106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:”
2. § A Vhr. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kutatási tervet, mely szöveges részből és helyszínrajzból áll. A szöveges rész tartalmazza:
a) az előkutatást végző elnevezését és székhelyét;
b) a tevékenységgel megismerni kívánt ásványi nyersanyag megnevezését;
c) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási helyét és helyrajzi számát;
d) az előkutatás tervezett időtartamát, módszerét.”
3. § A Vhr. a következő új 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § A bányavállalkozónak a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás iránti kérelmet a kutatás befejezése után legkésőbb 9 hónappal be kell nyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.”
4. § A Vhr. a következő új 1/C. §-sal egészül ki:
„1/C. § A Bt. 6. § (2) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell a 3. § (2)-(3) bekezdésében előírt dokumentációkat.”
5. § A Vhr. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A koncesszióra kijelölt, zárt területre koncesszió nélkül kutatási jog nem adományozható, bányatelek nem állapítható meg.”
6. § (1) A Vhr. 3. § (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez mellékelni kell]
„a) a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról készült közokiratot vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratot;”
(2) A Vhr. 3. § (2) bekezdése c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A kérelemhez mellékelni kell]
„c) az átvevő egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát;
d) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdés szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb;
e) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását;”
(3) A Vhr. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelemhez a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően mellékelni kell:
a) az átvevő - a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, számviteli törvénynek megfelelő - éves beszámolóját, vagy új szervezet esetében a 3 évre szóló, auditált üzleti tervét;
b) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót;
c) az átvevő fizetőképességét igazoló pénzintézeti igazolást.”
7. § A Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés  lép:
„4. § (1) A bányajáradék számításának alapjául az ásványi nyersanyagnak
a) a kutatási területről, bányatelekből, meddőhányóból kitermelt,
b) a torlatból, hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,
c) az építési és mezőgazdasági célú tereprendezés, illetve a mederalakítás során kitermelt és az 1/A. § alapján külön jogszabály szerint az engedélyes tulajdonába került,
d) szénhidrogén esetében - beleértve a vízkutakból kitermelt és üzletszerűen értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott,
e) a kitermelt geotermikus energia kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre méréssel, visszaszármaztatással meghatározott,
f) a földalatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett
értéke szolgál.
(2) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a bányajáradék mértékét akkor csökkentheti, ha a bányavállalkozó
a) gazdasági számításokkal igazolja, hogy az ásványvagyon termelési veszteségeinek csökkentése és az ipari vagyon mennyiségének növelése érdekében költségesebb termelési, művelési eljárást alkalmaz, vagy
b) vállalja, hogy a számára nem gazdaságos kitermelést foglalkoztatáspolitikai, energiaellátási vagy egyéb közérdekből fenntartja, vagy
c) a földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló párnagáz megváltásakor szavatolja, hogy a párnagázt 15 évig nem termeli ki, vagy a megváltott párnagáznak megfelelő mennyiségű földgázt a rendelkezésére álló más földalatti gáztárolóban 15 éven keresztül készletként biztosítja.
(3) A bányajáradék mértékének csökkentése iránti kérelmet az MBH-hoz kell benyújtani.
(4) A bányajáradékot - a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel - a külön jogszabályban foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett. A bányafelügyelet a bányajáradék számítását, az önbevallás alapjául szolgáló adatokat, továbbá a bányajáradék befizetését ellenőrzi, a bányajáradék fizetésre kötelezettekről és a bányajáradék fizetésről nyilvántartást vezet.
(5) A bányajáradékot
a) kőolaj, földgáz és a szén-dioxid gáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b) egyéb ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig,
c) a földalatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került földgáz után a (13) bekezdés szerint
kell befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira.
(6) A bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését az MBH akkor engedélyezheti, illetve írhatja elő, ha azt közérdek indokolja, és az ásványi nyersanyag átvételének, hasznosításának feltételei rendelkezésre állnak. A földalatti gáztárolóban, állami tulajdonban álló párnagáz megváltása [Bt. 3. § (1) bekezdés], a kitermelés megkezdése határidejének meghosszabbítására megállapított térítés [Bt. 26/A. § (5) bekezdés], a kitermelés szüneteltetése [Bt. 30. § (3) bekezdés] esetén megállapított díj, valamint a szabálytalanul [Bt. 20. § (10) és Bt. 41. § (3) bekezdések] végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására meghatározott díj és a bányajáradék bányavállalkozóra át nem hárítható, elmaradt, állami felelősségi körbe tartozó tájrendezési feladatok finanszírozását szolgáló részének [Bt. 20/A. § (1) bekezdés] természetbeni teljesítése nem engedélyezhető. A bányajáradék természetben történő teljesítését a bányafelügyelet ellenőrzi.
(7) Ha a Bt. 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint bányajáradék fizetésére kötelezett
a) a jóváhagyott műszaki üzemi tervben engedélyezett ásványvagyon-veszteség, visszahagyás mértékét a bányászati tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével túllépi, vagy
b) a tevékenységre vonatkozó szabályok és előírások megszegésével az ásványvagyon jövőbeni kitermelését lehetetlenné vagy haszonanyagként történő kitermelésre alkalmatlanná teszi,
az érintett ásványvagyon mennyisége után kiesett bányajáradék pótlására a bányakapitányság díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A díjfizetési kötelezettség mértékét az MGSZ területi hivatala szakvéleményének figyelembevételével kell meghatározni.
