246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának a), b), e), f), i), j), k) és p) pontjaiban, valamint 113. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
1. § A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának a), b), e), f), i), j), k) és p) pontjaiban, valamint 113. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:”
2. § (1) A Vhr. 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„1. eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen
- az átviteli, az elosztói, a rendszerirányítói, a közüzemi szolgáltatói és a termeléshez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházására (eladására, ajándékozására), használatba adására (bérbeadására, kölcsönbeadására), lízingbeadására, licencbe adására, egyéb módon tartós használatba adására, megterhelésére vagy biztosítékul való lekötésére (zálogba, jelzálogba adására), valamint
- az eszközöket érintő bármely más teher vállalására, továbbá az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetésük jogának átruházására;”
(2) A Vhr. 1. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„3. kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése a VET 51. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenység ellátásához elengedhetetlen;”
(3) A Vhr. 1. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„8. másodlagos tevékenység: a VET 51. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenységen és a kapcsolódó tevékenységen kívül minden, az engedélyes létesítő okiratában megjelölt tevékenység;”
(4) A Vhr. 1. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„10. mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott elszámolási szerveződés, vagy e feladatokat ellátó személy;”
(5) A Vhr. 1. §-a a következő 13-21. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„13. átadás: a feljogosított fogyasztó által megvásárolt villamos energia egy fogyasztási helyen belül, mért fogyasztói vezetéken keresztül történő továbbítása felhasználó részére;
14. elszámolási pont: az elszámolási mérés, mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
15. kiserőművi összevont engedély: a VET 52/A. §-ában meghatározott eljárásban a kiserőmű üzemeltetője részére kiadott, a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
16. méretlen fogyasztói vezeték: a fogyasztói vezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérő berendezéssel, annak kiegészítő készülékeivel köti össze;
17. mért fogyasztói vezeték: a fogyasztói vezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;
18. szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
19. szélerőmű park: azon szélerőművek összessége, amelyek ugyanazon tulajdonos tulajdonában vannak, és amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz vagy közvetlen vezetékhez ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
20. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;
21. továbbadás: a közüzemi fogyasztó által megvásárolt villamos energia egy fogyasztási helyen belül, mért fogyasztói vezetéken keresztül történő továbbítása felhasználó részére.”
[A VET 5. §-ához]
3. § A Vhr. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstétel és adatszolgáltatás rendjét e rendelet 35. számú melléklete tartalmazza.”
[A VET 10. §-ához]
4. § A Vhr. a következő 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § (1) A Hivatal hatósági ellenőrzési tevékenységét a VET-ben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott rendelkezések szerint végzi. A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az engedélyes székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.
(2) A Hivatal a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, ha az engedélyes az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé.”
[A VET 10/A. §-ához]
5. § A Vhr. a következő 1/C. és 1/D. §-okkal egészül ki:
„1/C. § (1) A Hivatal a VET 10/A. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(2) A VET 10/A. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb
a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a,
b) százmillió forint.
(3) A Hivatal a bírság mértékének megállapításakor az arányosság és fokozatosság elvének figyelembevételével jár el.
(4) A bírság ismételten is kiszabható.
(5) A bírság az árképzésnél mint költségtényező nem vehető figyelembe.
1/D. § (1) A VET 10/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem mentesítik a rendszerirányítót az alól, hogy az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító engedélyes tekintetében is érvényesítse a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásait.
(2) A VET 10/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem mentesítik az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító engedélyest a jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott menetrendadási kötelezettség alól.”
6. § (1) A Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A VET 14. § (1)-(2) bekezdéseiben megnevezett villamosenergia-ellátási szabályzatok - a villamosenergia-rendszer együttműködésére vonatkozó üzemi szabályzat, kereskedelmi szabályzat, elosztói szabályzat - mindegyikére vonatkozó általános tartalmi követelmények:]
„c) kiegészítő, részletező előírások, az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményei, mellékletben részekre bontva,”
(2) A Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A VET 14. § (1)-(2) bekezdéseiben megnevezett villamosenergia-ellátási szabályzatok - a villamosenergia-rendszer együttműködésére vonatkozó üzemi szabályzat, kereskedelmi szabályzat, elosztói szabályzat - mindegyikére vonatkozó általános tartalmi követelmények:]
„e) egyedi fogalmi meghatározások csak olyan esetekre, amelyekre nincs jogszabályi meghatározás, illetve ha annak részletezését jelenti,
f) a vezetékekkel, alállomásokkal, erőművekkel kapcsolatos illetékességi körök, illetékességi határok meghatározása,”
(3) A Vhr. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mindhárom villamosenergia-ellátási szabályzatnak, a területre vonatkozó szakmai előírások mellett, különálló pontokban kell szabályoznia:]
„g) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.”
(4) A Vhr. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A Hivatal az üzemi és kereskedelmi szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül a rendszerirányítónak, a villamosenergia-elosztói szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az elosztónak kézbesíti.”
7. § (1) A Vhr. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyes villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásai az alábbiakra terjednek ki:]
„a) az üzemi szabályzat a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők, az átviteli hálózat és a rendszerirányítás technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére, üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére, az üzemi események nyilvántartására, az előbbiekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére, a villamosenergia-szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is, valamint a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira, összhangban a kereskedelmi és az elosztói szabályzattal;”
(2) A Vhr. 5. § (2) bekezdése a) pontjának af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:
a) Mérés-elszámolás, hálózathoz hozzáférés:]
„af) berendezések (a feljogosított fogyasztók elszámolási mérésre alkalmas készülékei) műszaki meghatározása [VET 23. §-ának (5) bekezdése],”
(3) A Vhr. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő ai) ponttal egészül ki:
[(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:
a) Mérés-elszámolás, hálózathoz hozzáférés:]
„ai) az engedélyköteles fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről (VET 31. §-a).”
(4) A Vhr. 5. §-a (2) bekezdése b) pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:
b) Átviteli és elosztó hálózatok üzeme, fejlesztése:]
„bb) a hálózatfejlesztési tervben, ajánlatban nem szereplő, bejelentéskötelezett vezetékek létesítésének közlése [VET 27. §-ának (2) bekezdése],”
(5) A Vhr. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:
[(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:
b) Átviteli és elosztó hálózatok üzeme, fejlesztése:]
„bf) azon tárgykörök, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni [Vhr. 14. §-ának (2) bekezdése];”
(6) A Vhr. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kereskedelmi szabályzatnak a határt keresztező forgalom tekintetében tartalmaznia kell különösen, a határt keresztező be- vagy kiszállításra vonatkozó, a rendszerirányítóhoz és a mérlegkör felelőshöz történő bejelentés rendjét, a bejelentések visszaigazolását és elfogadását, az esetleges módosítások lebonyolítását, a menetrendek kezelésére vonatkozó részletes előírásokat, a határt keresztező kapacitás szűkössége esetén alkalmazandó aukciós és egyéb módon történő allokálásra vonatkozó előírásokat, valamint a nemzetközi előírásokkal harmonizáló más, különösen a tarifákkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásához szükséges részletes intézkedéseket.”
8. § A Vhr. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történt sikertelen egyeztetés után előírja a villamosenergia-ellátási szabályzatok felülvizsgálatát és módosítását [VET 14. §-ának (5) bekezdése].”
