12/2005. (III. 25.) BM rendelet

a lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. §-ában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hivatásos állomány tagjainak, a köztisztviselők, közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére - a lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következőket rendelem el:
1. § Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú, a szerződéses hivatásos állományú, továbbá az a határozott időtartamra kinevezett dolgozó, aki legalább egyéves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, lakásépítési, lakásvásárlási, felújítási, korszerűsítési támogatásként, valamint lakótelek vásárlásához nyújtott támogatásként - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) ha a lakás lakószobáinak száma és a lakás építési költsége, vételára - a felújítás kivételével - megfelel a lakáscélú támogatásokról szóló külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek;
b) a kölcsönnel vásárolt, épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, a tulajdonában álló lakás felújításával, korszerűsítésével, illetőleg a lakótelek vásárlásával saját maga lakáshelyzetét rendezi;
c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel;
d) rendelkezik az építési költségnek, vételárnak, illetőleg a felújítási, korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel. Saját megtakarítású anyagi fedezetként kell számításba venni a korábban - 5 éven belül - értékesített lakásának eladási árát, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel összegével;
e) vállalja, hogy a lakótelek tulajdonjogának megszerzésétől számított két éven belül megkezdi és négy éven belül befejezi az építkezést;
f) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő, illetőleg tulajdonában álló ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint - a bővítés, felújítás és korszerűsítési kölcsön kivételével - elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
g) vállalja az engedélyezésre jogosulttal e rendelet 2/a., 2/b., 2/c. és 2/d. számú melléklete szerinti megállapodásban, továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését.”
2. § Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A dolgozó lakásának felújítása, korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének a korszerűsíteni, bővíteni és felújítani kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.”
3. § Az R. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatást vehet igénybe az is, akinek maga, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, együttköltöző családtagjai)
„d) a lakást haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban bent lakik.”
4. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakótelek-vásárlás, lakásépítés, -bővítés, -vásárlás, -korszerűsítés, -felújítás támogatható, amely abban a városban, községben vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori haza utazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -bővítést, -vásárlást, -korszerűsítést, -felújítást annak a dolgozónak a részére, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.”
5. § Az R. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet támogatást nyújtani:)
„a) ha a támogatás - a lakásfelújításra nyújtható támogatás kivételével - a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne;”.
6. § Az R. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói kölcsön mértéke:)
„d) a lakás korszerűsítési költségének 80%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft;”.
7. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont g) pontra módosul:
(A munkáltatói kölcsön mértéke:)
„f) a lakás felújítási költségének 80%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft;”.
8. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli.”
9. § Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt előzetes engedély iránti kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtania, amely azt a javaslatával ellátva, hivatali úton terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez.”
10. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés, -bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakótelek, illetőleg lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását, lakásfelújítás esetén a költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően adható.”
11. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):]
„c) korszerűsítés, lakásfelújítás esetén legfeljebb 10 év;”.
12. § Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre - a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával - az illetékes lakásügyi szerv - a felújítási kölcsön kivételével - a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett - a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával - a tartozás havi összegét növelni kell.”
13. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót - a lakásfelújításhoz nyújtott támogatás kivételével - a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 50 000 Ft, legfeljebb összesen 250 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.”
14. § Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a dolgozót - a lakásfelújításhoz nyújtott támogatás kivételével - a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Az engedmény igénybevételét az illetékes pénzügyi szervtől e rendelet 3. számú melléklete szerint írásban kell kérni.”
15. § (1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsön fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, illetőleg elcserélni vagy elajándékozni. A lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adja meg, ha”.
(2) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a támogatásban részesített személy a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a jelzálogjog, valamint - a korszerűsítésre és a korábban hatályos rendelet alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.”
16. § Az R. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól,)
„a) aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg;”.
17. § Az R. 13. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv)
„a) az (1) bekezdés a), b), d) és f) pontjában foglaltaknak a lakásügyi szerv tudomására jutása napjával,”.
18. § Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben az illetékes lakásügyi szerv - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - megállapodást köthet a tartozás havonta történő megfizetésére.”
19. § Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett a korábbi munkáltató részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót. Az új munkáltató köteles a dolgozó fennálló tartozását érintő szolgálati viszonyával kapcsolatos változásokról értesíteni a korábbi munkáltatót.”
20. § Az R. 21. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek vizsgálata során az alábbi kielégítési sorrend az irányadó:)
„d) korszerűsítési, felújítási kérelmek;”.
21. § Az R. 23. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazása szempontjából)
„c) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.”
22. § Az R. 23. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazása szempontjából)
„f) központi lakásügyi szerv: BM Műszaki Fejlesztési Főosztály;”.
23. § Az R. 23. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazása szempontjából)
„n) belügyi szolgálati jogviszonyként: az e rendelet hatálya alá tartozó szervnél eltöltött hivatásos, közszolgálati, közalkalmazotti, munkaviszony időket lehet figyelembe venni. A belügyi szolgálati jogviszony számításánál - a jogutódlás kivételével - figyelmen kívül kell hagyni az R. hatálya alá nem tartozó munkáltatónál szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati jogviszony időtartamának a megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó;
o) lakásfelújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik.
A felújítás lehet:
teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése,
részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése;
p) saját lakás helyzet rendezése: saját lakás helyzetét rendezi az, akinek a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni, felújítani tervezett lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonába kerül, illetőleg tulajdonában áll.”
24. § Az R. 1. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A kért munkáltatói kölcsön támogatás célja: lakótelek-, lakásvásárlás (magánforgalmi, szervezett) családiház-építés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, felújítás, egyéb: ............”
25. § Az R. 1. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A lakótelek-, lakásvásárlás, -építés, -korszerűsítés, -felújítás, -bővítés helye (irányítószám): ...........................................................................................................................”
26. § Az R. 1. számú mellékletének 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. Alulírott kijelentem, hogy
a) nekem, házastársamnak, élettársamnak, velem közös háztartásban élő gyermekemnek, együttköltöző családtagjaimnak külön-külön vagy együttesen lakás-, építési telek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincsen és korábban sem volt,
b) nekem, házastársamnak, élettársamnak, velem közös háztartásban élő gyermekemnek, együttköltöző családtagjaimnak külön-külön vagy együttesen lakás-, építési telek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga a korszerűsíteni, bővíteni, illetőleg felújítani kívánt lakáson kívül nincsen és korábban sem volt.
(Megfelelő aláhúzandó!)
Lakástulajdonnak minősül, ha a felsoroltak valamelyike gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott -lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.
Ha van: címe, minősége, jogosultja: .....................
Ha volt és 5 éven belül eladásra került címe, minősége, jogosultja: ......................................”
27. § Az R. 2/a. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Adós tudomásul veszi, hogy a 2. pontban meghatározott ingatlan a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet 11. §-ban foglaltak szerint idegeníthető (cserélhető) el.”
28. § Az R. 2/a. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az adós feltétel nélkül beleegyezését adja ahhoz, hogy a 2. pontban meghatározott ingatlanra, a munkáltatói hitel visszafizetésének biztosítására a hitel teljes visszafizetéséig az ingatlan-nyilvántartásba lakás építése esetén elidegenítési és terhelési tilalmat és jelzálogjogot, lakás bővítése, korszerűsítése esetén jelzálogjogot jegyeztessen be a hitelező.
Adós tudomásul veszi, hogy a jelzálogjogul lekötött ingatlanra köteles a lakás-, épületbiztosítást megkötni, a hitel erejéig a Hitelező jogosultságát (kedvezményezetti minőségét) bejegyeztetni, azt igazolni és a kölcsön fennállásának egész tartama alatt fenntartani.”
29. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti 2/d. számú melléklettel egészül ki.
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a 8. §-ban előírtak kivételével, a folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.