263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi intézményeinek működési és üzemeltetési szabályairól szóló 109/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 2. § a) pontjának első és második fordulatában meghatározott egészségügyi intézményekre, amennyiben az intézmény az Öpt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott egészségpénztári szolgáltatást nyújt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénztári befektetési formákra előírt korlátozásokat nem kell alkalmazni. Ugyanez érvényes a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrészére, továbbá a pénztár vagyonának befektetését és kezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.”
(2) Az Ebr. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem lehet nagyobb, mint a pénztár éves beszámolója szerinti összes befektetett eszközei értékének 3%-a, és nem haladhatja meg az 500 millió forintot.”
2. § Az Ebr. 4. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatóak a befektetések vagyonarányos költségei között.
(7) Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve.”
3. § Az Ebr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
(2) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést maga végezheti a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása mellett.
(3) Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a 100 millió forintot, úgy a pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza,
b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,
c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében, vele munkaviszonyban álló - személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
4. § Az Ebr. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíj felosztási aránytól kizárólag a belépéstől számított első két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az első két hónapban a működési és a likviditási tartalékra jutó rész legfeljebb összesen 4000 forinttal haladhatja meg azt az összeget, ami az egyébként meghatározott arányok alkalmazásából adódna.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 4000 forint vonható le.
(3) A pénztár az (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszűnéséhez kapcsolódóan egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet.”
5. § Az Ebr. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § (1) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor
a) az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentést,
b) a kizárásról való döntést,
c) a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a jogosultság igazolását követő 15 napon belül végzi el a kifizetést, átutalást.
(2) A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően újabb szolgáltatást igénybe venni nem lehet.
(3) Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Öpt. 51. §-a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat.”
6. § Az Ebr. 21/D. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók.”
7. § Az Ebr. 26. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendelet alkalmazásában az „elismert értékpapírpiac” kifejezésen szabályozott piacot kell érteni.”
8. § Az Ebr. 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
9. § Az Ebr. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Magyarországon bejegyzett származtatott ügyletekbe befektető alap befektetési jegyének, illetve a külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Magyarországon bejegyzett kockázati tőkealap jegyének, illetve külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában kockázati tőkealapnak minősülő alap jegyének együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 2%-át.”
10. § (1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ebr. 25. §-a a „az 1. számú melléklet” szövegrészt követően kiegészül az „1. a)”, szövegrésszel.
(3) Az Ebr. 14. § (3) bekezdésének e rendelet 3. §-a szerinti módosításában foglalt feltételeknek azon egészség- és önsegélyező pénztárak, melyek a hatálybalépés napján a vagyonkezelést a vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan végzik, legkésőbb 2006. június 30-ig kötelesek megfelelni és ezt a Felügyelet részére igazolni.