9. § A Vhr. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői képviselőik, a fogyasztók érdek-képviseleti szervezeteik útján jogosultak részt venni a szabályzati bizottság ülésein, a szabályzati bizottság működési rendjében foglalt rendelkezések szerint. A rendszerirányító, valamint az elosztói engedélyesek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a honlapjukon előzetesen közzéteszik a szabályzati bizottság ülésének időpontját, továbbá a szabályzati bizottság mindenkor érvényes működési rendjét.”
10. § (1) A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményeit e rendelet 31/a. és 31/b. számú melléklete határozza meg.”
(2) A Vhr. 9. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Hivatal határidő kitűzésével, valamint a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett az üzletszabályzatok, valamint azok mellékleteinek és függelékeinek módosítását írja elő, ha azok akadályozzák a hatásos versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé.
(5) A Hivatal az üzletszabályzat jóváhagyása során a jogszabályoknak, a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak való megfelelőséget és a fogyasztók érdekeinek érvényre jutását vizsgálja. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzat vagy az üzletszabályzat részének jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a fogyasztók lényeges jogos érdekeit sérti.
(6) Ha a rendszerirányítási és az átviteli tevékenységet ugyanazon jogi személy végzi, a Hivatal határozatában a rendszerirányítási és az átviteli tevékenységet végző jogi személy részére engedélyezheti, hogy egy üzletszabályzatot készítsen.
(7) A Hivatal az engedélyes e §-ban, illetve az ez alapján kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.”
11. § A Vhr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A termelő csak a saját maga által termelt villamos energiát jogosult értékesíteni a termelői működési engedély alapján. A termelő minden további villamosenergia-értékesítésre kizárólag villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján jogosult. A kiserőmű csak a saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti kereskedelmi engedély nélkül, beleértve a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítést is.
(2) Annak a bányának a termelő általi közvetlen vagy közvetett villamosenergia-ellátása, amely a termelő saját tulajdonában van, nem minősül villamosenergia-értékesítésnek.
(3) Nem minősül értékesítésnek a termelő által a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott üzemzavara esetén igénybe vett rendszerszintű szolgáltatás abban az esetben sem, ha azt a termelő e szolgáltatás igénybevételének időpontjában fennálló szerződéses kötelezettségei teljesítésére használja fel.
(4) Nem minősül kereskedelemnek, ha a termelő saját telephelyén belül az erőművi berendezések karbantartását, átalakítását végző gazdálkodó szervezet részére, ezen munkák elvégzéséhez szükséges mértékig a vásárolt villamos energiát értékesíti.
(5) A VET 43. §-ának (5), 45. §-ának (4), valamint 125. §-ának (3) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő és a kiserőmű üzemeltetője csak a külön jogszabályban meghatározott önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.”
12. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az engedélyes villamos energia termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal a VET 10. §-ában kapott felhatalmazása alapján indokolatlan visszatartásnak minősíti az engedélyes eljárását különösen, ha a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye, nem minősül az 51. § szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, nem a termelő tevékenység egyéb lényeges technológiai, illetőleg gazdasági feltételei megváltozásának a következménye, ugyanakkor a termelés-visszatartás veszélyezteti a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást, a biztonságos és átlátható kereskedést és a piaci viszonyokat vagy egyes érintett villamosenergia-részpiacon vagy részpiacokon (kiegyenlítő energia piaca, csúcskapacitások piaca) egyszeri vagy tartós, 10%-ot meghaladó áremelkedést eredményez.”
13. § A Vhr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A hálózati engedélyes az illetékességi területén a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy az illetékességi területén valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.
(2) A hálózati engedélyes a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a fogyasztók ellátása érdekében nem a saját tulajdonában lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget az általános rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében benyújtott árfelülvizsgálati kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, az általános rendszerhasználati díjak előkészítésénél figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon tárgyköröket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.”
[A VET 22/A. §-ához]
14. § A Vhr. a következő 16/A. és 16/B. §-okkal egészül ki:
„16/A. § (1) A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a fogyasztói vezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, valamint azt oly módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, hatósági előírásokban és szabványokban rögzített minőségi elvárásoknak megfeleljen.
(2) A fogyasztói vezeték tulajdonosa és üzemeltetője közötti jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.
(3) A fogyasztói vezeték üzemeltetője hálózati naplót vezet a felhasználóit és fogyasztóit érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról.
(4) A felhasználó és a fogyasztó a hálózati naplóba betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a fogyasztói vezeték üzemeltetőjétől tájékoztatást kérhet, továbbá a hálózati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti.
(5) A fogyasztói vezeték üzemeltetője a vezetékes szolgáltatást a fogyasztó és a felhasználó részére méltányos, költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás díjában eltérően nem állapodnak meg, a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, a közcélú hálózatra alkalmazott tőkeköltség képezi.
(6) Ha a fogyasztói vezeték üzemeltetője a fogyasztónak vagy felhasználónak a VET alapján továbbadással vagy átadással villamos energiát szolgáltat, úgy a nyújtott szolgáltatás után kiállított számlán megbontva köteles feltüntetni a villamos energia és a vezetékes szolgáltatás díját, valamint a fogyasztói vezeték üzemeltetőjét a nyújtott szolgáltatás után terhelő rendszerhasználati díjakat. Ha a fogyasztói vezeték üzemeltetője számlaadásra külön jogszabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla helyébe annak tartalmával megegyező bizonylat lép.
(7) A (4)-(6) bekezdésekben meghatározott fogyasztói, felhasználói jogokat a fogyasztói vezeték üzemeltetője egyoldalúan nem korlátozhatja.
(8) A Hivatalhoz be kell nyújtani a kérelmet megalapozó iratokat is, ha a továbbadással vagy átadással villamos energiát vételező felhasználó a Hivataltól a fogyasztói vezeték engedélykötelessé nyilvánítását kérelmezi.
(9) A Hivatal a VET 84. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárásban az eljárás alá vont fogyasztói vezeték tulajdonosától és üzemeltetőjétől bekérhet minden olyan nyilatkozatot, iratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A fogyasztói vezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetője a Hivatal felhívásának köteles határidőben eleget tenni.
(10) A fogyasztói vezeték üzemeltetője az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és fogyasztókat a szünetelés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal értesíti.
(11) A fogyasztói vezeték engedélyese a feljogosított fogyasztó megbízásából gondoskodik a hálózathoz való hozzáférésről, illetve a rendszerhasználatról.
16/B. § (1) Üzemzavar esetén az engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője 3 órán belül az általa ellátott fogyasztót és a felhasználót értesíti a bekövetkezett eseményről és annak várható hatásairól, kivéve, ha ezen időtartamon belül a hibát elhárította. A hibát és az elhárítására alkalmazott intézkedést a hálózati naplóban a hiba elhárítása esetén is rögzíteni kell.
(2) A felhasználót vagy fogyasztót ellátó fogyasztói vezeték üzemeltetője a fogyasztói vezetéken nyújtott szolgáltatását igénybe vevő felhasználóval vagy fogyasztóval, illetve közüzemi fogyasztó esetében a fogyasztó képviseletében eljáró közüzemi szolgáltatóval a fogyasztói vezetékre csatlakozási és szolgáltatási szerződést köt.
(3) A felhasználóval vagy fogyasztóval kötött hálózati csatlakozási és szolgáltatási szerződésnek rendelkeznie kell különösen
a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének meghatározásáról,
b) a fogyasztói vezeték kapacitásáról és műszaki jellemzőiről,
c) a fogyasztó vagy felhasználó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésre álló teljesítményről, annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény időlegesen vagy véglegesen kerül-e a fogyasztónak vagy felhasználónak átadásra,
d) a fogyasztói, illetve felhasználói berendezés műszaki jellemzőiről,
e) szükség esetén a fogyasztói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékéről és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokról,
f) a fogyasztói vezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről, a bekapcsolás szabályairól,
g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőiről,
h) az üzemeltetői rendelkezésre állás szabályairól,
i) a fogyasztói vezetéken keresztül igénybe vett villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezésekről, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és fogyasztói, illetve felhasználói kötelezettségekre, a mérési időszakok meghatározására, a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira,
j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól,
k) a díjfizetés részletes szabályairól,
l) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályairól, különös tekintettel a 16/A. § (10) bekezdésében meghatározott értesítésre,
m) a fogyasztói, illetve felhasználói panaszok kezelésének rendjéről,
n) a hálózati naplóra vonatkozó rendelkezésekről,
o) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályairól,
p) a szerződésszegés szabályairól, különös tekintettel a szabálytalan vételezésre, valamint a fogyasztónak, illetve felhasználónak a fogyasztói vezetékes szolgáltatásból történő időleges vagy végleges kizárásának eseteire,
q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekről.
(4) A 16/A. § (3)-(10) bekezdései, valamint az (1)-(3) bekezdések rendelkezései a nem engedélyköteles fogyasztói vezeték esetében csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a fogyasztói vezetékről annak tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől jogilag, szervezetileg elkülönülő felhasználót látnak el.”
15. § A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az elosztó a különböző fogyasztói csoportok fogyasztói szokásait figyelembe véve, a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező fogyasztók villamosenergia-fogyasztásának mérése és számlázása érdekében statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéket készít a VET 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.”
16. § A Vhr. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az adatforgalom biztosításához szükséges modem, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.
(2) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a fogyasztó saját költségén alakítja ki.
(3) A távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat fogyasztási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az előfizetési díjat is, a fogyasztót terhelik.”
17. § A Vhr. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes - az engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezeték üzemeltetője kivételével - a rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.”
[A VET 27. §-ához]
18. § A Vhr. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A rendszerirányító vagy a hálózati engedélyesek a Hivatalnál abban az esetben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását, ha a tervezési időszakban ismert körülmények lényegesen megváltoztak, vagy a hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztés finanszírozása vagy létesítése ellehetetlenül.
(2) A hálózatfejlesztési terv módosítása iránti eljárása során a Hivatal mérlegeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-piac hatékony működését, és elemzi a terv módosításának a hálózati engedélyesek fejlesztéseire gyakorolt hatását.”
19. § A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Vhr. a következő 19/A-19/D. §-okkal egészül ki:
„19. § A vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre, valamint a VET 52/B. §-ának (4) bekezdésében, 52/C. §-ának (5) bekezdésében és 84. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.
19/A. § (1) A hálózati engedélyes, illetve a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője a minősítési, illetőleg átminősítési kérelemhez köteles mellékelten benyújtani
a) a vezeték, hálózati berendezés üzemi, illetve elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,
b) a vezeték, hálózati berendezés névleges feszültségének megjelölését,
c) a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,
d) a csatlakozó fogyasztók és felhasználók számának és fogyasztásuk mértékének ismertetését,
e) 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték esetén a rendszerirányító javaslatát.
(2) A közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője az általa üzemeltetett vezeték közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztói vezetékké való átminősítésére vonatkozó kérelméhez köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően mellékelni
a) a vezeték műszaki állapotának leírását,
b) a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott, vagy ellátni kívánt felhasználók, illetve fogyasztók ellátása céljából,
c) a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetés előre látható költségeiről és a vezeték hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,
d) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,
e) a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének, illetve - ha az üzemeltető és a vezeték tulajdonosának személye nem azonos - a vezeték tulajdonosának a területileg illetékes elosztói engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a kérelemre közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait.
(3) Hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakról beszerzi a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője, illetve a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát.
19/B. § (1) A területileg illetékes hálózati engedélyes köteles a közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetőjével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködni és a 19/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat a kérelmező és a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(2) A Hivatal a közvetlen vezeték, illetve a fogyasztói vezeték közcélúvá minősítése tárgyában indított eljárás során beszerzi a területileg illetékes hálózati engedélyes, valamint - ha az eljárásban ügyfélként más módon nem vesz részt - a közvetlen, illetve a fogyasztói vezeték tulajdonosa, illetőleg üzemeltetője nyilatkozatát a közcélúvá minősítésről.
(3) A Hivatal megkísérli a 19/A. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője közötti egyezség létrehozását, ha a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője a vezeték jogszabályokban, villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglaltaknak megfelelő üzemeltetését nem vállalja, vagy a hálózati engedélyes 19/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatában foglaltaknál a vezetékről vételező felhasználók, illetve fogyasztók számára lényegesen hátrányosabb feltételekkel vállalja. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal a 19/C. § (5) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
19/C. § (1) A Hivatal a vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott vezetékhez csatlakozó fogyasztók, felhasználók száma és azok fogyasztásának mértéke, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények mérlegelésével dönt.
(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a vezeték közcélúvá minősítését, illetve az átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervében.
(3) Ha a Hivatal a közvetlen vezetéket, illetve a fogyasztói vezetéket közcélúvá minősíti, szükség esetén egyidejűleg hivatalból módosítja a területileg illetékes hálózati engedélyes működési engedélyét és hatályát a közcélúvá nyilvánított vezetékre kiterjeszti. A Hivatal egyidejűleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének működési engedélyét visszavonja.
(4) A közvetlen vezeték, illetve a fogyasztói vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztóval, annak kezdeményezése esetén köteles hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződést kötni. Ebben az esetben a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználót, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztót külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóként, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztóként megszerzett csatlakozási jogok, ha a meglévő hálózati csatlakozása műszaki feltételeiben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást.
(5) A közvetlen, illetőleg fogyasztói vezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal megfelelő határidő megállapítása mellett kötelezheti a területileg illetékes hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a vezetéken keresztül ellátott felhasználók, illetőleg fogyasztók villamos energia ellátása céljából. A közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez, illetve a fogyasztói vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani. A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles továbbá a fogyasztói vezetéket engedélye, a VET, e rendelet, valamint a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint üzemeltetni és fenntartani, ellenkező esetben a Hivatal a VET 68. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint jogosult eljárni. A Hivatal határozata alapján kiépített közcélú hálózat létesítése és a hálózatra történő csatlakozás a fogyasztói igénybejelentés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint történik.
19/D. § (1) A Hivatal által közcélúnak nyilvánított vezeték átminősítésére csak a 19/A. § (1) bekezdésben meghatározott adatok vagy a vezeték átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.
(2) Nem minősül a közcélú hálózat részének az erőmű, kiserőmű azon hálózati berendezése, amellyel az általa megtermelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el. Az illetékes hálózati engedélyes felelőssége az erőművel, kiserőművel szemben a közcélú hálózat csatlakozási pontján a villamos energia elszállítás céljából történő átvételére terjed ki.”
[A VET 33. §-ához]
20. § A Vhr. a következő 19/E. §-sal egészül ki:
„19/E. § A VET 33. §-ában meghatározott esetekben és keretek között
a) a rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való csatlakozás korlátozását a villamosenergia-ellátási szabályzatban előírtak szerint végezheti,
b) a hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást adott csatlakozási pontra tagadhatja meg,
c) a hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. A hálózati engedélyes lehetőség szerint egy másik csatlakozási pontot ajánl fel, ahol a hozzáférés biztosítható.”