(8) A kitermelésre megállapított határidő elmulasztása, illetve meghosszabbítása miatt megállapított térítésre [Bt. 15. § és 26/A. § (5) bekezdés] és a szüneteltetés időtartamára [Bt. 30. § (3) bekezdés], valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjak beszedésére a bányajáradékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek során kitermelt ásványi nyersanyag meghatározásakor vitás esetben a bányafelügyelet megkéri az MGSZ szakvéleményét.
(10) A bányavállalkozó kérheti annak megállapítását, hogy az általa alkalmazni tervezett művelési eljárás növelt hatékonyságú. A művelési eljárás akkor tekinthető növelt hatékonyságúnak, ha rétegkezelési, kitermelés-technológiai vagy felszíni technológiai beavatkozásokkal az ipari készlet növelésére gyakorolt hatása bizonyított. A minősítésről az MBH - az MGSZ bevonásával - dönt.
(11) A földalatti gáztárolóban, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogának a Bt. 3. § (1) bekezdés szerinti megszerzése iránti kérelmet a bányakapitánysághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
(12) A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. A fizetendő bányajáradék összegét - figyelemmel a (2) bekezdés alapján hozott miniszteri döntésre is - a bányakapitányság határozatban állapítja meg.
(13) A (12) bekezdés szerint fizetendő bányajáradékot pénzben kell megállapítani, és azt a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát követő 60 napon belül - a kitermelt szénhidrogén után fizetendő bányajáradéktól elkülönítetten - kell megfizetni. A szénhidrogén tulajdonjoga a növelt összegű bányajáradék megfizetésének napján száll át a bányavállalkozóra.”
8. § A Vhr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A nyílt területre vonatkozó kutatási jog adományozása iránti kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét);
b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését, az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát;
c) a kutatni tervezett ásványi nyersanyag(ok) megnevezését és a kutatás elvégzéséhez kért időtartamot;
d) az alkalmazni kívánt kutatási módszereket.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a kutatási terület topográfiai térképét, helyszínrajzát Egységes Országos Térképrendszerben.
(3) A kutatási jog adományozásáról a bányakapitányság határozatban dönt. A határozatot közli a kérelmezővel, és jogerőre emelkedése után megküldi az MGSZ területi hivatala részére.
(4) A kutatási jog adományozása iránti kérelmet el kell utasítani a kérelemben megjelölt terület azon részére, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene. Kutatási jog nem adományozható annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés], vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van.
(5) A kutatási jogot adományozó határozatnak tartalmaznia kell:
a) a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag(ok) kutatására biztosít jogot;
b) a kutatás elvégzésére kért előzetes időtartamot;
c) a kutatás módszereit.
(6) A kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban kell megállapítani. A kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.
(7) A kutatást legfeljebb 4 év időtartamra szabad engedélyezni, amely időtartam két alkalommal az eredetileg engedélyezett időtartam felével meghosszabbítható.
(8) A kutatás műszaki üzemi tervének módosításával a kutatási időszak meghosszabbítása akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó a munkaprogramban, illetve a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és
a) igazolja, hogy a kutatást neki fel nem róható okból határidőre befejezni nem tudja; vagy
b) a jóváhagyott kutatási feladatok indokolt bővítését vállalja.”
9. § A Vhr. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A Bt. 22/A. § (1) bekezdése szerinti pályázatok esetén a miniszter meghatározza a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét és azt a pályázati hirdetménnyel együttesen az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.
(2) A pályázatok eredményét az (1) bekezdés szerint meghatározott és közzétett szempontok alapján kell megállapítani.
(3) Ha a miniszter követelményt állapít meg az engedélyben részesíthető vállalkozás tulajdonosi összetételére és üzemeltetőjének jellegére vonatkozóan, ez a követelmény objektív és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kell legyen.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szempontrendszernek tartalmaznia kell a tevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befejezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését, s ezeket kérésre a pályázók rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A kihirdetett szempontokat, feltételeket és követelményeket az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell érvényesíteni.
(6) A pályázattal összefüggő döntés indokairól kérésükre tájékoztatni kell azokat a pályázókat, akiknek a pályázatát nem fogadták el.”
10. § A Vhr. a következő új 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jog adományozására irányuló kérelemnek a 6. § (1) bekezdésben előírtakon túlmenően tartalmaznia kell:
a) a kérelmező szakmai-műszaki alkalmasságát igazoló beszámolót;
b) a kérelmező - a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, számviteli törvénynek megfelelő - éves beszámolóját, a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, a kérelmező szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót, vagy új szervezet esetében a kérelmező 3 évre szóló, auditált üzleti tervét;
c) a kutatási munkaprogramot naptári évek szerinti bontásban.”
11. § A Vhr. a következő új 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § (1) A kutatási tevékenységet jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv szerint kell végezni.
