22/2005. (VI. 14.) HM-EüM együttes rendelet

az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről a következőket rendeljük el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa és szabályozza azokat a speciális alkalmassági feltételeket és vizsgálati rendet, melyek a vizsgált személyek repülőegészségi alkalmasságának, illetve repülési szakszolgálati tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapításához szükségesek.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya az állami célú légi közlekedés légi közlekedési és légi közlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetére (a továbbiakban: szakszemélyzet), a kiképzés alatt álló hallgatóra, jelöltre, az MH Kecskeméti Repülőkórházra (a továbbiakban: MH KRK), a repülőegészségi alapellátást végző egészségügyi szolgálatokra, valamint a katonai légügyi hatóságra (a továbbiakban: Hatóság) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában
a) hatósági minősítés: az állami célú légi közlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélye megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez előírt repülőegészségi alkalmasság hatósági minősítését igazoló olyan okmány, melyet hatósági eljárás keretében a Hatóság állít ki;
b) minősített személy: aki a repülőalkalmassági kategóriájának megfelelően, a 6. § szerinti vizsgálaton vagy felülvizsgálaton részt vett;
c) repülőegészségi alkalmassági vizsgálat: a speciális foglalkozás-egészségügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges komplex repülő-élettani, funkcionális és labordiagnosztikai vizsgálatok együttes alkalmazása;
d) ROB: az MH KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: elsőfokú ROB) és az MH KRK Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: másodfokú ROB) együttes megjelölésére használt rövidítés;
e) vizsgált személy: aki a repülőalkalmassági kategóriájának megfelelően, e rendelet szerinti repülőegészségi vizsgálatokon vesz részt.

A repülőegészségi alkalmasság megállapítása

4. § Az alkalmassági vizsgálat célja:
a) a vizsgált személyek repülőszakmai tevékenységének folytatásához, a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges repülőegészségi alkalmassági fokozatának meghatározása;
b) a szakszemélyzetek egészségi állapotváltozásának elbírálása, véleményezése;
c) a repülőszakképzést végző tanintézetbe, valamint ejtőernyős ugrással járó beosztásba jelentkezők repülőegészségi pályaalkalmasságának megállapítása.
5. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítását első fokon az 1. számú mellékletben foglalt „Repülőegészségi alkalmassági követelmények táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) szerint az elsőfokú ROB végzi.
(2) A szakszemélyzet egészségi alkalmassági vizsgálatára az előzetes hivatásos katonai, rendvédelmi szolgálatra, illetőleg a felsőfokú katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való általános egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzése után kerülhet sor, ha a vizsgálatra feljogosított intézet a külön jogszabályokban rögzített feltételek szerint „katonai szolgálatra alkalmas”, illetve „alkalmas” minősítést állapított meg.  [LÁBJEGYZET_1]

