99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

a borok előállításáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet tárgya

1. § Ez a rendelet szabályozza a must és bor előállítására és kezelésére felhasználható kiegészítő és segédanyagokat, illetve eljárásokat, a tartósított must, a sűrített must, a szeszezett must, a töményített must és bor, továbbá a párlási bor előállításának szabályait, a borpárlat kezelésénél felhasználható anyagok és eljárások szabályait, a mintavétel rendjét, valamint a borok vizsgálatának módszereit.
2. § (1) Az egyes borászati termékek kémiai jellemzőit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A borok általános vizsgálati eljárásait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A borok mikrobiológiai vizsgálati eljárásait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) A borászati eljárások és kezelések meghatározását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) A technológiai kiegészítő, segéd- és adalékanyagokat e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Fogalommeghatározások

3. § 1. Töppedt szőlő: élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg, és amelynek cukortartalma legalább 272 g/l.
2. Tartósított must: az a must, amely megengedett fizikai vagy kémiai módszert alkalmazva erjedésmentesen tárolható.
3. Szőlőcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): bogyózott vagy zúzott szőlő, amely a szőlő erjedésmentes, erjedő vagy kierjedt levét részben vagy egészben, továbbá a szőlőfürt szilárd részeit tartalmazza.
4. Hibás must vagy bor: az a rendellenes színű, hibás illatú, hibás ízű vagy zamatú must, illetve bor, amely az engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával megjavítható vagy meggyógyítható, továbbá az az ecetesedésnek indult bor is, amelynek illósav-tartalma, ecetsavban kifejezve literenként aszúbor esetén a 2,0 grammot, vörös- és sillerbor esetén az 1,2 grammot, fehér- és rozébor esetén pedig az 1,08 grammot meghaladja, de a 3,0 grammot nem éri el.
5. Romlott must vagy bor: az engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával nem javítható, vagy nem gyógyítható must vagy bor, vagy amelynek illósav-tartalma ecetsavban kifejezve meghaladja a 3 g/l-t.
6. Mustjavítás: a must cukortartalmának növelése az összes alkoholtartalom növelése céljából, az e rendelet előírásai szerint engedélyezett mértékben és anyagokkal.
7. Palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó termékleírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg.
8. Semleges alkohol: olyan etil-alkohol, amelynek minőségét az 1623/2000/EK rendelet írja elő.
9. Nyersalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek egyszeri lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
10. Törkölypálinka vagy törkölypárlat: olyan szeszes ital, amelyet a törkölyből közvetlen lepárlással készítenek, és megfelel az 1576/89/EGK rendelet előírásainak. Az előállításhoz nem használható olyan eljárás, amelynél először nyersalkoholt készítenek, majd azt visszahígítják és újrapárolják.
11. Boralkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással vagy újralepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma több mint 86% vol, és kevesebb mint 96% vol.
12. Borpárlat: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza, továbbá amelyet lepárlással borból nyernek. Ha ezt az italt érlelik, akkor kerülhet „borpárlat” néven forgalomba, ha az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint a 16. pontban leírt termékek esetén.
13. Brandy vagy weinbrand: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza.
Különleges megkülönböztetésre használható jelzések: VS, VSOP és XO. Ezen jelzések használatáról az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) javaslata alapján az OBI határozatot hoz. A határozat kiadásához az OBB javaslatain kívül szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint.
Különleges jelzés	Minimális érlelési idő
VS	2 év
VSOP	3 év
XO	6 év
Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni.
Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje.
14. Törkölyalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag szőlőtörkölyből nyernek párlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
15. Seprőalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borseprőből nyernek párlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
16. Elemi minta: a halmazból egyszerre kiemelt termékegyed, vagy a halmazban lévő és az abból egyszerre kivett termékegyedek.
17. Minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége.
18. Ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál marad.
19. Átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta.
20. Húzott minta: a nagyobb tartályokban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz (cső) egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta.
21. Vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz hivatalosan elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.
22. Seprőtlenítés: az az erjesztés utáni művelet, amellyel az élesztősejteket és az egyéb üledéket eltávolítják a pezsgőből. A seprőtelenítés tartályban végzett pezsgőerjesztés esetén szűréssel, szeparálással történik. A palackban végzett pezsgőerjesztés esetén a seprőtelenítés történhet transzváz (transvasier) eljárással, ami a palackok összeürítését követő nyomás alatti szűrést, szeparálást jelenti, vagy hagyományos seprőtelenítéses eljárással (degorzsálással), ami a palack nyakára ülepített (tömörített) és esetleg fagyasztott seprő eltávolítását jelenti.
23. Borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság, zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak.
24. Biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint penészgombafonalak.
25. Kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos vagy amorf részecskék formájában.
26. Fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék, többnyire derítőszerek, szűrőanyagok, dugópor vagy dugóbevonat.

Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolása

4. § Magyarország területe a C.I.b. szőlőtermesztési övezetbe tartozik, ez alapján az alábbi borászati előírásokat kell alkalmazni:
Megnevezés	Jellemző
Természetes alkoholtartalom, legalább: asztali borok esetén	7,7% vol. (13 mustfok)
10 éves átmeneti időszak után	(8,0% vol. 13,5 mustfok)
Természetes alkoholtartalom, legalább, minőségi borok esetén	9,0% vol.
Összes alkoholtartalom, asztali borok esetén legfeljebb	15,0% vol.
Összes alkoholtartalom, minőségi borok esetén legalább	9,0% vol.
Tényleges alkoholtartalom, asztali borok esetén legalább	9,0% vol.
Mustjavítás cukorral asztali és minőségi borok esetén legfeljebb	2,0% vol.
Alkoholtartalom kiegészítésének felső határa asztali és minőségi borok esetén	12,5% vol. (19,5 mustfok)
Savtartalom kiegészítése asztali és minőségi borok esetén	must 1,5 g/l
Csak rendkívüli időjárás esetén	bor 2,5 g/l

A borászati termékek mintavétele

5. § A borászati termékek hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a hatóság által vett, illetve a termelő, előállító vagy forgalmazó által a hatóságnak minősítés céljára beküldött mintákkal kapcsolatban is. A hatósági mintavétel során jegyzőkönyvet kell készíteni. A termék előállítója, forgalmazója által beküldött mintáknál a minősítendő termékkel való azonosságért a minta beküldője felel.
6. § (1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. Ezt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek kerülhetnek.
(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.
7. § (1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően - figyelembe véve, hogy a mintavétel az előállítónál, forgalmazónál vagy vendéglátóhelyen történik - meg kell határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.
(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt (lopó, mintavevő cső, palack, átlag- és húzott mintához alkalmazott edény) lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.
(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad.
(4) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/dm3-es nátrium-hidroxid oldattal (14% m/m), egyéb esetben 1 g/l kénes savnak megfelelő kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő ezektől eltérhet, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
8. § (1) A hatósági mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát sorszámmal kell ellátni.
(2) A mintán fel kell tüntetni:
a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldője megnevezését (név, cím),
b) a termék megnevezését, évjáratát,
c) a mintavétel helyét, időpontját és módját,
d) a minta által képviselt mennyiséget,
e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét.
9. § A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.
10. § (1) A hatósági mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.
(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a tényt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel esetén.
11. § (1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.
(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.
(3) A minta vizsgálatát az e rendeletben szabályozott analitikai vizsgálatok szerint kell elvégezni.
(4) A minta vizsgálatára az előírttól eltérő módszer is használható, ha ehhez az ellenőrzött, illetve a vizsgálatot kérő is hozzájárul.

A minta vizsgálata

12. § (1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha ez hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet vagy a vizsgálatot kérőt értesíteni.
(2) Az ellenőrző hatóságnak a vizsgálat eredményéről hozott határozata csak a mintával azonos jelölésű termékhalmazra, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozhat.

II. Cím

BORÁSZATI TERMÉKEK

I. Fejezet

AZ ASZTALI BOR, TÁJBOR, M.T. MINŐSÉGI BOROK

Az asztali bor, tájbor, m.t. minőségi bor cukortartalma

13. § (1) A cukortartalom szerint a következő asztali bor, tájbor, m.t. minőségi bor, m.t. különleges minőségű bortípusokat lehet megkülönböztetni:
a) száraz,
b) félszáraz,
c) félédes,
d) édes.
(2) Száraz bor az, amelynek cukortartalma:
a) legfeljebb 4,0 g/l, vagy
b) legfeljebb 2,0 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9,0 g/l lehet.
(3) Félszáraz bor az a bor, amelynek cukortartalma:
a) meghaladja a 4,0 g/l-t, de legfeljebb 12,0 g/l, vagy
b) legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18,0 g/l.
(4) Félédes bor az, amelynek cukortartalma meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott értéket, de legfeljebb 45,0 g/l.
(5) Édes bor az, amelynek cukortartalma meghaladja a 45,0 g/l-t.

Asztali bor

14. § Az asztali bor érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és a bor jellegének megfelelő;
b) tisztasága: legalább tiszta, üledékmentes;
c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő;
d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő.

Tájbor

15. § A tájbor előállítására alkalmas szőlőtermőhelyeket a borok eredetvédelmének szabályairól szóló FVM rendelet határozza meg.
16. § A tájborok érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és a bor jellegének megfelelő;
b) tisztasága: legalább tiszta, üledékmentes;
c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a tájra és a fajtajellegre jellemző borillat;
d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, és a fajtára jellemző.

Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (m.t. minőségi bor)

17. § (1) A hegyközségi tanács a borvidék rendtartásában határozza meg a művelésre vonatkozó, a Btv.-ben meghatározottakon túli előírásokat, amelyek az m.t. minőségi borok lehető legjobb minőségének biztosításához szükségesek. Az m.t. minőségi bor rendtartását a miniszter külön rendeletben hirdeti ki.
(2) M.t. minőségi bor csak a meghatározott termőhelyen belül szüretelt szőlőből, e szőlő szőlőmusttá való feldolgozásával, majd az így nyert szőlőmust borrá való feldolgozásával, valamint ezeknek a termékeknek borrá vagy pezsgővé való feldolgozásával készíthető azon a meghatározott termőhelyen belül vagy az azzal szomszédos termőhelyen, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték. A hegyközség és az OBI ellenőrzésével m.t. minőségi bort más területen is elő lehet állítani.
(3) M.t. minőségi bort a Btv. 13. § (3) bekezdésben meghatározott seprős újborban számolt hozamszinten lehet nyilvántartásba venni.
18. § Az m.t. minőségi bor érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: hibátlan, a jelzett színnek (fehér, rozé, siller, vörös) és a bor jellegének megfelelő;
b) tisztasága: legalább „tiszta” tisztasági fokozatú, üledékmentes, muzeális borokban a hosszú érlelésből adódó természetes üledék - pl. borkőkiválás, színanyagkiválás - megengedett;
c) illata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termőhelyre és a fajtára (fajtákra), esetleg a készítés módjára jellemző borillat;
d) íze, zamata: egészséges, a bor elnevezésének és jelölésének megfelelő, a termőhelyre és a fajtára (fajtákra), esetleg a készítés módjára jellemző.

Az m.t. minőségi bor visszaminősítése

19. § (1) A borkészítés szakaszában a termelőnek lehetősége van arra, hogy ne igényelje egy olyan borászati termék m.t. minőségi borrá minősítését, amely szüreti vagy termelési jelentésében m.t. minőségi bor készítésére alkalmas termékként szerepel, illetve, hogy m.t. minőségi bort asztali borrá visszaminősítsen.
(2) A borkészítés szakaszában a termelőnek lehetősége van arra, hogy ne igényelje egy olyan borászati termék védett eredetű borrá minősítését, amely szüreti vagy termelési jelentésében védett eredetű bor készítésére alkalmas termékként szerepel, és ezt m.t. minőségi borrá vagy asztali borrá visszaminősítse.
(3) Az OBI a forgalmazás szakaszában visszaminősíthet Magyarországon forgalmazott, magyar származású m.t. minőségi bort vagy védett eredetű bort. Visszaminősítésre különösen akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a bor a raktározás vagy szállítás folyamán olyan változásokat szenvedett, amelyek károsan befolyásolták vagy módosították az m.t. minőségi bor vagy a védett eredetű bor jellemző tulajdonságait, vagy törvényellenesen jelölték m.t. minőségi borként vagy védett eredetű borként.
(4) A visszaminősítés tényét fel kell tüntetni a visszaminősített bort birtokban tartó üzem nyilvántartásában.

Az m. t. minőségi bor típusai

20. § (1) Az m.t. minőségi bor típusai a következők:
a) késői szüretelésű,
b) válogatott szüretelésű,
c) töppedt szőlőből készült,
d) jégbor,
e) főbor,
f) muzeális bor,
g) bikavér.
(2) Késői szüretelésű az a bor, amelyet a borvidék általános szüreti időszaka után szüretelt érett szőlőből állítottak elő, és amelynek mustja legalább 19,0 tömegszázalék cukrot tartalmazott.
(3) Válogatott szüretelésű bor az, amelyet a tőkén teljesen beérett szőlőből kiválogatott (az éretlen, a beteg, a penészes fürtök különválasztásával), egészséges, részben túlérett bogyóiból állítottak elő, és amelynek mustja legalább 19,0 tömegszázalék cukrot tartalmazott.
(4) Töppedt szőlőből készült bor (Ausbruch) olyan m.t. minőségi bor, amelyet túlérett vagy részben töppedt szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő, és amelynek mustja legalább 20,0 tömegszázalék cukrot tartalmazott.
(5) Jégbor (Eiswein, Icewine) olyan m.t. minőségi bor, amelyet túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával állítottak elő, és amelynek mustja legalább 25,0 tömegszázalék, 282 g/l cukrot tartalmazott.
(6) Főbor az eredetvédett termőhely legfeljebb 7 tonna/hektár szőlő, illetve 50 hl/hektár must hozamú ültetvényéről származó, túlérett, tőkén töppedt, illetőleg aszúsodott termésének legalább 23 tömegszázalékos természetes eredetű cukortartalmú mustjából készült, a termőhelyre jellemző sajátosságú, legalább 11,5 v/v% tényleges alkoholtartalmú bor, amelyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek, melynek tényét az illetékes hegybíró a szőlő szüreti jelentése alapján ellenőrzött és igazolt. Jelzésére használható a „reserve” kifejezés.
(7) A muzeális bor olyan m.t. minőségi bor, amelyeket legalább öt évig palackban érleltek.
(8) Bikavér kizárólag az Egri és a Szekszárdi borvidéken szüretelt legalább három, vörösbort adó szőlőfajtából készült, legalább egy évig fahordóban érlelt, száraz vörösbor, melynek földrajzi eredetét a borkészítésre felhasznált szőlőfajtákat, a szőlőtermesztés és a borkészítés technológiáját, valamint kiszerelését az Egri bikavér esetén az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Szekszárdi bikavér esetén a Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa rendtartásaiban rögzítették.

