257/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása
a) a támogatás, amely a központi költségvetésből; a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint felügyeleti szerv - költségvetéséből,
b) a támogatásértékű bevétel, amely
ba) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,
bb) a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésből,
bc) az elkülönített állami pénzalapból,
bd) nem az a) pontba tartozó forrásként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól, helyi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól),
be) az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévő pénzeszközből,
bf) a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből,
bg) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból,
bh) a központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzatból,
bi) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú kistérségi társulás részére központi költségvetési fejezet - kivéve a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetet - előirányzatából,
c) a saját bevétel, amely
ca) hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),
cb) egyéb saját bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,
d) az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely a saját bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülről, valamint
e) pénzügyi műveletekből
származik.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt forrásokon túlmenően a költségvetési szerv (pénzforgalom nélküli) bevételét képezi
a) a pénzmaradvány,
b) az előirányzat-maradvány,
c) a vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye.”
2. § Az Ámr. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szerv az alaptevékenységén túlmenően vállalkozhat, ha e tevékenység)
„b) folyó évi - a 8. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölteken kívüli - bevétele és az előző év(ek) vállalkozási tartaléka fedezi a folyó évi kiadásokat.”
3. § Az Ámr. 13. §-a (4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a következő jogköröket nem ruházhatja át a középirányító szervre)
„h) a támogatásban nem részesülő költségvetési szerveknél befizetési kötelezettség előírása.”
4. § Az Ámr. 46. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása,
a) amennyiben fejezeten belüli költségvetési címeken, alcímeken, illetve fejezetek között történik, az érintett fejezet(ek) hatáskörében - szerkezeti változásnak csak kifejezett erre vonatkozó döntés esetén minősülő - előirányzat-módosítást kell végrehajtani; a központosított bevétellel ellentételezett, illetve az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásának igénybevételét - nem közvetlen felhasználás esetén - támogatásértékű kiadásként kell elszámolni;
b) amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást - ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más, államháztartáson belüli szervnek való átadást is - támogatásértékű kiadásként kell elszámolni;
c) a nem állami intézmények, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk;
d) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását támogatásértékű kiadásként kell elszámolni.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, nem tervezett, eseti bevétel felhasználását - ideértve a fejezeten belüli, illetve más fejezethez tartozó költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást - támogatásértékű kiadásként kell elszámolni.”
5. § Az Ámr. 48. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A többletbevétel év közben akkor fordítható - az 57. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a költségvetési szerv munkavállalóinak illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik.
(4) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az 57. § (2) bekezdés g)-j) pontjaiban és (4) bekezdésében megjelölt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.”
6. § Az Ámr. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata, támogatásértékű bevétele csak alaptevékenységre használható fel.
(2) A költségvetési szerv saját bevételei különösen a következők:
a) az igazgatási szolgáltatási díj,
b) a felügyeleti jellegű tevékenység díja,
c) a bírságból származó bevétel,
d) az áru- és készletértékesítés ellenértéke,
e) a szolgáltatások ellenértéke,
f) bérleti és lízingdíj,
g) az intézményi ellátási díjak,
h) az alkalmazottak térítése,
i) az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése,
j) a felhalmozási és tőke jellegű bevételek.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül az a)-h) pontok alattiak fordíthatók - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - személyi juttatásokra. A d)-f) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.
(4) A költségvetési szerv bevételét képezi az átvett pénzeszköz, amely a 8. § (3) bekezdésének c) pontjába nem tartozó jogcímen, államháztartáson kívülről származik. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli.
(5) Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv előirányzatát nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia.
(6) A továbbadási (lebonyolítási) célra juttatott pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Amennyiben e feltétel mégsem teljesül, akkor az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni.
(7) A költségvetési szerv által a (2) bekezdés a)-c) pontban megjelölt jogcímen beszedett, de a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illető bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el.
(8) A helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások egymás közötti pénzeszközátadásait, illetve a felügyeletük alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt az átadónál támogatásértékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként kell elszámolni.
(9) A költségvetési törvényben meghatározott, ténylegesen befolyt, kincstári vagyon utáni részesedés címén előírt bevételeket terhelő, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szervnek az e jogcímen befolyó összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(10) Az önkormányzati hivatal, mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat. Ehhez külön állami támogatás nem igényelhető.
(11) Az önkormányzati hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-ának értelmében - kérésre - biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.
(12) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.
(13) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését.
(14) A (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.
(15) A központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére az Áht. 94. §-a (4) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja szerint nyújtható támogatás támogatott szervezetenként évente nem haladhatja meg a 7 millió forintot.
(16) Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdésében előírt szabályozásban külön kell rendelkezni a nem pályázati úton felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének rendjéről. E szabályozás hiányában a Kormány - a pénzügyminiszter javaslatára - elrendelheti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését.
(17) A felügyeleti szerv fejezeten belüli vagy más fejezethez tartozó központi közigazgatási szerv költségvetése javára - a lebonyolítás céljából átcsoportosított előirányzatok, kormányzati beruházás és a felújítás kivételével - kizárólag új feladat ellátására, illetve a meglévő feladatok növekedésével összefüggő kiadások finanszírozására engedélyezhet többlettámogatást a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére.”
7. § Az Ámr. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből - kivéve a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét - nem számolható el felhalmozási kiadás, ideértve a tárgyi eszköz felújítást is. Ez alól kivételt képez az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás, ha e felhasználási célt a szerződés tartalmazza. Felhalmozási kiadást egyébként csak a vállalkozási tartalék terhére lehet teljesíteni.”
8. § Az Ámr. 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felügyeleti szervnél, illetve a felügyelete alá tartozó költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott pénzmaradvány, előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása csak a felügyeleti szerven keresztül történhet.”
9. § Az Ámr. l/a. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak.

Vegyes és záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Ámr. 2. §-a 57. pontjának a) alpontjából a „(támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz)” szövegrész, 138/B. §-ának (1) bekezdéséből a „(támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz, előirányzat-maradvány)” szövegrész,
b) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 217/1999. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 254/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 14. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése és 33. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a és 21. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 382/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a és 26. §-a.
(3) Az Ámr. 67. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat első ízben 2007. évtől, a 2006. évben és az azt megelőző években keletkezett előirányzat-maradványok tekintetében kell alkalmazni.