97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

a borok eredetvédelmi szabályairól

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. § (1) bekezdésének b) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Tájbor

1. § (1) Az ország területénél kisebb földrajzi egység neve használható arra a borászati termékre, amely a megyei szőlőfajta listában besorolt szőlőből készült.
(2) A tájborok földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek neveinek listáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A tájbor elnevezése

2. § A helyi érdekeltségű termelő vagy termelői szervezet, az illetékes hegyközségi tanács véleményének figyelembevételével a Bor Eredetvédelmi Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) kezdeményezi a földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység nevének meghatározását, a megnevezés alapjául szolgáló terület pontos meghatározásával, valamint a tájbor készítésére használni kívánt szőlőfajták felsorolásával. A Bizottság a kérelmet véleményezi és felterjeszti a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez (a továbbiakban: miniszter), aki a tájbor elnevezését rendeletben határozza meg.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor

3. § (1) Meghatározott termőhelyről származó minőségi borra földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egységek nevei mint származáshely-megnevezések a címkén önállóan használhatók. A körzet, a település és a dűlő nevei csak a borvidék vagy a borvidéki-régió nevével együtt jelölhetők a bor címkéjén.
(2) A meghatározott termőhely neve mint földrajzi eredet jelölésére használható földrajzi egység neve használható - m.t. minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből készült - a borra, gyöngyöző borra, pezsgőre, valamint a likőrborra.
(3) A borvidékek és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

Védett eredetű bor

4. § (1) A védett eredetű bornak rendelkeznie kell az adott földrajzi eredetre jellemző ökológiai és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) tényezők jellemzőivel, és az ehhez kapcsolható termelési háttérrel. A védett eredetű borban felismerhetőnek kell lennie a földrajzi eredetét jellemző ökológiai sajátosságoknak és humán (szőlőtermesztési és borkészítési) jellemzőknek, ezek hagyományainak és fejlesztési eredményeinek.
(2) A védett eredetű bor földrajzi eredetjelölésére szolgáló származáshely-megnevezéseket és azok használatát az adott védett eredetű bor szabályozását tartalmazó miniszteri rendelet tartalmazza. A védett eredetű bor földrajzi eredetjelölésére használható földrajzi egységek neveinek használata kizárja annak más, az adott meghatározott termőhelyről származó minőségi borra való használatát.

Védett eredetű bor rendtartása

5. § (1) A védett eredetű bor rendtartásának elfogadását helyi termelő vagy termelői csoport kezdeményezi. A rendtartás szabályzatát a kezdeményezők bevonásával az illetékes hegyközségi tanács készíti el, az érdekelt hegyközségek véleményeinek figyelembevételével. A Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a védett eredetű bor rendtartását rendeletben adja ki.
(2) A védett eredetű bor szabályzatának tartalmaznia kell:
a) a földrajzi eredet lehatárolását;
b) a földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egység nevének meghatározását;
c) a szőlőfajta használatát;
d) a szőlőtermesztési technológiára, ültetvények hozamszintjét;
e) a borászati technológiát;
f) a bor beltartalmi értékeit;
g) a bor kiszerelését;
h) a bor megnevezését.
(3) A védett eredetű bor rendtartásának felterjesztéséhez csatolni kell:
a) a védett eredetű bor kialakításának indoklását;
b) a védett eredetű bor létrehozásának előzményeit;
c) a védett eredetű bor történelmi, ökológiai, humán, technológiai feltételeinek megléte, melyre alapozva az adott meghatározott termőhelyen készített más boroktól eltérő, magasabb minőségű bor készíthető;
d) a kezdeményezők védett eredetű bor előzményeként készített borainak gazdasági háttere, a védett eredetű bor várható piaci fogadtatása, elosztási csatornái.

Borvidéki régió rendtartása

6. § (1) A rendtartás elfogadását az érdekelt borvidéki hegyközségi tanácsok együttesen kezdeményezik. A rendtartás szabályzatát az illetékes hegyközségi tanácsok készítik el, az érdekelt hegyközségek véleményének figyelembevételével. A Bizottság a HNT véleményének figyelembevételével a rendtartást véleményezi és felterjeszti a miniszternek. A miniszter a borvidéki régió rendtartását rendeletben adja ki.
(2) A Borvidéki régió rendtartásának tartalmaznia kell:
a) a régió nevét;
b) szőlőfajta használatának előírásait, ültetvények hozamszabályozását;
c) a származási bizonyítványok kiadásának és ellenőrzésének rendjét;
d) a régió intézményét, a régió működési szabályait.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról szóló 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 24-27. §-ai hatályukat vesztik.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,
- a Bizottság 1607/2000/EK rendelete különösen a meghatározott termőhelyről származó minőségi borra vonatkozó cím tekintetében a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról.