) A Jöt. 55. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigényléshez benyújtandó okmány
a) a repülőgép üzemanyag adózott beszerzéséről szóló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót;
b) a légi jármű megnevezése és lajstromjele;
c) az üzembentartói repülési terv és a fedélzeti napló másolata.
(3) A Jöt. 57. §-a szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság igazolásához szükséges okmány
a) a bioetanolról vezetett külön termékmérleg nyilvántartás, amelyhez csatolni kell a bioetanolt előállító alkoholtermék adóraktár engedélyesének a 72. § (3) bekezdése szerint kiállított igazolását,
b) az ETBE gyártmánylapja, amely tartalmazza a bioetanol ETBE előállításához felhasznált bioetanol mennyiségét és arányát,
c) a motorbenzin gyártmánylapja, amely tartalmazza a motorbenzinbe kevert ETBE mennyiségét és arányát.
115. § A regionális jövedéki központ az adó-visszaigényléshez benyújtott okmányok átvételét az adó-visszaigénylési kérelem másolatán, az adó-visszaigénylés teljesítését, illetve teljes vagy részleges elutasítását pedig a benyújtott okmányok eredeti példányán igazolja.

Lefoglalás, elkobzás

116. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a Jöt. 119. § (2) bekezdése szerinti termék, zárjegy (adójegy) és eszköz lefoglalásánál - elháríthatatlan akadály kivételével - két hatósági tanút kell alkalmaznia.
(2) Ha a hatósági tanúk alkalmazására elháríthatatlan akadály miatt nem kerülhet sor, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Elháríthatatlan akadály esetén hatósági tanúkként eljárhatnak a vám- és pénzügyőrség olyan alkalmazottai is, akik nem a vámhivatal hatósági feladatait ellátó tagjai.
(3) A hatósági tanú díjazására a tanúk díjazásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt terméket, zárjegyet (adójegyet) és eszközt (a továbbiakban: lefoglalt termék) - a jövedéki eljárás lefolytatása során történő azonosításra alkalmas módon - azonosító jellel, jelzéssel látja el.
(5) Amennyiben az OBI a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően került előállításra vagy kezelésre, erről köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minőségvizsgálat eredményét átadni.
117. § (1) A lefoglalásról készített jegyzőkönyvnek az adózás rendjéről szóló törvény 103. § (5) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell
a) a lefoglalást végző vámhivatal megnevezését;
b) a lefoglalás helyét, időpontját, okát, körülményeit;
c) a lefoglalt termék megnevezését, azonosítását, mennyiségét, értékét;
d) az alkalmazott azonosítójel, jelzés leírását;
e) a lefoglalt termékkel kapcsolatos intézkedéseket, a tárolás helyét, módját, a lefoglalt termék átadás-átvételének elismerését, továbbá minden olyan körülményt, amelynek az eljárás további lefolytatása során jelentősége lehet;
f) a lefoglalást elszenvedő panaszjogára való felhívást.
(2) A lefoglalt termék értékeként a termékre vonatkozóan kötött jogügylet igazolásául szolgáló okiraton (számla, vámokmány, adás-vételi szerződés stb.) feltüntetett érték, ennek hiányában a lefoglalást szenvedő által adott értéknyilatkozat adata vehető figyelembe. Amennyiben a lefoglalást szenvedő nem ad értéknyilatkozatot, vagy az általa adott értéknyilatkozat a piaci árakra tekintettel nem fogadható el, a lefoglalt termék értékét a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal becsléssel állapítja meg.
(3) A jegyzőkönyvet az eljárásban közreműködők aláírják. A lefoglalást elszenvedő aláírásának hiánya a lefoglalásnak nem akadálya, de az aláírás megtagadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(4) A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a lefoglalt termék tulajdonosának, illetve ha nem a tulajdonos birtokában van, akkor birtokosának.
118. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt terméket saját vagy bérelt raktárába, illetve a tárolásra a vámhivatallal szerződést kötött adóraktár-engedélyes adóraktárába szállítja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elszállításnak akadálya van, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt termék megtalálásának helyén gondoskodik a biztonságos megőrzésről, valamint a használatot és az elidegenítést megtiltja. Az előzőek betartásának ellenőrzése érdekében a lefoglalt terméket vagy a lefoglalt termék csomagolását, tárolótartályát, tárolóhelyiségét hivatalos zárral látja el.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a lefoglalt termék értéke az 5 millió forintot meghaladja, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a termék őrzéséről gondoskodni, egyéb esetben az ügy összes körülményére figyelemmel dönt a vagyonvédelem módjáról.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által üzemeltetett raktárba fel nem vehető termékek, áruk körének meghatározása tekintetében a vámjogszabályok rendelkezései az irányadóak.
119. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal lefoglalást megszüntető vagy a lefoglalt termék elkobzását elrendelő határozatában rendelkezik az értékesítésről, illetőleg a megsemmisítéséről, valamint a Jöt. 119. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott költségek viseléséről.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik az elkobzott jövedéki termék megsemmisítéséről vagy értékesítéséről.
(3) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedése előtt is jogosult a lefoglalt termék előzetes értékesítésére vagy megsemmisítésére, ha
a) az gyors romlásnak van kitéve,
b) az huzamosabb tárolásra alkalmatlan,
c) annak kezelése, tárolása, és őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna.
(4) Az előzetes intézkedés vagy megsemmisítés elrendeléséről határozatban kell intézkedni.
120. § (1) A lefoglalt termék 119. § szerinti megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni.
(2) A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
a) a megsemmisítésről intézkedő hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;
b) az elkobzást, illetve az előzetes értékesítést vagy a megsemmisítést elrendelő határozat számát;
c) a megsemmisítés helyét, időpontját, módját;
d) a megsemmisített jövedéki termék pontos megnevezését, mennyiségét, azonosító adatait, a lefoglalt dologgal való azonosságának megállapítását;
e) a jelenlévő közreműködők nevét, személyi adatait, aláírását;
f) a megsemmisítés során felmerült költséget;
g) annak tényét, hogy a megsemmisítendő jövedéki termék átadása a megsemmisítést végző részére térítés nélkül vagy térítéssel történt, ha térítéssel, a térítés összegét.
(3) A megsemmisítés a helyi lehetőségek és a megsemmisítendő mennyiség függvényében a vonatkozó környezetvédelmi előírásokra figyelemmel teljesíthető
a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással;
b) a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a cukorcefre kivételével - szennyvíztisztító telepen való kiürítéssel, kiöntéssel, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;
c) a denaturált alkohol esetében egyéb ipari célra való felhasználással, a pálinka, a borpárlat esetében újrafinomítással vagy a gyümölcspálinka gyümölcscefre dúsítására való felhasználással;
d) a cukorcefre esetében szeszüzem által történő feldolgozással, szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel, kiürítéssel;
e) a sör és a bor esetében szennyvíztisztító-, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;
f) a pezsgő esetében szennyvíztisztító-hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, a pezsgő újrafeldolgozásával, illetve - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek vagy borpárlatnak történő feldolgozásával;
g) az ásványolaj esetében a nyers kőolajba való bekeveréssel, újrafeldolgozással vagy szabványosított termékké való átalakítással, vagy az előbbi lehetőségek hiányában a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, a vámhivatali ellenőrzés mellett elégetéssel;
h) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy esetén égetéssel;
i) a Jöt. 119. § (2) bekezdés e)-f) pontja alatt említett eszköz, berendezés esetén hulladékgyűjtő telephelyen történő alaktalanítással.
(4) A (3) bekezdés i) pontja alá tartozó eszközök és berendezések megsemmisítése alól a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyeletét ellátó regionális parancsnokság parancsnoka a készülék oktatási, múzeumi célra történő alkalmazás esetén, az intézmény vezetőjének írásos kérelme alapján felmentést adhat.
(5) Amennyiben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által alkalmazott megsemmisítés során költség merül fel, azt az állam viseli.
(6) A jövedéki termék megsemmisítése, ha az a megsemmisítést végző részére egyértelmű anyagi haszonnal jár (pl. újrafeldolgozás értékesítési célból, alapanyagként való felhasználás stb.) csak a piaci árviszonyokra tekintettel megállapított ellenszolgáltatás ellenében, szerződés alapján történhet. Az így meghatározott összeget a jövedéki bírság bevételi számlára kell befizetni.