II. Fejezet

GYÖNGYÖZŐ BOR

21. § Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 17. pontját kell alkalmazni a gyöngyöző bor előállítására. A gyöngyöző bornak minden egyéb tekintetben meg kell felelnie az asztali borra vonatkozó rendelkezéseknek. Az m.t. minőségi gyöngyöző bornak meg kell felelnie az m.t. minőségi borra vonatkozó rendelkezéseknek.

III. Fejezet

SZÉN-DIOXID HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLT GYÖNGYÖZŐ BOR

22. § Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 18. pontját kell alkalmazni a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor előállítására. A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bornak minden egyéb tekintetben meg kell felelnie az asztali borra vonatkozó rendelkezéseknek.

IV. Fejezet

HABZÓBOR

23. § (1) Az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének 16. bekezdését kell alkalmazni a habzóbor előállítására. A habzóbor az asztali borban oldott cukorból készült likőrrel ízesíthető, borpárlat esetleges hozzáadásával.
(2) Habzóbortípusok a cukortartalom szerint a következők:
a) brut nature habzóbor, amelynek cukortartalma 3 g/l-nél kevesebb, és amelyhez a szén-dioxiddal való telítést követően nem adtak cukrot;
b) extra brut habzóbor, amelynek cukortartalma 6 g/l-nél kevesebb;
c) brut habzóbor, amelynek cukortartalma 15 g/l-nél kevesebb;
d) különlegesen száraz (extra dry) habzóbor, amelynek cukortartalma 12-20 g/l;
e) száraz (dry, sec) habzóbor, amelynek cukortartalma 17-35 g/l;
f) félszáraz (medium dry, demi sec) habzóbor, amelynek cukortartalma 33-50 g/l;
g) édes (sweet, doux) habzóbor, amelynek cukortartalma 50 g/l-nél több.
(3) Ha a termék cukortartalma lehetővé is tenné a (2) bekezdésben meghatározott típusok közül kettőnek az alkalmazását, a termelő csak az egyik típus használatát választhatja. A cukortartalom jelölésére kizárólag ezen kifejezések valamelyike használható.
24. § A habzóbor érzékszervi jellemzői 8-10 °C hőmérsékleten vizsgálva:
a) színe: hibátlan, a jelzett (fehér, rozé, vörös) színnek megfelelő,
b) tisztasága: tükrös, átlátszó, üledékmentes,
c) illata: egészséges, tiszta, az elnevezésre jellemző,
d) íze és zamata: egészséges, tiszta, az elnevezésnek megfelelő,
e) gyöngyözése: finom, tartós.

