196/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet

a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatalos irat tértivevény nyomtatványának kötelezően alkalmazandó tartalmi követelményeit, valamint a gépi feldolgozásra alkalmas és a gépi feldolgozásra nem alkalmas tértivevények formai követelményeit és mintáit, továbbá a hivatalos iratokhoz választható értesítők meghatározott típusait e rendelet 2. és 3. melléklete tartalmazza. A feladó a hivatalos irat feladásához használni kívánt tértivevényt - a rendszeresített nyomtatványok közül - szabadon megválaszthatja. Amennyiben a feladó a visszaérkező tértivevény digitalizált képének elektronikus úton, illetőleg adathordozón történő átadására is megállapodik a postai szolgáltatóval, a hivatalos irathoz csak a gépi feldolgozásra alkalmas tértivevény nyomtatvány csatolható.”
2. § Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó postai küldemények érkezéséről szóló értesítőn a postai szolgáltatónak olvashatóan és pontosan fel kell tüntetnie a feladó nevét vagy cégnevét, a küldemény fajtáját, a küldemény átvételéhez szükséges igazoló okiratok megnevezését, valamint azt, hogy a címzett, a meghatalmazott vagy a helyettes átvevő a küldeményt hol, mikor és milyen határidőben veheti át. Hivatalos iratok esetében a feladó küldeményen feltüntetett címe szerinti település nevét is fel kell tüntetni.”
3. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató kérelmére a hírközlési hatóság határozatával mentesítheti a szolgáltatót a házhoz kézbesítés kötelezettsége alól azokon a települések belterületén kívüli területeken, ahol annak teljesítése rendkívüli földrajzi, illetve infrastrukturális körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lehetséges. A mentesítésre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező az általa telepített támponti levélszekrény útján biztosítja a kézbesítést.”
(2) Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alkalmazásában támpont a közutak mentén postai szolgáltatás nyújtása céljából kijelölt hely, ahol az egyetemes postai szolgáltató, illetve az engedélyes postai szolgáltató a postai küldeményeket - a települések belterületén kívüli területek címzettjei részére - személyesen vagy levélszekrény útján kézbesíti, továbbá az egyetemes postai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja.”
4. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki, valamint a jelenlegi e)-g) pontok megjelölése f)-h) pontokra változik:
[A címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő a személyazonosságát az alábbi - érvényes - okiratokkal igazolhatja]
„e) bevándorlási engedéllyel,”
(2) Az R. 17. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Postai küldemény postai szolgáltató helyen történő kézbesítése esetén, ha a címzett lakcíme nem azonos a küldeményen feltüntetett címmel, a postai szolgáltató a címzett átvételi jogosultságának igazolásául az (1) bekezdésben felsorolt okiratokon túl a küldemény kézbesítéséhez kérheti a címhelyen hátrahagyott értesítő bemutatását is. Az értesítő bemutatása kérésének lehetőségéről a címzettet az értesítőn tájékoztatni kell.”
5. § (1) Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A postai szolgáltató a meghatalmazó aláírásának tanúsítására a kézbesítést végző alkalmazottját is feljogosíthatja. A (2) bekezdés c) pontjában említett magánokiratban - ha az üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - nem adható meghatalmazás értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott küldemény átvételére.”
(2) Az R. 18. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A meghatalmazásnak tartalmaznia kell]
„d) a meghatalmazás alapján kézbesíthető küldemények körét, egy esetre szóló meghatalmazás esetén annak a küldeménynek az azonosítószámát vagy feladóját, amelynek átvételére a meghatalmazást adták.”
(3) Az R. 18. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A postai szolgáltató a közokiratba foglalt általános meghatalmazás kivételével a meghatalmazást átveszi, és - az egy esetre szóló meghatalmazást kivéve - a természetes személy meghatalmazott részére a meghatalmazásról igazolványt állíthat ki, amellyel a meghatalmazott a küldemény átvételi jogosultságát a szolgáltatónál igazolja. A közokiratba foglalt általános meghatalmazás esetén a postai szolgáltató a közokirat számát (jelzését) veszi nyilvántartásba.”
6. § Az R. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a közvetett kézbesítésről a közvetett kézbesítő nem gondoskodik (a postai küldeményeket), illetve az (5) bekezdés alapján az értesítőket a postai szolgáltatótól nem veszi át, a szolgáltató a küldeményt a feladórészére visszakézbesíti.”
7. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a postai szolgáltató az 5. §-ban meghatározott címadatokon kívül a postai küldeményre feljegyzett egyéb adatokat nem köteles figyelembe venni. A postai szolgáltató nem vizsgálja, hogy a címhelyen van-e más ugyanolyan nevű személy, aki a küldeményre igényt tarthat. Amennyiben a postai küldeményre többen tartanak igényt, és emiatt a jogosult átvevő személyét illetően kétség merül fel, a szolgáltató a küldeményt - e körülménynek a kézbesítő okiraton, illetve a küldeményen történő feltüntetése után - „a címzett nem volt azonosítható” megjelöléssel visszaküldi a feladónak.”