(2) A kutatási műszaki üzemi terv szöveges részből és a külön jogszabályban meghatározott tervtérképből áll.
A terv szöveges részének tartalmaznia kell:
a) a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés vagy hatósági határozat számát;
b) az esetleges korábbi kutatások értékelését;
c) a terület földtani, teleptani viszonyaira és az ásványi nyersanyagra (nyersanyagokra) vonatkozó ismereteket;
d) az előirányzott kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológiai és biztonsági feltételeket;
e) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, helyét és felvonulási útvonalait;
f) a kutatás tervezett időtartamát, módjának (mennyiség, mélység), ütemezésének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek elhárítására tervezett intézkedések ismertetését;
g) a tevékenység káros környezeti hatásainak, továbbá a környezet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, a hulladékgazdálkodási tervet, valamint az ütemezett tájrendezési feladatokat;
h) a tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok [Bt. 41. § (7) bek.] ismertetését;
i) a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosítását és - szilárdásványok esetében - ezen ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) név- és címjegyzékét.
(3) A kutatási műszaki üzemi tervet a koncessziós szerződés megkötésétől, illetve a kutatási jogot adományozó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül kell jóváhagyási kérelemmel benyújtani a bányakapitánysághoz.
(4) A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság az érintett szakhatóságok állásfoglalása, illetve kivett hely (Bt. 49. § 16. pont) esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság kivett helyre vonatkozó külön egyetértése alapján, valamint az MGSZ szakvéleményére figyelemmel határozatban dönt, amelyben meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát az ásványvagyon gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. A kutatási műszaki üzemi terv nem hagyható jóvá a kérelemben megjelölt terület azon részein, amelyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá.
(5) A határozatot közölni kell a bányavállalkozóval, az eljárásban szakhatóságként közreműködő hatóságokkal és - szilárdásványok esetében - a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok tulajdonosaival (vagyonkezelőivel, használóival). A határozatot jogerőre emelkedés után meg kell küldeni az MGSZ területi hivatala részére is.
(6) Ha a kutatási tevékenység valamennyi eleme a kutatási időszak kezdetén kellő részletességgel nem állapítható meg, illetve azok helye és módja az elvégzett egyes kutatások eredményétől függ, akkor a műszaki üzemi tervet módosítani kell. Ha a módosítás más hatóság hatáskörét is érinti, a módosítás jóváhagyására a 6/C. § (4) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a bányakapitányság részére írásban bejelenteni.”
12. § (1) A Vhr. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kutatási területet blokkokban kell megállapítani. A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az országhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is.
Egy kutatási blokk területe legfeljebb
a) szénhidrogének esetében 400 km2;
b) szenek és bauxitfélék esetében 50 km2;
c) érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km2;
d) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km2.
Azonos ásványi nyersanyagra egy bányavállalkozó egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokknak megfelelő területen rendelkezhet kutatási joggal.”
(2) A Vhr. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Zárt területen, a hatósági engedély alapján kitermelési tevékenységet végző bányavállalkozó részére, meglévő bányatelkének egyszeri bővítése céljából, a meglévő bányatelkével határosan legfeljebb egy kutatási blokknyi területre, azonos ásványi nyersanyagra - koncesszió nélkül - kutatási jog adományozható. A bővítés nem sértheti más bányavállalkozó bővítéssel kapcsolatos jogát.”
13. § A Vhr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A kutatás eredményéről zárójelentést kell készíteni, amelyet a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező földtani szakértőnek kell ellenjegyezni. A zárójelentést a bányavállalkozó a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül 2 példányban köteles a bányakapitányságnak beterjeszteni.
(2) A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell:
a) a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatási jogot adományozó és a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, az MGSZ-től vagy más földtani adatszolgáltatótól vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználásra jogosító igazolást;
b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;
c) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;
d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit és eredményét;
e) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait;
f) a kutatással megismert ásványi nyersanyag(ok) meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon mennyiségi és minőségi meghatározását és ennek megbízhatóságát;
g) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatait;
h) a bányaföldtani adatok összefoglalását.
(3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell
a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait),
b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat,
c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket,
d) a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv végrehajtásáról, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban [6/C. § (4) bekezdés] vagy a koncessziós szerződésben [Bt. 10. § (2) bekezdés c) és g) pont], valamint a 7. § (3) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítéséről készített összefoglalót.
(4) A kutatási zárójelentést a bányakapitányság akkor fogadja el, ha az ellenjegyző földtani szakértő szerepel a névjegyzékben, továbbá a kutatási zárójelentés kielégíti a (2) bekezdésben foglaltakat és csatolták a (3) bekezdésben előírt mellékleteket.
(5) A kutatási zárójelentést a bányakapitányság szakvélemény megadása céljából megküldi az MGSZ részére. A kutatási zárójelentés elfogadásáról a bányakapitányság - az MGSZ szakvéleménye alapján - határozatban dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a kutatási terület azonosítását,
b) a kutatás során azonosított ásványi nyersanyagok megnevezését,
c) azon ásványi nyersanyagok megnevezését és vagyonszámítási adatait, amelyeket az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba - a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során - fel kell venni.