V. Fejezet

PEZSGŐ

25. § (1) A pezsgőkre vonatkozó előírásokat az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének H. és I. pontjai, továbbá VI. mellékletének K. pontja tartalmazza.
(2) A pezsgők kategóriái a következők:
a) pezsgő,
b) minőségi pezsgő,
c) meghatározott termőhelyről származó (a továbbiakban: m.t.) minőségi pezsgő,
d) illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő,
e) illatos szőlőfajtából készült m.t. minőségi pezsgő.
(3) A termelői pezsgő olyan m.t. minőségi pezsgő, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel teszik pezsgővé;
b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn marad ugyanabban az üzemben, ahol a küvé készül;
c) a terméket degorzsálással választják el a borseprőről;
d) ugyanabban a gazdaságban - ideértve a termelői csoportokat is - termelt szőlőből állítják elő, amelyben a termelő az m.t. minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít;
e) az előző bekezdésben hivatkozott termelő olyan címkével ellátva értékesíti és forgalmazza termékét, amely jelöli a gazdaságot és a szőlőfajtát.
(4) Illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült m.t. minőségi pezsgők az alábbi illatos szőlőfajtákból készíthetők: Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Csabagyöngye, Mátrai muskotály, Pölöskei muskotály, Cserszegi fűszeres, Tramini, Müller Thurgau (rizlingszilváni), Zefir.
(5) A pezsgőtípusok a cukortartalom szerint a következők:
a) brut nature pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 3 g/l-nél kevesebb, és amelyhez a pezsgősítést követően nem adtak cukrot;
b) extra brut pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 6 g/l-nél kevesebb;
c) brut pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 15 g/l-nél kevesebb;
d) különlegesen száraz (extra dry) pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 12-20 g/l;
e) száraz (dry, sec) pezsgő: az a pezsgő, melynek cukortartalma 17-35 g/l;
f) félszáraz (medium dry, demi sec) pezsgő: az a pezsgő, amelynek cukortartalma 33-50 g/l;
g) édes (sweet, doux) pezsgő: az a pezsgő, melynek cukortartalma 50 g/l-nél több.
(6) Ha a termék cukortartalma lehetővé is tenné a fenti típusok közül kettőnek az alkalmazását, a termelő csak az egyik típus használatát választhatja. A termék cukortartalmának a jelölésére csak ezek a kifejezések használhatók.
26. § A pezsgő érzékszervi jellemzői 8-10 °C hőmérsékleten vizsgálva a következők:
a) színe: hibátlan, a jelzett (fehér, rozé, vörös) színnek megfelelő,
b) tisztasága: tükrös, átlátszó, üledékmentes,
c) illata: egészséges, tiszta, az elnevezésre jellemző,
d) íze és zamata: egészséges, tiszta, az elnevezésnek megfelelő,
e) gyöngyözése: finom, tartós.

VI. Fejezet

TOKAJI BORKÜLÖNLEGESSÉGEK

27. § Tokaji borkülönlegességek a tokaji szamorodni, a tokaji máslás, a tokaji fordítás, a tokaji aszú és aszúeszencia és a tokaji eszencia.

Tokaji szamorodni

28. § (1) Cukortartalom szerint a tokaji szamorodni típusai a következők:
a) száraz tokaji szamorodni: 10 g/l cukortartalomig,
b) édes tokaji szamorodni: 10 g/l cukortartalom felett.
(2) A tokaji szamorodni érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a világossárgától az aranysárgáig;
b) tisztasága: tiszta, de a palackban az érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;
c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző szamorodni és érlelési illat;
d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző szamorodni és érlelési íz és zamat.

Tokaji máslás

29. § (1) Cukortartalom szerint a tokaji máslás típusai a következők:
a) száraz tokaji máslás: legfeljebb 10 g/l cukortartalomig,
b) édes tokaji máslás: 10 g/l cukortartalom felett.
(2) A tokaji máslás érzékszervi jellemzői:
a) színe: a világossárgától a borostyánsárgáig,
b) tisztasága: tiszta, a palackban való érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;
c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző máslás és érlelési illat;
d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző máslás és érlelési íz és zamat.

Tokaji fordítás

30. § (1) Cukortartalom szerint a tokaji fordítás típusai a következők:
a) száraz tokaji fordítás: legfeljebb 10 g/l cukortartalomig,
b) édes tokaji fordítás: 10 g/l cukortartalom felett.
(2) A tokaji fordítás érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a világossárgától az aranysárgáig;
b) tisztasága: tiszta, de a palackban érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;
c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző fordítás és érlelési illat;
d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a készítési módra, a tokaji borkülönlegességekre jellemző fordítás és érlelési íz és zamat.

Tokaji aszú és aszúeszencia

31. § (1) A tokaji aszú puttonyszám szerint lehet:
a) 3 puttonyos, amely legalább	60 g/l természetes cukrot és25 g/l cukormentes extraktot,
b) 4 puttonyos, amely legalább	90 g/l természetes cukrot és30 g/l cukormentes extraktot,
c) 5 puttonyos, amely legalább	120 g/l természetes cukrot és35 g/l cukormentes extraktot,
d) 6 puttonyos, amely legalább	150 g/l természetes cukrot és40 g/l cukormentes extraktot tartalmaz;
e) a tokaji aszúeszencia a kiemelkedő minőségű, kiválóan alkalmas területről és évjáratból származó aszúbor, amely legalább	180 g/l természetes cukrotés45 g/l cukormentes extraktot tartalmaz.
(2) A tokaji aszú érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig;
b) tisztasága: tiszta, a palackban érlelésből származó esetleges finom porszerű kiválás megengedett;
c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző aszú és érlelési illat;
d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző aszú és érlelési íz és zamat.

Tokaji eszencia

32. § A tokaji eszencia érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: a sárgától a mély borostyánsárgáig;
b) tisztasága: tiszta vagy természetesen zavaros; a palackban való érlelésből származó finom porszerű kiválás megengedett;
c) illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszenciaillat;
d) íze, zamata: egészséges, harmonikus, a tokaji borkülönlegességekre jellemző eszencia íz és zamat.

