25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet

a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Textiltermék - a (2) bekezdésben és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - az ipari feldolgozás előtt vagy alatt, illetve bármely értékesítési szakaszban csak úgy hozható forgalomba, ha e rendelet előírásai szerint el van látva az előállításához felhasznált textilnyersanyagok nevét és tömegarányát (a továbbiakban együtt: nyersanyag-összetétel) tartalmazó adatokkal.
(2) Nem kell alkalmazni a rendelet előírásait
a) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országba irányuló exportra szánt,
b) az országon történő keresztülszállítás céljából vámelőjegyzés alatt álló,
c) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból feldolgozás céljából importált, valamint
d) a tulajdonátruházás nélkül, bedolgozónál vagy bérmunkában továbbfeldolgozásra kerülő
textiltermékekre.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) textiltermék: minden nyers, félig megmunkált, megmunkált, félkész, kész-, félig konfekcionált vagy konfekcionált termék, mely kizárólag textilszálakból áll, függetlenül az alkalmazott keverési vagy összeállítási eljárástól;
b) textilnyersanyag (szál):
ba) az elemi szál (ideértve a fonható vagy textil kelmévé feldolgozható szőröket is), amely rugalmasságával, finomságával és szélességét nagymértékben meghaladó hosszúságával jellemezhető, és amelyet e tulajdonságok alkalmassá tesznek textilipari feldolgozásra,
bb) az 5 mm-nél kisebb névleges szélességű hajlékony szalagok és tömlők, ideértve az 1. melléklet 19-44. pontjai szerinti, szálgyártásra használt mesterséges anyagokból készült szélesebb csíkokból vagy fóliarétegekből vágott és textilipari felhasználásához alkalmas szalagokat. A névleges szélesség a szalag, illetve a tömlő szélessége hajtogatott, ellapított, terjedelmesített vagy sodrott állapotban, illetve az átlagos szélesség, amennyiben a szélesség nem egyenletes.
(2) A textiltermékekkel megegyező módon kell kezelni a következő termékeket:
a) a legalább 80%-ban textilnyersanyagból készült termékeket;
b) a bútor- és ernyőhuzatokat, ha legalább 80%-ban textilnyersanyagból készültek;
c) a többrétegű padlóburkoló anyagokat, matracokat, kempingtermékek textilösszetevőit, valamint a lábbelik és kesztyűk melegbéléseit, ha ezek a teljes termékhez képest legalább 80%-ban textilnyersanyagból készültek;
d) a más termékbe beépített, annak szerves részét alkotó textíliákat, ha a termék összetételét feltüntetik.
3. § (1) A 2. mellékletben felsorolt textiltermékek esetében a nyersanyag-összetétel megadása nem kötelező. Ha azonban az e termékeken feltüntetett elnevezés, összetételre vonatkozó tájékoztatás, márkajelzés vagy cégnév az 1. mellékletben meghatározott textilszál-elnevezést vagy azzal összetéveszthető elnevezést tartalmaz önállóan, jelzőként vagy szóösszetételben, a nyersanyag-összetételt e rendelet előírásai szerint meg kell adni.
(2) Ha a rendelet 3. mellékletében felsorolt textiltermékek azonos fajtájúak és összetételűek, együttesen kínálhatók értékesítésre és a nyersanyag-összetétel megadása e rendelet előírásainak megfelelően együttesen teljesíthető.
4. § A nyersanyag-összetétel e rendelet szerinti feltüntetése a gyártó (Fgytv. 2. § ka)-kb) pontok) kötelezettsége.

Elnevezések

5. § (1) A nyersanyag-összetétel megadásakor az egyes szálasanyagokra az 1. melléklet szerinti elnevezéseket kell használni.
(2) Az 1. melléklet a szálasanyag-elnevezések mellett azok leírását is tartalmazza. Az elnevezés csak azokra a szálakra alkalmazható, amelyek megfelelnek a táblázat azonos pontja alatti leírásnak. Más szálra az elnevezés sem önállóan, sem szókapcsolatban vagy jelzőként nem alkalmazható.
(3) A „selyem” elnevezés nem alkalmazható a végtelen szálasanyagokra, a szál alakjának vagy kiszerelésének jellemzése céljából.
6. § (1) A „100%”, „tiszta” vagy ezekhez hasonló megjelölés a szálasanyagok elnevezése mellett csak akkor alkalmazható, ha a textiltermék kizárólag egyféle szálasanyagból készült.
(2) A textiltermék tömegének 2%-áig az idegen szálhányad megengedett, amennyiben azt műszaki okok indokolják, és nem rendszeres, szándékos bekeverés következménye. Kártolt eljárással készült textilterméknél a megengedett idegen szálhányad 5%.
7. § (1) Az „élőgyapjú” elnevezés akkor alkalmazható, ha a gyapjútermék kizárólag új nyírású gyapjúból készült, vagyis olyan szálból, amit még nem tartalmazott késztermék, és nem volt alávetve más termék előállításához szükséges fonási, illetve nemezelési eljárásnak, továbbá nem volt kitéve szálkárosító kezelésnek vagy használatnak.
(2) Az „élőgyapjú” elnevezés szálkeverékben lévő gyapjúra akkor alkalmazható, ha
a) a keverékben lévő összes gyapjú megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek,
b) az ilyen gyapjú részaránya a keverék össztömegének legalább 25%-a, és
c) a gyapjú egy mechanikusan szét nem választható szálkeverékben csak egyetlen más szálasanyaggal van keverve.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben teljes egészében meg kell adni a százalékos összetételt.
(4) A műszaki okokból eredő, a gyártással összefüggő idegenszál-tartalom megengedett mértéke az (1) és (2) bekezdés szerint „élőgyapjú"-ként jelölt termékeknél - ideértve a kártolt eljárással készült gyapjútermékeket is - 0,3%.

Szálkeverékek

8. § (1) Két vagy több szálasanyagból álló textiltermék esetén a felhasznált textilnyersanyagok arányát a nettó tömeg százalékában kell megadni, tömegarány szerinti csökkenő sorrendben.
(2) Két vagy több szálasanyagból álló textilterméknél, ha az egyik szálasanyag a teljes tömeg legalább 85%-át alkotja, a nyersanyag-összetétel a következő módokon adható meg:
a) ez utóbbi szál elnevezése és annak pontos százalékos tömegaránya,
b) ez utóbbi szál elnevezése és a „legalább 85%” tömegarány, vagy
c) a termék teljes százalékos összetételének
feltüntetésével.
(3) Két vagy több szálasanyagból álló textilterméknél, ha egyik szálasanyag tömege sem éri el az össztömeg 85%-át, legalább két fő szálasanyag elnevezését és százalékos tömegarányát kell megadni, továbbá a termékben lévő egyéb szálakat tömegarány szerint csökkenő sorrendben, a százalékos tömegarányuk megadásával vagy anélkül. Ha a szálasanyagok egyenként nem érik el a termék össztömegének 10%-át, az „egyéb szálak” megjelölés alkalmazható és ezek összegzett tömegszázalékát kell feltüntetni. Ha azonban a termék össztömegének 10%-ánál kisebb arányban előforduló bármelyik szálasanyag százalékos tömegarányát megadják, az összes többi szálasanyag tömegarányát is fel kell tüntetni.
(4) A „féllen” elnevezés alkalmazható, ha a termék láncfonala tiszta pamut és vetülékfonala tiszta len, és a len aránya az írtelenített szövet össztömegének legalább 40%-a; a nyersanyag-összetétel megadásánál azonban hozzá kell tenni a „tiszta pamut lánc - tiszta len vetülék” megjelölést.
(5) A „kevert szál” vagy „meghatározatlan összetételű termék” elnevezés annál a terméknél alkalmazható, melynek nyersanyag-összetétele a gyártás idején nem határozható meg.

