303/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„c) külföldi vállalkozás: olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amely vállalkozás létrehozásával a biztosított e vállalkozásban közvetlenül, illetve más hazai és külföldi vállalkozása(i) útján közvetetten tőkebefektetéssel rendelkezik, vagy amelybe tőkebefektetést kíván eszközölni;
d) külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama:
da) külföldi vállalkozásba befektetett tőke: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozás javára teljesített pénzbeli befizetés, nem pénzbeli betét,
db) külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozama: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozásból származó osztalék, nyereségrészesedés, tulajdonosi hitel miatt felmerült kamat, prémium, továbbá bármilyen, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország joga alapján harmadik országba irányuló tőkebefektetésből származó jövedelem;”
(2) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő f)-j) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„f) állami adós által vállalt szerződéses kötelezettség: a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott szerződéseket érintően a harmadik országba irányuló tőkebefektetéshez kapcsolódóan az a) pontban foglalt meghatározásnak megfelelő harmadik országbeli állami adós szerződő által szerződésben vállalt kötelezettsége,
g) bankgarancia: ajánlati, előleg-visszafizetési, teljesítési, jólteljesítési, szavatossági bankgarancia,
h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el azzal, hogy a szolgáltatás nyújtás teljesítésének helye a szerződésben - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény előírásaitól függetlenül meghatározott - egyértelműen rögzített, a magyar államhatáron kívüli azon terület (külföld), ahol a vevő a szolgáltatást igénybe veszi, élvezi,
i) szállítói hitel: olyan tagállami származású áruk vagy szolgáltatások exportjáról szóló, egy vagy több szállító és egy vagy több vevő közötti kereskedelmi szerződésre vonatkozik, ahol a vevő(k) vállalja (vállalják), hogy a szállító(k)nak készpénzzel vagy hitelmegállapodás keretében fizet(nek),
j) vevőhitel: olyan kereskedelmi szerződést finanszírozó, egy vagy több pénzügyi intézmény és egy vagy több kölcsönvevő közötti, egy vagy több tagállamból származó termékek és szolgáltatások exportjáról szóló hitelszerződésre vonatkozik, ahol a hitelintézet(ek) vállalja (vállalják), hogy a szállító(k)nak a kölcsön alapjául szolgáló ügylet alapján készpénzben fizet(nek) a vevő(k)/kölcsönvevő(k) nevében, míg a vevő(k)/kölcsönvevő(k) lejáratkor visszafizetik azt a hitelintézet(ek)nek.”
2. § Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Jelen rendelet alkalmazásában a külföldi vállalkozásnak nyújtott tulajdonosi hitel, illetve a tulajdonos által a külföldi vállalkozás hitelfelvételéhez vállalt jogszabályban nevesített fizetési kötelezettség ugyanolyan megítélés alá esik, mint a 2. § (1) bekezdés da) pontja szerinti befektetett tőke;”
3. § Az R. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító, másrészről]
„b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül, illetve közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet,”
4. § (1) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által biztosítható:]
„e) a külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama;”
(2) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Mehib Rt. által biztosítható:]
„g) a 2. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt bankgarancia, amennyiben az olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódik, amelynek finanszírozása a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás” (a továbbiakban: Megállapodás) hatálya alá esik.”
5. § (1) Az R. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás nem terjed ki:]
„d) a bankgarancia biztosítását kivéve, azokra a károkra, amelyek a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak,”
(2) Az R. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítás nem terjed ki]
„h) a bankgarancia biztosítása esetén a bankgarancia díjára.”
6. § (1) Az R. 5. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
„b) egyedi ügyletek esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, nem egyedi ügyleteknél az adós vagy kezese nem fizetése;”
(2) Az R. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
„c) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általi jogalap nélküli egyoldalú felmondása vagy az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli egyoldalú megtagadása, továbbá a garantőr által nyújtott bankgarancia lehívása;”
(3) Az R. 5. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nem piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
„j) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetővé a külföldi vállalkozásba befektetett tőkének, annak hozamának biztosított részére történő átutalását.”