21. § A Vhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenti, ha a villamosenergia-rendszer biztonságát, a villamosenergia-kereskedelmet vagy más, a piaci szereplőket hátrányosan érintő körülményt észlel.
(2) A rendszerirányító biztosítja a ténylegesen felhasznált és a szerződésekkel lekötött határkeresztező kapacitások közötti összhangot.”
22. § A Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A rendszerirányító köteles a külön jogszabályban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adat- és információszolgáltatási kötelezettségét átlátható és versenysemleges módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, térítésmentesen végrehajtani, az adatokat, illetve információkat honlapján elérhetővé tenni.
(2) A hatósági ellenőrzés érdekében a rendszerirányító a VET 10. §-ának m) pontja alapján a Hivatal részére előzetes kérés alapján korlátozás nélküli, de adatmódosítást nem engedő hozzáférést biztosít, különösen a menetrendkezelő, a mérési adatgyűjtő és elszámolási, valamint a határkeresztező kapacitások allokálását végző informatikai rendszereihez.”
23. § A Vhr. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett villamosenergia-piac hatékony, átlátható és biztonságos működése, valamint a szervezett villamosenergia-piaci ügyletek végrehajthatósága érdekében együttműködik. Az együttműködés részletes feltételeit a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.”
24. § A Vhr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Vhr. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27. § (1) A rendszerirányító a VET 37. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - a számára egyértelműen megadott, Magyarországon belüli, tetszőleges számú betáplálási, illetőleg vételezési pontok által meghatározott - mérlegkörökön és menetrendadási kötelezettségen alapuló elszámolási rendszert működtet. Ennek részletszabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. A rendszerhasználók, illetve rendszerhasználónak nem minősülő engedélyesek mérlegkört alapíthatnak.
(2) A termelő, a kiserőmű üzemeltetője, a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó, a közüzemi szolgáltató, az elosztó és a szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes köteles mérlegkört alakítani vagy valamely mérlegkörhöz csatlakozni, ha egyik mérlegkörhöz sem csatlakozik, önálló mérlegkörnek minősül. A közüzemi nagykereskedő köteles közüzemi mérlegkört alakítani.
(3) A közüzemi szolgáltatók a közüzemi nagykereskedővel történt megállapodás esetén a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagjai.
(4) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles mérlegkört alapítani. A rendszerirányító végrehajtja a számára a kereskedelmi szabályzat szerint bejelentett és általa elfogadott mértékű és formájú fizikai teljesítésű ügylet biztonságos lebonyolítását és teljesítését. Adott ügylet végrehajtása csak a VET 10. §-ának o) pontja és a 33. §-a alapján korlátozható.
(5) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A külön jogszabályban meghatározott határkeresztező kapacitáshoz való jog megszerzésének feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.
(6) Mérlegkör felelős - a közüzemi és az egyszemélyes mérlegkör kivételével - csak kereskedelmi engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese lehet. Egyszemélyes mérlegkör felelőse az azt alkotó engedélyes vagy feljogosított fogyasztó lehet.
(7) A mérlegkör felelős köteles szerződést kötni a rendszerirányítóval és a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, illetve a rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Ha a mérlegkör felelős engedélyes, akkor a rendszerirányítóval történt szerződéskötés tényét annak megkötésétől számított 15 napon belül a Hivatalnak be kell jelenteni.
27/A. § (1) A villamos energiát a rendszerbe betápláló engedélyes, a mérlegkör felelős, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott más kötelezettek kötelesek a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásai szerint menetrendet adni.
(2) A menetrendadási kötelezettség megsértésének minősül különösen, ha az arra kötelezett a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásainak megfelelően
a) nem ad menetrendet,
b) hiányos menetrendet ad,
c) nem a megadott időpontig ad menetrendet, vagy
d) helytelenül módosít menetrendet.
(3) A menetrendadási kötelezettség megsértése esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak.
(4) Az érvényes menetrendtől való eltérés esetén - a mérlegkör felelőssel való eltérő megállapodás hiányában - a kiegyenlítő energia beszerzéséből adódó költséget az okozója, illetőleg okozói viselik. Nem minősül a kiegyenlítő energia beszerzéséből adódó költség okozójának az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiaforrásból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító termelő, illetve kiserőmű üzemeltetője, amennyiben az érvényes menetrendtől való eltérés kizárólag az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos, egynapos előrejelzéséhez képesti jelentős időjárás-változás miatt következik be.
(5) A rendszerirányító a VET 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon menetrend-módosítást kezdeményezhet a közüzemi nagykereskedő és a villamosenergia-kereskedők, mint mérlegkör felelősök menetrendjében.
(6) A rendszerirányító a villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a termelőt és a kiserőmű üzemeltetőjét a menetrendjétől való utasított eltérésre kötelezheti. A rendszerirányító a menetrendtől való utasított eltérésre kötelezés során törekszik a kevésbé szabályozható, így az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító erőművek, illetve kiserőművek, valamint a nukleáris fűtőanyag felhasználásával villamos energiát előállító erőmű szabályozásának a minimalizálására.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek nem minősülnek a (4) bekezdés szerinti menetrendtől való eltérésnek. Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetekben a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak.”
[A VET 40. §-ához]
25. § A Vhr. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § A rendszerirányító a 120 kV-nál kisebb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt - annak kezdeményezésére - a beérkezéstől számított 15 napon belül tájékoztatja.”
26. § (1) A Vhr. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termelő és a kiserőmű üzemeltetője - kivéve a VET 43. §-ának (5) és 45. §-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket - az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a közüzemi nagykereskedő részére köteles felajánlani, ha az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a külön rendelet szabályai szerint kívánja értékesíteni. A közüzemi nagykereskedő az ilyen módon felajánlott villamos energia átvételéről - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az adott területen működési engedéllyel rendelkező közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat. Ebben az esetben a közüzemi szolgáltató a villamos energia átvételét nem tagadhatja meg.”
(2) A Vhr. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató, valamint az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője között a VET 43. §-ának (5) és 45. §-ának (4) bekezdése alapján kötött szerződés egy példányát a termelői engedélyes, illetve a kiserőmű üzemeltetője a szerződés megkötését követő 30 napon belül a Hivatalnak megküldi. A szerződésben az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-lekötésének és - átvételének szabályait, valamint az átvételi ár számításának módját a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni a szerződés időtartamára.”
27. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A feljogosított fogyasztó a saját vagy az általa üzemeltetett fogyasztói vezetéken keresztül, a fogyasztási helyen belül, az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek átadhatja. A villamos energia feljogosított fogyasztó által történő átadása esetén a VET 84. §-ának (3)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A feljogosított fogyasztó által végzett villamosenergia-átadás abban az esetben nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az így átadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a feljogosított fogyasztó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát.
(3) Ha a feljogosított fogyasztó és az általa végzett villamosenergia-átadással vételező felhasználó fogyasztási szokásai lényegesen eltérnek és ez többletköltséget okoz, a feljogosított fogyasztó a felhasználóval szemben az ebből adódó többletköltségeit a (2) bekezdés szabályai szerint elszámolhatja.
(4) A feljogosított fogyasztó (3) és (4) bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 10. §-ának m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
28. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A VET 51. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti engedélyezés szempontjából - kivéve a szélerőmű parkok esetét - a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az engedélyezés során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőművi blokkot, olyan erőműrészt és erőművi berendezést, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerőmű park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.
