119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmet az Ápt. 13. §-ának (4) bekezdésében megállapított határidőn belül a mellékletekkel együtt felterjeszti a belügyminiszterhez. A hiányosságokra és az azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre fel kell hívnia a kérelmező figyelmét.”
2. § (1) A Vhr. 3. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének hiánypótlási felhívására köteles a kérelmező igazolni a lakhatásának és megélhetésének feltételeit.
(4) Az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint (6) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell a magyar gyámhatóság jogerős határozatát, az Ápt. 4. §-ának (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének hiánypótlási felhívására a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat.”
(2) A Vhr. 3. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Ápt. 4. §-ának (1)-(4) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolást, vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ok fennállásának igazolására]
„b) a nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve oklevelet (diplomát);”
3. § A Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az Ápt. 6. §-ának (2) bekezdése, illetve az Ápt. 20/A. §-ának (3) bekezdése alapján kiadott okiratról a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot.
(2) A köztársasági elnök döntése után a honosítási, visszahonosítási okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló értesítést a belügyminiszter továbbítja a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy az illetékes magyar konzuli tisztviselőnek.”
4. § A Vhr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést (Ápt. 12. §) a hatóság közvetlenül a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervéhez küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat.”
5. § (1) A Vhr. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely a vizsgát szervező közigazgatási hivatalt illeti meg. A díj mértéke 5000 (ötezer) forint.”
(2) A Vhr. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Ápt. 4/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása során magyar tannyelvűnek kell tekinteni a részben magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményt is, amennyiben a kérelmező magyar nyelvi tagozatú osztályban szerzett végzettséget.”
6. § A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
7. § A Vhr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
8. § A Vhr. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
9. § A Vhr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.
10. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A külképviselet jogosult]
„c) nemzetközi szerződésben meghatározott speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) iránti kérelem elbírálására.”
11. § (1) Az R. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt, engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi esetén az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban tölthető időtartam és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum alkalmi munkavállalói könyv, illetőleg több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot.”
(2) Az R. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a Tv. 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott családtagok részére - a családi kapcsolatok igazolása, valamint a Tv. 14. §-a (3) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt feltételek igazolása esetén - adható ki. A családtag tartózkodási vízumának érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki.”
(3) Az R. 11. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés megjelölése (10) bekezdésre változik és helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nemzeti vízum a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén adható ki.
(10) A tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a (2)-(9) bekezdésben meghatározottaktól eltérő egyéb célból is kiadható.”
12. § Az R. 14. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) és (5) bekezdés megjelölése (5) és (6) bekezdésre változik:
„(4) A nemzeti vízum iránti kérelmet a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni.”
13. § (1) Az R. 21. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, családi állapotát, illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell korábbi büntetéseiről, kiutasításáról, valamint arról, hogy szenved-e közegészséget veszélyeztető betegségben, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, ezekre tekintettel részesül-e rendszeres, illetve kötelező ellátásban. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést, lakhatást és egészségügyi ellátást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, továbbá a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, az ezt igazoló okiratokat ismételten nem kell csatolni.
(3) A tartózkodási cél megváltozása esetén a tartózkodási engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kiállítani vagy meghosszabbítani, hanem az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási vízumot kell beszerezni.”
(2) Az R. 21. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(4) Ha a kérelmező a Tv. 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tartózkodási vízummal rendelkezik, vagy a tartózkodási cél a Tv. 17. §-ának (3) bekezdése szerinti okból változott meg, a tartózkodási engedélyt a megváltozott célból ki lehet állítani.”
14. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A letelepedési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a természetes személyazonosító adatokat és állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot;
b) a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényes akadálya;
c) a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot;
d) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot.
(2) A külföldi magyarországi megélhetése különösen a következőkkel igazolható:
a) magyarországi pénzintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással;
b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;
c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával;
d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;
e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással;
f) a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.
(3) A külföldi magyarországi lakhatása különösen a következőkkel igazolható:
a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;
b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetőleg
c) a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozattal.
(4) A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - külföldön kiállított okiratokat eredetiben vagy az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolatban és hiteles magyar fordítással, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell csatolni. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt okirat csatolása alól a kérelmező nyilatkozata alapján felmentés adható.
(5) A külföldi lakhatása akkor fogadható el biztosítottnak, ha az általa megjelölt jövőbeni lakóhelyén a lakókra személyenként legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.
(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a külföldi bejelentett szálláshelye nem változott meg.”
15. § Az R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély iránti kérelem, továbbá a kérelemhez mellékelt, valamint a hiánypótlási eljárásban utólag csatolt okirat másolatát szakhatósági véleményezés céljából megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: szakhatóság). Ha a szakhatósági eljárás során a csatolt okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, a szakhatóság megkeresésére az eredeti okiratot haladéktalanul meg kell küldeni.”
16. § Az R. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló külföldi részére iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként az EGT valamely tagállamába történő utazás céljából az oktatási intézmény kérelmére külön jogszabályban meghatározott - visszatérésre is jogosító - úti okmány állítható ki.”
17. § Az R. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a letelepedési, a bevándorlási, illetőleg a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi a Tv. 18. §-ának (6) bekezdésében, illetőleg a Tv. 14/C. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a gyermek helyzetének rendezése érdekében letelepedési vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A gyermek részére a letelepedési vagy a tartózkodási engedély érvényes tartózkodásra jogosító engedély hiányában is kiadható.”
18. § Az R. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A külföldi tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása, illetőleg a letelepedési engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.
(2) Ha a külföldi nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetét (a továbbiakban: Intézet).
(3) Az Intézet a külföldit kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, vagy a külföldi hatóság által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.
(4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.
(5) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti az Intézetet.”
19. § (1) Ez a rendelet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti
a) a Vhr. 13. §-a (2) bekezdésének e) pontja,
b) az R. 40-42. §-a,
c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 3. §-a, továbbá 1., valamint 5-7. számú mellékletei,
d) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. §-a,
e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 128/2003. (VIII. 19.) Korm. rendelet 4. §-a, továbbá 1., valamint 5-7. számú mellékletei,
f) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet és a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 191/2004. (VI. 12.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése, 16. §-a, valamint 21. és 22. §-a.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Vhr. 5. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „13. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „13. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész,
b) az R. 8. §-a (3) bekezdésében a „(2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) és c) pontjában” szövegrész,
c) az R. 14. §-a (1) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe „(2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész,
d) az R. 126/A. §-a (1) bekezdésében a „39. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. §-ában” szövegrész lép.
(3) E rendelet 1., 4. és 7. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet 11. §-ának (1) bekezdése 2005. augusztus 1-jén lép hatályba.