121. § (1) A Jöt. 120. § (7) bekezdés c) pontja szerint elkobzott termék értékesítésével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár-engedélyest, a jövedéki engedélyes kereskedőt és azt a nem jövedéki engedélyes kereskedőt bízhatja meg, amely (aki) az adott jövedéki termék forgalmazására érvényes jövedéki/működési engedéllyel rendelkezik.
(2) A megbízásra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban ajánlati felhívást kell megjelentetnie.
(3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell
a) az értékesítendő jövedéki termékek megnevezését, mennyiségét és kiszerelési egységét;
b) a lefoglalt termék értékét;
c) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes dokumentáció átadás-átvételének helyét és idejét.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlattevőt bízza meg az értékesítéssel.
(5) Az értékesítés során keletkezett iratokat a 124. § (1) bekezdésében említett raktári nyilvántartás mellékleteként kell kezelni.
122. § (1) Az értékesítési árból legalább az értékesítéssel kapcsolatos, az államot terhelő költségeket fedezni kell. A fennmaradó összeget a jövedéki bírság bevételek között kell elszámolni.
(2) Ha a Jöt. 119. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott a költségek tekintetében a fizetésre kötelezett nem teljesített, és a végrehajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, úgy az (1) bekezdésben említett fennmaradó összeg terhére a tárolás, a szállítás, az őrzés stb. költsége is elszámolható.
(3) Amennyiben az elkobzott jövedéki termék nem értékesíthető, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az elkobzott jövedéki terméket meg kell semmisítenie. A megsemmisítésről készített jegyzőkönyvhöz ez esetben azokat az iratokat is csatolni kell, amelyek az értékesítés eredménytelenségét bizonyítják.
123. § Ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a bíróság döntése alapján a lefoglalást meg kell szüntetni, de a lefoglalt termék az előzetes értékesítés vagy megsemmisítés miatt természetben már nem adható ki, a jövedéki termék lefoglalásakor alapul vett érték alapján, annak megtérítése időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.
124. § (1) A lefoglalt termékről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybe a lefoglalt termékkel kapcsolatos valamennyi adat, intézkedés bevezetésre kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) az ügyfél nevét, adatait, székhelye (lakhelye) pontos címét;
b) a lefoglalt termék megnevezését, mennyiségét, értékét;
c) a lefoglalás időpontját, helyét;
d) a lefoglalt termék őrzési helyét, az azonosításához szükséges adatokat;
e) a lefoglalás megszüntetését elrendelő határozat számát, keltét;
f) a termék kiadásának időpontját, illetőleg ennek hiányában a részére kifizetett összeget;
g) az elkobzást elrendelő jogerős határozat számát, keltét;
h) a megsemmisítés időpontját, helyét, módját;
i) az értékesítésre történő átadás időpontját, helyét, az értékesítéssel megbízott adatait;
j) az értékesítés időpontját, adatait;
k) a lefoglalt termékkel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, bevételt és annak rendezettségét.
125. § (1) Ha az elkobzás alá eső jövedéki terméket a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy a közterületi felügyelet foglalja le - kivéve a büntető eljárás során történt lefoglalást -, arról haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt.
(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az értesítést követően haladéktalanul köteles a lefoglalt dolgot és a jegyzőkönyvi iratokat átvenni, és az eljárást a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint lefolytatni.

Terítőjáratok

126. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő
a) dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére,
b) tüzelőolaj, gázolaj és légi jármű üzemanyag árukészletének végfelhasználók részére
gépjárműről történő kiszolgálása, értékesítése (a továbbiakban: terítőjárat) csak a kiszolgálást, értékesítést végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az a) pont esetében a regionális jövedéki központhoz, a b) pont esetében a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentése alapján, továbbá az a) pont esetében azt követően lehetséges, ha a regionális jövedéki központ a bejelentést a jövedéki engedélyre való rájegyzéssel tudomásul vette, vagy a bejelentés tudomásul vételét határozatban visszaigazolta.