VII. Fejezet

KÜLÖNLEGES LIKŐRBOR TÍPUSOK

Élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegességek

33. § Élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegesség az, amelynek szesztartalmát borpárlat hozzáadásával, jellegét pedig a bor szabad felszínén kifejlődött, levegővel érintkező élesztőhártya révén, majd a hártya alól lefejtve megfelelő érleléssel alakították ki.
34. §  Az élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegesség érzékszervi jellemzői a következők:
a) színe: jellegének megfelelő;
b) tisztasága: tiszta, üledékmentes;
c) íze, zamata: típusának és elnevezésének megfelelően határozott jellegű, harmonikusan érlelt, fejlett.

III. Cím

SZŐLŐ ÉS BOR EREDETŰ BORÁSZATI TERMÉKEK

I. Fejezet

SZŐLŐ ALAPÚ ITALOK

35. § Szőlő alapú italokat, szőlőlét, szőlő üdítőitalt kizárólag származási bizonyítvánnyal ellátott szőlőből lehet készíteni. A részletes minőségi előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

Alkoholmentesített bor

36. § (1) Alkoholmentesített bor olyan borból készült ital, amely a Btv.-ben szereplő bor fogalmának nem felel meg, azonban előállítható és forgalmazható, ha az alkoholmentesítés során a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:
a) az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;
b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;
c) a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;
d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,5% vol.;
e) az „alkoholmentesített bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
(2) Alkoholmentesített bort előállítani védett eredetű bor felhasználásával nem lehet.

Csökkentett alkoholtartalmú bor

37. § (1) Csökkentett alkoholtartalmú bor olyan borból készült ital, amely a Btv.-ben szereplő bor fogalmának nem felel meg, azonban gyártható és forgalmazható, ha az alkohol csökkentése során a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:
a) borból az alkoholtartalom csökkentésére kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;
b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;
c) a készítés során az alkoholtartalom csökkentésére folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;
d) az alkoholtartalom legalább 0,5% vol. és legfeljebb 4,0% vol. legyen;
e) a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
(2) Csökkentett alkoholtartalmú bor előállításához védett eredetű bort, valamint a tokaji borkülönlegességeket felhasználni nem lehet.

Alkoholmentesített borból készült habzó ital

38. § (1) Alkoholmentes borból készült habzó ital az, amely erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készül alkoholmentesített borból, ha a bor alkoholtartalmának térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:
a) borból az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;
b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;
c) a készítés során folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;
d) az alkoholtartalom kevesebb, mint 0,5% vol. legyen;
e) az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
(2) Alkoholmentes borból készült habzó ital előállításához védett eredetű bort nem lehet felhasználni.

Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital

39. § (1) Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital az, amely erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával készül csökkentett alkoholtartalmú borból, ha a bor térfogatcsökkenése a 25%-ot nem éri el, továbbá:
a) az alkohol eltávolítására kíméletes termikus eljárások, membrános kezelések használhatók;
b) az előállításhoz asztali bort vagy m.t. minőségi bort használtak fel;
c) a készítés során az alkohol eltávolítására folyékony szén-dioxidos extrakció is alkalmazható;
d) az alkoholtartalma legalább 0,5% vol. és legfeljebb 4,0% vol. legyen;
e) a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagolóanyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
(2) Csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital készítésére védett eredetű bort nem lehet felhasználni.

II. Fejezet

TOVÁBBI ELŐÁLLÍTÁSI SZABÁLYOK

40. § A 36-39. §-okban szereplő borászati termékeket akkor szabad forgalomba hozni, ha gyártáshoz vizet nem használtak fel, és édesítés esetén kizárólag szacharózt (répa- vagy nádcukor), sűrített mustot vagy finomított mustsűrítményt használtak.

III. Fejezet

DIABETIKUS BORALAPÚ TERMÉKEK

41. § (1) Diabetikus boralapú termék az olyan bor, pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készített habzóbor, amely összetétele miatt diabéteszesek által is fogyasztható. A csomagoláson, tartályon, itallapokon, valamint árajánlatokon jelölni kell: „diabéteszesek számára is alkalmas - csak az orvos véleménye alapján”.
(2) Diabetikus boralapú termékben literenként:
a) legfeljebb 4 g glukóz;
b) legfeljebb 20 g összes cukor (invertcukorként meghatározva);
c) legfeljebb 150 mg az összes kénessavtartalom lehet;
d) a tényleges alkoholtartalom legfeljebb 12% vol.
(3) Pezsgő és szén-dioxid hozzáadásával készített habzóbor esetén 1 literben
a) legfeljebb 4 g glukóz (szacharózt nem tartalmazhat),
b) legfeljebb 40 g fruktóz,
c) legfeljebb 185 mg összes kénessavtartalom lehet,
d) a tényleges alkoholtartalom legfeljebb 12% vol.
(4) Az (1) bekezdésben szereplő termékek esetén a tartályokon fel kell tüntetni az összes cukortartalmat invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4 g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóztartalmat külön-külön, g/l-ben kell megadni. Az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva kell megadni.