8. § (1) Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tértivevény különszolgáltatással feladott postai küldeménynél a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek a tértivevényen nevét és aláírását is fel kell tüntetnie, az átvétel napjának, illetve időgarantált küldemény esetén pontos idejének egyidejű feltüntetése mellett.”
(2) Az R. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A címzett természetes személy elhalálozása, illetve a szervezet megszűnése esetén, a részükre érkezett postai küldeményt a postai szolgáltató - az e tényekre vonatkozó bejelentés vételét követően - visszaküldi a feladónak.”
9. § Az R. 29. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A hivatalos iratot, ha a feladó így rendelkezett a címzett saját kezéhez kell kézbesíteni. Az egyetemes postai szolgáltató nem kézbesíthet meghatalmazott részére „a címzett saját kezéhez” jelzésű hivatalos iratot. Ha a feladó a hivatalos irat feladásakor „a címzett saját kezéhez” jelzést alkalmazott, és a sikeres kézbesítés érdekében a címzett nevén és címén kívül egyéb személyazonosító adatát vagy személyazonosító okiratának számát is feltüntette, az egyetemes postai szolgáltató a címzett személyazonosságának a megállapításakor köteles azokat figyelembe venni.”
10. § (1) Az R. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalos irat feladásához rendszeresített tértivevény és értesítők mintáját - értesítés hivatalos irat érkezéséről közigazgatási ügyben, A/1. minta; értesítés polgári ügyben keletkezett irat érkezéséről, A/2. minta; értesítés hivatalos irat érkezéséről büntetőügyben, A/3. minta; értesítés saját kezéhez kézbesítendő hivatalos irat érkezéséről büntetőügyben, A/4. minta; értesítés saját kezéhez kézbesítendő hivatalos irat érkezéséről tárgyalás mellőzésével folytatott büntetőügyben, A/5. minta; értesítés saját kezéhez kézbesítendő hivatalos irat érkezéséről polgári ügyben, A/6. minta - a 3. számú melléklet, a külföldi hatóság által előterjesztett kézbesítés iránti kérelem teljesítése során alkalmazandó tértivevény és értesítő mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.”
(2) Az R. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatalos irat kézbesítése esetén helyettes átvevőnek csak a 19. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyek minősülnek.”
(3) Az R. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok az irataikat a postai kézbesítés mellőzésével saját - munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló - kézbesítő útján is kézbesíthetik, ha azt a sürgősség indokolja vagy egyéb okból szükséges. Személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni. Személyes kézbesítés a 29. § (12) bekezdésben meghatározottak szerint közvetett úton is történhet. Ha a kézbesítés kétszeri kísérlettel sem teljesíthető, a kézbesítést még egy alkalommal meg kell kísérelni, vagy a posta útján kell teljesíteni.”
11. § (1) Az R. 39. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E rendelet alkalmazásában belterületen kívüli lakott hely a belterületen kívülálló olyan épület vagy területrész, ahol postai igénybevevő bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye található.”
(2) Az R. 39. §-ának (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Település külterületének belterületté minősítése, vagy településből kiváló településrész önálló településsé válása esetén az érintett területen lakó állampolgár - az átminősítésről, önálló településsé válásról szóló, írásbeli döntés benyújtásával - kérheti az egyetemes postai szolgáltatótól a korábbi külterületen vagy korábbi településrészen a belterületi postai szolgáltatás biztosítását, amelyet a szolgáltató a kéréstől számított 1 éven belül köteles teljesíteni.
(12) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötéséről, továbbá a (11) bekezdés alapján történt szolgáltatás-változásról az egyetemes postai szolgáltató köteles a hírközlési hatóságot hivatalosan értesíteni.”
12. § Az R. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatónak, illetve az engedélyes postai szolgáltatónak az állandó postai szolgáltatóhelyek várakozási idejének mérésére - saját költségére - megfelelő módszertant kell kidolgoznia, melyet köteles a hírközlési hatósággal évente jóváhagyatni. A szolgáltató postai hálózatának üzemeltetéséért felelős szervezeti egységgel alá- vagy fölérendeltségi viszonyban nem lévő, önálló szervezeti egysége, vagy a postai szolgáltatótól független önálló szervezet által - a jóváhagyott módszertan alapján - mért értékekről évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig kell a szolgáltatónak a hírközlési hatóságot tájékoztatnia.”
13. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 4. számú melléklete „Értesítés hivatalos irat érkezéséről (B. minta)” nyomtatvány minta e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
14. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 10. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (2) és (3) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően előállított tértivevény-nyomtatványok 2007. január 1-jéig használhatók fel.
15. § (1) Az R. 29. §-ának (6) bekezdése 2005. november 1. napjával hatályát veszti.
(2) E rendelet 2. számú mellékletének I. pontja („Gépi feldolgozásra nem alkalmas tértivevény-nyomtatvány”) 2007. január 1. napjával hatályát veszti.