(2) Az előzetes bejelentésben a jövedéki engedélyes kereskedőnek meg kell adni
a) annak a telephelyének (raktárának) a címét, jövedéki számát, amelynek árukészletét a terítőjárattal értékesíti;
b) a terítőjáratot végző gépjárművek típusát, forgalmi rendszámát;
c) a terítőjárattal érintett értékesítési körzetek (települések vagy megye) megjelölését.
(3) A jövedéki engedélyes kereskedő a bejelentést írásban, az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az első kiszállítás előtt legalább 10 nappal, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben alkalmanként legalább a kiszállítást megelőző 2 nappal korábban teljesíti. A (2) bekezdés szerint közölt adatokban bekövetkező változást legalább 3 nappal korábban [a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak változását legkésőbb a változás napján, a gépjármű elindulását megelőzően] be kell jelenteni az illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(4) A terítőjárat
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a kizárólag fogyasztási dohány, szivar és szivarka értékesítése történik, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott közúti gépjárművel végezhető,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben olyan forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjárművel végezhető, amely alkalmas arra, hogy az üzemanyagot a felhasználás helyszínére szállítsa, olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az OMH által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgáló tömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki az üzemanyagot, továbbá rendelkezik a gépjármű forgalmi engedélyét kiadó, illetve annak érvényességét meghosszabbító hatósági felügyeleti szervnek az üzemanyag-szállítási tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
127. § (1) Terítőjárattal a 126. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az előzetes megrendelés nélküli értékesítés mellett - a szállítóeszköz jobb kihasználása érdekében - előzetes megrendelés teljesítésére történő szállítás, továbbá a jövedéki engedélyes kereskedő visszárujának visszaszállítása is megengedett.
(2) Terítőjáratnak minősül a 126. § (1) bekezdés a) pontjában említett jövedéki termék áruválasztékának, árának, egyéb jellemzőinek továbbforgalmazókkal való megismertetése, továbbforgalmazók egyedi igényeinek felmérése céljából végzett gépjárműről történő értékesítése is, ha az így értékesített jövedéki termék mennyisége továbbforgalmazónként (vevőnként) nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve a cigaretta esetében a kereskedelmi mennyiség 7-szeresét, és a gépjármű legfeljebb a kereskedelmi mennyiség 50-szeresét, illetve a cigaretta esetében a kereskedelmi mennyiség 350-szorosát szállítja (a továbbiakban: képviselői tevékenység).
(3) A képviselői tevékenységet az a személy folytathat, aki a jövedéki engedélyes kereskedő által adott, névre szóló megbízással rendelkezik és a jövedéki termék szállítását a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott gépjárművel végzi (a továbbiakban: területi képviselő).
(4) A képviselői tevékenységet a 126. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben külön jelezni kell, és a jövedéki engedélyre történő rájegyzésben - a területi képviselő személyének megjelölésével együtt - külön fel kell tüntetni.
(5) A terítőjárat jövedéki termék beszerzésére, a jövedéki engedélyes kereskedő raktárai közötti forgalom lebonyolítására, továbbá mozgóboltként nem üzemeltethető.
128. § (1) A jövedéki termék terítőjárattal végzett szállítása a gépjárműre kiállított olyan szállítólevéllel (a továbbiakban: terítőjárati szállítólevél) történhet, amely tartalmazza
a) a jövedéki engedélyes kereskedő megnevezését, adószámát, a kiszállító raktárhelyiségének nevét, címét, jövedéki számát;
b) a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, a gépjárművezető - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselő - nevét;
c) a gépjárműre induláskor felrakott jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét;
d) a c) pont szerinti mennyiség megbontását az előzetes megrendelésre szállított, a vevő nevére kiállított számlával, szállítólevéllel bizonylatolt és a szabad rendelkezésű mennyiségre, továbbá az előzetes megrendelésre szállított mennyiség vevőnkénti részletezését;
e) a terítőjárat értékesítési körzetét;
f) a terítőjárati szállítólevél kiállításának időpontját (év, hónap, nap);
g) a kiszállító raktárhelyiség vezetőjének (megbízottjának) és a gépjárművezetőnek - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselőnek - az aláírását.
