12/2005. (III. 10.) GKM-BM együttes rendelet

a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 3. §-ának (2) bekezdésére - a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendeljük el:
1. § (1) A központi költségvetés által biztosított támogatást (a továbbiakban: normatív támogatás) az a helyi közforgalmú közlekedéssel (a továbbiakban: helyi közlekedés) rendelkező települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) igényelheti, amely:
a) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott esetben helyi közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn,
b) a külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott esetekben a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte,
c) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott esetekben a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződésnek megfelelő szerződést, vagy a koncessziós szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte, vagy
d) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott esetben a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződés keretében időlegesen átengedte.
(2) A normatív támogatást igényelheti továbbá az az önkormányzat is, amely a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  meghatározott helyi járattal a közigazgatási határon kívül autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó megállapodás alapján az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést megkötötte. Ebben az esetben az érintett önkormányzatok közötti megállapodás szerint történik a támogatás igénylése. Az érintett járatokra csak egy önkormányzat igényelhet normatív támogatást.
(3) A normatív támogatás igénylésének további feltétele az önkormányzat - képviselő-testületi határozattal alátámasztott - nyilatkozata arról, hogy
a) a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz) és/vagy fejlesztéséhez (beruházásaihoz) a tárgyévben milyen összegű saját forrásból származó vissza nem térítendő önkormányzati támogatással járul hozzá, amely a helyi költségvetésbe kerüljön beépítésre, továbbá
b) a helyi közlekedést a tárgyév január 1-jétől december 31-éig folyamatosan fenntartja.
(4) Amennyiben a tárgyév közben az önkormányzat szándékán kívülálló okból a helyi közlekedés mégis megszűnik a településen, az önkormányzat csak a normatív támogatás időarányos részére jogosult. Az e fölötti részt a helyi közlekedés megszűnését követő 15 napon belül köteles visszafizetni. Amennyiben az önkormányzat e határidőn belül visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a visszafizetendő összeg után - e határidőtől az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-a szerinti kamatot kell fizetnie.
2. § (1) A támogatási kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott tartalommal, a 2. számú melléklet szerinti, szolgáltatónként kitöltött adatlappal együtt kell a tárgyév március 31-éig a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) 2 példányban benyújtani.
(2) A támogatási kérelem 2. számú melléklet szerinti adatlapjának a hatósági férőhellyel számított tárgyévet megelőző évi férőhely-kilométer teljesítményeket tartalmaznia kell. A statisztikai férőhellyel számított tárgyévet megelőző évi férőhely-kilométer teljesítmények rendelkezésre állása esetén az adatlapnak azt az adatot is tartalmaznia kell.
(3) Az Igazgatóság a kérelmet annak előírt tartalmi és formai teljessége szempontjából ellenőrzi. Hiányos kérelem esetén az Igazgatóság 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot.
(4) A kérelem egy példányát az Igazgatóság - a (3) bekezdés szerinti felhívás ellenére továbbra is hiányos kérelem esetén véleményével ellátva - tárgyév április 15-éig továbbítja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére.
3. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott éves támogatási keretet a feltételeknek megfelelően benyújtott támogatási kérelmek és e rendelet 2. számú melléklete szerinti adatok alapján a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített férőhely-kilométer arányában kell elosztani, az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák súlyozott - tárgyévet megelőző évi üzemi szintű - fajlagos ráfordításai figyelembevételével. A támogatás elosztásának alapját képező súlyozásnál a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb közlekedési üzemágazatokat előnyben kell részesíteni.
(2) A normatív támogatás összege nem haladhatja meg a saját forrású önkormányzati támogatás összegét. A normatív támogatás elosztásának első körében ebből következően megmaradó normatív támogatási összegeket azok között a települések között kell továbbosztani - saját forrásuk mértékéig - az (1) bekezdésben foglaltak szerint, amelyek önkormányzati saját forrása meghaladja az első körben rájuk eső normatív támogatást.
4. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre a normatív támogatás elosztási javaslatának elkészítésére.
(2) A Bizottság működési feltételeit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosítja. A Bizottság ügyrendjét az első ülésen fogadja el.
(3) A Bizottság tagjainak száma legalább 5, legfeljebb 9 fő, amelyből legfeljebb 3 főt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, legfeljebb 1 főt a Belügyminisztérium, legfeljebb 1 főt a Pénzügyminisztérium, legfeljebb 1 főt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, legfeljebb 1 főt a Területpolitikai Kormányzati Hivatal, legfeljebb 1 főt Budapest Főváros Önkormányzata és legfeljebb 1 főt az önkormányzati szövetségek delegálnak. A Bizottság elnökét a gazdasági és közlekedési miniszter jelöli ki. A Bizottság döntése alapján a Bizottság munkájában az önkormányzatok részéről tanácskozási joggal további delegáltak vehetnek részt.
(4) A Bizottság határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással hozza, amelyeknek elfogadásához a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A Bizottság javaslatát a tárgyév május 31-éig a hatályos jogszabályok, továbbá a 3. §-ban meghatározott feltételek alapján készíti el. Az e rendeletnek megfelelően benyújtott kérelmeket a Bizottság javaslata figyelembevételével a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a belügyminiszter bírálja el a tárgyév június 15-éig.
