123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 22. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a rendelet 29. §-ának kivételével a belügyminiszterrel egyetértésben és a 31. § tekintetében a honvédelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

BALESETI ÜGYELETI SZOLGÁLATOK

A Közlekedésbiztonsági Szervezet baleseti ügyeleti szolgálata

1. § (1) A Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) a Kbvt.-ben meghatározott közlekedési balesetekre és egyéb közlekedési eseményekre vonatkozó bejelentést a honlapján, továbbá a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában (a továbbiakban: AIP) közzétett címen és telefonszámon, valamint elektronikus úton fogadja.
(2) Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a Szervezet az üzemben tartót haladéktalanul megkeresi.
2. § (1) A légiközlekedési balesetről, a súlyos repülőeseményről és a repülőeseményről a Kbvt. 10. §-ának (4) bekezdése alapján tett bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény helyét és időpontját (helyi időszámításban),
b) a légi jármű típusát, a légi jármű felség- és lajstromjelét, illetve azonosító jelét,
c) a légi jármű parancsnokának (az ejtőernyős ugrónak), valamint az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,
d) a repülési, illetőleg az ejtőernyős feladatot és a repülési útvonalat, valamint az indulási és a célrepülőteret,
e) a személyzet és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, nevét, a rakomány jellegét (különös tekintettel a veszélyes áruk megnevezésére),
f) a személyi sérüléseket, a légi járművön és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk mértékét,
g) a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény lefolyását és feltételezett okát,
h) a bejelentés idejéig meghozott intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól szerzi be.
(3) A légiközlekedési rendellenességről (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: rendellenesség) szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a rendellenesség észlelésének helyét és időpontját (helyi időszámításban), vagy a tudomásszerzés időpontját,
b) a rendellenesség részletes leírását,
c) amennyiben a rendellenesség meghatározott légi járművel közvetlenül kapcsolatos, a légi jármű típusát, a légi jármű felség- és lajstromjelét, illetve azonosító jelét,
d) a légi jármű parancsnokának (az ejtőernyős ugrónak), valamint az üzemben tartójának nevét és lakhelyének, illetve székhelyének címét,
e) a repülési, illetőleg az ejtőernyős feladatot és a repülési útvonalat, valamint az indulási és a célrepülőteret,
f) a személyzet és a fedélzeten tartózkodó utasok számát, a rakomány jellegét (különös tekintettel a veszélyes áruk megnevezésére),
g) azt a tevékenységet, amelynek során a rendellenességet észlelték (pl. karbantartás, javítás, légi jármű földi kiszolgálása),
h) a rendellenesség feltételezett okát,
i) a bejelentés idejéig meghozott intézkedéseket,
j) a bejelentő nevét, jelentési kötelezettsége jogi alapját [Kbvt. 10. § (4) bekezdés], elérhetőségét.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól szerzi be.
(5) A bejelentő a bejelentésben megjelölhet más olyan információt is, amelyet a rendellenesség vonatkozásában jelentősnek tart.
(6) A súlyos repülőeseménynek minősülő esetek példálódzó felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(7) A repülőeseménynek minősülő esetek példálódzó felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(8) A rendellenességnek minősülő esetek példálódzó felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