(2) A terítőjárati szállítólevél szigorú számadású, két példányban kiállítandó bizonylat, amelynek eredeti példánya a szállítmányt kíséri, a másik példánya a kiszállító raktár jövedéki nyilvántartásának bizonylata.
(3) A terítőjárati szállítólevél a 126. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terméket értékesítő terítőjárat esetén 7 napig, illetve a 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kiszállítás kelte napjának 24 órájáig érvényes.
129. § (1) A gépjárműről előzetes megrendelés nélkül értékesített jövedéki termékről a helyszínen számlát vagy szállítólevelet kell kiállítani. A vevőnek a jövedéki termék átvételét a számlán vagy a szállítólevélen aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolnia kell.
(2) A területi képviselő egy vevőnek naponta legfeljebb egy számlát állíthat ki.
(3) A terítőjáratot végző gépjárművön található jövedéki termékkészletnek meg kell egyezni a visszáruként visszavett jövedéki termék, valamint a terítőjárati szállítólevélen feltüntetett jövedéki termék összes mennyiségének és az azon számlákon, szállítóleveleken szereplő jövedéki termékek mennyiségének különbségével, amelyeken a vevő a jövedéki termék átvételét az (1) bekezdés szerint igazolta. A gépjárművön található mennyiség adatának bármely időpontban rendelkezésre kell állnia.
(4) A terítőjárat tevékenységével kapcsolatban feltárt jogsértésért a felelősség a jövedéki engedélyes kereskedőt terheli.
(5) A 126. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt termékek terítőjárat keretében történő értékesítése készpénzfizetés ellenében nem megengedett.
130. § (1) A terítőjáratot folytató gépjármű vezetőjének a szállított jövedéki termékkel 8 naponként, illetve a 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben naponta kell elszámolni.
(2) A jövedéki engedélyes kereskedő a terítőjárat számára kiadott jövedéki termékekről gépjárművenként a telephely jövedéki nyilvántartásához csatolt, külön nyilvántartást (a továbbiakban: túranyilvántartást) vezet.
(3) A túranyilvántartásban az előzetes megrendelésre számlával, szállítólevéllel kiszállított és az előzetes megrendelés nélkül kiszállított (szabad rendelkezésű) jövedéki termékeket elkülönítve kell szerepeltetni, az utóbbiakat csak a terítőjárat elszámolása után, a tényleges értékesítésnek megfelelően lehet a jövedéki nyilvántartásban véglegesen készletcsökkenésként szerepeltetni.

Jövedéki termékek forgalmazása

131. § (1) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét több telephelyen folytatja, a jövedéki engedélyről telephelyenként a regionális jövedéki központ által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell a telephelyein tartania. Az eredeti jövedéki engedélyt a Jöt. 5. § (6) bekezdésében említett helyen kell biztonságosan megőrizni.
(2) A jövedéki engedélyes kereskedő, importáló, exportáló jövedéki biztosítékának teljesítésére a 29. § és 31. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
132. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a 22. számú, az export és import tevékenységet folytató jövedéki engedéllyel rendelkező alanynak - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 40-41. számú mellékletek szerinti tartalommal kell folyamatosan a telephelyen, több telephely esetén összesítve is - az általa meghatározott helyen - a regionális jövedéki központ által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített jövedéki nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(2) A Jöt. 106. § (11) bekezdésben megjelölt jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki és vevőnyilvántartását a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján vezeti.
(3) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló a jövedéki termék készletéről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felhívására haladéktalanul átadja a készleteiről vezetett nyilvántartást és zárókészlet kimutatását. A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén az adatokat a vámhatóság által meghatározott formában, számítógépes adathordozón - külön kérésre - átadja.
(4) A Jöt. 110. § (14) bekezdésében meghatározott nyilvántartást az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozások esetében a regionális jövedéki központ, egyéb esetekben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesíttetni kell, és azt az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a kiskereskedelmi tárolótelepen kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a regionális jövedéki központ által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az országos üzemanyagtöltő állomással rendelkező vállalkozások esetében az ugyanazon számítógépes programon alapuló, a regionális jövedéki központ által jóváhagyott nyilvántartást nem kell üzemanyagtöltő állomásonként külön-külön engedélyeztetni.