IV. Fejezet

SZŐLŐ- ÉS BORALAPÚ ALKOHOLOK ÉS PÁRLATOK

42. § Az e rendelet I. Címe, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 vonatkozó előírásai határozzák meg a szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok minőségi követelményeit.
43. § A szőlő- és boralapú alkoholok és párlatok érzékszervi jellemzői a következők:
a) semleges alkohol: kizárólag a nyersanyag ízére jellemző tulajdonságok érezhetők, idegen íz, illat nem érzékelhető;
b) nyersalkohol: színtelen, az alapanyagra jellemző illatú, ízű, idegen illat íz nem fedezhető fel benne;
c) törkölypálinka, törkölypárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű, jellegzetes törköly illatú és ízű, amely kiegészülhet karakteres szőlőfajták illat- és íz jellemzőivel;
d) szőlőpálinka, szőlőpárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű, a szőlőalapanyagra jellemző kellemes boros jelleggel, esetleg gyenge törköly zamattal;
e) borpárlat: színtelen vagy sárgásbarna színű határozott hibátlan borpárlat jelleggel;
f) brandy vagy weinbrand: jellemző, érett sárgásbarna, borostyán színű, érett harmonikus borpárlat jelleggel;
g) boralkohol: színtelen, semleges vagy borpárlatra jellemző illatú és ízű;
h) seprőalkohol: színtelen vagy sárgásbarna színű, semleges vagy jellegzetesen borseprő illatú és ízű;
i) törkölyalkohol: színtelen, semleges vagy törkölyjellegű illatú és ízű.

IV. Cím

ÍZESÍTETT ITALOK

I. Fejezet

ÍZESÍTETT BOR (BORAPERITIF)

44. § (1) Az ízesített bor olyan ital, amelyet az 1601/1991/EK rendeletben előírtak szerint készítenek, továbbá:
a) amelyet alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőből nyert mustból, asztali bor előállítására alkalmas borból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, likőrborból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyöző borból vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borból készítenek, szőlőmust, illetve részben erjedt szőlőmust esetleges hozzáadásával;
b) amelyhez az 1601/1991/EK rendeletben engedélyezett speciális eljárásoknak megfelelően alkoholt adnak;
c) amelyet az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 1. a) pontjában megadott anyagokkal ízesítenek;
d) amelyet általában édesítenek és [a 45. § d)-e) pontjai kivételével] karamellel vagy természetes színezékkel színeznek;
e) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 14,5 és legfeljebb 22 térfogatszázalék; összes alkoholtartalma az „extra száraz” megjelölés esetén legalább 15 térfogatszázalék, „száraz” megjelölés esetén legalább 16 térfogatszázalék, egyébként legalább 17,5 térfogatszázalék.
(2) Az ízesített bor előállításához felhasznált bor vagy alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőből nyert must részarányának legalább 75%-ot el kell érnie a késztermékben.
(3) Ízesített borok készítéséhez csak akkor használható természetazonos, mandula-, sárgabarack- és tojásillatú vagy ízű aromaanyag keveréke mandula, sárgabarack vagy tojás kiegészítésére, ha ezek a keverékek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásának, valamint a bor jelölése utal az említett termékek egyikére, és az érintett üzemek a természetazonos aroma felhasználásáról külön nyilvántartást vezetnek.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban fel kell jegyezni a felhasznált természetazonos aromával kapcsolatos adatokat; az üzemben tárolt anyag típusát és mennyiségét, és azt, hogy ezt az anyagot az érintett ital esetében a tényleges aromához képest kiegészítésképpen használják. A nyilvántartásba be kell jegyezni továbbá ezen anyag minden készletváltozását. A nyilvántartást évente le kell zárni, és azt az OBI ellenőrzi.
45. § Az ízesített borok típusai a következők:
a) fűszerezett bor,
b) vermut,
c) ürmös bor,
d) keserű ízesített bor,
e) tojásalapú ízesített bor.

