276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. §-ának (6) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdés b), m) és o) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 45. §-a (7) bekezdésének c) és g) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 59. §-a (4) bekezdésében, a 63. § (3) bekezdésében, továbbá a 85. § a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. §-ának a)-e), j)-k) pontjaiban és az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat
a) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,
b) a területi szervek,
c) a miniszter által alapított Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK) költségvetési szerv látják el.
(2) A VKK az alapító okiratában meghatározott - a vizek kártételei elleni védelemmel, egyes vízrajzi tevékenységgel, közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos - feladatokat lát el.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2. § (1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium).
(2) A Főfelügyelőség
a) a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) illetékessége az ország egész területére kiterjed, székhelye: Budapest;
c) vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel;
d) szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
3. § A Főfelügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében
a) gyakorolja
aa) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket,
ab) a külön jogszabályokban meghatározott első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkört;
b) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;
c) szolgáltatja a Minisztérium által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges és tevékenysége során keletkezett adatokat;
d) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;
e) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját, a jogerős határozatba foglalt kötelezettségek teljesülését;
f) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;
g) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
h) vezeti a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat és névjegyzékeket;
i) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos, továbbá a továbbképzési feladatokat;
j) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
4. § A Főfelügyelőségnek a 3. § a) pont aa) alpontjában meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezéseket a Minisztérium mint közvetlen felettes szerv bírálja el.
5. § A Főfelügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Területi szervek

6. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás, közszolgáltatás és vagyonkezelés területi feladatait, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek,
b) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok,
c) a nemzeti park igazgatóságok
látják el.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt szervezetek felügyeleti szerve - a 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - a Minisztérium.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

7. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség)
a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) közigazgatási eljárásban felettes, valamint felügyeleti szerve a Főfelügyelőség;
c) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg;
d) vezetőjét a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
e) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.
(2) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
8. § (1) A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(7) bekezdésekben foglalt feladatokat lát el.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú
a) környezetvédelmi,
b) természetvédelmi,
c) tájvédelmi és
d) vízügyi
hatósági, szakhatósági jogköröket.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vízügyi, illetve természetvédelmi hatósági, szakhatósági eljárásokban, ha a döntéshez, illetőleg szakhatósági állásfoglaláshoz vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetőleg tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége körében a Felügyelőség illetékességi területén működő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, illetve nemzeti park igazgatóság rendelkezik, a Felügyelőség az említett állami szervek megkeresésével jár el.
(4) A Felügyelőség
a) működteti a hatósági tevékenység ellátásához szükséges laboratóriumot;
b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat;
c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.
(5) Ellátja
a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéséhez szükséges - hatáskörébe utalt - területi, valamint
b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(6) Közreműködik
a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában,
b) III. fokú készültség esetén az ár- és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában.
(7) Véleményezi
a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,
b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket,
c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhek rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot.
(8) A Felügyelőség
a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
b) segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában;
c) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.
9. § A Felügyelőség a 8. §-ban foglaltakon túl
a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;
b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt;
c) közreműködik
ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és
cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában;
d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki;
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

10. § A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)
a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg;
c) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
d) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.
11. § (1) Az Igazgatóság állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(4) bekezdésben foglalt feladatokat látja el.
(2) Az Igazgatóság
a) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet;
b) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;
c) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről.
(3) Közreműködik
a) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,
b) a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,
c) a környezetvédelmi és vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben.
(4) Az Igazgatóság
a) vezeti a külön jogszabály szerinti nyilvántartásokat;
b) ellátja - a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges - feladatkörébe utalt - területi feladatokat;
c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
d) együttműködik
da) a helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá
db) a vízgazdálkodási társulatokkal;
e) ellátja a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatokat;
f) gyakorolja a jogelőd vízügyi igazgatóságok által alapított gazdasági társaságok tekintetében az alapítói jogokat.
12. § (1) Az Igazgatóság a 11. §-ban foglaltakon túl
a) a Felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy a 8. § (3) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a vízügyi hatósági, szakhatósági eljárásokban;
b) ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében.
(2) Ellátja továbbá
a) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos,
b) a távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói,
c) az üzemelő vízbázisok védelmével kapcsolatos,
d) a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos, a környezeti monitoring keretébe nem tartozó,
e) a vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat.
(3) Működteti
a) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és
b) az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl
a) végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét;
b) gondoskodik a vagyonkezelésében lévő vizeken
ba) a vízi utak, valamint a menedék- és szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról, fejlesztéséről,
bb) a hajóút kijelöléséről, kitűzéséről, a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kihelyezéséről és karbantartásáról, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett egyéb jelekkel együtt,
bc) a vízminőség-védelmi nádgazdálkodásról;
c) összeállítja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegység terveit;
d) értékeli működési területének vízkészletállapotát és elkészíti a vízmérleget;
e) közreműködik a szennyezéscsökkentési intézkedési terv kidolgozásában;
f) területi hulladékgazdálkodási tervet készít;
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
13. § Az Igazgatóság az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában tételesen megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Nemzeti park igazgatóság