(5) A regionális jövedéki központ kérelemre felmentést adhat az (1) bekezdésben előírt telephelyenkénti nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő számítógépes nyilvántartási rendszeréből az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások adattartalma bármikor megállapítható.
133. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás jövedéki termékkészletének jövedéki ellenőrzése során a 103. § (3)-(6) bekezdéseit értelemszerűen, illetve a 98. § szerinti ellenőrzési módokat kell alkalmazni. Az olyan üzemanyagtöltő állomáson, ahol az OMH által hitelesített elektronikus szintmérő készüléket alkalmaznak, a vámhatóság az ellenőrzés során a készletfelvételt az elektronikus szintmérő készülékkel végzi. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alkalmával minden esetben vizsgálja, hogy az utolsó jövedéki ellenőrzés időpontja óta végzett beszerzések esetében a Jöt. 110. § (2) bekezdésében előírt rendelkezések teljesülnek-e, a forgalmazott jövedéki termékek megfelelnek-e a Jöt. 110. § (13) bekezdése rendelkezéseinek, továbbá - szükség esetén - vizsgálja a Jöt 106. § (8) bekezdésében előírt rendelkezés betartását.
(2) Az üzemanyagtöltő állomásnak a pénztárgép forgalmazója által kiállított igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az általa használt pénztárgép a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. §-ában meghatározott, kútfejjel összekötött, APEH által engedélyezett típusú.
(3) Az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal - az objektív akadályoztatás felmerülésének esetét kivéve - a bejelentést követő 24 órán belül köteles kivizsgálni és jegyzőkönyvet felvenni. Objektív akadályoztatás felmerülése esetén a vámhatóság a késedelemről értesítést küld a bejelentőnek, és egyúttal megadja a jegyzőkönyvfelvétel időpontját. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a keveredés helyét, idejét, módját és körülményeit, a keveredett jövedéki termékek megnevezését, vámtarifaszámát, származásának igazolását, a keveredett jövedéki termékek mennyiségét és hőmérsékletét -, illetve ha ez utóbbi nem állapítható meg - a keveredett anyag hőmérsékletét.
(4) Az üzemanyagok (3) bekezdés szerinti keveredése esetén a keveredett motorbenzint az üzemanyagtöltő állomás az MSZ EN ISO/IEC 17025. számú szabvány szerint, független akkreditált laboratórium szakvéleménye alapján veheti nyilvántartásba és forgalmazhatja.
(5) A kétütemű motorok hajtóanyagaként használt keverék üzemanyag a Jöt. 110. § (13) bekezdésének alkalmazásában szabványosnak tekintendő, amennyiben a keveréket alkotó komponensek közül a motorbenzin kielégíti a rá vonatkozó hatályos magyar szabvány előírásait.
(6) Új üzemanyagtöltő állomás a tartályok és a kútoszlop hitelesítéséhez a működési engedély kiadását megelőzően, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal előzetes tájékoztatása és felügyelete mellett vásárolhat üzemanyagot adóraktárból, illetve jövedéki engedélyes kereskedőtől.
134. § (1) A Jöt. 110. § (9) bekezdésének alkalmazásában borkimérésre jogosító üzletkörnek az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében - a 220. Munkahelyi vendéglátó üzletkör kivételével - valamennyi, a 200. Vendéglátás üzletköri csoportba tartozó üzletkör minősül. Az 1998. június 21-ét megelőzően kiadott működési engedélyek esetében a II/1., II/2., II/3. és II/5. üzletkört kell borkimérésre jogosító üzletkörnek tekinteni.
(2) A szőlőbor 25 litert meghaladó edényzetből történő értékesítése esetén a Jöt. 110. § (7) bekezdésében előírt engedély iránti kérelemhez eredetiben csatolni kell az edényzet és az átfolyásmérő hitelesítési bizonylatát, valamint az átfolyásmérő típusának leírását.
(3) A Jöt. 110. § (10) bekezdésében előírt napi nyilvántartás nyomtatványát, illetve a számítógépes nyilvántartás-vezetést az üzlethelyiség fekvése szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtást követő 5 munkanapon belül hitelesíti.