Üzembentartói baleseti szolgálat

3. § (1) A légiközlekedési balesetek, a súlyos repülőesemények, a repülőesemények, a rendellenességek haladéktalan bejelentése és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a polgári légi jármű üzemben tartójának, repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak belső jelentési rendet kell kidolgoznia és üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e feladatokat átvállalja (a továbbiakban együtt: működtetés). A légiközlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a Szervezettől véleményt kérhet.
(2) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot az üzemben tartónak mindaddig működtetnie kell, amíg:
a) a légiközlekedési, a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységet végző állományába, tulajdonába tartozó légi jármű a levegőben tartózkodik, illetőleg annak leszállásáról (ejtőernyősök földet éréséről) meggyőződik,
b) a repülőtér üzemben van, és aktív forgalmat bonyolít le,
c) a légiforgalmi szolgálatok működnek,
d) az üzemben tartó részéről szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések a mentés és megsegítés érdekében megtörténnek.
(3) Az üzemben tartónak az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat ellátása érdekében:
a) ki kell jelölni az ügyeletet adó személyzetet;
b) meg kell határozni az állandó szolgálati helyiséget.
(4) A szolgálati helyiségben rendelkezésre kell állni:
a) a 4. § (3) bekezdésében előírt nyilvántartási okmányoknak,
b) a légiközlekedési jogszabályoknak,
c) az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatai leírásának,
d) a szakmai vizsgálatot lefolytató vizsgálóbizottság munkájába bevonható személyek névsorát és értesítési címét (telefonszámát), továbbá a Szervezet, a hatóságok és más intézkedésre, döntésre jogosultak értesítési címét és telefonszámát tartalmazó ügyeleti listának,
e) a nyilvános távbeszélő hálózathoz csatlakozó közvetlen távbeszélő vonalnak és megfelelő hírközlő, valamint más technikai eszközöknek.
4. § (1) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatait és ellátásának rendjét a szolgálatot fenntartó szerv vezetője a Szervezettel egyeztetett szabályzatban állapítja meg.
(2) Az üzembentartói baleseti szolgálatot ellátó személy a légiközlekedési balesetről, a súlyos repülőeseményről, a repülőeseményről szóló bejelentés vételét követően köteles tájékozódni arról, hogy a helyszín biztosítása megtörtént-e, illetőleg erről a helyszínen történt-e intézkedés.
(3) Az üzemben tartó baleseti ügyeletének nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett bejelentések vételéről. A nyilvántartásban a 2. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt jelentésre kötelezett adatokat kell rögzíteni.

A SZAKMAI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA

A helyszín biztosítása

5. § (1) A helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint roncsok megőrzése érdekében:
a) távol kell tartani az illetékteleneket,
b) gondoskodni kell arról, hogy a légi jármű, a légi jármű berendezései, vezérlő szervei, rakománya - vagy ezek roncsai, illetőleg roncsainak részei - a vizsgálóbizottság megérkezéséig változatlan állapotban maradjanak,
c) a mentés és a tűzoltás során a légi jármű és részeinek vagy roncsainak indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni,
d) ha az időjárás alakulása (pl. eső, hó) ezt indokolja és az eset jellege (roncsok szét nem szórtsága) ezt lehetővé teszi, akkor a vizsgálóbizottság megérkezéséig a légi járművet, illetve roncsait és a nyomaikat - ha az megváltoztatásuk nélkül lehetséges - alkalmas anyaggal (pl. műanyag fóliával) kell lefedni,
e) ha a személyek mentése már a rendőrség - határterületen a határőrség - területileg illetékes szervének vagy a vizsgálóbizottságnak a helyszínre történő megérkezése előtt megkezdődött, és a helyszínen a Kbvt. 10. §-ának (4) bekezdésében megjelölt, arra alkalmas állapotban lévő személy van jelen, e személynek fel kell jegyeznie, hogy a mentés során a helyszín milyen megváltoztatására (pl. roncsok helyzetének megváltoztatása, biztonsági övek elvágása, személyi mentőeszközöknek a sérült személlyel együtt való elszállítása stb.) került sor, és a feljegyzéseket - helyszínre érkezése után - a vizsgálóbizottságnak át kell adnia,
f) a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény bekövetkeztekor az üzemben tartó, illetőleg a repülőtéri, légiforgalmi szolgálatok vezetője felelős azért, hogy a légi járműre és annak személyzetére, valamint a repülésre, a szolgálatok működésére vonatkozó okmányokat összegyűjtsék és - elismervény ellenében - a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsássák.
(2) A lajstromozó állam vagy az üzemben tartó állam, erre vonatkozó kifejezett kérése esetén biztosítani kell, hogy az adott állam meghatalmazott képviselőjének ellenőrzéséig a légi jármű, annak tartalma és minden más bizonyíték maradjon érintetlenül.
(3) A gyártó állam vagy tervező állam kérése esetén biztosítani kell, hogy az adott állam meghatalmazott képviselőjének ellenőrzéséig a légi jármű maradjon érintetlenül.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Szervezet a helyszín biztosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzi.
6. § A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben a légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel összefüggésben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a bizonyítékok összegyűjtéséről a nyomozó, illetve szabálysértési hatóság dönt.
7. § (1) A helyszínen a vizsgálóbizottság szemlét folytat le, amelyről helyszíni szemle-jegyzőkönyvet készít, melyet haladéktalanul megküld a Szervezet főigazgatója részére. A helyszíni szemle-jegyzőkönyv tartalmazza különösen a baleset vagy repülőesemény helyét, idejét, az időjárási és látási viszonyokat, a balesetben, repülőeseményben részes légi járművek gyártmányát, típusát, lajstromjelét, üzemben tartóját, vezetőjének adatait, a helyszín leírását, a légi jármű rongálódására vonatkozó adatokat, a megsérült személyek adatait, a szemlebizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a szemle helyszínére kiérkezés időpontját, a szemle kezdetének és befejezésének idejét, a szemlebizottság által tett intézkedéseket. A helyszíni szemle-jegyzőkönyv mellé csatolni kell a helyszínen készített vázlatrajzot, a fénykép- és videofelvételeket, továbbá a meghallgatásokról készített feljegyzéseket.
(2) A vizsgálóbizottságot a Szervezet a nemzetközi előírásoknak megfelelő védőruházattal, védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához nélkülözhetetlen megfelelő technikai felszereléssel látja el.