14. § A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI) a) a miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv;
b) elnevezését és székhelyét a rendelet melléklete tartalmazza, működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg;
c) vezetőjét az államtitkár nevezi ki, és gyakorolja a munkáltatói jogkört;
d) szervezeti és működési szabályzatát az államtitkár hagyja jóvá.
15. § Az NPI állami alapfeladatként, illetve állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében
a) véleményezi
aa) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket, és
ab) a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét;
b) szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatát, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, és közreműködik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos őrzési feladatok ellátásában;
c) ellátja
ca) a természetvédelmi kutatással, és
cb) az élőhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;
d) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
e) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben;
f) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;
g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;
h) közreműködik az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátásában;
i) együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában.
16. § (1) Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a 15. §-ban foglaltakon túl - a Felügyelőség megkeresése esetén - külön jogszabály szerint szakértőként, vagy a 8. § (3) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági, szakhatósági eljárásokban.
(2) Ellátja
a) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében,
b) az ágazati célelőirányzat működésével, illetve működtetésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatokat,
c) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,
d) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat, és
e) a területek védetté, illetve Natura 2000 területté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével, működtetésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat.
(3) Elkészíti
a) a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint
b) a természetvédelmi kezelési terveket.
(4) Az NPI
a) előkészíti a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervet,
b) megállapítja és nyilvántartja az egyedi tájértékeket,
c) gondoskodik az elkobzott természeti értékek őrzéséről,
d) figyelemmel kíséri a természet és élővilág állapotát.
(5) Közreműködik továbbá
a) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,
b) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében, és
c) az agrár-környezetvédelmi programokkal kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátásában.
(6) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
17. § Az NPI az alaptevékenységén túlmenően vállalkozási tevékenységet az alapító okiratában megjelölt körben folytathat, amely nem akadályozhatja alaptevékenysége ellátását.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, eljárásjogi rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletnek a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének c) pontjával megállapított 3. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze, a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a, az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról szóló 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-a, 12. §-ának b) pontja, 15. §-ának (1) bekezdése és 28. §-a, valamint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 138/2005. (VII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a is.
(4) Az R. hatályon kívül helyezésével megszűnő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) jogutódja - a 2005. december 31-i mérleg alapján kimutatott - vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
(5) A megszűnő OKTVF jogutódja
a) a közhatalmi feladatok tekintetében a köztisztviselőket foglalkoztató Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;
b) vizek kártételei elleni védelemmel, egyes vízrajzi tevékenységgel, közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos, nem közhatalmi feladatok, továbbá a vízügyi beruházások tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által alapított, közalkalmazottakat foglalkoztató Vízügyi Központ és Közgyűjtemények;
c) az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési projektek beruházói feladatai tekintetében - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint - a közalkalmazottakat foglalkoztató Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, illetőleg a közalkalmazottakat foglalkoztató környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok;  [LÁBJEGYZET_1]
d) egyéb feladatok tekintetében a köztisztviselőket foglalkoztató Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve nem közhatalmi feladatok tekintetében, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által alapított, jogszabály alapján általa kijelölt, munkavállalókat, illetve közalkalmazottakat foglalkoztató szervezet.

