21/2005. (VII. 25.) OM rendelet

egyes közoktatási tárgyú jogszabályok módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közoktatási törvény 115. § (1) bekezdés c) pontja alapján a tanuló - térítési díj ellenében igénybe vett - heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészetoktatási intézményben több művészeti képzésben vesz részt (több tanszakra jár), a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában (tanszakon) vesz részt művészeti képzésben térítési díj fizetési kötelezettség mellett. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni.”
2. § Az R. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi bekezdés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek - bármely oknál fogva - nincs vezetője, a vezetési feladatok ellátását a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani.”
3. § Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkező képességeit az iskola - adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű - pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.”
4. § Az R. 23. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó;
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni.”
5. § Az R. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.”
6. § Az R. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján kell az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tantervébe beépíteni. A vizsgák az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell lebonyolítani, azzal az eltéréssel, hogy a vizsga megszervezésénél az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet 54. §-át alkalmazni kell, míg a 21. §-ának (1) bekezdését és 36. §-át pedig nem kell alkalmazni; továbbá a vizsgabizottság tagjait az igazgató az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 1. § (1) bekezdés e) és t) pontjában meghatározott szakterületen közreműködő szakértők közül kérheti fel, illetve a vizsgabizottság elnökét - az igazgató megkeresésére - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jelöli ki a szakértők közül.”
7. § (1) Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait - az első-harmadik évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.”
(2) Az R. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.”
8. § Az R. 34. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a (2) bekezdés e) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben foglaltakra is.
(4) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya.
(5) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról - legalább tíz nappal korábban - az.Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán.”
9. § Az R. 39/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/D. § (1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsorolt iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.
(2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló igényéhez igazodva - oldja meg az iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.
(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.
(4) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által - a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - 27480/2003. számú közleménnyel kiadott és az Oktatási Közlöny 2003. évi 20. számában közzétett pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.
(5) A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott - a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó - egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
(6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.
(7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.
(8) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény - a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján működő - az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el.”
10. § (1) Az R. 39/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha
a) a településen egy iskola működik, évfolyamonként egy vagy több osztállyal és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot,
b) a településen több iskola működik, és azok közül bármelyikben a halmozottan hátrányos helyzetű valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya,
c) az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot.”
(2) Az R. 39/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
(3) Az R. 39/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 20. § (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat, illetőleg a 12. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai rendszert kell alapul venni.”
11. § Az R. a következő 39/F. §-sal egészül ki:
„39/F. § (1) A közoktatási törvény 48. §-ának (9) bekezdése szerint az alapító okirata alapján alapfokú művészetoktatás követelményeit is megvalósító egységes iskolának (a továbbiakban: egységes iskola)
a) olyan helyi tantervet kell elfogadnia, amelyik tartalmazza valamennyi iskolatípusra központilag kiadott követelményeket,
b) rendelkeznie kell az adott iskolatípusokra meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel.
(2) Az iskola az alapfokú művészetoktatást kizárólag az adott évfolyamra járó tanulói részére biztosíthatja, a tanórai foglalkozások keretében, az iskola rendelkezésére álló időkeret terhére.
(3) A tanuló az alapfokú művészetoktatásban kizárólag a szülő írásban benyújtott kérelme alapján vehet részt.
(4) Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel tekintetében alkalmazni kell e rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében és a 26. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat.
(5) Ha a tanuló az egységes iskolában vesz részt az alapfokú művészetoktatásban, további művészetoktatást csak tandíjfizetési kötelezettség mellett vehet igénybe.”
12. § Az R. 54. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e rendelet 39/E. §-a alapján iskolai oktatás a bevezetés évében első, ötödik és kilencedik évfolyamon indítható. A bevezetés évében integrációs felkészítés indítható akkor is, ha
a) a 39/E. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a nyolcvan százalékot,
b) a 39/E. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának eltérése meghaladja a huszonöt százalékot, de nem éri el az ötven százalékot.
(8) A bevezetés évétől az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a (7) bekezdésben meghatározott eltérést évente időarányosan csökkenteni kell oly módon, hogy a bevezetést követő negyedik tanévben indított osztályokban elérjék az előírt arányokat.”
13. § (1) Az R. 4. számú mellékletében „A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások” címen belül „A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló” alcím 4. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki:
„d) Ha az óvoda, az iskola, illetve a kollégium sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.”
(2) Az R. 4. számú mellékletében a „A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások” címen belül „A tanügyi nyilvántartások vezetése” alcím 10. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Alapfokú művészetoktatási intézményben a hangszert, illetve a csoportos tantárgyat oktató szaktanár - az intézményvezető megbízása alapján - vezeti az egyéni foglalkozási naplót, a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt.”
(3) Az R. 4. számú mellékletében a „A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok” címen belül „Az alapfokú művészetoktatási intézmények által használt kötelező nyomtatványok” alcímű rész a következő 17. ponttal egészül ki:
„17. Szülői nyilatkozat”
14. § Az R. 6. számú mellékletében a „Kérelem a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához” címen belül a „III. A mellékletek” alcímű rész 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Jegyzéket az óvodai nevelésben, illetve az iskolai nevelésben, oktatásban, foglalkoztatásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok nevét, iskola esetén tantárgyankénti bontásban, valamint a pedagógusvégzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat.”
15. § Az R. 8. számú mellékletének 1.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.18. A középiskola és a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkező tanulók számára írásbeli felvételi vizsgát hirdető iskola azt matematikából és anyanyelvből központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján is megszervezheti. Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy felvételi eljárásában a jelentkezők számára előírja a központi feladatlapok alapján letett előzetes írásbeli vizsgát, köteles mindkét tantárgyból meghirdetni és megszervezni azt. Ebben az esetben felvételi eljárásában matematikából és anyanyelvből további írásbeli felvételi vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg. Az egységes írásbeli felvételit hirdető iskola vizsga szervezési szándékát és tételigényét az előző évek jelentkezési létszámait figyelembe véve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egységes írásbelin való részvételi szándéka bejelentésével egyidejűleg közli az OKÉV-vel, az írásbeli vizsgát pedig a melléklet 2.3-2.9. pontjaiban meghatározott eljárási rend szerint, s a jelzett pontokhoz tartozó időpontokban bonyolítja le azzal az eltéréssel, hogy nincs szükség a fenntartói igazolás benyújtására. Azok a hat évfolyamos gimnáziumok, amelyek a matematika tantárgyat valamennyi évfolyamon heti öt óránál magasabb óraszámban tanítják, a központilag kiadott egységes követelményeket tartalmazó írásbeli felvételi vizsga mellett vagy helyett a speciális matematikai képességeket mérő írásbeli felvételi vizsgát is tarthatnak.”

