315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 1. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladat- és hatáskört gyakorló]
„b) az 1. számú mellékletben kijelölt illetékességű városi, valamint fővárosi kerületi, illetve külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjére (a továbbiakban: városi gyámhivatal),
c) a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalra [a továbbiakban: megyei gyámhivatal; az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyámhatóság].”
(2) A Gyer. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendelet hatálya kiterjed a pártfogó felügyelői szolgálatra és a rendőrségre a megyei gyámhivatalnak a Gyvt. 122. §-ának (3) bekezdése szerinti bűnmegelőzési jelentése tekintetében.”
2. § A Gyer. 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„e) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemle.”
3. § A Gyer. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei gyámhivatal feladatait a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szerve látja el. A megyei gyámhivatal szakmai irányítását a szociális ágazatért felelős miniszter - a megyei gyámhivatal vezetője útján - gyakorolja.”
4. § A Gyer. 5/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei gyámhivatal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékeléséhez évente tájékoztatást kér
a) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat megyei, fővárosi hivatalától, a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságtól, valamint a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól,
b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a megyei gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal jelentést készít, és annak ismertetése céljából megyei értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.”
5. § A Gyer. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A gyámhatósági eljárásban a Ket. és a Gyvt. szabályai, valamint az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.”
6. § A Gyer. a következő 7/A.-7/B. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:
„Ügyfél
7/A. § A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a Ket. 15. §-ában meghatározottakon túl ügyfélnek minősül,
a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz
aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője,
ac) a gyermekotthon vezetője,
ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő;
b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
Eljárás az illetékességi területen kívül
7/B. § Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.”
7. § (1) A Gyer. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhatóság hivatalból
a) megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll,
b) megindítja az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.”
(2) A Gyer. 8. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.”
(3) A Gyer. 8. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja.
(5) A gyámhatóság a Ket. 29. §-ának (3) és (9) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségének az eljárás megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül tesz eleget.
(6) Az eljárás megindításáról az értesítés mellőzhető, ha
a) az a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés eredményességét veszélyeztetné [Ket. 29. § (4) bek. a) pont],
b) a gyámhatósági intézkedés fenntartásának szükségességét a gyámhatóság rendszeresen felülvizsgálja (védelembe vétel, családba fogadás, nevelésbe vétel, a gyám és a gondnok számadásával összefüggő ügyek) [Ket. 29. § (4) bek. c) pont].
(7) A gyámhatósági eljárásban hirdetményi és közhírré tétel útján történő értesítésnek nincs helye.”
8. § A Gyer. a következő 8/A-8/C. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:
„A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
8/A. § A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet a Ket. 30. §-ának e) pontjára hivatkozva nem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
Az eljárás felfüggesztése
8/B. § (1) A gyámhatóság felfüggesztheti az előtte folyó gyámügyi, gyermekvédelmi eljárást, ha az ügy elbírálásához szükséges szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményeket készítő szerv, személy a megkereséstől számított 30 napon belül elkészíti a szakértői véleményt.
(3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni.
Irat
8/C. § Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.”
9. § A Gyer. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a Ket. 39. §-a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek
aa) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ab) gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ac) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ad) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését;
b) a gondnoksággal érintett személy
ba) életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bb) háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bc) által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,
bd) anyagi és szociális körülményeit,
be) ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.”
10. § A Gyer. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.”
11. § (1) A Gyer. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,]
„b) a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §],”
(2) A Gyer. 11. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:
„(4) Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha
a) a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és
b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes képviselők magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata a gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést, illetve a pénzfelvételt.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a korlátozottan cselekvőképes személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.”
12. § (1) A Gyer. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a § a következő (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (1)-(5) bekezdések jelölése (2)-(6) bekezdésre változik:
„Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét
12. § (1) Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott természetes személyazonosító adatai nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei), illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.”
(2) A Gyer. 12. §-ának - (1) bekezdéssel átszámozott - (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveit, valamint - amennyiben szükséges - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát.
(5) Az ügyfél ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodásának tényét az ügy érdemében hozott határozatban meg kell állapítani. A határozatot az ismeretlen személy, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó személy részére a Ket. 40. §-ának (5) bekezdése szerinti, végzéssel kirendelt ügygondnoknak kell megküldeni.”
13. § A Gyer. a következő 13/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az eljárás irataiba való betekintés
13/A. § A gyámhatóság az iratbetekintési jogot a Ket. 68-69. §-ában foglaltakon kívül a Gyvt. 136. §-ának (5) bekezdésben meghatározott esetben a szülő tekintetében végzéssel korlátozhatja.”
14. § A Gyer. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép:
„A döntés tartalma és közlése
14. § (1) A döntés rendelkező részének a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a gyermeknek, valamint annak a személynek a Gyvt. 5. § t) pontja szerinti természetes személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akire nézve jogot, illetve kötelezettséget állapítottak meg,
b) a döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,
c) a döntés végrehajtásában, teljesítésében közreműködő szerv megkeresését.
(2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza.
(3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.
(4) Ha a külföldi ügyfél a Ket. 81. §-ának (1) bekezdése szerint kézbesítési meghatalmazott útján kéri a kézbesítést, a gyámhatóság jegyzőkönyvben is nyilatkoztathatja a meghatalmazottat a meghatalmazás elfogadásáról.”
15. § A Gyer. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A gyámhatóság a Ket. 71. §-ának (3) bekezdése alapján az örökbefogadásra való alkalmasság megállapításával, az otthonteremtési támogatással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben egyszerűsített határozattal dönthet.”