Tűrések

9. § (1) Fogyasztói forgalomba hozott textiltermékek esetében, a 8. § (2)-(5) bekezdései szerinti százalékos nyersanyag-összetételben
a) az idegenszál jelenléte a textiltermék teljes tömegének 2%-áig megengedett, ha azt műszaki okok indokolják, és nem szándékos hozzáadásról van szó; ez a tűrés 5%-ig nőhet kártolt fonási eljárással előállított termékek esetén, kivéve az „élőgyapjú”-ra a 7. § (4) bekezdésben megadott szigorúbb értéket;
b) a névleges százalékos tömegarány és a vizsgálattal megállapított (tényleges) százalékos tömegarány között a teljes szálasanyagtömeghez viszonyítva 3% gyártási tűrés megengedett. Ez a tűrés vonatkozik a 8. § (2) bekezdése alapján tömegarány szerinti csökkenő sorrendben feltüntetett szálakra, valamint a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti gyapjúra is.
(2) A vizsgálat során a tűréseket külön-külön kell meghatározni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tűrés számításakor figyelembe veendő teljes tömeg a késztermék szálasanyagának tömege, csökkentve az a) pont szerinti tűrés meghatározásakor talált idegen szálak tömegével.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tűrések akkor összegezhetők, ha az a) pont szerinti tűrés megállapításánál talált idegen szálak azonos kémiai típusúak a textiltermékben előforduló egy vagy több szálasanyaggal.
(4) Egyes speciális termékeknél, ahol a gyártási folyamat az (1) bekezdésben megadottnál nagyobb tűrést indokol, a nagyobb tűrés a termék nyersanyag-összetételének a 14-15. §-ok szerinti ellenőrzése során csak kivételesen engedhető meg, és csak akkor, ha a gyártó annak szükségességét megfelelően igazolni tudja. Az ilyen intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.
10. § (1) A 6. § (2) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdésében, valamint a 9. § (1) bekezdésében megadott tűréseket nem érintve, a nyersanyag-összetételben nem szükséges figyelembe venni és megadni
a) azokat a látható, eltávolítható, díszítő céllal felhasznált szálakat, amelyek aránya nem haladja meg a késztermék tömegének 7%-át;
b) az antisztatikus hatás elérése céljából beépített szálakat (pl. fémszálak), amelyek aránya nem haladja meg a késztermék tömegének 2%-át.
(2) A 8. § (4) bekezdése szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti arányokat nem a termék teljes tömegére, hanem külön a láncfonal és külön a vetülékfonal tömegére kell vonatkoztatni.

Nettó tömeg

11. § (1) A nyersanyag-összetétel meghatározásakor figyelembe veendő szálasanyagtömegbe nem számíthatók be a következő részek:
a) a textiltermék szerves részét nem képező nem textil részek, a szövetszegélyek, címkék, jelvények, szegélyek és bordűrök, továbbá a textilbevonatú gombok és csatok, a díszítőelemek és hasonló kiegészítők, a nem rugalmas szalagok, valamint a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel alkalmazott, látható, eltávolítható díszítő vagy antisztatikus szálak;
b) a kenőanyagok, kötőanyagok, nehezítők, íranyagok és kikészítőanyagok, impregnáló és hasonló anyagok, valamint a színező-, nyomóadalékok és más textil segédanyagok;
c) a burkolóanyagok és szőnyegek esetében a hasznos felületen kívüli egyéb összetevők;
d) bútorszövetek, függönyök, másodfüggönyök esetében a kötő- és töltőláncok, illetve vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület, illetve a színoldal részét;
e) a c) és d) pontban meghatározottakon kívüli egyéb textiltermékek esetében az alap- vagy alátétkelmék, merevítő és erősítő kelmék, közbélések, merevítő vásznak, tűző-, fércelőcérnák, hacsak azok nem a szövet lánc, illetve vetülékfonalát helyettesítik, a nem hőszigetelő funkciójú töltőanyagok, és a 12. § (1) bekezdésének figyelembevételével a bélésanyagok.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában
a) alapkelme: a textiltermék azon része, amely a hasznos felület alapszöveteként szolgál, így különösen a takarók, kettős szövetek alapszövetei, valamint a bársony, plüss és hasonló szövetek alaprétegei, amelyek nem minősülnek eltávolítandó bélésnek;
b) merevítő és erősítő kelme: az a fonal vagy kelme, amely a textilterméket meghatározott, korlátozott szakaszán erősíti, merevíti vagy vastagítja.
(3) A nettó tömeget az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti részek tömegével csökkentett száraz szálasanyagtömegből, a 4. mellékletben meghatározott egyezményes tűrések alkalmazásával kell kiszámítani.