(6) A döntés eredményéről a kérelmet benyújtó önkormányzatot - a normatív támogatás összegének üzemágankénti megjelölésével - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium írásban értesíti, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter együttes tájékoztatóban közzéteszi településenként a normatív támogatások összegét. A megítélt támogatásnak az önkormányzatok költségvetési számlájára egy összegben történő utalásáról a tárgyév június 30-áig a Belügyminisztérium gondoskodik. A normatív támogatást az önkormányzat a szolgáltatónak 8 napon belül továbbutalja.
5. § (1) A költségvetési törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az odaítélt normatív támogatás csak a helyi közlekedés működtetésének, folyamatos üzemeltetésének és eszközfenntartási ráfordításainak finanszírozására használható fel.
(2) Ha az önkormányzat a normatív támogatást részben vagy egészben nem a kérelemben szereplő helyi közlekedési célra használta fel, köteles a nem jogszerűen felhasznált támogatás összegét az Áht. 64/B. §-a szerinti kamattal megnövelve a központi költségvetésnek visszafizetni.
(3) A normatív támogatásból származó működési támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a szolgáltatónak egyéb bevételként kell elszámolnia. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) értelmében a támogatás nem minősül sem megrendelés ellenértékének, sem árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatásnak, ezért a támogatás összege után áfafizetési-kötelezettség nem keletkezik. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 122. §-ának e) pontjában adott mentesítés alapján a működési támogatásra nem vonatkozik az Áfa törvény 38. §-ának (1) és (4) bekezdésében szabályozott áfalevonásijog-korlátozás és arányosítási kötelezettség sem.
(4) A támogatásban részesült települési önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a benyújtott éves költségvetési beszámolója keretében köteles elszámolni az Igazgatóság részére.
(5) Az önkormányzatnak az elszámolásban közölnie kell szolgáltatónként a településen a szolgáltatónál megjelenő:
a) a település helyi közlekedéséből származó tényleges nettó (áfa nélküli) díjbevételt a 2005. évre vonatkozóan,
b) az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés nettó (áfa nélküli) összegét a 2005. évre vonatkozóan,
c) a szolgáltatónak nyújtott önkormányzati működési támogatást a 2005. évre vonatkozóan,
d) a szolgáltatónak nyújtott önkormányzati fejlesztési támogatást a 2005. évre vonatkozóan, valamint,
e) a szolgáltató helyi közlekedési tevékenységére vonatkozó üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításait közlekedési üzemágaként, a 2004. évre vonatkozóan.
(6) Az Igazgatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a beérkezést követő 15 napon belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére továbbítja.
(7) Amennyiben a helyi közlekedés működtetéséhez és/vagy fejlesztéséhez a tárgyévben az önkormányzat nem biztosítja az 1. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatba foglalt saját forrásból származó, legalább a normatív támogatás összegét elérő vissza nem térítendő támogatást, akkor a különbözetet az Áht. 64/B. §-a szerint kamattal megnövelve vissza kell fizetnie.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 2006. évi normatív támogatás igényléséhez a 2005. évi ténylegesen teljesített férőhely-kilométer teljesítményeket statisztikai férőhellyel kell számítani.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) férőhely-kilométer (fhkm): az egyes járművek (szerelvények) férőhelyének (befogadóképességének) és hasznos kilométerének szorzata, több jármű közlekedtetése esetén az előzőek szerint járművenként számított teljesítmények összege,
b) hatósági férőhely: a megengedhető terhelés alapján számított, a járművel a forgalmi engedélye szerint szállítható személyek számaként bejegyzett férőhely (az utazószemélyzet leszámításával),
c) statisztikai férőhely: a kocsiszekrények ülőhelyeinek és a (kerékdobok, lépcsők és lábtartó dobogók nélküli) szabad állófelületéből 5 fő/m2-rel számított állóhelyeinek összege,
d) üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai a település helyi közforgalmú közlekedésére vonatkoztatva: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek és a számviteli politikának megfelelően a szolgáltatónak az adott település helyi menetrend szerinti személyszállítási tevékenységére kimutatott üzemi (üzleti) tevékenység ráfordítása,
e) a szolgáltató helyi közforgalmú közlekedési tevékenységére vonatkozó üzemi (üzleti) tevékenység ráfordítása összesen a megyei jogú városok kivételével: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek és a számviteli politikának megfelelően a több településen működő szolgáltató a megyei jogú városokra vonatkozó adatot nem tartalmazó összes helyi közforgalmú közlekedési tevékenységére kimutatott üzemi (üzleti) tevékenység ráfordítása,
f) önkormányzati működési támogatás: a folyamatos üzemviteli és eszközfenntartási célra a kérelmező önkormányzat által nyújtott önkormányzati támogatás,
g) önkormányzati fejlesztési támogatás: a fejlesztési célra a kérelmező önkormányzat által nyújtott támogatás,
h) a szolgáltató helyi közforgalmú közlekedési férőhely-kilométere összesen a megyei jogú városok kivételével: a több településen működő szolgáltató a megyei jogú városokra vonatkozó adatot nem tartalmazó összes helyi járati férőhely-kilométer teljesítménye.

[LÁBJEGYZET_1] A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján.

[LÁBJEGYZET_2] Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 9. §-a alapján, továbbá a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 7/A. §-a alapján.

[LÁBJEGYZET_3] Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján.

[LÁBJEGYZET_4] A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.

[LÁBJEGYZET_5] Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3. § (4) bekezdésének b) pontja és 3. §-ának (5) bekezdése alapján.