(4) Az R. 5. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[A nem piacképes kockázatú biztosítási események a következők:]
„m) harmadik országbeli szerződő szerződésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerződővel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerűsített értékről szól, és a külföldi vállalakozás harmadik országba irányuló tőkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerződéses kötelezettség szerződő általi nem teljesítése, vagy a megállapodásnak szerződő általi felmondása miatt következett be.”
7. § Az R. a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Bankgarancia biztosításnál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a külkereskedelmi szerződés teljesítésére kötelezett a bankgarancia jogalappal történő lehívása esetére hozzájáruljon ahhoz, hogy a Mehib Rt. a biztosítottnak teljesített kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít.”
8. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export legalább fele részben magyar származásúnak minősül, illetve, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által külföldön megvalósított - 5 millió EUR-t meghaladó - építési, szerelési fővállalkozási szerződés értékének legalább egynegyede magyar származású exportnak minősül. Az e bekezdésben előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra nem terjed ki. Építési, szerelési fővállalkozás esetén a részteljesítés elfogadottnak tekintendő, amennyiben a rész-teljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a Mehib Rt. által a biztosítási szerződés kötvényében jóváhagyott kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.”
(2) Az R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A származás megállapítására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet II. Címének 2. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.”
(3) Az R. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltak, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltak, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet 48. cikkében foglaltak az irányadók, azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet minden esetben köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott szervtől beszerezni és azzal az 1. §-ban foglaltak teljesülését a Mehib Rt. felé igazolni.
(8) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég által legalább öt éve rendeltetésszerűen használatban lévő gépek, berendezések exportja esetében a Mehib Rt. kockázatviselése azok származására tekintet nélkül kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére.”
9. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a biztosított által a külföldi vállalkozásban megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedéseket is - meghaladja külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjének, illetve ennek hiányában saját tőkéjének 10%-át.”
(2) Az R. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)-j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és]
„b) a futamidő (a gyártási és hitelezési idő együtt) kevesebb, mint két év, kivéve, ha olyan, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) meghatározásának megfelelő mikro-, kis- és középvállalatok exporthiteleihez kapcsolódik, amelyek KKV törvény éves nettó árbevételre vonatkozó előírásainak értelemszerű alkalmazásával számított éves exportforgalma nem haladja meg a 2 000 000 EUR-t. Az e pontban meghatározott kivétel nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosításra.”
(3) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Mehib Rt. igazgatósága az egyes országokat két éven belüli, valamint két éves és két éven túli lejáratú üzletekre vonatkozó kockázati kategóriába sorolja be. A két éves és két éven túli kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását. Az igazgatóság legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját.”
10. § Az R. 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat az összeg legalább 5%-ának megfelelő önrészesedés terheli, kivéve]
„a) a külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozamának biztosítását, amely esetben az önrész legalább 20%,”
11. § (1) Az R. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Mehib Rt. a két évnél rövidebb futamidejű ügyletekre vonatkozó díjakat az exportfinanszírozók által a szóban forgó kockázatvállalásra a hasonló szolgáltatást nyújtó, az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelbiztosítók által felszámított díjakhoz igazítja, figyelembe véve a külföldi vásárlók korlátozott számát, a finanszírozott vállalkozás jellegzetességeit és a járulékos költségeket.”
(2) Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított, a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekhez kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban előírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A felszámított díjnak tükröznie kell a biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, és fedeznie kell a Mehib Rt. hosszú távú működési költségeit. A két éves lejáratot el nem érő szerződések esetén a biztosítás díjtételét a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekre vonatkozó díjtétel-számítással azonos elvek szerint kell meghatározni.”
12. § (1) Az R. a 12. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Meg nem szolgált díjak tartaléka”
(2) Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Mehib Rt. a nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan meg nem szolgált díjak tartalékát képez, amely a díjfizetés alapját képező biztosítási szerződésekből származó, tárgyévet követő évek költségeinek és ráfordításainak fedezetére szolgál.