Összetett textíliák nyersanyag-összetételének megadása

12. § (1) Két vagy több összetevőből álló textilterméknél, ha az összetevők nyersanyag-összetétele nem azonos, a nyersanyag-összetételt - az e §-ban meghatározott kivételekkel - az egyes összetevőkre vonatkozóan külön-külön kell megadni. Nem kell önállóan megadni azon összetevők nyersanyag-összetételét, amelyek nem teszik ki a textiltermék össztömegének 30%-át, kivéve a fő bélésanyagokat, amelyek nyersanyag-összetételét minden esetben fel kell tüntetni.
(2) Ha két vagy több textiltermék rendeltetésszerűen egységes egészet képez és nyersanyag-összetételük azonos, a nyersanyag-összetétel megadása együttesen teljesíthető.
(3) Égetett textilterméknél a nyersanyag-összetételt a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a kiégetéssel mintázott rész összetétele ezen részek megnevezése mellett külön-külön is feltüntethető.
(4) Hímzett textilterméknél a nyersanyag-összetételt a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a hímzőfonal összetétele ezen összetevők megnevezése mellett külön-külön is feltüntethető. Ha a hímzett rész felülete nem éri el a termék felületének 10%-át, csak az alapkelme összetételét kell megadni.
(5) A különböző szálasanyagból készült magfonalat és burkolófelületet tartalmazó, fogyasztói forgalomba hozott fonalnál a nyersanyag-összetételt a termék egészére kell megadni, és a magfonal és a burkolófonal összetétele ezen összetevők megnevezése mellett külön-külön is feltüntethető.
(6) A bársony, plüss, továbbá a bársony, illetve plüss jellegű textiltermékeknél a nyersanyag-összetételt a termék egészére kell megadni. Ha a termék alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagból készült, az alapkelme és a hasznos felület (színoldal) összetétele ezen részek megnevezése mellett külön-külön is feltüntethető.
(7) A padlóburkoló anyagok és szőnyegek nyersanyag-összetételét a termék egészére kell megadni. Ha az alapkelme és a hasznos felület különböző szálasanyagból készült, az összetétel megadható kizárólag a hasznos felületre vonatkozóan is.
(8) A 11. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel
a) az alábbi fűzőtermékek nyersanyag-összetételét a teljes termék vagy az alábbiakban felsorolt alkotórészek összetételének együttes vagy külön-külön történő feltüntetésével kell megadni:
aa) melltartónál: a kosár és hátrész külső és belső anyaga,
ab) fűzőnél: az elülső, hátsó és oldalsó merevítő elemek,
ac) derékig szabott melltartónál (corsage): a kosár külső és belső kelméje, az elülső, a hátsó és az oldalsó merevítő elemek;
b) az a) pontban felsoroltaktól eltérő fűzőtermékek nyersanyag-összetételét a teljes termékre vonatkozóan, illetve az alkotórészek együttes vagy külön-külön történő jelzésével kell feltüntetni; ez a címkézés nem kötelező a termék össztömegének 10%-át el nem érő alkotórészek esetén.
(9) A (8) bekezdésben említett fűzőtermékek egyes részeinek nyersanyag-össszetételét úgy kell megadni, hogy a fogyasztó könnyen megérthesse, hogy a tájékoztatás a termék mely részére vonatkozik.