A repülőegészségi alkalmasság rovatai

6. § (1) A Táblázat egyes rovatai a következőket jelölik:
I/A. rovat: hangsebesség feletti repülőgép-vezető jelölt és hallgató;
I/B. rovat: hangsebesség alatti repülőgép-vezető, helikoptervezető, valamint ejtőernyős jelölt és hallgató;
II. rovat: hangsebesség feletti repülőgép-vezető;
III. rovat: hangsebesség alatti harci repülőgép-vezető, valamint sugárhajtóműves iskola-repülőgépvezető;
IV. rovat: szállítórepülőgép-vezető;
V. rovat: harci helikoptervezető, könnyű és közepes kategóriájú helikoptervezető, légcsavaros, oktató, merevszárnyú repülőgép-vezető;
VI. rovat: szakszolgálati engedélyhez kötött légi jármű személyzet tag;
VII. rovat: hivatásos és szerződéses állományú ejtőernyős;
VIII. rovat: légi jármű fedélzetén munkát végző, nem légi jármű személyzet tag;
IX. rovat: légiforgalmi-irányító;
RMSZ rovat: repülőműszaki földi szakszemélyzet.
(2) Az állami célú légi közlekedés repülőműszaki földi szakszemélyzete alkalmasságát a hivatásos és szerződéses állomány egészségi alkalmasságáról szóló, külön jogszabályokban foglaltak szerinti feltételek alkalmazásával és a foglalkozás-egészségügyi sajátosságok szem előtt tartásával kell megállapítani és minősíteni  [LÁBJEGYZET_2] .
(3) A Táblázat szerint a következő alkalmassági fokozatok állapíthatók meg:
a) A felsőfokú katonai tanintézetbe repülőkiképzésre jelentkező esetében:
aa) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas;
ab) repülőkiképzésre I. rovat szerint alkalmatlan.
b) Kiképzés alatt álló hallgató esetében:
ba) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas;
bb) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmatlan;
bc) repülőkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint ” ideiglenesen alkalmatlan.
c) A légi közlekedési szakszemélyzet, az ejtőernyősök és légiforgalmi-irányítók esetében:
ca) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmas („A”);
cb) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmatlan („E”);
cc) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan („I”);
cd) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas („K”).
(4) A Táblázatban alkalmazott nyomtatott nagybetűs jelzések a következőket jelölik:
a) „A”: a vizsgált személy egészséges, esetleges szervi, szervrendszeri működési elváltozásai az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve ezen elváltozás a szakszolgálat ellátását nem korlátozza;
b) „E”: a repülőegészségi feltételek szerint az adott betegség vagy fizikai fogyatékosság a szakszolgálat ellátására való egészségi alkalmasságot kizárja;
c) „I”: a vizsgált személy aktuális betegsége vagy sérülése miatt szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan.
A szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan személy „földi szolgálatra alkalmas (FSZ)” lehet, ha kóros állapotának mértéke és jellege azt lehetővé teszi;
d) „K”: a szakszolgálati tevékenység teljes körű és hatékony ellátását akadályozó, korlátozott repülőegészségi alkalmasságát jelöli, feltüntetve a korlátozó, illetve kizáró (felmentő) tevékenységi területeket. A korlátozások jellegét és mértékét a Táblázat megfelelő szakaszai tartalmazzák;
e) „KLGS”: különleges elbírálás esetén alkalmazott jelölés.
7. § (1) Különleges elbírálásra akkor kerül sor, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 6. § (1) bekezdés szerinti alkalmassági rovatok közül.
(2) Különleges elbírálás esetén a döntés meghozatalánál a repülésbiztonság érdekében a következőket kell mérlegelni:
a) a betegség (egészségkárosodás) súlyossági foka;
b) a kórfolyamat természete (reverzibilitás);
c) az egészségkárosodás kompenzáltsági foka;
d) a vizsgált személy repülőszakmai tapasztalata;
e) a foglalkozási körével járó megterhelés hatása a betegség progressziójára;
f) a betegség korlátozó hatása a repülőszakmai tevékenységére;
g) a vizsgált pszicho-fiziológiai tulajdonságai;
h) az alapellátást végző orvos által készített jellemzés adatai;
i) a további repülőszakmai tevékenység célszerűsége.
(3) A különleges elbírálás keretében a ROB a „...... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” fokozatot alkalmazza.

A szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmassági vizsgálatának, felülvizsgálatának és gondozásának rendje

