314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1-3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1-140., 142-144. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.
(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az
a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,
b) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,
c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,
d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,
e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai
ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
alapján egységes környezethasználati
engedély szükséges.
(4) A (3) bekezdés b) és ea) pontjai szerinti esetekben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) előzetes vizsgálat során hozott döntése alapján összevonható.
(5) Az 1. vagy a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. számú mellékletben szereplő új tevékenységeknél - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzi meg.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aa) akire (amelyre) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy
ab) aki (amely) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt.
A Kvt. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi szervezet mindig érdekeltnek minősül.
b) környezethasználó: aki - a Kvt. 4. §-ának i) pontjára figyelemmel - az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat.
(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából
a) jelentős módosítás:
aa) az 1. számú melléklet 39. pontjában meghatározott változtatás;
ab) a 3. számú melléklet 142. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia-, termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:
aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,
abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,
abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,
abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,
abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,
abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,
abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;
ac) a 3. számú melléklet 143. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:
aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,
acb) új vasúti pálya létesül,
acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,
acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;
ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;
b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;
c) nem minősül a tevékenység módosításának:
ca) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,
cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása.
(3) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:
a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a után megkezdett tevékenység;
b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a előtt megkezdett tevékenység;
c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár, vagy szennyező hatású;
d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan módosítás vagy bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. A változtatás vagy bővítés minden esetben jelentősnek minősül, ha a fenti módosítás vagy bővítés önmagában eléri a 2. számú mellékletben meghatározott bármely küszöbértéket, amennyiben ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak;
e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1) A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely
a) az 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel,
b) a 2. számú mellékletben szerepel, a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti új tevékenységnek minősül, és még nem rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel.
(2) Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A kérelmet a melléklettel együtt a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 12-15. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció további példányainak benyújtását írja elő, amennyiben azt a környezethasználó elektronikus adathordozón nem nyújtotta be.
(3) A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét,
b) a közlemény közzétételének időpontját,
c) az 1. vagy 3. számú melléklet hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,
d) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni,
e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség az 5. § (2) bekezdése alapján.
(4) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) és a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.
(5) Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.
(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerinti egyéves időtartamba nem számít bele az előzetes vizsgálati eljárás időtartama.
4. § (1) A felügyelőség az előzetes vizsgálatba a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságokat vonja be. A 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően az eljárásba
a) az 1. és a 2. h) pontban megjelölt szakhatóságot minden esetben bevonja;
b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat - a 2. h) pont kivételével - csak akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja.
(2) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően a Kvt. 67. §-ának (2) bekezdése, illetve e rendelet 5. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót.
(3) A tárgyalás során tisztázni kell az összes olyan kérdést, amely az 5. § szerinti határozat meghozatalához szükséges.
(4) A felügyelőség a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe, az írásban megkapott szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe való betekintést - a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő, illetve a tárgyalást követő öt munkanapon belül - lehetővé teszi.
5. § (1) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja.
(2) A felügyelőség a határozatában
a) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit;
b) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;
c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról;
d) a 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint
da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint, dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról, vagy összekapcsolásáról;
db) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;
dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket;
e) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;
f) ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.
(3) A (2) bekezdés c) és da) pontjai alá tartozó esetekben az eljárások összevonhatóságának eldöntésénél a felügyelőség figyelembe veszi, hogy az elérhető legjobb technikára vonatkozó információk közül melyek állnak rendelkezésre, valamint a környezethasználó nyilatkozatát.
(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami ésszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.
(5) Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállama a 12-15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.
(6) A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.
(7) A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek
a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),
b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre
való hatásainak, továbbá
c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak
az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6-16. §-ok rendelkezései szerint.
(2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai - telepítés  [LÁBJEGYZET_1] , megvalósítás  [LÁBJEGYZET_2] , felhagyás  [LÁBJEGYZET_3]  - szerint megkülönböztetve kell elvégezni.
7. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a felügyelőséghez való benyújtásával indul.
(2) A kérelmet és annak mellékleteit - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.
(3) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
