11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet

egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről

A Kormány a szociálisan hátrányos helyzetű családok lakhatási feltételeinek megőrzése érdekében, egyes lakáshitel-adósságok rendezése céljából az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Magyar Állam az e rendeletben meghatározott feltételekkel az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnak (a továbbiakban: OTP) az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkötött lakáscélú hitelszerződésből (a továbbiakban: hitelszerződés) eredő egyes követeléseit - a törlesztési kötelezettség felfüggesztése mellett - a központi költségvetés terhére megvásárolja.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) adós: a hitelszerződés kötelezettje;
b) hátralék: az esedékessé vált, de meg nem fizetett törlesztőrészleteknek az OTP által megállapított, 2004. december 31-én a havi törlesztőrészlet hatszorosát meghaladó összege;
c) család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége;
d) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak;
e) adósság: a tőketartozásnak, a kamattartozásoknak és a hitellel kapcsolatosan felmerült költségeknek az OTP által megállapított, és a 4. § (3) bekezdése szerinti igénylőlapon közölt együttes összege.
3. § (1) A hitelszerződésből eredő követelés megvásárlására és a törlesztési kötelezettség felfüggesztésére - kérelemre - a fedezet nélküli adóssággal rendelkező és fizetésképtelen adós esetében kerülhet sor, ha az OTP által nyilvántartott adatok alapján 2004. december 31-én
a) hátraléka van, vagy
b) a hitelszerződés az OTP részéről felmondásra került.
(2) Fedezet nélküli adóssággal rendelkezik az adós, ha
a) az adósság összege meghaladja a hitelszerződéssel érintett ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) becsült forgalmi értékének 50%-át,
b) az ingatlant a hitelszerződéssel összefüggésben elárverezték, de az OTP-nek a havi törlesztőrészlet hatszorosát meghaladó összegű követelése maradt fenn,
c) az ingatlan önkormányzati bérlakás,
d) az ingatlan elemi kár következtében lakhatatlanná vált vagy megsemmisült.
(3) Fizetésképtelen az adós, ha a család
a) egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és
b) nem rendelkezik olyan egyéb értékesíthető ingatlannal, járművel - ide nem értve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet -, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközzel, továbbá vagyoni értékű joggal, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke meghaladja az adósság összegét.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti becsült értéket a helyben kialakult forgalmi értékek figyelembevételével az ingatlan fekvése szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) állapítja meg.
(5) A (2) bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdés rendelkezéseit csak a 4. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott összegű tőketartozással rendelkező adós által benyújtott kérelem esetén kell alkalmazni.
(6) A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének feltételeként az ingatlanra e rendelet alapján az ingatlan fekvése szerinti települési, fővárosi kerület önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom kerül feljegyzésre.
(7) A (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott ingatlanra.
4. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő adóst a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének lehetőségéről, valamint az e rendeletben meghatározott további jogosultsági feltételekről - figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokra és határidőkre - az OTP tértivevényes levélpostai küldeményben tájékoztatja.
(2) Az OTP az (1) bekezdésben meghatározottakról a tájékoztató levél kiküldését megelőző év december 31-én nyilvántartott adatok alapján
a) 2005. február 15-ig a 100 ezer forintot meg nem haladó összegű tőketartozással,
b) 2006. január 31-ig a 100 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű tőketartozással,
c) 2007. január 31-ig a 200 ezer forintot meghaladó összegű tőketartozással
rendelkező adóst tájékoztatja.
(3) A tájékoztató levélhez az OTP a rá vonatkozó rész kitöltésével mellékeli az 1. számú melléklet szerinti, a kérelem benyújtására szolgáló igénylőlapot.
(4) Az át nem vett küldemény címzettjének elérhetőségéről a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OTP megkeresésére a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatszolgáltatást teljesít.
5. § (1) Az adós a törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmét - a (3) bekezdésben meghatározott határidőre figyelemmel - az igénylőlap rá vonatkozó részeinek kitöltésével a jegyzőhöz nyújtja be. A jegyző a törlesztési kötelezettség felfüggesztésével kapcsolatos eljárásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, valamint az e rendeletben foglaltak szerint jár el.
