180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet

a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a természetes személy ügyfél kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az ügyfél teljes vagy részleges költségmentességét.
(2) A költségmentesség az első és a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban: hatósági eljárás), illetve a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárásban, valamint a végrehajtási eljárásban felmerülő valamennyi eljárási költségre kiterjed.
(3) A részleges költségmentesség - a hatóság döntésétől függően - az ügyfelet vagy valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.
(4) A költségmentesség nem foglalja magában az ellenérdekű ügyfél javára megítélt költséget, valamint a Ket. 156. § (4) bekezdésében foglalt költségeket.
2. § (1) Az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmét az első és másodfokú hatósági eljárásban, valamint a végrehajtási eljárás során terjesztheti elő.
(2) Ha az ügyfél a költségmentesség iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével - hiánypótlásra hívja fel. A felhívásban figyelmeztetni kell az ügyfelet arra, hogy a hiánypótlás elmaradása a költségmentesség iránti kérelem elutasítását vonja maga után. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az eljáró hatóság a költségmentesség iránti kérelmet elutasítja.
(3) A költségmentesség engedélyezése tárgyában a hatóság a kérelem beérkezését, illetőleg a hiánypótlás teljesítését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő nyolc napon belül végzéssel, illetve az eljárást lezáró határozatában dönt.
3. § (1) Az ügyfélnek a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.
(2) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.
(3) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényről.
(4) Az ügyfél a kérelmében a jövedelemigazoláson (nyugdíjon) túl további olyan körülményeket tárhat fel, melyek alapján az eljáró hatóság a 4. és 5. §-ban foglaltaktól függetlenül a 6. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.
(5) Az ügyfél a kérelmében nyilatkozik a 4. § (1) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan tulajdonról.
4. § (1) Költségmentességet lehet engedélyezni, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
(2) Költségmentességben lehet részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki a kérelem benyújtásakor
a) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül,
b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,
c) hajléktalan személy,
d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
(3) A költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.
5. § (1) Különösen indokolt esetben költségmentesség engedélyezhető, illetve részleges költségmentességet lehet engedélyezni továbbá, ha az ügyfél
a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és
b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
(2) A részleges költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.
(3) A 4. és 5. § esetében az ingatlannal kapcsolatos feltételekre vonatkozóan - ha az nem ellentétes a hatóság által ismert, vagy a köztudomású tényekkel - az ügyfél nyilatkozata az irányadó.
6. § Kivételes esetben - az ügyfélnek a 3. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján - költségmentesség engedélyezhető akkor is, ha a 4. és 5. §-ban foglalt feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek (katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis maior események stb.) figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
7. § Nem engedélyezhető költségmentesség azon ügyfél számára, aki bármely magyar hatóság eljárása során - a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül - igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított.
8. § (1) A költségmentességben részesülő ügyfél köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetében a 4. és 5. §-okban foglaltakra figyelemmel változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és az ügyfelet a hatóság - a döntésétől függően - az eljárás során felmerült eljárási költségek megtérítésére, valamint a várható költségek megelőlegezésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítő ügyfél - ha a változás alapján a végzés módosításáról vagy visszavonásáról kell dönteni - az eljárásban felmerült, az eljáró hatóság részére fizetendő eljárási költséget köteles megtéríteni.
(3) Ha a hatóság tudomására jut, hogy az ügyfél a költségmentesség iránti kérelem benyújtásakor valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot egyéb módon megtévesztette és ez az eljáró hatóság döntését számára kedvező irányba befolyásolta, akkor a hatóság döntése alapján az ügyfelet az eljárás során felmerült költségek megfizetésére, illetve a várható költségek megelőlegezésére kötelezi.
9. § Ez a rendelet a Ket. hatálybalépése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.