(2) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energiapolitikai szempontokat kell érvényesítenie
a) villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése nem ütemezhető oly módon, hogy az veszélyeztesse a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását, illetve az azzal kapcsolt távhő fogyasztását,
b) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében csak a korszerű technikának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesíthetők,
c) ne veszélyeztesse az ország egyes energiahordozókkal való folyamatos, biztonságos ellátását,
d) előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiaforrásból és hulladék energiával történő villamosenergia-előállítást,
e) a villamosenergia-termelés módja és üzemviteli viszonyai ne veszélyeztessék a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását.
(3) Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyát, egyes energiahordozókkal való biztonságos ellátását veszélyeztető villamos energia rendszerfejlesztés esetén a miniszter elrendelheti, hogy a Hivatal az engedélyezések során a javasolt elsődleges energiaforrás használatát a fejlesztés során ne engedélyezze.
(4) Az 50 MW és azt meghaladó teljesítményű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld) gáz stb.] tüzeléssel a VET 5. § a) pontjának 4. alpontja alapján kibocsátott 50 MW és azt meghaladó teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani, vagy a VET 51/A. §-a által előírt feltételeket tudja teljesíteni.
(5) A VET 51. §-ának (1) bekezdés k) pontja szerinti engedélyezés szempontjából a kapacitás megváltoztatásának minősül a fogyasztói vezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növekedése.
(6) A fogyasztói vezeték engedélyese a villamos energia továbbadást vagy átadást az engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb egy évig jogosult folytatni.
(7) A fogyasztói vezeték működésének szüneteltetése legfeljebb öt évre engedélyezhető.
(8) A fogyasztói vezeték működésének szüneteltetésére engedély akkor adható, ha
a) a fogyasztói vezetékre sem felhasználó, sem fogyasztó nem kapcsolódik,
b) a működés szüneteltetése alatt is gondoskodnak a vezeték állagmegőrzéséről.
(9) Ha a fogyasztói vezeték működése szünetelésének időtartama alatt a vételezni kívánó fogyasztók vételezése más módon nem biztosítható, vagy az állagmegőrzés nem biztosított, a Hivatal a vezetéket a VET 52/B. §-ának (4) bekezdése szerint közcélúvá nyilváníthatja és az engedélyt visszavonhatja.”
29. § A Vhr. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A Hivatal az engedélyben a jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján a működésre vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg, melyek nem teljesítése esetén a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.”  [LÁBJEGYZET_1]
30. § A Vhr. 34-36. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„34. § (1) A VET 51. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet - a VET 51. §-ának (1) bekezdés a), j), k) és l) pontjai kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A VET 51. §-ának (1) bekezdés a), j), k) és l) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet folytathat.
35. § (1) A VET 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 15/a. számú mellékletében, kiserőművek esetében a 15/b. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, és a kérelemhez egyúttal csatolni kell mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy vonatkozó egyéb jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus úton [elektronikus levélben vagy adathordozón (lemezen)], elektronikusan szerkeszthető formában is el kell juttatni a Hivatalhoz.
(2) Az engedély iránti kérelem mellékleteit e rendelet 2/a., 3/a-3/b. és 5-14. számú melléklete, valamint 15/b. számú mellékletének II. és III. pontja, az engedély tartalmi elemeit e rendelet 17-28. számú, az erőmű létesítéséhez, bővítéséhez és teljesítményének növeléséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit e rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.  [LÁBJEGYZET_2]
(3) A VET 51. §-ának (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott létesítési, működési és tevékenységi engedély iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerződés),
b) a gazdasági társaság szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezeteket, ha ezeket a társasági szerződés nem tartalmazza,
c) új cég esetén az előtársasági időszakról összeállított beszámolót, már működő cégnél a legutolsó két év beszámolóját, ennek hiányában a legutolsó teljes üzleti év beszámolóját,
d) az egyes engedélyköteles tevékenységeknél meghatározott időtartamra vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervet,
e) az üzletszabályzat tervezetét,
f) a független minőségtanúsító szervezet által ellenőrzött minőségbiztosítási rendszert vagy annak bevezetésére vonatkozó tervet és ütemezést,
g) külön jogszabályban meghatározott, megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket,
h) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, ha változás van folyamatban a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet, vagy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti elektronikus igazolást,
i) a külön jogszabályokban meghatározott iratokat.
(4) Ha a VET 51. §-ának (1) bekezdésének b)-j) pontjaiban meghatározott engedélyekért folyamodó kérelmező vállalkozásban valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik, az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a VET 103. §-ában előírt jóváhagyás iránti kérelemhez benyújtandó következő iratokat is:
a) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság társasági szerződésének egy másolati példányát, vagy külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását,
b) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy az arról szóló igazolás hiteles magyar nyelvű fordítását, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati, gazdasági nyilvántartásba bejegyezték,
c) az engedélyesben jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személy 16. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást,
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaságnak, külföldi vállalkozásnak Magyarországon adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített beszámolóját,
f) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás kapcsolatában álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
g) a kérelemben érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(5) Az engedélyesnek a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túlmenően rendelkeznie kell
a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel,
b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel.
(6) A kérelmező nyilatkozik
a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek meglétéről, illetve biztosításáról,
b) a VET 50. §-ának (3) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kizáró okok hiányáról,
c) arról, hogy rendelkezik az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, továbbá
d) arról, hogy a kérelemben foglaltak a legkisebb költség elvével, erőmű létesítési engedély iránti kérelem esetén az erőmű létesítésére vonatkozó energiapolitikai követelményekkel összhangban állnak.
(7) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.
(8) A Hivatal erőművi hőtermelési működési engedély iránti kérelem esetén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tszt.) előírt feltételek alapján folytatja le az engedélyezési eljárást.
(9) Az engedélyezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt szabályok megtartására.
36. § A Hivatal az engedélyezési eljárás és az engedélyköteles tevékenység végzése során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”
31. § A Vhr. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A VET 51. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez a 15/b. számú mellékletben előírtakat kell benyújtani.”
32. § A Vhr. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A létesítési, működési és tevékenységi engedély, a kiserőművi összevont engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át. Az engedélyek, határozatok, illetve jogosultságok átruházása esetén a Hivatal jogosult az engedélyt visszavonni.”
33. § A Vhr. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A Hivatal kérelemre a működési, illetve a kiserőművi összevont engedélyben meghatározhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemei más személy által történő végzésének feltételeit.
(2) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történő végzése az engedély, a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok, az alkalmazandó egyéb jogszabályok, a villamosenergia-ellátási szabályzatok, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen.
(3) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy köteles a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi előírás megismerésére, betartására.
(4) Az engedélyes az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna.
(5) Ha az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy a (2) bekezdésben meghatározott valamely előírást megszegi, a Hivatal
a) az engedélyessel szemben a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint egyidejűleg
b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemei más személy által történő végzését engedélyező határozatát.”
34. § A Vhr. a következő új alcímmel és 41/A-41/B. §-okkal egészül ki:
„A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének megállapítása
41/A. § (1) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét a Hivatal az egyenlő bánásmód elvének megfelelően, az erőmű létesítési és termelői működési engedélyében, illetve a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.
(2) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor a Hivatal figyelembe veszi
a) Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergia-termelésre,
b) a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia versenyképességét a VET 19. §-ának e) pontja szerint,
c) az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását a VET 19. §-ának c) pontja szerint,
d) a villamosenergia-fogyasztók teherviselő képességét,
e) a rendszerirányítónak a 41/B. § (1) bekezdése alapján adott nyilatkozatát,
f) a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató közüzemi villamosenergia-ellátási kötelezettségének mértékét,
g) az adott beruházáshoz igénybe vett egyéb támogatás mértékét.