Módosuló jogszabályok

19. § A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kérelemre felmentést adhat vízforgató berendezés létesítése, illetve üzemeltetése alól az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szakvéleményének figyelembevételével, a medence jó hidraulikai kialakítása esetén, ha”
20. § (1) A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK) és a KÖVIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.”
(2) A Rendelet 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről]
„a) a KÖVIZIG-ek a VKK ügyeletét, a védelmi bizottság elnökét és az ügyelettel rendelkező egyéb (így például rendvédelmi) szerveket,”
[haladéktalanul tájékoztatják]
(3) A Rendelet 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:]
„a) KÖVIZIG-ek - a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is - 9 óráig a VKK műszaki ügyeletének jelentést tenni,
b) a polgármesterek az illetékes KÖVIZIG, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete a VKK műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,”
21. § (1) A vízminőségvédelmi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek (KÖVIZIG, KTVF) tekintetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: államtitkár) útján látja el.”
(2) A Kormányrendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyakorlat megtartása - az államtitkár jóváhagyásával - mellőzhető abban az évben, melyben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.”
(3) A Kormányrendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az államtitkár, a KÖVIZIG és a KTVF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni.
(3) A Vízügyi Központ és Közgyűjteménynél, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani.”
(4) A Kormányrendelet 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kárelhárítás központi műveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétől vagy tartósságától függően az államtitkár dönt.”
(5) A Kormányrendelet 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a károkozó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF vezetője az államtitkárnál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.”
(6) A Kormányrendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Kárelhárítási készültség esetén a KÖVIZIG és a KTVF vezetője saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.”
(7) A Kormányrendelet 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző központi költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozóra, illetőleg - ismeretlen károkozó esetén - az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.”
22. § Az országos településrendezési és építés követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.		KvVM - illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - nemzeti park igazgatóság		környezetvédelem  természet- és tájvédelem”
23. § A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A VIZIR működtetése a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények feladata.”
24. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének „az Országos Vízügyi Főigazgatóság” szövegrésze helyébe „a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények” szövegrész lép.
25. § (1) A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetvédelmi őri vizsgát a Minisztérium háromtagú vizsgabizottsága előtt kell letenni, a vizsgára való felkészítést az igazgatóság biztosítja, a vizsgáztatást a Minisztérium szervezi, és kiadja a természetvédelmi őri vizsga tananyagát.”
(2) A Kr. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami és az önkormányzati természetvédelmi őr évente rendszeres továbbképzésen köteles részt venni, amelyet az igazgatóság vagy a Minisztérium szervez.”
(3) A Kr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartást]
„a) valamennyi őr vonatkozásában (országos nyilvántartás) a Minisztérium,”
[vezeti.]
26. § Az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet Függelékének Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
- Országos Meteorológiai Szolgálat
- Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
- Vízügyi Központ és Közgyűjtemények
- környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek
- környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok
- nemzeti park igazgatóságok
- vízügyi és árvízvédelmi intézmények”
27. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A miniszter feladatait a minisztérium hivatali szervezete, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a területi szervek, valamint a külön jogszabályok alapján a minisztérium költségvetési alapokmánya szerint irányítása alá tartozó szervek tevékenysége útján látja el.”
28. § A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A hitelesített környezeti nyilatkozattal rendelkező természetes és jogi személyeket, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) veszi a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer nyilvántartásába.”
29. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az illetékes hatóságok közreműködésével a tervhez:]
„c) az országos szintű tervet a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (a továbbiakban: VKK)”
[állítja össze.]
(2) A Rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről a külön jogszabályok figyelembevételével készült, külön nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja.”
30. § A 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet, valamint 3. számú melléklet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium alcímében az 1066/05 Levegőtisztaság-védelmi adatok adatszolgáltatóinak meghatározása részében az „Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész lép.
31. § Az egységes digitális rádiótávközlő rendszer létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokkal megbízott kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 98/2005. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kormánybiztos]
„a) koordinálja készenléti felhasználói körbe tartozó [a 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények], illetve az e szervezetek felügyeletét ellátó közigazgatási szervezeteknek az EDR-rel kapcsolatos tevékenységét, e jogkörében adatokat és tájékoztatást kérhet;”

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/7.