135. § (1) A Jöt. 103. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem tekintendő jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő
a) egy vagy több üzletét másik nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja,
b) a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik, nem jövedéki engedélyes kereskedőnek értékesíti,
c) - amennyiben gazdasági társaságot alapít - jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja,
továbbá, amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő másik nem jövedéki engedélyes kereskedővel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik nem jövedéki engedélyes kereskedő tulajdonába kerül.
(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki árukészletének (1) bekezdés szerinti átadását, értékesítését megelőzően az átadás-átvétel tervezett időpontját az üzlet fekvése szerint illetékes vámhivatalnak köteles írásban bejelenteni. Az átadás-átvétel a vámhivatallal a bejelentés alapján egyeztetett időpontban, a vámhivatal jelenlétében történhet, kivéve, ha az átadás-átvétel tervezett időpontját 2 héttel megelőzően tett bejelentés alapján a vámhivatal nem ajánlott fel időpontot az esemény lebonyolítására. A jövedéki termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla vagy a számlát helyettesítő okmány, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, és az átadás-átvételről felvett, - amennyiben az átadás-átvétel a vámhivatal jelenlétében történik, a vámhivatal által is aláírt jegyzőkönyv szolgál.
(3) Ásványolajnak a Jöt. 103. § (5) bekezdése szerinti értékesítésére a (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az átadás-átvételre kizárólag az ásványolaj tárolási helye szerint illetékes vámhivatal jelenlétében, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett kerülhet sor, mely jegyzőkönyv igazolja az ásványolaj eredetét.
136. § (1) A szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a vevőhöz (címzetthez) való szállítása során a szállítójárműről másik szállítójárműre a szállítmányozó telephelyén történő átrakodása esetén a borkísérő okmány, a szállítólevél hátoldalán fel kell tüntetni
a) az átrakodás helyét és dátumát (év, hó, nap), és
b) annak a szállítójárműnek a forgalmi rendszámát, amelyre az átrakodás történt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a szállítmányozó telephelyére való szállítás egyszerűsített kísérő okmány alkalmazásával történt, az átrakodáskor szállítólevelet kell kiállítani és az egyszerűsített kísérő okmányhoz csatolni. A szállítólevélnek az (1) bekezdés szerinti adatokat is tartalmaznia kell.
(3) Az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozás az üzemanyagkészletét az egyik üzemanyagtöltő állomásáról a másikra, továbbá az egyéb nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termékét az egyik üzletéből a másik üzletébe áttárolhatja, az áttárolt terméket a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállíthatja.
137. § (1) A más tagállamból szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket beszerző közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő részére a székhely szerinti regionális jövedéki központ a jövedéki termék feladása előtt - kérelemre - igazolást ad a belföldön keletkező adókötelezettségre nyújtott jövedéki biztosíték rendelkezésre állásáról.
(2) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a 22. számú melléklet szerinti nyilvántartása alapján havonta - tagállami szállítónként és vevőnként - összesíti és megállapítja a tagállamból beszerzett és a tagállamba értékesített jövedéki termék mennyiségét és számla szerinti értékét.
(3) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, értékesítéséről, nyitó- és zárókészletéről a Jöt. 107. § (1) bekezdésében előírt havi jelentést a 22. számú melléklet III. részének megfelelő adattartalommal, jogcímenként összesítve, szállítónként és vevőnként részletezve nyújtja be a székhelye szerinti regionális jövedéki központhoz.
(4) Amennyiben a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő legalább heti gyakorisággal, illetve egy hónapban legalább 8 alkalommal szerez be rendszeresen jövedéki terméket más tagállamból, kérelmére a regionális jövedéki központ legfeljebb féléves időtartamra engedélyezheti, hogy adóbevallási és adófizetési kötelezettségét havonta, a tárgyhót követő hó 20-áig teljesítse. Az engedély kérelemre - legfeljebb újabb féléves időtartamra - ismételten kiadható.
138. § (1) E rendelet - a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy az e rendelet szerinti engedélykérelmek, a jövedéki tevékenység folytatására vonatkozó jognyilatkozatok, nyilvántartásba vételi kérelmek a hatálybalépést megelőzően is előterjeszthetők.