(2) A meg nem szolgált díjak tartalékát annak szükséges szintjéig a mérleg fordulónapjával kell megképezni. Ha a meg nem szolgált díjak tartalékának állománya a szükséges szintet a mérleg fordulónapján meghaladja, akkor az azt meghaladó összeget fel kell használni.
(3) A tartalék szükséges szintjét a Mehib Rt. egyedileg, ügyletenként állapítja meg, a számlázott díjak 80%-ának a biztosított kockázatok lejárati struktúrája alapján meghatározott, időarányosan meg nem szolgált összegében.
(4) A meg nem szolgált díjak tartaléka tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.
(5) A biztosító a meg nem szolgált díjak tartalékának számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.”
13. § (1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított]
„b) 90 nap hitelkockázat és bankgarancia biztosítása esetében,”
(2) Az R. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Abban az esetben, amikor a biztosított egy összegben lejárttá teszi a követelést, azonban a kárfizetés az eredeti esedékesség szerint történik, a kárfizetési türelmi időt csak az első kárfizetésre kell alkalmazni.”
14. § Az R. 17. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Rt. jogosult a kárt a biztosított hitelszerződés törlesztőtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani és annak ütemezése szerint kifizetni a biztosított részére.
(6) A Mehib Rt. a kárfizetéshez szükséges összeget határidős beszedési megbízás benyújtásával igényli a központi költségvetésből.”
15. § Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést, illetve hitelszerződést, valamint a 4. § (1) bekezdésének e) pontját érintő és a bankgaranciára vonatkozó szerződéseket csak a Mehib Rt. előzetes hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.”
16. § Az R. 21. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
„A Mehib Rt.-nek a jelen rendelet hatálya alá eső, közép- és hosszú lejáratú, azaz a két éves és két éven túli lejáratú szállítói, illetve vevőhiteleket magában foglaló ügyleteire a 2. számú mellékletben foglalt valamennyi eljárást le kell lefolytatnia. A Mehib Rt. közép- és hosszú lejáratú ügyleteinél a jelen rendeletben rögzített biztosítási feltételektől eltérő feltételeket alkalmazhat, feltéve, hogy az ilyen esetekben a 2. számú melléklet 1., 2., 3. és 4. pontjában foglalt kötelező bejelentési eljárásokat lefolytatja.”
17. § Az R. 21. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az együttes biztosítás nyújtása esetén a biztosító köteles a 3. számú mellékletben foglalt előírásokat betartani.”
18. § Az R. e rendelet 1. számú melléklete szerinti 2. számú melléklettel és e rendelet 2. számú melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg az R. eredeti mellékletének jelölése 1. számú mellékletre változik.
19. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezései - a 16. § és az 1. számú melléklet kivételével - a hatálybalépés után kötött szerződésekre az irányadóak.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 11. §-ának (4) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a és 17. §-ának (4) bekezdése.
(3) Ez a rendelet a Tanács 1988. május 7-én kelt, a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 98/29/EK irányelvnek és Tanács 1984. november 27-én kelt, az Európai közösségek egy vagy több tagállamában kötött egy vagy több alvállalkozói szerződést magában foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítékok esetén az állam megbízásából vagy támogatásával eljáró tagállami exporthitel-biztosító szervezetek vagy ilyen szervezetek helyében eljáró közigazgatási egységek kölcsönös kötelezettségeiről szóló 84/568/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződések esetében
a) a 2005. december 31-én meglévő várható jövőbeli költségek és díjvisszatérítések fedezetére szolgáló céltartalékot 2006. évi nyitó rendező tételként át kell vezetni a meg nem szolgált díjak tartalékába;
b) az a) pont szerinti céltartalékkal nem fedezett szerződésekre az R. e rendelet 12. §-ával módosított 12. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(2) A Mehib Rt. felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet hatálybalépésekor hatályos biztosítási szerződéseit szükség esetén az e rendelet 13. § (2) bekezdésében és 14. §-ában foglaltaknak megfelelően a biztosítottal közösen módosíthassa.
21. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.