Légijármű-adatrögzítők

8. § (1) A légi járművek adatrögzítő berendezéseinek és a berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak erre kiképzett és feljogosított személy végezheti.
(2) A szakmai vizsgálat során a vizsgálóbizottság gondoskodik a légijármű-adatrögzítők információinak visszanyeréséről, ezen információk hatékony felhasználásáról. Amennyiben a Szervezet nem rendelkezik megfelelő létesítménnyel és eszközzel a légijármű-adatrögzítők információinak visszanyeréséhez, ahhoz másik állam által rendelkezésre bocsátott létesítményt használhat.

A roncsok őrzése

9. § (1) Amennyiben büntetőeljárás nem indul és a légi járműnek, a roncsainak, a tartozékainak további vizsgálata szükséges, a szakmai vizsgálat vezetőjének - a rendőrséggel egyeztetett - döntése alapján az üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos saját költségén gondoskodik azok - egyeztetett telephelyre történő - elszállításáról és további őrzéséről. Az őrzés megszüntetéséről a vizsgálóbizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő egyéb hatóságok vezetői közösen döntenek.
(2) Az üzemben tartónak, ennek hiányában a légi jármű tulajdonosának a roncsok és tartozékai elszállításakor és megőrzésekor úgy kell eljárnia, hogy azok további sérülést vagy elváltozást ne szenvedjenek.
10. § (1) A légi járművet, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolgot - amelyre a szakmai vizsgálat során már nincs szükség, és amelynek vizsgálatát a nyomozó vagy más hatóság a Szervezet erre vonatkozó megkeresésére adott válaszában nem tartja szükségesnek - külföldi légi jármű esetében a lajstromozó állam vagy az üzemeltető állam által kijelölt szerv vagy személy részére, magyar légi jármű esetében a tulajdonosnak, illetve az üzemben tartónak vissza kell adni.
(2) Amennyiben a szakmai vizsgálat során a légi jármű, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolog további vizsgálatára már nincs szükség, de azok vizsgálatát a nyomozó vagy más hatóság szükségesnek tartja, azt a további vizsgálatot igénylő hatóság részére kell átadni.

Vizsgálóbizottság

11. § A vizsgálóbizottságot az e rendelet 13. §-ának (1) és (2) bekezdésében megjelölt végzettséggel és képesítéssel rendelkező szakemberek közül a Szervezet főigazgatója jelöli ki.
12. § A vizsgálóbizottság vezetője a Szervezet köztisztviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata:
a) a szakmai vizsgálat irányítása,
b) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet, zárójelentés előterjesztése a Szervezet főigazgatójának,
c) a repülés biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében javaslat tétele a szakszemélyzet egészségének megőrzésére foglalkozás-egészségügyi rendszabályokkal, valamint a légi jármű és a repülést szolgáló berendezések üzemben tartásával, a repülőtér használatával kapcsolatos, valamint minden egyéb szükséges intézkedés megtételére (a továbbiakban: biztonsági javaslat).
13. § (1) A vizsgálóbizottság tagjának a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie:
a) felsőfokú szakirányú végzettség, és légiközlekedési szakterületen legalább 5 év szakmai gyakorlat, valamint
b) a Szervezetnél vagy polgári oktatási intézményben elvégzett légiközlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló irat.
(2) A vizsgálóbizottság tagjai esetében (a vezető kivételével) felsőfokú végzettség hiányában elfogadható középfokú szakirányú végzettség, az (1) bekezdés b) pont szerinti képesítés és az adott szakterületen 10 éves szakmai gyakorlat.
(3) A vizsgálóbizottság tagjaként számításba vett személyeknek a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, illetve a rendellenesség vizsgálatára irányuló képzéséről, a képességek és jártasságok szinten tartásáról a Szervezet, üzembentartói vizsgálat vonatkozásában az üzemben tartó köteles gondoskodni.
(4) A vizsgálóbizottság tagja a munkáját a vizsgálóbizottság vezetőjének iránymutatása alapján végzi.

