249/2005. (XI. 18.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésére, az alábbiakat rendeli el:
1. § A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének felvezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya az At. 17. §-a (2) bekezdésének a)-e), m)-r) és 67. §-ának d) pontjaiban megfogalmazottak szerint a nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire, a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki (beleértve a létesítményeken belüli radioaktív anyag szállítást és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását biztosító rendszereket, berendezéseket, a nukleáris létesítmény nyomástartó edényeit, továbbá a tűzvédelmet, valamint a fizikai védelmet szolgáló rendszereket, berendezéseket, ha azok a nukleáris biztonságra hatást gyakorolnak, kizárólag ezen hatásuk szempontjából), így:”
2. § Az R. 5. §-a és az azt megelőző cím és alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET
Engedélyezés és jóváhagyás
5. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban részletezettek szerint a nukleáris létesítmény
a) telepítéséhez (telephelyengedély),
b) létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély),
c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély),
d) üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakítása (módosítása) elvi értékeléséhez (elvi engedély),
f) átalakításához (átalakítási engedély),
g) végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély),
h) megszüntetéséhez (leszerelési engedély),
i) atomerőmű blokk esetén a főjavítását követő újraindításához (indítási engedély).
(2) Ahhoz, hogy a nukleáris létesítmény a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervét az első alkalommal, illetve módosítását követően életbe léptesse - az üzembe helyezési engedélyezési, illetve az átalakítási engedélyezési eljárás keretében -, meg kell szereznie a nukleáris biztonsági hatóság engedélyét.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság egyedi engedélyt, vagy az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban meghatározott esetekben típusengedélyt ad a nukleáris létesítmény üzemanyagának és - a biztonsági követelményeknek megfelelően biztonsági osztályba sorolt - berendezéseinek
a) gyártásához (gyártási engedély),
b) beszerzéséhez (beszerzési engedély),
c) szereléséhez (szerelési engedély),
d) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakítása (módosítása) elvi értékeléséhez (elvi engedély),
f) átalakításához, javításához (átalakítási, javítási engedély),
g) leszereléséhez (leszerelési engedély).
(4) Az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához be kell szerezni a nukleáris biztonsági hatóság engedélyét.
(5) A nukleáris biztonsági hatóság végzi a nukleáris berendezések tekintetében a műszaki sugárvédelmi engedélyezést.
(6) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények és épületszerkezetek építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, rendeltetéstől eltérő használatához, valamint lebontásához szükséges építési, fennmaradási és használatbavételi hatósági engedélyeket, ha az előzőekben felsorolt tevékenységek, vagy az építmény fennmaradása egy vagy több biztonsági funkció megvalósulását befolyásolja, vagy, ha az az általános építésügyi előírások szerint engedélyezési kötelezettség alá tartozik. Különös építésügyi követelmények hiányában az általános előírásokat kell az engedélyezés során alkalmazni.
(7) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények felvonóinak építési és használatbavételi engedélyét.
(8) A nukleáris létesítmény engedélyezési eljárása keretében a nukleáris létesítmény építményeinek, valamint a nukleáris berendezéseknek az engedélyezése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható, amennyiben erre vonatkozó kérelmet terjesztenek elő, és a kérelem szerinti engedélyekhez szükséges tartalmi és formai követelményeknek és feltételeknek a kérelmező eleget tesz.
(9) Az At. 17. §-ának (2) bekezdése szerint az engedélyesek kérelmére induló eljárásban az elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentáció hatóság által alkalmazott fájlformátumait a hatóság megnevezheti. Az alkalmazott fájlformátumok jegyzékét a hatóság közzéteszi.
(10) A nukleáris létesítmény Időszakos Biztonsági Jelentését a nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálja és jóváhagyja a jelen rendelet 21. §-a szerint.
(11) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság szempontjából fontos szerelési, kivitelezési technológiákat, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszereket, - a módszer felhasználásának körülményeit megvizsgálva, a felhasználás körülményeire tett előírások mellett, - egyszeri vagy többszöri felhasználásra jóváhagyja.”
3. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A nukleáris létesítménynek a 7. számú mellékletben foglaltaktól eltérő építményeivel kapcsolatban a területileg illetékes, vagy a sajátos építményfajták tekintetében hatáskörrel bíró építésügyi hatóságok által lefolytatott eljárásokban a nukleáris biztonsági hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a nukleáris biztonság érvényre juttatása céljából.”
4. § Az R. 12. §-át megelőző alcím az alábbiak szerint módosul, az R. 12. §-a pedig a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„Ellenőrzés és felügyelet”
„(5) A nukleáris létesítmények felügyeletéhez a nukleáris biztonsági hatóság folyamatos táv-adatszolgáltatást is igénybe vesz a hozzá telepített eszközökkel
a) adatbázisokból,
b) a technológiai folyamatba beépített ellenőrző rendszerekből.
A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat a biztonsági helyzet elemzésére, értékelésére a felügyeleti tevékenység keretében használható fel. A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat alapján a hatóság bejelentett vagy be nem jelentett ellenőrzést kezdeményezhet.”
5. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyesek működését és a létesítmények biztonsági helyzetét rendszeres elemzések és értékelések végzésével is felügyeli. A kockázat növekedésének lehetősége esetén hivatalból eljárást kezdeményez, és szükség esetén a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító előírásokat tesz.
(2) A hatóság döntését a rendelkezésére álló tények, az eljárásának tárgyát képező létesítmény, berendezés működése, a tervezést megalapozó biztonsági elgondolás, a javasolt, illetve megvalósult működési elvek - elsősorban az engedélyes által szolgáltatott műszaki információ alapján történő - átfogó, részletes elemzésére és értékelésére alapozza.
(3) Annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb a kockázat elfogadható mértékét figyelembe vevő jogszabályok rendelkezései által meghatározottnál, a nukleáris biztonsági hatóság - mérlegelve és figyelembe véve az elemzéseknek, értékelésnek és az ellenőrzésnek a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges módját és részletességét - meggyőződik arról, hogy
a) a rendelkezésére bocsátott információ bizonyítja a létesítmény, tevékenység biztonságát,
b) az üzemeltető által benyújtott dokumentáció pontos, és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek a hatósági követelmények,
c) az alkalmazott műszaki megoldások - különösen az újszerűek - a gyakorlatban vagy kísérletekben bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, továbbá alkalmasak a megkívánt biztonsági szint elérésére.”
6. § Az R. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes időszakos biztonsági jelentése és a jelentés felülvizsgálatának megállapításai alapján határozatot hoz. A határozatban az üzemeltetési engedélyt visszavonhatja vagy érvényességét korlátozhatja, ha az annak megadásához alapul szolgáló körülmények megváltozását, illetve a kockázat mértékének növekedését állapította meg. A határozatban a további üzemeltetéshez a korábbiakon kívül újabb, azoktól eltérő feltételeket is megszabhat, az engedélyes számára kötelezettségeket írhat elő, beleértve a (3) bekezdés szerinti biztonságnövelő intézkedések végrehajtását.”
7. § Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nukleáris biztonsági hatóság az At. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti első fokú ügyintézési határidő megtartásával határozatban dönt a felmentésről és annak időtartamáról, amely nem lehet későbbi a soron következő biztonsági felülvizsgálat időpontjánál. A felmentés engedélyezett időtartamának meghatározása során a követelménytől való eltérés által okozott kockázatnövekedés mértékét, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási időtartamát veszi figyelembe. Figyelmet fordít arra, hogy egy telephelyen belül ne különbözzenek indokolatlanul a biztonsági követelmények.”
8. § (1) Az R. 1. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 3. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 5. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 6. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 10. §-a, valamint az R. 1. melléklete 3.040. pont harmadik és negyedik mondatai, a 4.075. pont harmadik és negyedik mondatai és a 6.059. pont harmadik és negyedik mondatai hatályukat vesztik.