Címkézés

13. § (1) A nyersanyag-összetételt a textilterméken címkézés vagy egyéb megfelelő jelölés útján kell megadni, a termékre ráerősítve vagy beleszőve. A címkézés vagy jelölés a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesíthető vagy egészíthető ki a textiltermék nem fogyasztói forgalomban történő értékesítése esetén.
(2) A kereskedelmi dokumentumokban a nyersanyag-összetételre vonatkozó, az 5-8. §-ok szerinti adatokat, valamint az 1. mellékletben meghatározott elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatást egyértelműen kell feltüntetni, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén, a 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete szerint. Nem megengedett a rövidítések használata a kereskedelmi szerződésben, számlán vagy szállítólevélben, kódok azonban alkalmazhatók, amennyiben azok magyarázata ugyanabban a dokumentumban kifejtésre kerül.
(3) A nyersanyag-összetételre vonatkozó, az 5-8. §-ok szerinti adatokat, valamint az 1. mellékletben meghatározott elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatást világosan olvasható, egységes írásképben, magyar nyelven kell feltüntetni a textiltermék forgalomba hozatalánál a csomagoláson, címkén, illetve jelölésnél, továbbá az eladásra történő ajánlatokban, így különösen a katalógusokban, kereskedelmi prospektusokban. Megengedett azonban, hogy ezek az adatok a magyar nyelv mellett más nyelven is szerepeljenek.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a magyar nyelv használata, a varró-, stoppoló- és hímzőcérnáknál, a csévéknél, tekercseknél, motringoknál, gombolyagoknál vagy más kisméretű egységeknél kizárólag a gyűjtőcsomagoláson szereplő címkén kötelező, az egyes egységek címkézése - a 3. melléklet 18. pontjában foglaltakra is figyelemmel - az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén történhet.
(5) A textiltermék jellemzésére az 5-8. §-okban foglaltakon kívül további tájékoztatás is alkalmazható, ha az nem sérti a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó rendelkezéseket.
(6) A nyersanyag-összetételen kívüli egyéb tájékoztatást a textilterméken az e rendelet szerinti, a nyersanyag-összetételre vonatkozó tájékoztatástól elkülönülten kell feltüntetni. A márkajelzés és a cégnév a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokhoz közvetlenül kapcsolható. Ha azonban a márkajelzés vagy a cégnév az 5-8. §-okban és az 1. mellékletben meghatározott elnevezések valamelyikét vagy azzal összetéveszthető elnevezést önállóan, szóösszetételben vagy jelzőként tartalmaz, a kérdéses elnevezés csak a termék nyersanyag-összetételére vonatkozó adatokkal együtt tüntethető fel.
(7) A csomagolási egységenként forgalomba hozott, kis kiszerelési egységekből álló termékeknél a nyersanyagösszetétel a csomagoláson adható meg.
(8) Méteráruként értékesített textilterméknél a nyersanyag-összetételt tartalmazó címkét a kiszerelési egységre (vég, tekercs) kell felerősíteni. A fogyasztó kérésére azonban a forgalmazó köteles a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokat írásban rendelkezésre bocsátani.

Vizsgálat

14. § A textiltermék nyersanyag-összetételének meghatározására, illetve a címkén feltüntetett adatok hitelességének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatokat az 5. mellékletben szereplő mintavételi, minta-előkészítési eljárások alkalmazásával, a 6. és a 7. mellékletben szereplő vizsgálati módszerekkel kell elvégezni.

Ellenőrzés

15. § A textiltermékek nyersanyag-összetételének e rendelet szerinti megadását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek ellenőrzik, a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén megteszik a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a textíliák nyersanyag-összetételének megadásáról szóló 5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet 1-13. §-a, 15-16. §-a, 17. §-ának (2) és (3) bekezdése és 1-7. mellékletei; valamint
b) a textíliák nyersanyag-összetételének megadásáról szóló 5/1998. (I. 16.) IKIM rendelet módosításáról szóló 84/2003. (XII. 13.) GKM rendelet 1. és 3-5. §-a.
(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 96/74/EK irányelve (1996. december 16.) a textiltermékek elnevezéséről,
b) a Bizottság 97/37/EK irányelve (1997. június 19.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
c) a Bizottság 2004/34/EK irányelve (2004. március 23.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;
d) az Európai Parlament és a Tanács 96/73/EK irányelve (1996. december 16.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről,
e) a Tanács 73/44/EGK irányelve (1973. február 26.) a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
f) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 1. rész F. pont (2) bekezdés.