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban

14. § (1) A külföldi kivizsgáló szervek által végzett vizsgálatban a Szervezet részt vehet, ha a részvételre a külföldi kivizsgáló szerv felkéri, illetve a vizsgálatba meghatalmazott képviselőt vagy tanácsadót küldhet.
(2) A részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a külföldi kivizsgáló szervezet értesítésének vételét követően a lehető leghamarabban tájékoztatni kell a külföldi kivizsgáló szervet.
(3) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálathoz a Szervezet - a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján - a légiközlekedési balesettel, egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatos rendelkezésre álló információt - a Kbvt.-ben meghatározott adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével - továbbítja.
(4) Nemzetközi egyezmény, illetve megállapodás hiányában a magyar légi járművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vizsgálatára a Szervezet felveszi a kapcsolatot az illetékes külföldi kivizsgáló szervekkel.
15. § (1) Magyar légi jármű lajstromban vagy nyilvántartásban szereplő, továbbá magyar üzemben tartó által üzemeltetett polgári légi járművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény külföldi szakmai vizsgálatához a Szervezet által kijelölt meghatalmazott képviselő segítésére az üzemben tartó javaslatára a Szervezet egy vagy több tanácsadót nevez ki. Amennyiben a Szervezet főigazgatója nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó részt vehet a szakmai vizsgálatban. A tanácsadó olyan mértékig vehet részt a szakmai vizsgálatban, amely a meghatalmazott képviselő részvételének hatékonnyá tételéhez szükséges.
(2) Magyar lajstromban vagy magyar üzemben tartó által üzemeltetett, illetve magyar gyártású vagy tervezésű 2250 kg engedélyezett maximális felszálló tömeget meghaladó polgári légi járművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatához - ha a külföldi kivizsgáló állam kéri - a Szervezet köteles meghatalmazott képviselőt küldeni.
(3) Amennyiben külföldön külföldi légi járművel történt légiközlekedési balesetben, súlyos repülőeseményben magyar állampolgár meghal vagy súlyos sérülést szenved, a Szervezet a külföldi szakmai vizsgálathoz szakértőt delegálhat.
(4) A meghatalmazott képviselő és tanácsadó:
a) minden vonatkozó és rendelkezésre álló információt köteles a külföldi vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani,
b) a külföldi vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat előrehaladtáról és a feltártakról információt nem adhat.

Az érintettek kötelezettségei a szakmai vizsgálat során

16. § (1) A szakmai vizsgálat során az érintettek (a szakszolgálati engedély kiadásával, a légi jármű légialkalmasság vizsgálatával, a bizonyítvány kiadásával, a légi jármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, a légiforgalmi irányítással, a repülőtér üzemben tartásával foglalkozó szervek; a légiközlekedési hatóság, a szakszemélyzet stb.) kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni.
(2) Az együttműködés részfeladatok elvégzésére is kiterjedhet, amelynek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel képviselteti magát a szakmai vizsgálatban, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez hatáskörrel és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik. Az együttműködés keretében az üzemben tartó a vizsgálóbizottság vezetője által kért szakértői véleményeket beszerzi, kísérleteket, próbákat - saját költségére - elvégez, vagy elvégeztet.
17. § Amennyiben légiközlekedési balesetben, súlyos repülőeseményben, repülőeseményben, rendellenességben több légi jármű vagy ejtőernyős ugró érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet annak a légi járműnek vagy ejtőernyős ugrónak az állapota alapján kell minősíteni, amely (aki) a legsúlyosabb következményeket szenvedte el.