(2) Az igénylőlaphoz az adósnak mellékelnie kell a maga és családja jövedelmi helyzetére, valamint az ingatlanra vonatkozó iratokat.
(3) A 4. § (2) bekezdésének
a) a) pontjában meghatározott adósnak 2005. június 30-ig,
b) b) pontjában meghatározott adósnak 2006. június 30-ig,
c) c) pontjában meghatározott adósnak 2007. június 30-ig
kell az (1) bekezdés szerinti kérelmét benyújtani.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határidők elmulasztása jogvesztő.
(5) Amennyiben ugyanazon hitelszerződéssel kapcsolatban több adós nyújt be kérelmet, a jegyző elsősorban az ingatlanban lakó adós jogosultsági feltételeit vizsgálja. Amennyiben egyik kérelmet benyújtó adós sem lakik az ingatlanban, az adósok megállapodása, ennek hiányában a jegyző dönt.
(6) A jegyző az adós által bemutatott okiratok és a megtett nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján kitölti az igénylőlap megfelelő részeit.
6. § (1) A kérelemről a jegyző határozatban dönt. A határozat rendelkezik a 3. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének tényéről.
(2) A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének időtartama 10 év.
(3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatot tárgyév augusztus 31-éig megküldi az OTP-nek.
7. § (1) Az OTP a beérkezett határozatok alapján a törlesztési kötelezettség alól felfüggesztett hitelszámlákat a 2. számú melléklet szerinti listán összesíti.
(2) Az összesített adatokat az OTP tárgyév október 15-éig megküldi az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). A listán közölt adatok alapján a Minisztérium az OTP követeléseit tárgyév december 15-éig, a 2. számú melléklet 10. oszlopában meghatározott végösszegnek megfelelő összegben megvásárolja.
(3) Az OTP a követelésének megvásárlását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanhoz kapcsolódó bejegyzett jogainak, feljegyzett tényeinek ingatlan-nyilvántartásból való törlését. Ezzel egyidejűleg a határozatot a 3. § (6) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése érdekében megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak.
8. § (1) A törlesztési kötelezettség felfüggesztését a jegyző megszünteti és az adóst teljesítésre kötelezi, ha a felfüggesztés időtartama alatt
a) a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, vagy
b) a jogosult a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt vagyona az adósság összegének háromszorosát meghaladó mértékben gyarapodik.
(2) A jogosult a jövedelmi, vagyoni helyzetében bekövetkezett, az (1) bekezdés szerinti változást köteles a jegyzőnél bejelenteni.
(3) A jegyző a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének időtartama alatt
a) legalább kétévenként, illetőleg
b) hivatalos tudomásszerzés esetén haladéktalanul
ellenőrzi, hogy a törlesztési kötelezettség teljesítésének (1) bekezdésben meghatározott feltételei fennállnak-e.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyongyarapodás bejelentésére és ellenőrzésére a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit csak a 2007. évben megállapított jogosultság esetén kell alkalmazni.
9. § (1) A törlesztési kötelezettség teljesítésének fennállása esetén az adós a tartozásával összefüggésben az ingatlan fekvése szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzathoz történő befizetéssel teljesít. A befizetett összeg az önkormányzat saját bevételének minősül.
(2) Az adósságot teljesítési kötelezettség esetén az adós havi részletekben fizeti meg oly módon, hogy a törlesztőrészlet egy hónapra jutó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ával, kivéve, ha az adós vállalja az ennél magasabb összegű törlesztőrészlet vagy az adósság egyösszegű megfizetését.
10. § (1) A jegyző a törlesztési kötelezettség megszűnéséről és az elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásból való törléséről
a) a törlesztési kötelezettség felfüggesztési időtartamának elteltével, vagy
b) az adós halála esetén, továbbá
c) az adósság kiegyenlítése esetén
határozatot hoz.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően határozatot hoz az elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartásból való törléséről, ha az ingatlan lakhatatlanná vált vagy megsemmisült.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.