(6) A Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai alapján elkészített készletszámítási jelentés szakmai tartalmának meg kell felelnie a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szakmai és mellékleti követelményeknek. A készletszámítási jelentést névjegyzékben szereplő földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie.”
14. § A Vhr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányavállalkozó és a külön jogszabályban előírt építési, talajvédelmi, illetőleg vízügyi hatósági engedély alapján végzett tevékenysége során ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek és az MGSZ-nek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetében a bányafelügyeletnek adott jelentésnek anyagmérleget [a teljes kitermelt anyag mennyiségét, ebből: haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított (értékesített), illetve meddőhányóra került mennyiségét, a humuszos feltalaj mentett, illetve tájrendezésre felhasznált, valamint más célra hasznosított mennyiségét] is tartalmaznia kell. Az anyagmérlegnek a humuszos feltalajra vonatkozó adatait a bányafelügyelet a tárgyévet követő év április 30-ig megküldi az illetékes talajvédelmi hatóságnak.”
15. § A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kőzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányakapitányság határpillér kijelölésére intézkedik.
(2) A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére, kiterjedésére, minőségére, a telep adottságára, az egyéb ásványi nyersanyag készletre, a bányászati tevékenységek és az azokhoz szükséges létesítmények várható környezeti hatásaira.
(3) Ugyanarra a területre, eltérő ásványi nyersanyagra részben vagy egészben egymást fedő, vagy magában foglaló bányatelkeket is meg lehet állapítani.
(4) A bányatelket élekben egymást metsző függőleges síkokkal (vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal), valamint alap- és fedősíkok (fekü- és fedőszintek) meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.”
16. § A Vhr. a következő új 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A bányatelek megállapítására irányuló kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a megállapításra kért bányatelek egészére vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, illetve, ha azt külön jogszabály előírja, az egységes környezethasználati engedélyt;
b) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok
ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) név- és címjegyzékét, és
bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását;
c) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét
ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti,
cb) a továbbiakban ötéves bontásban;
d) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a Bt. 26/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt tájékoztatás egy példányát és a tájékoztatási kötelezettség teljesítését igazoló eredeti bizonylatokat, vagy azok hiteles másolatát;
e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést;
f) a bányatelek műszaki leírását;
g) a külön jogszabály szerinti bányatelek térképet;
h) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az e) pont szerinti mellékletet kettő, az f)-h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok számával [35. § (10) bekezdés, 1. számú melléklet] megegyező példányszámban kell benyújtani.
(4) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a terep magasságát, az alap- és fedőlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedőszintjeit (mBf);
b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit;
c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kőzetmozgásokkal szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését;
d) a kijelölendő határ-, illetve védőpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont;
e) a megállapítandó bányatelekkel határos, vagy azt részben vagy egészben magában foglaló bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedőlap magasságát;
f) a föld alatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.
(5) A műszaki leírásban ismertetni kell:
a) a feltáráskor, kitermeléskor várható melléktermékek, hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságait;
b) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas - ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású - módszer) és ezek várható hatásait a felszín alatti vizekre, valamint a környezet más elemeire;
c) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését;
d) a kitermelési feltételek teljesíthetőségét (beleértve a kitermelt ásványi nyersanyag elszállítását a legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén szállítóvezetékig).
(6) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt tájrendezési előtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, illetve szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési előtervnek tartalmaznia kell a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendő létesítmények szöveges leírását és térképét.
(7) A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét.
(8) A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát.
(9) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, úgy a külön jogszabály figyelembevételével a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni.”
17. § A Vhr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A bányakapitányság a bányatelek megállapítása felől a szakhatóságok állásfoglalásának érvényesítésével, valamint az MGSZ szakvéleményére figyelemmel, határozatban dönt. A döntésnél a bányakapitányság - mélyművelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében - a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit is köteles érdemben vizsgálni.
(2) A bányatelket megállapító határozatban a bányakapitányság rendelkezik a bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához vagy csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedésekről és feltételekről, szilárdásvány-bányászat esetében jóváhagyja az újrahasznosítási célt, és külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetén előírja a tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.
(3) A bányatelek megállapítás ügyében döntő határozatot kézbesítés útján közölni kell a kérelmezővel, az eljárásban szakhatóságként eljárt hatóságokkal és - szilárdásványok esetében - a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival (vagyonkezelőivel, használóival). A jogerős határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányakapitányság záradékával ellátva meg kell küldeni a kérelmezőnek és szilárdásványra megállapított bányatelek esetén az illetékes földhivatalnak, a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése végett, valamint az MGSZ területi hivatala részére.
(4) Ha a bányatelek módosítása környezet- és természetvédelmi, illetőleg felszíni vagy felszín alatti vizek hasznosításához fűződő érdeket is érint, akkor az eljárásban a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő azonosító adatainak változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni.
(6) A bányatelek akkor törölhető [Bt. 26/B. § (5) bekezdés], ha a területen a bányászattal összefüggő környezetkárosodást felszámolták, és a felszínt veszélyeztető talajmozgás már nem várható.