Megelőző biztonsági ajánlás

18. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője - amennyiben megítélése szerint a repülés biztonsága megköveteli - megelőző biztonsági ajánlásában azonnali intézkedést javasolhat a légiközlekedési hatóságnak, illetve a légi jármű üzemben tartójának, gyártójának, karbantartójának, valamint a légiforgalmi szolgálatnak, a repülőtér üzemben tartójának.
(2) A megelőző biztonsági ajánlás címzettje a vizsgálóbizottság vezetője által javasolt azonnali megelőző intézkedéseket végrehajtja, kivéve, ha azokkal nem ért egyet, amely esetben a Szervezetet haladéktalanul indokolással ellátott válaszában köteles tájékoztatni.

A zárójelentés tervezete

19. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat alapján elkészíti a zárójelentés tervezetét, illetve ennek részeként - amennyiben szükséges - kidolgozza a javasolt biztonsági ajánlásokat és benyújtja a Szervezet főigazgatójának.
(2) A zárójelentés tervezetének tartalmi és formai követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A zárójelentés tervezetét a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés tervezetének aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés tervezetéhez csatolni.
(4) A Szervezet főigazgatója a Kbvt. 16. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint felülvizsgálja a zárójelentés tervezetét. A Szervezet főigazgatója a felülvizsgálat eredményeként a vizsgálóbizottság vezetőjét a szakmai vizsgálat kiegészítésére, illetve a biztonsági ajánlások átdolgozására utasíthatja.

Zárójelentés

20. § (1) A szakmai vizsgálat során készült feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény vagy a rendellenesség elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon csatolhatók a zárójelentéshez és kizárólag azok a részek csatolhatók, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az elemzéshez.
(2) A zárójelentés részletes formai és tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.
(3) 5700 kg legnagyobb engedélyezett felszálló tömeget meghaladó polgári légi jármű légiközlekedési balesetének szakmai vizsgálata lezárására hozott zárójelentés egy példányát meg kell küldeni az ICAO-nak.

Légi közlekedés védelméért felelős hatóságok tájékoztatása

21. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során légi közlekedés védelme elleni jogellenes cselekmény történt, a Szervezet köteles az érintett állam légiközlekedési jogellenes cselekmények elleni védelméért felelős hatóságát értesíteni.

Repülésbiztonsági szolgálat

22. § (1) A légi közlekedés biztonsága érdekében a polgári légi járműveket, a repülőtereket üzemben tartó, illetve légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet köteles repülésbiztonsági szolgálatot fenntartani, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a Szervezet jóváhagyásával ezt a feladatot átvállalja.
(2) A repülésbiztonsági szolgálat fő feladata:
a) a légi közlekedés szabályai betartásának ellenőrzése az üzemben tartó hatáskörében,
b) a légiközlekedési hatósági határozatok saját hatáskörben való végrehajtásának ellenőrzése,
c) az üzemben tartó repülésbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, értékelése,
d) a légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények tapasztalatai alapján megelőző intézkedések kezdeményezése,
e) kapcsolattartás az illetékes szervekkel.
(3) A repülésbiztonsági szolgálat negyedéves és éves - a Szervezettel egyeztetett formai és tartalmi követelményeknek megfelelő - tájékoztatót készít, amelyet a Szervezet részére megküld a tárgyidőszakot követő 30 napon belül.
(4) A tájékoztató a tárgyidőszakra vonatkozó beérkezett és nyilvántartásba vett bejelentéseket és a repülési mutatókat is tartalmazza.
(5) A repülésbiztonsági szolgálat tagjait az e rendelet 13. § (1) vagy (2) bekezdésében megjelölt végzettséggel, illetve repülésbiztonsági képesítéssel rendelkező személyek közül kell kijelölni.
23. § A polgári légi jármű üzemben tartója, a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési balesetek következményeinek megelőzésére a légiközlekedési hatósággal egyeztetett intézkedési tervet készítenek annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légi járművekkel kapcsolatban vagy a bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény esetén a személyek élete, testi épségének megóvása, valamint a következmények enyhítése (felszámolása) érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehessék.

A BELFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESETEKKEL, SÚLYOS REPÜLŐESEMÉNYEKKEL, REPÜLŐESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK

Értesítés

24. § (1) Légiközlekedési baleset és súlyos repülőesemény bekövetkeztekor a Szervezet a lehető legkisebb késedelemmel és a rendelkezésre álló legalkalmasabb és leggyorsabb módon köteles értesíteni a lajstromozó, az üzemben tartó, a tervező, a gyártó állam baleset-kivizsgáló szervét. Ha a légiközlekedési balesetben, súlyos repülőeseményben érintett légi jármű engedélyezett legnagyobb felszálló tömege meghaladja a 2250 kg-ot, az ICAO-t is értesíteni kell.
(2) Az értesítést az ICAO valamelyik hivatalos munkanyelvén kell megküldeni. Az értesítésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a) légiközlekedési baleset esetén az ACCID, súlyos repülőesemény esetén az INCID azonosító rövidítés,
b) a légi jármű gyártója, típusa, felség- és lajstromjele és szériaszáma,
c) a légi jármű tulajdonosának, üzemben tartójának és bérlőjének neve,
d) a légi jármű parancsnokának neve,
e) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény dátuma és időpontja (feltüntetve, hogy helyi vagy UTC idő),
f) a légi jármű utolsó elindulási helye és tervezett leszállási helye,
g) a légi járműnek valamilyen könnyen meghatározható földrajzi ponthoz vagy földrajzi szélességhez és hosszúsághoz viszonyított helyzete,
h) a személyzet és az utasok, a fedélzeten tartózkodók közül elhunytak és súlyosan sérültek, egyéb halottak és súlyosan sérültek száma,
i) a légiközlekedési baleset vagy a súlyos repülőesemény természete és a légi jármű rongálódásának mértéke,
j) annak jelzése, hogy a Szervezet folytat-e, és milyen mértékig szakmai vizsgálatot, vagy javasolja-e annak átruházását,
k) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény területének fizikai jellemzői,
l) veszélyes áru jelenléte és leírása.
(3) Az értesítésnek az adott időpontban azonnal rendelkezésre álló információkat kell tartalmaznia. Az értesítés elküldése - az egyes információk hiánya miatt - nem szenvedhet késedelmet, a hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.

Jelentések

25. § (1) A Szervezet az alábbi nemzetközi jelentéseket köteles adni a külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezeteknek:
a) előzetes jelentést a légiközlekedési balesetről,
b) adatjelentést a légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről,
c) zárójelentést a légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről.
(2) Az előzetes jelentést és az adatjelentést a légiközlekedési balesetről vagy súlyos repülőeseményről az ICAO DOC 9156 Légiközlekedési Baleset/Repülőesemény Jelentési Kézikönyv szerint kell elkészíteni.

Előzetes jelentés

26. § (1) 2250 kg engedélyezett legnagyobb felszálló tömeg alatt lévő polgári légi járművei bekövetkezett légiközlekedési baleset esetén - amennyiben az eset a repülésbiztonság szempontjából hasznos információval szolgálhat - az előzetes jelentést a következő államok kivizsgáló szerveinek kell megküldeni:
a) a lajstromozó államnak,
b) az üzemben tartó államának,
c) a tervező államának,
d) a gyártó államának,
e) minden államnak, amely az esettel kapcsolatban tájékoztatást, fontos eszközöket vagy szakértőket adott.
(2) 2250 kg engedélyezett legnagyobb felszálló tömeget meghaladó polgári légi járművet ért légiközlekedési baleset esetében az előzetes jelentést az (1) bekezdésben megjelölt államoknak, valamint az ICAO-nak meg kell küldeni.
(3) Az előzetes jelentést az ICAO egyik hivatalos munkanyelvén a légiközlekedési baleset napjától számított 30 napon belül elektronikus úton vagy légi postával kell megküldeni.