8. § (1) A felügyelőség a kérelem benyújtását követően - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - legalább egy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;
b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;
c) azt, hogy folyamatban van-e a 12-15. §-ok szerinti eljárás;
d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;
e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján.
(2) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá
a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település,
b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.
(3) A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap.
(4) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásba a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságokat vonja be. A 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően az eljárásba
a) az 1. pontban megjelölt szakhatóságot minden esetben bevonja;
b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat csak akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja.
(5) A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő - egyeztetés esetén az egyeztetést követő - öt munkanapon belül az érintett nyilvánosság számára.
(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat - a Kvt. 12. §-ának (2)-(3) bekezdésének megfelelően - az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
9. § (1) A felügyelőség a kérelem benyújtása után - a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén - közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.
(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.
(3) A közmeghallgatás helye a (1)-(2) bekezdés szerinti település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség.
(4) A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.
(5) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.
(6) A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok a 8. § (1) bekezdés szerint még nem voltak megadva - legalább egy helyi vagy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek.
(7) A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.
(8) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.
(9) A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is.
(10) A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek. A jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.
10. § (1) A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12-15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a 12. számú melléklet szerinti érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
(2) A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és határozattal
a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt,
b) a kérelmet elutasítja,
c) a 25. § (3) bekezdése szerinti végzést hoz.
(3) A határozat vagy a végzés nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.
(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:
a) elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és - ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak;
b) előírhatók:
ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,
bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,
bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,
bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.
(5) A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.
(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.
(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná
a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;
vagy
b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.
(8) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje
a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó  [LÁBJEGYZET_4] ;
b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 141. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.
(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.
(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73-76. §, 78-80. §] kell alkalmazni.
(4) Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind - viszonosság esetén - a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12-16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.
(3) Az egyezmény és e rendelet 12-16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT tagállama.
(4) Az egyezmény és e rendelet 12-16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1) A 12. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, a felügyelőség tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót.
(2) A Minisztérium tájékoztatásához a felügyelőség mellékeli:
a) a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció két példányát;
b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;
c) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy
ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,
cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;
d) az előzetes vizsgálati dokumentációnak a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához kell megküldeni.
(4) A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a környezethasználónak.
(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.
(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a felügyelőség és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12-15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.
14. § (1) A környezethasználó a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven köteles elkészíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a felügyelőséghez kell benyújtani. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.
(2) A felügyelőség a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.
(3) A felügyelőség a kérelmet, a környezeti hatástanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a 12. számú melléklet szerinti hatóságokat.
(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.
(5) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.
15. § (1) Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően
a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;
b) a felügyelőség az egyeztetés lezárásáig az előzetes vizsgálatot legfeljebb hatvan napig, illetve a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy az eljárás megkezdését legfeljebb kilencven napig felfüggesztheti.
(3) Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT tagállama, akkor az eljárást az egyezmény és a 12-15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a felügyelőség és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.
(4) Ha csak az előzetes vizsgálatot követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a felügyelőség haladéktalanul tájékoztatja erről a minisztériumot, és a továbbiakban a 12-15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel
a) ésszerű határidő megadásával kikéri a felügyelőség és a 12. számú melléklet szerinti érintett szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.
(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.
(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.
(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.
(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium
a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;
c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.
(6) A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről - a szükség szerinti fordítások elvégzését követően - a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a felügyelőségeknek, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. § (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:
a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;
b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
c) a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;
d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;
f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.