(7) Nem állapítható meg bányatelek annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés], vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van.”
18. § A Vhr. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a határidő lejártát megelőzően a Magyar Bányászati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a bányavállalkozó javaslatát bányatelkenként a hosszabbítás idejére és a térítés mértékére, illetve kettőnél több bányatelek esetén a szerződés időtartamára és bányatelkenként az egyes bányatermékek után fizetendő bányajáradék mértékére.
(2) Nem kell a meghosszabbításra tekintettel megemelt bányajáradékot alkalmazni a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - engedélyezett, csökkentett bányajáradékú, valamint a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és olajkísérő földgáz mennyiségére.
(3) A meghosszabbítás ideje alatt a bányavállalkozó a szerződésben meghatározott bármelyik bányatelkét jogosult termelésbe állítani, amelytől kezdve a bányajáradékot az általános szabályok szerint köteles megfizetni.
(4) A szerződéskötés iránti ajánlat benyújtásának igazolt napja és a szerződés megkötése, a hatósági, jogorvoslati eljárás közötti időben, valamint az ezt követő 60 nap alatt a bányatelek nem törölhető.
(5) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet köteles elutasítani, ha a szerződési ajánlat beterjesztésétől számított 180 napon belül a felek a szerződést nem kötötték meg.”
19. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg. A terv szöveges részből és tervtérképből áll.
(2) A műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel, vagy tervezett létesítményekkel érintett ingatlanokra vonatkozóan a bányavállalkozó igénybevételi jogosultságának igazolását, amely lehet
a) a bányavállalkozó tulajdonát igazoló tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolata,
b) az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) megkötött, ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett megállapodás,
c) az igénybevételi jogosultságot igazoló jogerős hatósági határozat vagy bírósági ítélet.
(3) A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza
a) az előző műszaki üzemi terv teljesítésére vonatkozó beszámolót (az elvégzett kutatási, feltárási, kitermelési, tájrendezési feladatokról és a bányaüzem műszaki-biztonsági, továbbá munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés);
b) a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a technológiai és biztonsági feltételeket, továbbá a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását;
c) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének, továbbá a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését;
d) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit;
e) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét;
f) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét;
g) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzésére, illetőleg csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok végrehajtásának részletes leírását;
h) az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket
ha) az ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek jobb megismerése érdekében tervezett kutatási (fúrási, vágathajtási) tevékenységet,
hb) a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét (ásványvagyon-veszteség) és annak indokolását, valamint az ásványvagyon-veszteség optimalizálása érdekében tervezett intézkedéseket,
hc) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget (termelvény-veszteség) és annak indokolását;
i) a bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét, valamint a hulladékgazdálkodási tervet;
j) a tervezett tevékenységgel összefüggésben várható kötelezettségekről és ezek számított költségeiről szóló kimutatást, a kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányavállalkozó által ajánlott biztosítéknyújtás módját és mértékét;
k) a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében
ka) a telepenként kitermelni tervezett olaj, gáz, kondenzátum és víz, illetve a besajtolandó szénhidrogén és szén-dioxid gáz mennyiségét,
kb) a művelés tervezett módjának, ütemezésének (pl. idényjellegű szüneteltetés), technológiáinak ismertetését, a művelési tervekre való utalást,
kc) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges lemélyítendő kutak számát és tervezett helyét, a mező gyűjtési rendszerét, valamint az új külszíni létesítmények felsorolását, azok fontosabb műszaki jellemzőit,
kd) a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket;
l) az esetleges régészeti feltárás ütemezését, módszerét, a feltárást követően bolygatatlanul maradó régészeti lelőhelyrészlet megőrzésére tett intézkedéseket.
(4) A műszaki üzemi terv feltárásra és kitermelésre vonatkozó része nem hagyható jóvá annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés] vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van.
(5) A Bt. 29. §-a szerinti bányászati tevékenység esetén a bányavállalkozók az egymás tevékenységét közvetlenül érintő körben egyesített műszaki üzemi tervet kötelesek készíteni.
(6) Ha a kitermelés szüneteltetését, illetve a bánya bezárását (megszüntetését), a szénhidrogénmező felhagyását a 14. § (3) bekezdése szerinti időszakra tervezik, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a 17. §, illetve a 26. § szerinti tervrészletet is.
(7) A tervtérkép tartalmi követelményeit a miniszter bányabiztonsági szabályzatban állapítja meg.
(8) A bányakapitányság a műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak, valamint az MGSZ szakvéleményének figyelembevételével határozatban dönt. A határozatot kézbesítés útján közölni kell a bányavállalkozóval, az eljárásban szakhatóságként közreműködő hatóságokkal, valamint a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységekkel vagy létesítményekkel érinteni tervezett ingatlanok tulajdonosaival. A jogerős határozatot meg kell küldeni az MGSZ területi hivatala részére.”