(3) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a beruházás várható megtérülését. A VET 95/A. §-ában meghatározott szabályok szerinti átvételi ár és a külön jogszabályban meghatározott ártámogatási rendszer figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy az erőmű, kiserőmű által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű, kiserőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét.
41/B. § (1) A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia tekintetében, az ilyen módon villamos energiát előállítani kívánó termelői létesítési engedélyért, vagy kiserőművi összevont engedélyért folyamodó kérelmező köteles kikérni a rendszerirányító véleményét.
(2) A rendszerirányító köteles az engedélyért folyamodó kérelmező által megadott adatok alapján 15 napon belül véleményt adni arról, hogy
a) a tervezett villamosenergia-termelés kötelező átvétele a kérelmezett időtartam alatt milyen hatást gyakorolna a rendszer biztonságára, a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzésére, valamint a rendszer szabályozhatóságra,
b) a tervezett erőműben, kiserőműben termelt villamos energia hálózatra adása az a) pontban foglaltak figyelembevételével részben vagy egészben biztosítható-e.
(3) A rendszerirányító köteles részletesen bemutatni, hogy milyen technikai feltételek teljesülése esetén támogatná a villamos energia hálózatra adását, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint a hálózatra adás nem vagy csak részben biztosítható.
(4) A rendszerirányító a (2) és (3) bekezdésben meghatározott véleményét köteles részletesen megindokolni.
(5) A termelői létesítési engedélyért, valamint a kiserőművi összevont engedélyért folyamodó kérelmező köteles az engedély iránti kérelemben részletesen megindokolni, ha nem ért egyet a rendszerirányító által a (2) és (3) bekezdés szerint kiadott nyilatkozattal.”
[A VET 52/D. §-ához]
35. § A Vhr. a következő új alcímmel és 41/C-41/E. §-okkal egészül ki:
„Egyszerűsített engedélyezési eljárás
41/C. § (1) A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 15/b. számú mellékletben előírtakat, melyeket a Hivatal a honlapján letölthető módon elérhetővé tesz.
(3) Az egyszerűsített engedély határozott időre szól és meghosszabbítható. Érvényességi idejét a benyújtott kérelemben szereplő adatok figyelembevételével a Hivatal állapítja meg.
(4) Ha a kiserőmű üzembe helyezése a kiserőművi összevont engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem történik meg, ezt az engedélyes köteles bejelenteni a Hivatalnak. A Hivatal a határidő elmulasztása esetén az engedélyt visszavonhatja.  [LÁBJEGYZET_3]
(5) E rendelet hatálybalépése után létesített erőmű esetében kötelező alkalmazni a 2/b. számú mellékletében meghatározott minimális energetikai erőművi hatásfok értéket.
41/D. § (1) A Hivatal a fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 7/b. számú mellékletben előírtakat.
41/E. § A közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 7/c. számú mellékletben előírtakat.”
36. § A Vhr. 42. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítésére vonatkozó engedély
42. § (1) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) elsődleges energiaforrás-választási engedéllyel,
b) a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel,
c) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.
(2) A létesítendő erőmű esetében kötelező alkalmazni a 2/b. számú mellékletben meghatározott minimális energetikai erőművi hatásfok értéket.
(3) Az erőmű létesítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(4) A létesítési engedély iránti kérelem alapján létesítendő erőműnek meg kell felelnie a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontjában foglaltak alapján az 50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek energiahordozó készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy teljesíteniük kell a VET 51/A. §-ában előírtakat.”
37. § (1) A Vhr. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:]
„a) elsődleges energiaforrás-választási engedéllyel;”
(2) A Vhr. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bővítési engedély iránti kérelemnek meg kell felelnie a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontjában foglaltak alapján az 50 MW és az annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben, vagy a VET 51/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek.”  [LÁBJEGYZET_4]
38. § A Vhr. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az elsődleges energiaforrás megváltoztatási engedéllyel, ha a teljesítménynövelés az elsődleges energiaforrás megváltoztatásával jár együtt.”
39. § A Vhr. a következő új alcímmel és 45/A. §-sal egészül ki:
„50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély
45/A. § (1) Az erőmű teljesítménycsökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár esetenként, akár összességében.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.
(3) Ha a teljesítmény csökkentése az elsődleges energiaforrás megváltoztatásával jár együtt, az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az elsődleges energiaforrás megváltoztatási engedéllyel.
(4) Az erőmű teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(5) A teljesítménycsökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a kiserőművi összevont engedély kiadását.”
40. § A Vhr. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek elsődleges energiaforrás választására, megváltoztatására vonatkozó engedély
46. § (1) Elsődleges energiaforrás választására, megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(2) Elsődleges energiaforrás megváltoztatásának minősül a működési engedélyben meghatározott elsődleges energiaforrás fajtától való legalább 10%-os tüzelőhőben mért mennyiségi eltérés. Nap, szél, víz, illetve geotermikus elsődleges energiaforrás esetén megváltoztatásnak minősül az elsődleges energiaforrás bármilyen mértékű megváltoztatása.
(3) Az elsődleges energiaforrás-választási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontja alapján kibocsátott 50 MW és az annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírtakat, vagy a VET 51/A. §-ában meghatározott követelmények teljesítésének tervezett végrehajtását igazoló előzetes terveket vagy előszerződéseket.
(4) Az engedély, ha azt a Hivatal az erőmű létesítési fázisában, termelői működési engedéllyel még nem rendelkező kérelmező részére adta ki, határozott ideig érvényes, és nem hosszabbítható meg.”
41. § A Vhr. 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az engedélyes elmulasztja a VET 55. §-ában előírt határidőn belül kérelmét a Hivatalhoz benyújtani, vagy a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 10/A. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.”
42. § A Vhr. 49. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedély és a termelő tevékenység folytatásának feltételei
49. § (1) A Hivatal termelői működési engedélyt ad ki erőmű létesítési, illetve teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) a tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel,
b) az első 3 üzleti évre vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel,
c) közüzemi célra termelő erőmű esetén az elsődleges energiaforrás vásárlására vonatkozó szerződésekkel, illetve saját elsődleges energiaforrás előállítás esetén az annak kitermelésére, előállítására feljogosító hatósági engedéllyel.
(3) A termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 3/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani. A működési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedélykérelemmel együtt az e rendelet 3/b. számú mellékletében előírt iratokat kell benyújtania.
(4) Ha a kérelmező közüzemi célra termel, meg kell neveznie a közüzemi célra lekötött teljesítményét és a közüzemi célra felajánlandó energia mennyiségét, éves ütemezésben, a hosszú távú szerződések szerint.
(5) A Hivatal a működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal előzetes jóváhagyásával rendelkezhet.
(6) Ha a kérelmező az energiahordozó-készletet a VET 51/A. §-ának (1) bekezdése szerint az erőmű elsődleges energiaforrásából kívánja biztosítani, akkor mellékelnie kell az igénybe vett földgáztároló üzemeltetőjével, illetve engedélyesével kötött szerződés hiteles másolatát, amelyben a földgáztároló üzemeltetője, illetve engedélyese a következőkről nyilatkozik
a) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, és az semmilyen formában nem korlátozható,
b) a készlet igénybevétele a földgáznak a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben meghatározott szállítását, elosztását, az ország földgázellátásának biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza.