8. § A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat formái:
a) teljes körű, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához a következő vizsgálatokat alkalmazzák: laboratóriumi, röntgenológiai, klinikai és terheléses, pszichológiai és barokamra vizsgálatok;
b) kibővített, ha sérülés és betegség után, továbbá valós, illetve lehetséges egészségkárosodás miatt a teljes körű repülőorvosi vizsgálatokon túl egyéb vizsgálatok elvégzése is szükséges;
c) részleges, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához a teljes körű vizsgálatok közül csak azokat alkalmazzák, melyek elegendőek az adott személy repülőegészségi minősítésének eldöntéséhez;
d) célzott (megjelölt), ha a megbetegedés, egészségkárosodás, légi közlekedési baleset, repülőesemény, pszichés trauma után az alkalmasság megítéléséhez nem szükséges a teljes körű vizsgálat, elegendő csak az adott probléma tisztázására irányuló klinikai vizsgálatok elvégzése.
9. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságát rovatuknak megfelelően a következők szerint kell megállapítani:
a) az I., II., III., IV., V., VI., VII. rovat szerint minősítetteket teljes körű ROB vizsgálattal évente kell elbírálni; az alkalmasság megállapítása alapján alkalmazott minősítés érvényességi ideje 365 nap;
b) az a) pontban felsoroltak félévente részleges ROB alkalmassági ellenőrző vizsgálaton jelennek meg; a szerződéses állományú ejtőernyősök féléves vizsgálatát a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat repülőorvosa végzi; e vizsgálat érvényességi ideje az éves vizsgálat napjától számított 6 hónap;
c) az a) pontban jelzett minősítésekkel rendelkező személyek alkalmassági ellenőrző vizsgálatát - az utolsó intézeti ROB vizsgálat lezárásának napjától számítottan - negyedévente az alapellátást végző egészségügyi szolgálat végzi; a szerződéses állományú ejtőernyősök e vizsgálaton nem vesznek részt; a vizsgálat érvényességi ideje a megelőző éves vagy féléves ROB vizsgálat napjától számított 3 hónap;
d) a b)-c) pont szerinti alkalmassági ellenőrző vizsgálatokat az érvényességi idő lejárta után legfeljebb 21 napon belül el kell végezni.
(2) A végzős légijármű-vezetői hallgató alkalmasságát az első légijármű-vezetői beosztás ellátására tervezett légi jármű típusának megfelelő rovat szerint kell meghatározni.
(3) A VIII. és IX. rovat szerint az alkalmassági minősítést kétévente kell elvégezni. Évente az alapellátást végző egészségügyi szolgálatnál alkalmassági ellenőrző vizsgálat szükséges.
(4) A repülőműszaki földi szakszemélyzet tagjainak alkalmasságát az RMSZ rovat szerint háromévente kell megítélni.
10. § (1) A szakszemélyzetek alkalmassági vizsgálatával, felülvizsgálatával és a gondozásával kapcsolatos teendőket az első- és másodfokú ROB látja el.
(2) Az elsőfokú ROB elnöke az MH KRK Repülőalkalmasság-vizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa. Tagjai a következő szakfőorvosok és szaklaborvezetők: belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, fog- és szájsebész, a funkcionális diagnosztika és a pszichológiai labor vezetője.
(3) Az elsőfokú ROB elnöke a megalapozott szakmai döntéséhez további szakorvosokat vonhat be. A ROB a döntéseit zárt ülésen hozza.
(4) A másodfokú ROB-ot a fellebbezés elbírálására illetékes másodfokú hatóság az elsőfokú ROB döntésben részt nem vevő szakorvosokból, határozatban jelöli ki. A másodfokú ROB elnöke az MH KRK repülőorvosi ügyekkel foglalkozó igazgatója.
(5) A ROB-ok orvos-szakmai felügyeletét az MH repülő-, valamint MH szakági főszakorvosai látják el.
11. § (1) A ROB
a) a repülőegészségi alkalmasság megállapításánál a repülőegészségi alkalmasság valamennyi rovatát, fokozatát, továbbá formáját alkalmazhatja;
b) a légijármű-vezető állománynál az elöljáró utasítása alapján kötelezően végrehajtott kondicionáló kiképzés során nyert egészségügyi adatokat az éves alkalmassági vizsgálat során minden esetben köteles figyelembe venni;
c) az alkalmasság elbírálásánál felhasználja az alapellátást végző orvos által készített jellemzés adatait is;
d) elhúzódó megbetegedés vagy sérülés esetén az egészségi állapot teljes helyreállítására a „szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást egy év időtartamra alkalmazhatja; ezt követően a szakszolgálati alkalmasságot a vonatkozó rovatok szerint véglegesen el kell bírálni.
(2) A ROB az alkalmasság megállapítása mellett javaslatokat tesz a vizsgált személy egészségi állapotának javítása érdekében szükséges életvitelére, orvosi beavatkozásra vagy a vizsgált személy egyéb tevékenységére, korlátozásokra.
12. § (1) A szakszemélyzet egészségi állapotában történt változás miatt, vagy a repülőszakmai tevékenységben bekövetkezett visszaesése esetén repülőegészségi alkalmassági felülvizsgálatát kezdeményezheti
a) a minősített személy,
b) az állományilletékes parancsnok,
c) a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat repülőorvosa,
d) a Hatóság.
(2) Légi közlekedési baleset, pszichés trauma, elhúzódó vagy gyakran ismétlődő megbetegedés esetén az elsőfokú ROB felülvizsgálat kötelező.
(3) A pszichés trauma tényét az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti személyek állapítják meg.
(4) A Hatóság a felülvizsgálat terjedelmével kapcsolatos döntést - figyelemmel az esemény jellegére és az elszenvedett traumák súlyosságára - az elsőfokú ROB elnökével egyeztetve hozza meg.
(5) Ha a vizsgált személy repülőegészségi alkalmassága kizárja a repülőszakmai, szakszolgálati tevékenység ellátását, az általános egészségi alkalmasság felülvizsgálatára az elsőfokú ROB, mint elsőfokú felülvizsgáló bizottság intézkedik a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  foglaltak szerint.
(6) A honvédelmi szervek állományába nem tartozó szakszemélyzetek szolgálatra való alkalmasságát a külön jogszabályban rögzített feltételek szerint a vizsgálatra feljogosított intézet végzi.
13. § (1) Az alkalmassági ellenőrző (éves, féléves, negyedéves) vizsgálatok és a gondozás formáját, szakmai tartalmát, eljárási rendjét, módszertanát, valamint a szakszemélyzet gyógyszer szedése melletti repültetésének részletes szabályait - a szakszolgálati tevékenységgel szemben támasztott követelmények, a repülésbiztonság feltételeinek figyelembevételével - a Hatóság egyetértésével az MH repülő főszakorvos és az elsőfokú ROB az MH Egészségügyi Parancsnokság parancsnoka által jóváhagyott szakmai-módszertani útmutatóban határozza meg.
(2) A repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok közötti időszakban a szakszemélyzet egészségi állapotának felügyeletét az alapellátást végző egészségügyi szolgálat látja el az (1) bekezdés szerinti szakmai-módszertani útmutató alapján.