20. § (1) A Vhr. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A műszaki üzemi tervben tervezett intézkedéseket indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk ütemezését. Ha a jóváhagyásra kért műszaki üzemi terv ütemezése eltér a bányatelekkel fedett ingatlanok igénybevételének a 11/A. § (2) c) pontjában foglalt ütemtervétől, úgy az érintett ingatlan tulajdonosok erről szóló tájékoztatásának igazolását is csatolni kell a műszaki üzemi tervhez.”
(2) A Vhr. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műszaki üzemi tervet, illetve az engedélyezett terv évenkénti felülvizsgálata alapján a módosításra vonatkozó javaslatot - a tevékenység megkezdését, illetve a tervezett módosítást megelőzően legalább 60 nappal, ha a módosítás nem igényel szakhatósági közreműködést, legalább 15 nappal - kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.”
21. § A Vhr. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki üzemi tervtől való eltérés jóváhagyása iránti kérelmet annak tervezett végrehajtását megelőzően legalább 60 nappal, ha az eltérés nem igényel szakhatósági közreműködést, legalább 15 nappal kell a bányakapitánysághoz benyújtani. A szakhatósági közreműködésre a 14. § (4) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.”
22. § A Vhr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó és a gázipari tevékenységet végző köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenység során alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére, az anyagmozgatásra, az üzemi rakodásra és szállításra üzemi utasítások (kezelési, technológiai, karbantartási, egészségvédelmi stb.) rendelkezésre álljanak.
23. § A Vhr. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kitermelésnek a Bt. 30. § (5) bekezdése alapján, kérelemre történő szüneteltetése esetén a kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke, legfeljebb a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a Bt. 20. §-a szabályai szerint meghatározott bányajáradék mérték 30%-a lehet.”
24. § A Vhr. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Bt. 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti létesítmények, berendezések elhelyezése során figyelembe kell venni helyhez kötöttségük tényét, környezetüket, valamint biztonságos üzemeltethetőségüket.”
25. § A Vhr. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték (a továbbiakban: szállítóvezeték), valamint a földgáz-, egyéb gáz- és gáztermékelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetése (ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás) biztosítására Biztonsági Szabályzat szerinti méretű biztonsági övezetet kell megállapítani.
(2) A biztonsági övezeten belül a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével tilos:
a) az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése;
b) a tűzrakás, illetve anyagok égetése;
c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység;
d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása;
e) a robbantási tevékenység;
f) anyagok elhelyezése, tárolása;
g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése;
h) fák, illetve a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése, valamint a 0,5 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, a kézimunkával végzett régészeti feltárás kivételével egyéb földmunka végzése, tereprendezés, a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, az elosztóvezeték és a szállítóvezeték részét képező állomások, fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, illetve a szállítóvezeték tengelyétől mért 5-5 m távolságon belül;
i) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása;
j) a bányászati létesítmény, a gázelosztó- és szállítóvezeték jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása.
(3) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető (vagy annak megbízottja) köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállítására intézkedni. A megtett intézkedésekről és azok eredményéről (a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul) köteles értesíteni az illetékes bányakapitányságot.
(4) Ha a biztonsági övezet terjedelme, vagy az ezzel kapcsolatos korlátozások és tilalmak megállapítása alapjául szolgáló műszaki-biztonsági feltételek megváltoznak, vagy azok jelentős változását tervezik, az engedélyes köteles ezt a bányafelügyeletnek bejelenteni, és a biztonsági követelménnyel kapcsolatos korlátozások módosítását kérni.
(5) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokon előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell.
(6) Azokban az esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni.
(7) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.
(8) Kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket keresztezheti vagy megközelítheti abban az esetben, ha a keresztező, megközelítő létesítmény beruházója, építtetője vagy megbízásából a tervezője gondoskodik:
a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, illetve üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről és egyeztetéséről,
b) a meglévő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről,
c) a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető egyetértésének megszerzéséről. Az egyetértés iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyezési vagy kivitelezési és üzemeltetési (technológiai) terveket 3 példányban.
(9) A (8) bekezdés alkalmazásában meglévőnek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában érvényes létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, illetve érvényes területfelhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező létesítményt.
(10) Kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték keresztezésekor, megközelítésekor azok üzemeltetője feltételekhez kötheti az egyetértésének megadását. Ha a feltételek megtartásához szakmai felügyelet szükséges, erről e létesítmények üzemeltetőjének gondoskodnia kell, e nélkül az építési és egyéb tevékenységet megkezdeni nem szabad.
(11) A megfelelő biztonsági övezet kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét terhelik.”
26. § A Vhr. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek, a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási, tárolási, elosztási működési engedéllyel rendelkező szervezet a Bt. hatálya alá tartozó egyes gázipari tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét. A bejelentés nem mentesíti a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási, tárolási, elosztási működési engedéllyel rendelkező szervezetet a vállalkozó igénybevételére vonatkozó, külön jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.”
27. § A Vhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A műszaki üzemi tervben [13. § (1) bekezdés] a tájrendezési feladatokat a tájrendezési előtervben foglaltakkal és a bányatelek megállapítása tárgyában hozott határozat előírásaival összhangban kell megtervezni. Ha a tájrendezési előtervben foglalt koncepció részben vagy egészben bármely körülmény megváltozása következtében már nem valósítható meg, a bányavállalkozó köteles a tájrendezési előterv módosítását kezdeményezni, amelyre a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében kerülhet sor.