(2) E rendelet 2. §-a (1) bekezdésének n) pontja, 10. §-a (1) bekezdésének r) pontja, 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 22. §-a (1) bekezdésének d) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba azzal az eltéréssel, hogy a 2. § (1) bekezdésének n) pontjának, 10. § (1) bekezdésének r) pontjának rendelkezését a 2005. január 1-jén érvényes engedéllyel rendelkező adóraktár-engedélyes és adómentes felhasználó legkésőbb 2006. január 15-ig köteles teljesíteni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet és az azt módosító 15/1998. (IV. 30.) PM rendelet, 36/1998. (XII. 21.) PM rendelet, 31/1999. (XII. 20.) PM rendelet, 22/2000. (V. 18.) PM rendelet, 48/2000. (XII. 18.) PM rendelet, 30/2001. (VIII. 2.) PM rendelet, 44/2002. (XI. 20.) PM rendelet és a 31/2003. (XII. 4.) PM rendelet hatályát veszti.
(4) A Jöt. 124. §-a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek megfelelő személy, illetve tevékenység esetében - kivéve a Jöt. 125. §-a szerinti esetet - nem kell a Jöt. és az e rendelet szerinti engedélykérelmet benyújtani. A Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott megfigyelt terméket is előállító adóraktár-engedélyesnek és adómentes felhasználónak azonban a Jöt.-ben előírt adatlaphoz csatolva vagy pótlólagosan - legkésőbb 2004. április 5-ig - be kell nyújtania a vonatkozó kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról hozott határozatot vagy az arra irányuló, beadott kérelem másolatát, és az engedély kiadására, módosítására, a tevékenység folytatására a (6) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A Jöt. 125. §-a szerinti esetben a kérelmezőnek a felhasználói engedély iránti kérelem benyújtásához csak az e rendelet 15. § (1) bekezdés f), j), k) és l) pontjának rendelkezését kell alkalmaznia azzal, hogy az ott meghatározott okmányok, bizonylatok, határozat, nyilvántartás minta, illetve számítógépes nyilvántartás-leírás - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kérelem beadását követően, külön felhívás nélkül, legkésőbb 2004. április 5-ig is benyújtható. Amennyiben ezen határidőt a kérelmező elmulasztja, az engedély kiadására nem lehet a Jöt. 125. §-a szerinti egyszerűsített eljárást alkalmazni.
(6) Amennyiben felhasználói engedélyt az (5) és a (7) bekezdés szerint kérelmező a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában megjelölt megfigyelt termék esetében előírt kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról hozott határozattal, az e rendelet 15. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti, benyújtott kérelem másolatának - az (5) bekezdés szerinti határidőig történő - csatolásával is teljesíthető, és az engedély a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelemben feltüntetett vámtarifaszám figyelembevételével adható ki. Amennyiben a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról ezt követően hozott határozat más vámtarifaszámot állapít meg, mint a kérelemben feltüntetett vámtarifaszám, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelemnek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül történő benyújtása esetén a tevékenység az addigi engedéllyel - a módosított engedély kiadásáig vagy az engedélykérelem elutasításáig - tovább folytatható.
(7) A regionális jövedéki központ a bejegyzett kereskedők és az adóképviselők engedélyét, valamint a - Jöt. 125. §-ában foglaltaktól eltérő esetben kérelmezett - felhasználói engedélyt [figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezésére] a 2004. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül adja ki.
(8) Az e rendelet hatálybalépése előtti napon az 1997. évi CIII. törvény szerint
a) a denaturált szesz kiszerelésére érvényes felhasználói engedéllyel rendelkező személynek a tevékenysége folytatásához nem kell az e rendelet szerint engedélykérelmet benyújtania,
b) a denaturált szesz felhasználására vámhatóság által nyilvántartásba vett személynek nem kell az e rendelet szerint a nyilvántartásba vételt kérnie.
(9) Az e rendelet 35. § (1) bekezdése c) pontjának a kútoszlop hitelesítés bizonylatának csatolására vonatkozó rendelkezését 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
(10) Az 1997. évi CIII. törvény szerinti, nyomtatványként legyártott termékkísérő okmányok és egyszerűsített kísérő okmányok a belföldi forgalomban 2005. december 31-ig még felhasználhatók.