Adatjelentés légiközlekedési balesetről és súlyos repülőeseményről

27. § (1) 2250 kg engedélyezett legnagyobb felszálló tömeg felett lévő polgári légi jármű légiközlekedési balesetének szakmai vizsgálata lezárása után a lehető legrövidebb időn belül az eseményről szóló adatjelentést meg kell küldeni az ICAO-nak.
(2) 5700 kg engedélyezett legnagyobb felszálló tömeg felett lévő polgári légi jármű súlyos repülőeseményének szakmai vizsgálata lezárása után amilyen hamar csak lehetséges a gyakorlatban, az eseményről szóló adatjelentést meg kell küldeni az ICAO-nak.
(3) A Szervezet - a kérés esetén - más államok kivizsgáló szerveinek is megküldi a légiközlekedési balesetről és súlyos repülőeseményről szóló adatjelentést.
28. § (1) Légiközlekedési balesetnek és súlyos repülőeseménynek a Kbvt. 16. §-a, valamint e rendelet 20. §-a alapján készített zárójelentését az ICAO egyik hivatalos munkanyelvén, kérésre meg kell küldeni más állam kivizsgáló szervének is.
(2) Az ICAO-nak minden év február 1-jén és július 1-jén jegyzéket kell küldeni a Szervezet által készített azon zárójelentésekről, amelyeket az előző félévben kérésre más államok kivizsgáló szerveinek a Szervezet megküldött. A jegyzéknek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a) az érintett üzemben tartó neve,
b) a légi jármű gyártója,
c) az eset helyszíne és időpontja,
d) az esemény fajtája,
e) nyelv vagy nyelvek, amelyen a zárójelentés rendelkezésre áll.

Az üzembentartói vizsgálat

29. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a Szervezet felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni. Az üzembentartói vizsgálat külföldi meghatalmazott képviselők és megfigyelők nélkül lefolytatható.
(2) A repülőesemény miatt indult üzembentartói vizsgálat esetén a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a Szervezet főigazgatójának meg kell küldeni. A jegyzőkönyv tartalmazza a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok listáját.
(3) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában a Szervezet a vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja.
(4) Az üzembentartói vizsgálatot végző legkésőbb a kivizsgálásra történő felhívást követő nyolcadik munkanapon köteles előzetes írásbeli tájékoztatást adni a Szervezetnek a Szervezet által meghatározott formában és adattartalommal a repülőesemény, illetve rendellenesség feltételezett okáról, a kivizsgálás előrehaladtáról és tervezett irányáról. A vizsgálatot - ha annak elháríthatatlan akadálya nincs - legkésőbb az üzembentartói hatáskörbe utalást követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni. A jelentés az érintettek személyes adatait személyazonosításra alkalmas módon nem tartalmazhatja. A jelentést meg kell küldeni:
a) a Szervezetnek (papír alapon és elektronikus úton is),
b) az üzemben tartó vezetőjének,
c) a repülőeseményben, rendellenességben érintett szakszemélyzetnek,
d) a légiközlekedési hatóságnak, vagy a katonai légügyi hatóságnak,
e) a biztonsági ajánlások címzettjeinek.
(5) A jelentés tartalmi és formai követelményeire a 4. mellékletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A rendellenesség vizsgálatát lezáró jelentés - ha annak jellege indokolja - a Szervezettel egyeztetett egyszerűsített formában is elkészíthető. A jelentést az üzemben tartó repülőesemény vizsgáló szervezetének vezetője, vagy - amennyiben az üzemben tartó ilyen szervezettel nem rendelkezik - annak a szervezetnek a vezetője írja alá, amelyhez az üzemben tartó az üzembentartói vizsgálat elvégzése érdekében csatlakozott.
(6) A Szervezet az üzembentartói jelentést vagy annak kivonatát a honlapján közzéteszi, ha a vizsgálat tapasztalatai hozzájárulhatnak a légi közlekedés biztonságához. A Szervezet az üzembentartói jelentést biztonsági ajánlás(ok)sal egészítheti ki.

Értelmező rendelkezések

30. § E rendelet alkalmazásában:
1. ICAO: az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Nemzetközi Polgári Repülésről, Chicagóban, 1944. december hó 7. napján aláírt egyezményben létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet.
2. Illetékes külföldi kivizsgáló szerv: a légi járművet lajstromozó vagy nyilvántartó állam, valamint a légi jármű üzemben tartójának, továbbá gyártó államának kivizsgáló szerve, továbbá az ICAO.
3. Repülési adatrögzítő: a légi jármű fedélzetére légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vagy rendellenesség kivizsgálásának megkönnyítése érdekében beszerelt bármilyen típusú adatrögzítő berendezés.
4. ACCID: a légiközlekedési baleset (accident) azonosítására használt rövidítés.
5. INCID: a súlyos repülőesemény (incident) azonosítására használt rövidítés.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 64/2001. (XII. 29.) KöViM-HM-EüM együttes rendelet és 17/2004. (II. 24.) GKM-HM-ESzCsM együttes rendelet.
32. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről, 3. cikk g) pont és melléklet;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári repülésben előforduló események jelentéséről, I. és II. melléklet.