A repülőegészségi vizsgálatok okmányai

14. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok adatainak dokumentálására a következő okmányok szükségesek:
a) vizsgálati lap a felsőfokú oktatási intézménybe jelentkező repülőszakos hallgató részére,
b) repülő-egészségügyi könyv a végzett hallgatók és a légi közlekedési szakszemélyzet részére,
c) repülőorvosi igazolás szakszolgálati engedély kiállításához,
d) hatósági repülőorvosi igazolvány,
e) általános kórtörténeti lap,
f) zárójelentések a vizsgálatokról, gyógykezelésekről,
g) orvosi bizonyítvány,
h) gondozókarton,
i) az alapellátást végző orvos véleménye.
(2) A ROB szakfőorvosai és a speciális vizsgálatokat végző orvosok szakvizsgálatainak eredményét az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati lap, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti repülő-egészségügyi könyv megfelelő rovatába kell bejegyezni. A vizsgálati eredmények (leletek) mellett be kell jegyezni a megállapított kórismét, a repülőegészségi alkalmasság fokát, a szükséges gyógyító-megelőző teendőket és az egyéb egészségügyi adatokat.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti orvosi bizonyítvány a minősített személy következő adatait tartalmazza:
a) neve, születési éve, anyja neve, rendfokozata, szervezete, beosztása, repülőszakmai beosztásának kezdete,
b) a légi jármű típusa,
c) repült órák, illetve a végrehajtott ejtőernyős ugrások száma,
d) a kórelőzmény adatai,
e) az egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati adatok (klinikai, laboratóriumi, speciális vizsgálati adatok),
f) az alapellátást végző orvos által készített jellemzés megállapításai,
g) a kórisme a Táblázat vonatkozó pontjának megjelölésével és repülőegészségi minősítése.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt
a) a), e) és f) pontok szerinti okmányokat az MH KRK,
b) b) és h) pontok szerinti okmányokat az alapellátást végző egészségügyi szolgálat,
c) i) pont szerinti orvosi vélemény egy-egy példányát az MH KRK és az alapellátást végző egészségügyi szolgálat tárolja.

A szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmassági minősítésének és felügyeletének rendje

15. § (1) A szakszolgálati engedély kiadásához, meghosszabbításához az e rendeletben előírt repülőegészségi alkalmasságot a Hatóság minősíti.
(2) A hatósági minősítés érdekében az elsőfokú ROB elnöke a szakszolgálati engedélyhez szükséges repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok elvégzése után a 2. számú melléklet szerinti igazolást állít ki, melyet aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőlenyomatával hitelesít és azt megküldi a Hatóságnak.
(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás alapján, 8 napon belül a 3. számú melléklet szerinti igazolványt állít ki.
(4) A szakszemélyzet a (3) bekezdés szerinti igazolvány kézhezvételéig is folytathat szakszolgálati tevékenységet, ha a repülőegészségi alkalmasságának megállapítása a korábbi rovatnak megfelelően megtörtént, az elsőfokú ROB szakszolgálat ellátására alkalmasnak tekinti, és ezt az elsőfokú ROB elnöke a repülő-egészségügyi könyvben dokumentálta.
(5) Az éves minősítés érvényességének kezdő időpontja a vizsgálat lezárásának napja.
16. § (1) A vizsgált személyek alkalmasságukat befolyásoló megbetegedések után, légi közlekedési balesetek, pszichés traumák esetén minden esetben újra minősítendők. Újraminősítés esetén a korábban kiállított szakszolgálati engedély az új döntés napján érvényét veszti.
(2) Ha a vizsgált személy egészségi állapotromlása olyan fokú, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, vagy a szolgálat folytatása károsan befolyásolja a jövőbeni egészségi állapotát, az elsőfokú ROB „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” megállapítást tesz.
(3) A ROB orvosi bizonyítványt állít ki, ha a szakszemélyzetnél „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” vagy „korlátozással alkalmas” javaslatot tesz, illetve az egészségi alkalmasságát más rovatnak megfelelően állapítja meg.
(4) Az orvosi bizonyítvány egy példányát az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával a Hatóságnak kell megküldeni.
(5) A Hatóság a szakszemélyzet egészségi állapotában történt változást követő korlátozásról vagy az alkalmassági érvényesség felfüggesztéséről határozatban rendelkezik.
17. § (1) „Szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” vagy „ideiglenesen alkalmatlan”, illetve „alkalmatlan” döntés esetén a minősítésről a Hatóság határozatban értesíti a minősített személyt, annak állományilletékes parancsnokát, valamint tájékoztatja a vizsgálatot végző elsőfokú ROB-ot.
(2) „Szakszolgálat ellátásra ideiglenesen alkalmatlan” vagy „alkalmatlan” döntés esetén, illetve ha a szakszemélyzet a minősítés ellen fellebbez, a döntés vagy a fellebbezés napjától szakszolgálati tevékenységet nem folytathat.
(3) Bármilyen egészségkárosodás miatti ideiglenesen alkalmatlanná válás esetén annak tényét minden esetben rögzíteni kell a szakszemélyzet repülő-egészségügyi könyvébe.
18. § (1) A Hatóság elsőfokú repülőegészségi alkalmassági minősítése ellen - a döntés közlésétől számított 15 napon belül - a másodfokú katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervhez címzett, a Hatósághoz benyújtott fellebbezésnek van helye.
(2) A másodfokú repülőegészségi alkalmassági minősítés ellen további fellebbezésnek helye nincs.
19. § (1) Repülőegészségi alkalmatlanság esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését - a sürgősségi esetek kivételével -, továbbá gondozását, egészségi állapotuk és katonai szolgálatra való alkalmasságuk minősítését külön jogszabály alapján az MH KRK végzi.
(2) A honvédelmi szervek kötelékébe nem tartozó szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmatlansága esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését, gondozását és általános alkalmassági minősítését a külön jogszabályban kijelölt intézet végzi.
20. § A 9. §-ban meghatározott alkalmassági ellenőrző vizsgálatok végrehajtásáról a szakszemélyzet alapellátását ellátó egészségügyi szolgálat szolgálati úton a tárgyhót követő hónap 5-ig, a 4. számú melléklet szerinti táblázat formájában tájékoztatja a Hatóságot.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet - a 21. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A rendelet 20. §-a a kihirdetést követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(3) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott repülőorvosi igazolvány a benne foglalt érvényességi idő lejártáig érvényes.
(4) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott szakmai-módszertani útmutatót 2006. január 1-jéig kell kidolgozni.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állami célú légi közlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet 15-26. §-a és 2-4. számú melléklete hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] A hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet, továbbá a fegyveres szervek, hivatásos közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] A 4/2003. (I. 31.) HM rendelet, továbbá a 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] 4/2003. (I. 31.) HM rendelet.