(2) A műszaki üzemi terv tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell a bányászati tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett, továbbá a bányászati tevékenység miatt maradandóan megváltozó felszíni terület környezetkímélő újrahasznosításának tervezett célját, a megvalósításhoz szükséges feladatok ismertetését és tervidőszaki ütemezését.
(3) A műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásában közreműködő szakhatóságok állásfoglalásuk kialakításánál kötelesek figyelembe venni a bányatelek megállapítási eljárásban tett, a tájrendezési előtervvel, illetve az újrahasznosítási céllal kapcsolatos nyilatkozatukat, kivéve a körülmények lényeges megváltozását.
(4) A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányakapitányságnak bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányakapitányság az érintett szakhatóságok bevonásával határoz. E határozat jogerőre emelkedését követően a bányatelek törléséről a bányakapitányság határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a jogerős határozattal megkeresi a területileg illetékes földhivatalt a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett.
(5) A bányavállalkozó az ellene indult felszámolási vagy végelszámolási eljárást a bányakapitányság részére 8 napon belül írásban köteles bejelenteni. A felszámoló, végelszámoló köteles intézkedni a bányavállalkozót - a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően - terhelő környezet- és természetvédelmi, tájrendezési és bányakárral kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.
(6) Amennyiben a bányafelügyelet a Bt. 26/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a bányatelekben fennálló bányászati jogot a bányakárral kapcsolatos, a tájrendezési, a környezet- és természetvédelmi fennálló kötelezettségekkel együtt az MBH átruházás céljából meghirdeti a Bányászati Közlönyben, az MBH honlapján, szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is. A bányászati jog átruházása esetén az 1/C. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az átadó a Magyar Állam. A hirdetményre jelentkezéseket kérelemnek kell tekinteni, és azokat a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. Ha a meghirdetéstől számított egy év elteltével a bányászati jog más személy részére nem került átruházásra, a bányatelket a bányafelügyelet hivatalból törli, és intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerint rendelkezésre álló biztosíték terhére történő teljesítéséről.
(7) A bányászati tevékenység során keletkezett, de annak befejezése után is fennmaradó bányatavakra és azok partjára - a külön jogszabályban foglaltak mellett - a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(8) A tájrendezési feladatok keretében - a Bt. 36. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban - a vízügyi, a környezetvédelmi, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szakhatóságok állásfoglalása alapján határozni kell a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeiről.”
28. § A Vhr. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Bt. 32. § (5) bekezdésében meghatározott szolgalomalapítási tilalmat
a) közút esetében az 1988. évi I. törvény 32. § (1) bekezdése szerinti közúthálózat részét képező közutak, valamint műtárgyaik és tartozékaik,
b) vasút esetében az 1993. évi XCV. törvény 2. § (3) bekezdése szerinti [az 1993. évi XCV. törvény 15. § a)-d) pontjaiban meghatározott] közforgalmú vasút vasúti pályája és tartozékai,
c) csatorna esetében az 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 3. pontja szerinti csatorna,
d) folyóvizek esetében az 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdése, illetőleg 1. számú melléklet 21. pontja szerinti vízfolyás medre, védműve
területére kell alkalmazni. Ha a meder, a védmű és a közte levő, biztonsági övezettel érintett terület tulajdonosa azonos, a korlátozást a közrefogott területre is alkalmazni kell.”
29. § (1) A Vhr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bt. 41. §-ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa 3 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 10 000 000 forint. A bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni
- a jogellenes magatartás tudatosságára és célzatosságára,
- a jogellenes magatartás veszélyeztető jellegére,
- a jogellenes magatartással okozott hátrány mértékére,
- a jogsértés ismétlődésére.”
(2) A Vhr. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték adásáról - a koncessziós szerződés esetét kivéve - a bányakapitányság a bányászati jog átruházására, a műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárás keretében, továbbá a műszaki üzemi terv felülvizsgálata alapján rendelkezhet. A biztosíték mértékének megállapítása érdekében a bányakapitányság költségterv készítésére és benyújtására kötelezheti a bányavállalkozót. A biztosítékadásra kötelező határozat meghozatala előtt meg kell kérni a bányavállalkozónak a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát.”
(3) A Vhr. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A meg nem fizetett bányajáradék, bírság és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.”
(4) A Vhr. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A jogosulatlan bányászati tevékenység ügyében hivatalból indult eljárásáról a bányakapitányság értesíti az illetékes jegyzőt és az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, kulturális örökségvédelmi, valamint talajvédelmi hatóságot.”
30. § A Vhr. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bánya bezárása (megszüntetése), a mező felhagyása és a tájrendezés befejezése tervezhető a kitermelésre készített műszaki üzemi tervben [14. § (3) bekezdése] vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben.”
31. § A Vhr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A miniszter a Bt. 51. §-ának a) pontja alapján közli a Bt. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságok nevét, hatáskörét és illetékességét, valamint a bekövetkező változásokat az Európai Bizottsággal az illetékes hatóságok jegyzékének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele végett.
