173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet

a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 50. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokat a Kormány a következők szerint állapítja meg:
1. § A rendelet hatálya a katonai szakképzésben tanulmányokat folytató, tényleges állományú hallgatókra, valamint a Hft. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti ösztöndíjas hallgatók közül azokra terjed ki, akik a honvédséggel kötött tanulmányi szerződés alapján katonai felsőoktatási intézményben folytatják a tanulmányaikat.

A CSALÁDI SEGÉLY

(A Hft. 41/D. §-ához)
2. § (1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni
a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) a hallgató házastársát (élettársát), ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, illetve legalább hat hónapos vagy veszélyeztetett terhes, illetőleg felsőoktatási intézmény vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
c) azt a hozzátartozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
d) a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig.
(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog.
(3) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja.
(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alá tartozó tanulók esetében a családi segélyre jogosultság a tanulmányi szünidő időtartama alatt is fennáll.
(5) A családi segélyre jogosultság érdekében igazolni kell:
a) a legalább 67%-os munkaképesség-változást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottságai igazolásával vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellátást megállapító határozatával,
b) a terhességet a terhesgondozást végző orvos által kiállított igazolással,
c) az oktatási intézményben történő tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított okirattal,
d) az egyéb adatokat más, az adatok valódiságát bizonyító okirattal (pl. személyi igazolvánnyal).
3. § (1) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik.
(2) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó összes jövedelmét, a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni azzal, hogy jövedelemnek az egészségbiztosítási és a nyugdíj-, munkavállalói járulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összeg minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be
a) a családi pótlék,
b) az állami gondozott gyermek neveléséért járó nevelőszülői gondozási díj,
c) a családi segélyre jogosultat a bíróság határozata alapján megillető tartásdíj,
d) a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő (gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő) nőt az idegen gyermek gondozása fejében és a részfoglalkozású munkaviszony (tagsági viszony) alapján megillető díjazás,
e) a tanulmányokat folytató hozzátartozókat megillető bármely állami támogatás, illetve a tanulmányi szerződés alapján járó támogatás (ösztöndíj); a nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat - a tanulmányok megkezdése előtt - munkaviszonyuk vagy más jogviszonyuk alapján megillető átlagkeresetet e rendelkezés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni,
f) fogyatékossági támogatás,
g) a vakok személyi járadéka.
4. § (1) Ha az ösztöndíjas hallgatót a tanulmányai megkezdése előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege - az egyéb feltételek hiányában is - a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a Hft. 41/D. §-ának (3) bekezdése alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő.
(2) Ha az ösztöndíjas hallgató tartási kötelezettsége a tanulmányai megkezdése után keletkezett, a jogosultnak - az egyéb feltételek hiányában is - az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani.
(3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget az ösztöndíjas hallgatótól levonni nem lehet.
5. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a hallgató az ösztöndíjas hallgatói jogviszony létrejöttét követően a jegyzőhöz nyújthatja be.
(2) A jegyző a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozatot megküldi a kérelmezőnek, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).
(3) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani. Ha a családi segélyre egy háztartásban több személy is jogosult, azt a következő sorrend szerint kell folyósítani:
a) a házastárs (élettárs),
b) vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek,
c) szülő, örökbefogadó és nevelő szülő,
d) nagyszülő,
e) testvér,
f) a házastárs szülője.
(4) Ha több hozzátartozó esik a (3) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, a körülmények mérlegelésével a jegyző dönti el, hogy a családi segélyt kinek a részére kell folyósítani. Ha a jegyző a családi segélyre jogosultságot megállapítja, azt határozatban rögzíti.
(5) Ha a hadkiegészítő parancsnokság a családi segélyre jogosultság elbírálásában hiányosságot észlel, azt a jegyzőnek jelzi, aki intézkedik a kérelem pontosítására vagy kiegészítésére.
6. § (1) A családi segélyt legkorábban a tanulmányok megkezdését követő hónap első napjától kell megállapítani, és azt havonta - a nyugellátásra vonatkozó szabályok szerint - kell folyósítani.
(2) A tanulmányok megkezdése után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható. Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha
a) az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnt,
b) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt,
c) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.
(3) A családi segély folyósítását az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
7. § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható.
(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a jegyző intézkedik a változást követő hónap első napjától a családi segély összegének csökkentésére vagy megszüntetésére.
8. § (1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnéséről a hadkiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásból származó kárt a honvédség köteles megtéríteni.
(3) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszűnése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hadkiegészítő parancsnokság értesítése alapján a családi segély folyósítását saját hatáskörben szünteti meg.
9. § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az a hozzátartozóval közös háztartásban élő ösztöndíjas hallgató is, akinek a tanulmányaira tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült.
(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani.
10. § A családi segélynek a Hft. 41/D. §-ának (6) bekezdése szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgató kérelmére a hadkiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ÁLLAMI ELLÁTÁS

(A Hft. 41/E-41/R. §-aihoz)
A gyógyító-megelőző ellátás
11. § A Hft. 41/G. §-ának (1) bekezdése szerinti gyógyító ellátás térítésmentes, az erre való jogosultságot az alábbiak szerint kell igazolni:
a) az ösztöndíjas hallgató a hallgatói igazolvánnyal,
b) a baleset vagy betegség miatt leszerelt ösztöndíjas hallgató a Magyar Honvédség Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága vagy a BM Fegyveres Szervek Felülvizsgáló Bizottsága által kiállított igazolással.
A baleseti ellátások és az egyéb nyugellátások megállapítása és folyósítása
12. § (1) A baleseti táppénzt, a baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően az illetékes egészségbiztosítási pénztár vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság illetékes szervei állapítják meg.
(2) A baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
13. § (1) A Hft.-n alapuló baleseti ellátásokat és egyéb nyugellátásokat az ösztöndíjas hallgató bejelentett lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a hadkiegészítő parancsnokság által tett igénybejelentés alapján állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igényt az ösztöndíjas hallgató vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Az előterjesztés alapján az igényt a hadkiegészítő parancsnokság köteles bejelenteni.
14. § (1) Az illetékes egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az érdekelt igénybejelentése esetén haladéktalanul köteles megkeresni az érintett szervet az ellátás megállapításához szükséges adatok közlése végett.
(2) A megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgató esetében a hadkiegészítő parancsnokság a rendelkezésre álló adatok alapján 8 napon belül határozatban állapítja meg, hogy az érintett mikortól meddig teljesített tényleges katonai szolgálatot, a jogviszony megszüntetésének okát és azt, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség összefügg-e a honvédelmi kötelezettséggel.
15. § (1) A baleseti ellátást és az egyéb nyugellátásokat a balesetet, illetőleg az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megkezdését megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. Annak a hallgatónak, akinek nincs keresete vagy az alacsonyabb a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb munkabérénél, az ellátást ez utóbbi összeg alapulvételével kell megállapítani.
(2) A baleseti ellátás és az egyéb nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkaképesség-csökkentés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete állapítja meg.
16. § (1) A 13. § (1) bekezdése szerinti ellátásra az illetékes egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által hozott határozat elleni jogorvoslat elbírálása során a hadkiegészítő parancsnokság véleményét a döntés előtt ki kell kérni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, illetőleg a végrehajtásukról szóló rendeleteket kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.