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása

16. § (1) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: Kr.) 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A képzési kötelezettnek minősített tanköteles korú gyermekek részére, a pénzügyminiszter egyetértésével, speciális fejlesztő oktatást nyújtó iskola létesíthető az oktatási miniszter - közoktatási törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott - engedélye alapján. A speciális fejlesztő iskolában a nevelés és oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat, mely legalább heti húsz órában, a csoportban lévők egyéni fejlesztési terveire alapozott intézményi pedagógiai rehabilitációs program alapján történik.”
(2) A Kr. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul, valamint - a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha a tanuló már nem tanköteles.”
(3) A Kr. 26/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(2) Azon tanulók esetén, akik 2001. július 31-ig tizenkettedik életévüket betöltötték és emiatt nem esnek e felülvizsgálati kötelezettség alá, a 20. § (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása

17. § Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közoktatási névjegyzékbe benyújtott pályázatok értékelésére, a meghosszabbítással, kiegészítéssel, törléssel összefüggő döntések előkészítésére a vizsgaközpont bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság kilenc tagból áll. A bírálóbizottság öt tagját az oktatási miniszter kéri fel, két-két tagjára az oktatási miniszter megkeresésére az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatás-politikai Tanács tesz javaslatot. A bírálóbizottság tagjainak megbízatása hat évre szól. A bíráló bizottság a pályázatokkal kapcsolatos véleményét megküldi a vizsgaközpont főigazgatójának.”

A 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet módosítása

18. § A 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 1. és 2. számú melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

A közoktatási intézmények informatikai fejlesztését szolgáló, kötött felhasználású támogatás felhasználásával történő beszerzések igénylési rendjéről szóló 3/2005. (III. 1.) OM rendelet módosítása

19. § A közoktatási intézmények informatikai fejlesztését szolgáló, kötött felhasználású támogatás felhasználásával történő beszerzések igénylési rendjéről szóló 3/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hardvereszközök megrendelése közbeszerzési eljárás alapján történik. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a fenntartó által a minisztériumhoz 2005. június 9. napjáig eljuttatott megbízás alapján történik, amelyhez a szükséges nyomtatványt a miniszter a minisztérium hivatalos honlapján nyilvánosságra hozza. Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján a nyertes ajánlattevővel (a továbbiakban: szolgáltató társaság) a szerződést a fenntartó mint ajánlatkérő köti meg, az eredményes közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követő 30 napon belül. A szerződés alapján a fenntartó a hardvereszközöket harminchat hónap használati időre kapja meg.”
20. § Az Ir. 4. §-ának (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenntartó legkésőbb 2005. szeptember 30. napjáig az általa fenntartott közoktatási intézmények mindegyikének részvételével egyeztető tárgyalást folytat le, amelynek során a résztvevő intézmények igényeinek összehangolásával kiválasztják a megfelelő szoftvereszközt.”  [LÁBJEGYZET_1]

Hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja, a 12. § (2), (3) bekezdése, a 16. § (8) bekezdése, továbbá a 2. § (1) bekezdésében „a bírálóbizottság javaslata alapján” szövegrész hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

22. § (1) Az e rendelet 1. §-ával megállapított R. 9. §-ának (5) bekezdését azon tanulók tekintetében kell alkalmazni, akik a 2005/2006. tanévben kezdik meg tanulmányaikat az első évfolyamon.
(2) Az e rendelet 9. és 10. §-ával megállapított R. 39/D. és 39/E. §-aiban foglalt rendelkezéseket - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2006 szeptemberében induló tanítási évtől kezdődően kell alkalmazni.
(3) Az e rendelet 9. §-ával megállapított R. 39/D. § (8) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodás megkötését, valamint az e rendelet 10. §-ával megállapított R. 39/E. §-a alapján szükséges felméréseket 2006. március 31-ig kell teljesíteni.
(4) Az e rendelet 13. §-ával megállapított R. 4. számú mellékletének e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást - a 2005/2006. tanévben esedékes felülvizsgálatokra vonatkozóan - az óvoda, az iskola 2005. szeptember 30-ig teljesíti.
(5) Egységes iskola esetén a helyi tanterv bevezetése 2005. szeptember 1-jén kezdődik az általános iskola első évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolái évfolyamon.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/106.