(7) A megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.”
43. § A Vhr. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Átviteli működési engedély az ország egész területére egy átviteli engedélyes részére adható ki, ha a kérelmező alaptőkéje legalább 100 milliárd forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.”
44. § (1) A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Villamosenergia-rendszer országos szintű irányítására vonatkozó működési engedélyt az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló részvénytársaság kaphat, ha megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek, és alaptőkéje legalább 500 millió forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak. A közvetlen vagy közvetett irányítás megítélése szempontjából a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései az irányadóak.”
(2) A Vhr. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A villamos energia átvitelére vonatkozó működési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó engedélyének módosítása iránti kérelmet is be kell a Hivatalhoz nyújtani, ha a rendszerirányító villamosenergia-átviteli tevékenységet is kíván folytatni.”
45. § A Vhr. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § A szervezett villamosenergia-piacot működtető társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a szervezett piacot működtető társaság tulajdonosánál, integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, illetve más engedélyesnél munkavállaló vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.”
46. § A Vhr. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül a más tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a villamosmű elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát és az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a felügyelőséget, mint építésügyi engedélyező hatóságot az előmunkálati jog jogosultja 30 nappal korábban köteles értesíteni. Az előmunkálati jog érvényességi ideje egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.”
47. § A Vhr. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter által külön jogszabályban kijelölt, vezetékjogot engedélyező hatóság a VET hatálya alá tartozó villamos vezetékek, valamint ezek közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyai tekintetében az építésügyi hatósági jogkört is gyakorolja. A vezetékjogot engedélyező hatósághoz az engedélyes által benyújtott vezetékjog iránti kérelem előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat az idegen ingatlanon annak tulajdonosa hozzájárulásával létesül.”
48. § A Vhr. 83. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előkészítő eljárás után helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelyet az engedélyesnek kell megszervezni. A helyszíni szemlére az engedélyes a vezetékjoggal és annak biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat és a 4. számú mellékletben felsorolt, az adott ügyben érintett hatóságokat, a vezetékjogot engedélyező hatóságot, valamint a közüzemeket köteles meghívni. A vezetékjogot engedélyező hatóság az adott ügy elbírálása során további szakhatóságok bevonását is kezdeményezheti.
(2) A vezetékjogi engedélyezési eljárás a vezetékjog iránti kérelemnek a vezetékjogot engedélyező hatósághoz az engedélyes által történő benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül postai úton kell értesíteni. A vezetékjogi engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidő 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.”
49. § A Vhr. 85. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetékjogi engedélyt a vezetékjogot engedélyező hatóság az érintett ügyfelekkel, a vezetékjog jogosultjával, a települési önkormányzat jegyzőjével és az eljárásban résztvevő szakhatóságokkal postai úton közli.
(3) A vezetékjog alapján elvégezhető munkák megkezdéséről és befejezéséről az engedélyes az ingatlan tulajdonosát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a vezetékjogot engedélyező hatóságot tájékoztatja.”
50. § A Vhr. a következő 86/A. és 86/B. §-okkal egészül ki:
„86/A. § (1) A fennmaradási engedélyezési eljárás a fennmaradási engedély iránti kérelemnek a hálózati engedélyes székhelye szerint illetékes vezetékjogot engedélyező hatósághoz - a hálózati engedélyes által - történő benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül postai úton kell értesíteni. A fennmaradási engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidő 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 32. számú melléklet szerinti tartalommal és példányban kell a hálózati engedélyesnek elkészíteni.
(3) A vezeték műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelését a hálózati engedélyes nyilatkozatával és műszaki szakértői véleménnyel kell igazolni.
(4) A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy ennek hiányában a vezeték meglétét és létesítésének időpontját a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.
(5) A fennmaradási engedélyt a vezetékjogot engedélyező hatóság - mint építésügyi engedélyezési hatóság - az ügyfelekkel és a hálózati engedélyessel postai úton közli.
(6) A fennmaradási engedélyezési eljárásért a hálózati engedélyes igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tekintetében a vezetékjogi engedélyre vonatkozó díjakat kell alkalmazni.
86/B. § (1) A hálózati engedélyesnek a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés által igénybe vett idegen ingatlan tulajdonosával a VET 75. §-ának (3) bekezdése szerint a térítés mértékében meg kell állapodni.
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 32. számú melléklet szerinti tartalommal és példányban kell a hálózati engedélyesnek elkészíteni.
(3) A nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelését a hálózati engedélyes nyilatkozatával és műszaki szakértői véleménnyel kell igazolni.
(4) A használati jog fennállását és keletkezésének időpontját a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.
(5) A fennmaradási engedélyezési eljárásért a hálózati engedélyes igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tekintetében a sajátos energiaellátási építményekre vonatkozó díjakat kell alkalmazni.”
51. § A Vhr. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) Használati jog alapításáról az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában a használati jogot az engedélyes az építésügyi hatóságtól kérheti. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. 108. §-a és 171. §-a irányadó.
(2) Az ingatlan használati jog birtokában az engedélyes az építményre kérheti az építési engedély megadását.”
52. § A Vhr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A 82-89. §-okban foglaltakat a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő eltérésekkel a közvetlen vezetékek, valamint a fogyasztói vezetékek vonatkozásában is alkalmazni kell.
(2) A közvetlen vezetékek, valamint a fogyasztói vezetékek létesítői a Ptk. rendelkezései szerint kötelesek a használatában korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a korlátozás mértékében és a kártalanításban megegyezni, illetőleg megegyezés hiányában bírósági eljárást kezdeményezni.”
[A VET 84. §-ához]
53. § A Vhr. a következő 89/A. és 89/B. §-okkal egészül ki:
„89/A. § (1) A közüzemi fogyasztó a saját vagy az általa üzemeltetett fogyasztói vezetéken keresztül, a fogyasztási helyen belül az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek továbbadhatja. A villamos energia továbbadása esetén a VET 84. §-ának (3)-(6) bekezdései alkalmazandók.
(2) A közüzemi fogyasztó villamosenergia-továbbadása abban az esetben nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a közüzemi fogyasztó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A közüzemi fogyasztó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 10. §-ának m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
89/B. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó fogyasztó villamosenergia-fogyasztása a VET 23. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a rendszerirányító feladatkörébe tartozó, az átviteli engedélyes tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.
(2.) Az erőművek és kiserőművek részére szolgáltatott villamos energia a VET 23. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a rendszerirányító feladatkörébe tartozó, a termelői engedélyes vagy a kiserőmű tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.”
54. § A Vhr. 90. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A VET 3. §-ának 18. pontjában meghatározott integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles belső számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, a számviteli elszámolást úgy megszervezni a számvitelről szóló külön törvénnyel összhangban, hogy a nem engedélyköteles tevékenysége, illetve tevékenységei az engedélyköteles tevékenységtől, illetve tevékenységektől és az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelműen elkülöníthetőek, átláthatóak, ellenőrizhetőek legyenek. Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles továbbá az engedélyköteles tevékenységekre külön-külön önálló mérleget és eredménykimutatást, illetve a vállalkozás egészére éves beszámolót elkészíteni.
(2) A VET 3. §-ának 18. pontjában meghatározott vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, vállalkozása egészére vonatkozó éves beszámolójában a tevékenységek VET 101. §-ának (1) bekezdése szerinti számviteli szétválasztásából adódó halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszűrni. A vállalkozás köteles a kiszűrt halmozódást az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében részleteiben bemutatni.
(3) Ha az engedélyes integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja - a VET 51. §-ának j)-l) pontjaiban meghatározott engedélyesek kivételével - köteles a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolóját és az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás egészére vonatkozó összevont beszámolót (mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, annak részeként az (1) bekezdés szerint az elkülönített tevékenységekre vonatkozó mérlegeket és eredménykimutatásokat) a Hivatalnak a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg megküldeni a tárgyévre elkészített üzleti jelentéssel és a VET 101. §-ának (3) bekezdése szerinti könyvvizsgálói jelentéssel együtt.
(4) Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a villamosenergia-ipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a Hivatal irányelvet ad ki a mérleg és az eredménykimutatás tevékenységek közötti felosztási módszereinek a VET-ben foglaltaknak megfelelő alkalmazására, és azt a Hivatal honlapján közzéteszi.”
[A VET 102/B. §-ához]
55. § A Vhr. a következő 90/A-90/C. §-okkal egészül ki:
„90/A. § (1) Ha a rendszerirányító korábbi vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója más engedélyes vagy annak kapcsolt vállalkozása, illetve az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója lesz, köteles üzleti titokként kezelni a rendszerirányító üzleti titkain túlmenően azon adatokat és más információkat is, amelyek a rendszerirányító VET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve a villamosenergia-piac állapotát, az egyes piaci szereplők tevékenységét, üzleti pozícióját jellemző, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energiaipari társaságok tudomására nem hozott adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonyának fennállása alatt jutottak tudomására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában piaci szereplőnek minősül az engedélyes, a kiserőmű üzemeltetője, a közvetlen vezeték létesítője és a fogyasztó.
(3) Villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem esetén piaci szereplőnek minősül valamennyi külföldi természetes és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplők a villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem lebonyolítása kapcsán jogviszonyba kerülnek.
90/B. § (1) Az engedélyes a megfelelési szabályzatban a következő rendelkezések érvényre juttatásáról gondoskodik:
a) a rendszerirányítási és a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás munkavállalója - az adott VET szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységen kívül - más, a VET szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet,
b) a VET 102/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek történő megfelelés, különös tekintettel a működési engedélyben foglalt tevékenységek, valamint az azok végzéséhez szükséges egyéb tevékenységek harmadik személy általi végzése esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások részletes szabályozása,
c) az adatok kezelése és hozzáférhetővé tétele részletes szabályainak meghatározása, beleértve az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belüli, a szabályzat készítésére kötelezett engedélyest érintő eljárásokat, szabályokat.
(2) A megfelelési szabályzat és a megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemeit a 33. és 34. számú mellékletek határozzák meg.
(3) A megfelelési jelentést az engedélyben meghatározott időpontig kell elkészíteni.
(4) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek legkésőbb a VET 102/B. §-a (3) bekezdésének hatálybalépésekor kötelesek jóváhagyásra benyújtani a Hivatalnak az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében készített megfelelési szabályzatot, és kérni az engedély módosítását.
(5) Ha a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az átviteli tevékenységgel együtt végzi, akkor a villamos energia átvitelre vonatkozó engedélykérelemhez csatolni kell a rendszerirányító és az átviteli engedélyes az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében készített, és a Hivatal által jóváhagyott megfelelési szabályzatát.”
56. § A Vhr. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott jóváhagyás iránti kérelmet e rendelet 16. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, és a kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy külön jogszabályok előírnak.
(2) Az engedélyes a működési engedély kézhezvételétől számított kilencven napon belül társasági szerződésébe foglalja, hogy a VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott cégjogi események és befolyásszerzések érvényességi feltétele a Hivatal által kiadott előzetes jóváhagyó határozat. A társasági szerződésben az engedélyes utal a VET 103. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményre. E bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítését az engedélyes a társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg - a társasági szerződés cégbíróság által érkeztetett példányának megküldésével - a Hivatal részére írásban igazolja.”
57. § A Vhr. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
95. § (1) E rendelet a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
58. § A Vhr. mellékletei helyébe e rendelet mellékletei lépnek.
59. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A Vhr.-nek az e rendelet 5. §-ával megállapított 1/C. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.
60. § (1) A Hivatal a megelőző időszak üzemi eseményeinek hatásaival korrigált villamosenergia-értékesítési adatok figyelembevételével állapítja meg a kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét azon termelők és kiserőművek esetében, amelyek a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi LXXIX. törvény) hatálybalépését megelőzően részben vagy egészében megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termeltek villamos energiát. A Hivatal az erőmű, illetve kiserőmű létesítését megelőzően készített üzleti tervet is figyelembe veszi, ha legalább egy teljes év tényadatai nem állnak rendelkezésre. A fenti erőmű, illetve kiserőmű által tervezett fejlesztés, kapacitásbővítés vonatkozásában a Hivatal az új erőművek létesítésére vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(2) A 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített erőmű, illetve kiserőmű vonatkozásában a termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetője köteles 2006. szeptember 1-jéig a Hivatalnak működési engedély módosítása, illetve kiserőművi összevont engedély iránti kérelmet benyújtani az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében. Az e rendelet kihirdetésekor folyamatban lévő erőművi, illetve kiserőművi engedélyezései eljárás során a 41/A. § alkalmazása és az engedély kiadása szempontjából a rendelet hatálybalépése előtt a Vhr. rendelkezései szerint elvégzett eljárási cselekmények érvényességét a rendelet hatálybalépése nem érinti.
(3) A Vhr. 41/A. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint 41/B. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók, ha a kérelmező e rendelet kihirdetését megelőzően létrejött érvényes hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkezik.
(4) A 2005. évi LXXIX. törvény 61. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerinti fennmaradási engedélyezési eljárás során nem kell lefolytatni a Vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti helyszíni szemlét.  [LÁBJEGYZET_5]
(5) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek legkésőbb a VET 102/B. §-a (3) bekezdésének hatálybalépésekor kötelesek jóváhagyásra benyújtani a Hivatalnak az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében készített megfelelési szabályzatot, és ezzel egyidejűleg kérni a működési engedélyük módosítását.
61. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a Hivatal a VET 51. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseivel, valamint a kiserőművek üzemeltetőivel szemben a VET 10/A. §-ában, illetve a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1/C. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Adott fogyasztási helyen feljogosított fogyasztó lehet minden nem lakossági fogyasztó. E rendelet alkalmazásában nem lakossági fogyasztó az a fogyasztó, aki, vagy amely nem minősül a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1/a. számú mellékletében szereplő Villamos energia közüzemi szabályzat (VKSz) 2. § (6) bekezdése, valamint az 1/b. számú mellékletét képező Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat (VHSz) 2. § (5) bekezdése értelmében lakossági fogyasztónak.”
62. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 1. §-ának 12. pontja, 2. §-a, 5. §-a (2) bekezdés c) pontjának cc) alpontja, 62. § (5) bekezdése, valamint 77. §-a hatályát veszti.
(2) A Vhr. 78. és 79. §-a 2006. január 1-jén hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a természeti, társadalmi és gazdasági környezetre jelentős hatást gyakorló erőművek létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezéséhez szükséges közösségtájékoztatási, közmeghallgatási és szakértő bizottsági eljárásról szóló 73/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
b) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 23. §-a,
c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet, valamint a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a,
d) az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról szóló 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 27. §-a.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/160.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/160.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/160.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/160.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/160.