11/2005. (IV. 8.) OM rendelet

a 2005/2006. tanév rendjéről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) fenntartóra való tekintet nélkül
aa) az általános iskolákra,
ab) a szakiskolákra,
ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),
ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,
ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola),
af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),
ag) a többcélú intézményekre (a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény);
b) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra (a továbbiakban: OKÉV);
c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;
d) a pedagógusokra;
e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;
f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport,
b) többcélú intézmény az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja.
(2) A 2005/2006. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2005. szeptember 1. (csütörtök) és - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - utolsó tanítási napja 2006. június 15. (csütörtök). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.
(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-d) pontban meghatározott kivétellel - 2006. május 5.,
b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2006. május 26., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2006. június 9.,
c) kisebbségi nyelven oktató középiskolákban 2006. május 4.,
d) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2006. január 20.
(4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.
(5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg.
(6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.
(7) A szorgalmi idő első féléve 2006. január 20-ig tart. Az iskolák 2006. január 27-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.
(8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok

3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
4. § (1) Az őszi szünet időpontja: 2005. október 31-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).
(2) A téli szünet 2005. december 22-től 2006. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2005. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2006. január 3. (kedd).
(3) A tavaszi szünet 2006. április 13-tól április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 19. (szerda).
(4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje

5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

A felvételi eljárás és a beiratkozás

6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A tanulmányi versenyek

7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.
(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.

Országos mérés, vizsgálat elrendelése

8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (2) bekezdése alapján a 2005/2006. tanévben országos mérés, illetve vizsgálat keretében kell megvizsgálni
a) az alapkészségek meglétét (olvasás-szövegértés; matematikai eszköztudás, ideértve matematikából a kisebbségi nyelvű mérést is, ahol ezt a tantárgyat a kisebbség nyelvén oktatják) a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően, valamint a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán,
b) a két tanítási nyelvű középiskolák feladatellátásának szakmai és tanügy-igazgatási feltételrendszerét a kiválasztott intézményekben,
c) az általános iskolai napközis és iskolaotthonos feladatellátás szervezésének, tanügy-igazgatási feltételrendszerének és a hatékony működés követelményeinek vizsgálatát a kiválasztott intézményekben.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott méréseket az OKÉV szervezi meg a „suliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság (a továbbiakban: „suliNova” Kht.) közreműködésével és az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2006. május 31-én.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokat az OKÉV szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával a 2006. januári-májusi időszakban.
(4) Az OKÉV az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vizsgálatokról 2006. november 30-ig országos és intézményi szintű jelentést készít, és azt tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, valamint az Országos Köznevelési Tanácsnak.
(5) Az OKÉV az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérésekről a „suliNova” Kht. együttműködésével 2007. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak. Az Oktatási Minisztérium az országos elemzést tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt nyilvánosságra hozza.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2002/2003. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.”
b) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. a) és 3. b) pontjában a „nemzetiségi nyelv és irodalom” tantárgyat követően a felsorolás kiegészül a „nemzetiségi nyelv” szöveggel;
c) a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1. számú melléklet 3. b) pontjában a „középszintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés”, a „filozófia”, a „dráma”, a „társadalomismeret”, az „emberismeret és etika, ember- és társadalomismeret-etika” szövegrész, az „emelt szintű érettségi vizsgák” oszlopban a „testnevelés” szövegrész, továbbá a 11/2004. (III. 24.) OM rendeletnek a 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 3. §-ával megállapított 7/A. § (1) bekezdésének a) pontja, a (3) és (4) bekezdésben az a) pontra történő hivatkozás és az R. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontjában a „gyermekek” szövegrész hatályát veszti.
(3) 2005. augusztus 31-én hatályát veszti a 2003/2004. tanév rendjéről szóló 12/2003. (V. 23.) OM rendelet, a 2004/2005. tanév rendjéről szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet 1-7. §-a, 8. §-a és 1-3. számú melléklete, továbbá e rendelet módosításáról rendelkező 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 1., 2. §-a és 4-6. §-a.