(2) A bányafelügyeletnek a bányászati tevékenységre megállapított hatósági felügyelete - a Bt. 1. § (1) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a kitermelés befejezését és a tájrendezési feladatok elvégzését követően megszűnik.”
32. § A Vhr. 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közvetlenül az MBH hatáskörébe tartozik:]
„a) a bányajáradék nyilvántartása, befizetésének ellenőrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;”
33. § (1) A Vhr. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági, munkavédelmi (munkabiztonsági és munka-egészségügyi) követelményeit bányabiztonsági szabályzatban kell megállapítani.”
(2) A Vhr. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bányafelügyeletnek a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeinek töltő és tároló tevékenységére, illetve palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására megállapított hatósági hatásköre (Bt. 44. §) nem terjed ki a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezéseire és az autógáz töltőállomások töltőlétesítményeire.”
34. § A Vhr. 30/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatáskörében bírsággal sújthatja a Bt. 44. §-a (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) tevékenysége során a termék, berendezés, rendszer műszaki-biztonsági megfelelőségére vonatkozó külön jogszabályban, valamint hatósági határozatban foglaltaktól jogosulatlanul eltér, így különösen, ha engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ engedélyhez kötött vagy nem tanúsított gépet, berendezést, munkaeszközt.”
35. § A Vhr. 34. § 1. és 2. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E rendelet alkalmazásában]
„1. Bánya: a bányatelken belül, az ásványi nyersanyagok feltárásának, kitermelésének felszíni vagy felszín alatti térsége, ideértve a szénhidrogének tárolása céljából földtani szerkezetben kialakított, vagy mesterségesen létrehozott üreget is.
2. Bányaüzem: a bányászati tevékenységek végzésére - kivéve a Bt. 22. §-a szerinti kutatást és a geotermikus energia energetikai célú hasznosítását - és e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére a műszaki üzemi tervben meghatározott helyszín.”
36. § A Vhr. 35. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.”
37. § A Vhr. a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § Ez a rendelet - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénnyel együtt - a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
38. § A Vhr. 1. számú melléklete 3.1.2. és 6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A bányászati szakigazgatási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok]
„3.1.2. talajvédelem
- első fokon: megyei növény- és talajvédelmi szolgálat,
- másodfokon: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat;”
„6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén:
környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, vízügyi hatósági ügyekben
- első fokon: illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,
- másodfokon: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;”
39. § (1) A Vhr. a 2. számú mellékletét követően e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklettel egészül ki.
(2) A Vhr. e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 3. számú mellékletét követően e rendelet 2. számú mellékletével megállapított 1. és 2. számú függelékkel egészül ki.
40. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti
a) a Vhr. 5. §-a,
b) a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (7) és (8) bekezdése,
c) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. és 3. §-a, 4. § (1) bekezdése, 5. és 6. §-a, 9. §-a, a 12. § (2) bekezdésében a Vhr. 19. § (9) bekezdését megállapító rész, a 13. § (1) bekezdése, 14. §-a, 18. § (1) bekezdése, 18. § (2) bekezdésében a Vhr. 25. § (5) bekezdését megállapító rész, a 20. § (1) bekezdésében a Vhr. 29. § (1) bekezdése a) pontját megállapító rész, 22. §-ában a Vhr. 30/B. § (5) bekezdését megállapító rész, továbbá 28. §-ában a „4. §-ának (7) bekezdése”, a „6. §-a (2) bekezdésének b) pontja”, a „11. §-ának (1) bekezdése”, valamint a „12. § (7) bekezdése” szövegrész.
(3) A Vhr. 23/E. § (2) bekezdése, valamint a Korm. rendelet 16. §-ának a Vhr. 23/E. § (2) bekezdését megállapító része 2005. november 1-jén hatályát veszti.
(4) E rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett, a Vhr. 7. § (1) bekezdésében meghatározottnál nagyobb kutatási területen a kutatást a bányavállalkozó - a Vhr. 6. § (8) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az engedélyében meghatározott időn belül befejezheti.
(5) E rendelet hatálybalépése előtt adott kutatási engedély alapján a bányavállalkozót megilletik a Bt. 22. § (2) bekezdésében és a Vhr. 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogok.
(6) A Bt. 36. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásának ütemtervét a mélyfúrás tulajdonosa köteles 2007. január 1-jéig jóváhagyás céljából a területileg illetékes bányakapitánysághoz benyújtani és a jóváhagyott ütemtervben foglaltak végrehajtásáról évente, február 28-ig a bányakapitányságnak beszámolni. A jóváhagyott ütemtervben foglaltaktól a bányakapitányság engedélyezhet eltérést. Az eltérési engedélyben új határidő tűzésével meg kell határozni a feladatok végrehajtásának ütemtervét, és a teljesítés érdekében a Bt. 41. § (7) bekezdésében meghatározott biztosíték adásáról rendelkezni kell.
(7) A Vhr. 23. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokkal érintett ügyekben is alkalmazni kell.