Engedélyezési eljárás

18. § A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó - az előzetes vizsgálat végén a felügyelőség által kiadott határozat szerint vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a 8. melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg. A kérelmet - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.
19. § (1) A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.
(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.
20. § (1) Ha a kérelem államtitoknak, üzleti vagy szolgálati titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.
(2) Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban a felügyelőség bevonja az érintett szakhatóságokat a 12. számú melléklet szerint.
(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.
(4) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt szennyező anyagokra.
(5) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.
(6) Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhető legjobb technikával biztosítható, a felügyelőség további feltételeket is előírhat.
(7) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan külön törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.
(8) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figyelemmel a 19. § (2) bekezdésében foglaltakra felül kell vizsgálni. Ennek a felülvizsgálatnak az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelőséghez történő benyújtásától számított hatvan nap.
(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy
a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változtatást kíván végrehajtani;
b) az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;
c) a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli;
d) ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
a környezethasználót - a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével - környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket. A felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély (12) bekezdése szerinti módosítását.
(10) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (12) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
(11) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven nap, amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
(12) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdés, 13-15. §-ok szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

A nyilvánosság bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba

21. § (1) A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél és a 20. § (9) bekezdés a) és d) pontjai esetében kell alkalmazni. A környezethasználónak ezekben az esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:
a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;
b) a hatásterület bemutatását;
c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;
d) a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;
e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;
f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;
g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.
(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, amikor minden információ a rendelkezésre áll, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül
a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját hirdetőtábláján és honlapján a (4) bekezdés szerinti hirdetmény szövegét, valamint az alábbi információkat elérhetővé teszi:
aa) a kérelem, illetve a felülvizsgálati dokumentáció elérhetőségét,
ab) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,
ac) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,
ad) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,
ae) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,
af) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,
ag) a társadalmi részvétel részletes szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan;
b) az érintett nyilvánosság további tájékoztatása érdekében:
ba) a kérelmet, illetve a felülvizsgálati dokumentációt és a hirdetmény szövegének (4) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének,
bb) a kibocsátással feltételezetten érintett települési önkormányzat jegyzőjét értesíti az előtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzője az iratok megérkezését követő öt napon belül, tizenöt napig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon hirdetményt tesz közzé.
(4) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a telepítés helyét és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírását;
b) azt, hogy a kérelem hol és mikor tekinthető meg, illetve azzal kapcsolatos, valamint a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható;
c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan, írásbeli észrevételt lehet tenni.  [LÁBJEGYZET_5]
(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.
(6) A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a felügyelőséghez továbbítja.
(7) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
(8) Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot a felügyelőség a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi.
(9) Az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője tájékoztatást ad - külön jogszabály rendelkezései szerint - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás irataiba történő betekintés módjáról.

A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások

22. § (1) A felügyelőség új létesítményekre, illetve jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása a (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő.  [LÁBJEGYZET_6]  A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.
(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
(3) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését.
(4) Az ellenőrzésről a felügyelőség jegyzőkönyvet készít.
(5) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

Adatszolgáltatás

23. § (1) Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.
(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő.
(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.
(4) A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról - külön jogszabály rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.
(5) A 96/61/EK tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. § (1) Amennyiben az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint lehetőség van a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatására, az összevont eljárást a (2)-(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.
(2) Az összevont eljárás a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, illetve a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.
(3) A kérelmet és mellékleteit nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.
(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.
(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.
(6) A felügyelőség az eljárásba bevonja a 12. számú melléklet szerinti érintett szakhatóságokat, valamint a nyilvánosságot.
(7) A szakhatóságok és a nyilvánosság bevonására a 8. §-10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.  [LÁBJEGYZET_7]
(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12-15. §-ban foglalt rendelkezéseket.
(9) A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és
a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,
b) elutasítja a kérelmet.
(10) A határozat tartalmára vonatkozóan a 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8), 22. § (1) bekezdései az irányadók.
(11) A határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.
(12) Az engedély módosítására a 20. § (9) és (10), valamint (12) bekezdésekben, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.
(13) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje százhúsz nap. Az eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