II. Fejezet

ÍZESÍTETT BORALAPÚ ITAL

46. § (1) Az ízesített boralapú ital olyan ital,
a) amelyet még erjedésben levő újborból, asztali bor készítésére alkalmas borból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyöző borból, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borból állítanak elő, friss szőlőmust, illetve részben erjedt szőlőmust esetleges hozzáadásával;
b) amelyet a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásában meghatározott természetes és természetazonos aromaanyagokkal és aromakivonatokkal, fűszernövényekkel vagy - fűszerekkel vagy - ízesítő élelmiszerekkel ízesítenek;
c) amelyet édesíthetnek;
d) amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, az 1601/1991/EK rendeletben meghatározott kivételekkel;
e) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és legfeljebb 14,5 térfogatszázalék.
(2) Ízesített boralapú ital, továbbá:
a) a fehérborból előállított édesített ízesített boralapú ital, amelyet aszalt szőlőből készült párlat hozzáadása jellemez, és amelyet kizárólag kardamonkivonattal ízesítenek;
b) a vörösborból előállított édesített ízesített boralapú ital, amelyhez a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásának 1. cikk 2. bekezdésének c) pontjában szereplő aromaanyagokat adtak hozzá. Ezek az anyagok kizárólag a fűszer-, gingzeng-, dió-, citrusféle-, illetve az aromás növényi kivonatok közé tartoznak.
(3) Az ízesített boralapú ital előállítása során felhasznált bornak legalább 50%-os részarányban jelen kell lennie a késztermékben. A felhasznált termékek legkisebb természetes alkoholtartalma legalább 7,5 térfogatszázalék.

Az ízesített boralapú ital típusai

47. § (1) Az ízesített boralapú italok megnevezése az előállító országban helyettesítheti az „ízesített boralapú ital” megnevezést vagy kiegészítheti az „ízesített boralapú ital” kifejezést.
(2) Az ízesített boralapú italok típusai a következők:
a) sangria, az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének a) pontja szerint,
b) bitter soda az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének d) pontja szerint,
c) forralt bor készítésére alkalmas bor (Glühwein) az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 3. bekezdésének f) pontja szerint.

III. Fejezet

ÍZESÍTETT BORALAPÚ KOKTÉL

48. § (1) Az ízesített boralapú koktél olyan ital,
a) amelyet borból vagy szőlőmustból, vagy borból és szőlőmustból állítanak elő,
b) amelyet a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388 előírásában meghatározott természetes és természetazonos aromaanyagokkal és aromakivonatokkal, fűszernövényekkel vagy fűszerekkel, vagy ízesítő élelmiszerekkel ízesítenek;
c) amelyet édesítenek és színeznek;
d) amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;
e) amelynek tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.
(2) Az ízesített boralapú koktél előállításához felhasznált boroknak vagy szőlőmustnak legalább 50%-os részarányban jelen kell lennie a végtermékben. A felhasznált termékek legkisebb természetes alkoholtartalma legalább 7,5 térfogatszázalék.

Az ízesített boralapú koktélok típusai

49. § (1) Az ízesített boralapú koktél az előállító országban helyettesítheti az „ízesített boralapú koktél” megnevezést vagy kiegészítheti az „ízesített boralapú koktél” kifejezést.
(2) Az ízesített boralapú koktélok típusai a következők:
a) boralapú koktél (borkoktél) az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4. bekezdés a) pontja szerint;
b) ízesített gyöngyöző szőlőmust az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4. bekezdés b) pontja szerint.

IV. Fejezet

AZ ÍZESÍTETT ITALOKRA VONATKOZÓ EGYÉB ELŐÍRÁSOK

50. § (1) Az ízesített borok és az ízesített boralapú italok neve kiegészíthető az 1601/1991/EK rendelet 2. cikk 4. bekezdésében megadott kifejezésekkel.
(2) Ha az ízesített boralapú ital kereskedelmi megnevezése tartalmazza a „pezsgő” kifejezést, a felhasznált pezsgő mennyisége legalább 95% legyen.
(3) Az ízesített italok készítésére vonatkozó speciális eljárásokat az 1601/1991/EK rendelet tartalmazza.

Alkalmazható anyagok és eljárások

51. § (1) Az ízesített italok készítésére felhasznált borok és mustok előállítása és kezelése során alkalmazott borászati eljárásoknak és gyakorlatnak meg kell felelniük az 1493/1999/EK rendelet szabályozásának.
(2) Az ízesített italok készítése során víz - adott esetben desztillált vagy ásványianyag-tartalmától megtisztított víz - hozzáadása megengedett, feltéve hogy a víz minősége megfelel az ivóvízzel szemben támasztott élelmezés-egészségügyi követelményeknek, valamint a hozzáadott víz nem változtatja meg az ital jellegét.

Előállítás

52. § (1) Az ízesített italok előállításához az OBI engedélye szükséges.
(2) Must, bor, illetve szőlő és bor eredetű termék, valamint ízesített ital előállítására és kezelésére az 5. számú mellékletben meghatározott kiegészítő, segéd-, adalék- és kezelőanyagokat lehet használni.

V. Cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról szóló 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 1-11. §-ai és 17-21. §-ai hatályukat vesztik.
(2) E rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,
- a Bizottság 1622/2000/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes szabályainak részletes megállapításáról, és közösségi kódex létesítéséről a borászati eljárásokra és kezelésekre.