25. § (1) Ha az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható össze, két szakaszból álló eljárást (a továbbiakban: összekapcsolt eljárás) kell lefolytatni a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az összekapcsolt eljárás első szakasza a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, és a 6. és 7. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.
(3) Az összekapcsolt eljárás első szakaszát a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai (8-15. §-ok) szerint kell lefolytatni. Ha a felügyelőség az első szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A határozat vagy a végzés nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.
(5) A felügyelőség a végzésben lehetővé teheti, hogy az összekapcsolt eljárás második szakasza előtt a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a nem technológiai jellegű építési tevékenységek - egyéb, nem környezetvédelmi típusú, jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában - már megkezdhetőek legyenek, amennyiben biztosítottnak látja, hogy környezetveszélyeztetés lehetősége nem áll fenn és a környezethasználó közigazgatási szerződésben vállalja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés sikertelensége esetén a felhagyásról intézkedik. A környezetterhelést, kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg.
(6) Az összekapcsolt eljárás második szakasza a (3) bekezdésben szereplő végzés szerint és a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített dokumentáció felügyelőséghez való benyújtásával indul.
(7) A felügyelőség az eljárást megszünteti, ha a környezethasználó a végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem nyújtja be a végzésben előírt, az eljárás második szakaszának megindításához szükséges dokumentációt. A környezethasználó kérésére indokolt esetben az eljárás további hat hónappal meghosszabbítható.
(8) Az összekapcsolt eljárás második szakaszát az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó, a 17-18. §-ok, valamint 20. § (1)-(8) bekezdése, továbbá a 21. § szerint kell lefolytatni.
(9) Az engedély módosítására a 20. §-ának (9), (10), (12) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.
(10) Az eljárás második szakaszában, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és az eljárás első szakaszában
a) a 12-15. §-ok szerinti eljárást nem folytatták le, illetve
b) a 12-15. §-ok szerinti eljárást lefolytatták, de ahhoz képest új, az országhatárokon átterjedő környezeti hatásokat befolyásoló körülmények merültek fel,
nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a 12. § (4) bekezdése és a 13-15. §-ok szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(11) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolt eljárás időtartama eljárási szakaszonként kilencven nap. Az eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt és a (10) bekezdés szerinti nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően
a) korlátozhatja,
b) felfüggesztheti,
c) megtilthatja.
(2) Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.
(4) A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.
(5) Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás általános szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatályát veszti.
(3) A meglévő létesítményeknek - ha jogszabály korábbi határidőt nem állapít meg - legkésőbb 2007. október 31-ig kell az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük.
28. § (1) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálat előkészítő szakasza folyamatban van, az az R. rendelkezése szerint folytatódik, és
a) az R. szerint fejeződik be, ha környezetvédelmi engedély megadására vagy a kérelem elutasítására kerül sor;
b) ha részletes környezeti hatástanulmány benyújtásának előírására kerülne sor, akkor
ba) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a határozatot az e rendelet szerint kell meghozni [5. § (2) bekezdés a) pont],
bb) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a felügyelőség felhívja a környezethasználót, hogy nyilatkozzon arról, hogy az e rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását vagy összekapcsolását kéri. A felügyelőség határozatát az e rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja szerint hozza meg,
bc) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a felügyelőség felhívja a környezethasználót a bb) pont szerinti nyilatkozat tételére. A felügyelőség határozatát az e rendelet 5. § (2) bekezdés da) pontja szerint hozza meg.
(2) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás előkészítő szakasza lezárult és részletes környezeti hatástanulmány benyújtásának előírása megtörtént, de azt még nem nyújtották be, akkor az e rendelet szerinti
a) környezeti hatásvizsgálati eljárásra csak az 1. vagy csak a 3. számú mellékletében,
b) összekapcsolt eljárásra a 2. számú mellékletben is szereplő tevékenység esetén kerül sor.
(3) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálat részletes szakasza már folyamatban van
a) a csak az 1. vagy 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén az eljárás az R. rendelkezései szerint folytatódik és fejeződik be,
b) a 2. számú mellékletben is szereplő tevékenység esetén az eljárás az R. szabályai szerint folytatódik, és
ba) az R. szabályai szerinti döntést kell hozni, ha a kérelem elutasítására kerül sor,
bb) az R. előírásai szerint zárul le, ha a részletes szakasz lefolytatásával egyidejűleg történik az egységes környezethasználati engedélyezés,
bc) ha környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat kiadására kerülne sor, akkor az e rendelet szerinti végzést kell kiadni [25. § (3) bekezdés], és az eljárást a továbbiakban az e rendelet 25. § (4)-(11) bekezdései szerint kell folytatni.
(4) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén a folyamatban lévő eljárásokat a Kr. szerint kell lefolytatni.
29. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 1/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/B. § A bányavállalkozónak - a külön jogszabály szerinti  [LÁBJEGYZET_8]  - előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a kutatás befejezése után legkésőbb 9 hónappal be kell nyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.”
(2) A Bt. Vhr. 11/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[11/A. § (2) A kérelemhez mellékelni kell:]
„a) a megállapításra kért bányatelek egészére vonatkozóan a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_9]  hatálya alá tartozó tevékenység esetén
aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- és nem egységes környezethasználati engedélyköteles, vagy
ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy
ac) az egységes környezethasználati engedélyt.”
30. § Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfeleltetést szolgálja:
a) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról,
b) A Tanács 96/61/EK irányelve (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről,
c) A Tanács 97/11/EK irányelve (1997. március 3.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról,
d) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

[LÁBJEGYZET_1] Telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése.

[LÁBJEGYZET_2] Megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata.

[LÁBJEGYZET_3] Felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. §-ának (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/9.

[LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/9.

[LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/9.

[LÁBJEGYZET_8] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_9]