16. § A Gyer. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A kapcsolattartással, a családba fogadással, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.
(2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.
(3) A gyerektartásdíj megelőlegezéséről és az otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, feltéve, ha a fellebbezés az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetés összegén felüli többletigényre vonatkozik.”
17. § A Gyer. a következő 15/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Újrafelvételi eljárás
15/A. § Nincs helye újrafelvételi eljárásnak
a) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,
b) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel,
d) az ideiglenes gondnok, zárgondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben.”
18. § A Gyer. 16-17. §-ai és az azokat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezések, illetve alcímek lépnek:
„Végrehajtás
16. § (1) A végrehajtás foganatosításáról - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 19. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el.
(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról - függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta - a gyámhivatal gondoskodik.
(4) A gyámhivatal által kiszabott eljárási bírság behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
Eljárási költség
17. § A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.”
19. § A Gyer. a következő 17/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Elektronikus ügyintézés
17/A. § A gyámhatósági eljárásban a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus úton a következő eljárási cselekmények gyakorolhatók:
a) az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése,
b) az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása,
c) az idézés és az értesítés.”
20. § (1) A Gyer. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a gyermeket gondozó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezésnek önként nem tesz eleget, a gyámhivatal a végrehajtás érdekében a Ket. meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint jár el [Ket. 140-142. §].”
(2) A Gyer. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Csjt. 88. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével vagy nevelésbe vételével egyidejűleg a gyámhivatal határozatban állapítja meg, feltéve, hogy a gyermek nem áll a másik szülő szülői felügyelete alatt.”
21. § A Gyer. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja
a) a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
b) a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik.”
22. § A Gyer. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti. Kérelem hiányában a gyámhivatal a közoktatási intézmény jelzésére hivatalból jár el.”
23. § A Gyer. 25. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:
[A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat]
„i) a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],”
„m) a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont]”
[vonatkozik.]
24. § A Gyer. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A kapcsolattartás célja, hogy
a) a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
b) a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.
(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
c) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
(5) Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.
(6) A gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
(7) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.”
25. § A Gyer. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.”
26. § A Gyer. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.”
27. § A Gyer. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek
a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
e) a kapcsolattartás egyéb formáiról.
(2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.
(3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.
(4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.
(5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a kapcsolattartás formáját,
b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
d) a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.
(6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.”
28. § (1) A Gyer. 30/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékébe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetők meg.”
(2) A Gyer. 30/B. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közvetítő az értesítéstől számított három munkanapon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben a Ket. 42. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.”
29. § A Gyer. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott.”
30. § A Gyer. 32. §-a a következő (1)-(2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(2) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(1) A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.
(2) A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának, helyének megváltoztatásáról - külön-külön vagy együttesen - is dönthet.”
31. § A Gyer. a következő 32/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az elmaradt kapcsolattartás pótlása
32/A. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.
(2) A kapcsolattartásra jogosultnak vagy a kapcsolattartásra kötelezettnek fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
(3) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
(4) Az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye.”
32. § A Gyer. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel
a) elrendeli a végrehajtást [Ket. 130. § (1) bek.],
b) kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
(2) A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindításának az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától, illetve a 33/A. § (1) bekezdése szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást.
(3) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül önhibáján kívül a végrehajtási eljárást megindítani nem tudja, a Ket. szabályai szerint igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárás során meghallgatja a másik felet is.
(5) A végrehajtást elrendelő végzés tartalmazza
a) a kapcsolattartásra jogosult, illetve a kapcsolattartásra kötelezett felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére,
b) a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást [33/A. §, Ket. 140. §-a (1) bekezdésének d) pontja],
c) a teljesítés határnapját,
d) a foganatosítás módját.
(6) A végrehajtást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Ket. szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő.
(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhivatal bírság kiszabásáról intézkedik, feltéve, hogy a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételétől számítva 1 év még nem telt el. Amennyiben a bírságot kiszabó jogerős végzésnek a megadott határidőn belül a kötelezett önkéntesen nem tesz eleget, a behajtásra a Ket. 141. § (3) bekezdése az irányadó. A bírság ismételten kiszabható.”
33. § A Gyer. a következő 33/A-33/B. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett
a) a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy
b) a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.
(2) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti központnak a közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn.
(3) Amennyiben a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal
a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
b) feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.
33/B. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy
a) a felek igénybe veszik a 30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
b) a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését.
(2) A gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye.
(3) Az eljárás felfüggesztésére
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [30/A. § (3) bek.],
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáig
kerül sor.
(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.”
34. § A Gyer. 39. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, a háziorvosi igazolást, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát, az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti.
(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében
a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) környezettanulmány, helyzetértékelés,
c) jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
d) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
e) szükség szerint egyéb bizonyítékok
alapján dönt.”
35. § A Gyer. 40. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, kivéve, ha törvényes képviseletét hivatásos gyám látja el, az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására.”
36. § A Gyer. 45. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha]
„d) a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza.”
37. § (1) A Gyer. 49. §-a (2)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szociális ágazati feladatokat ellátó minisztériumnál (a továbbiakban: Minisztérium) jelenti be.
(3) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy állandó lakóhelye külföldön van, az örökbefogadásra irányuló szándékát a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is bejelentheti, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a Minisztériumnak.
(4) Ha a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely állam részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmények (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti szándékát a szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a - Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján - kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél jelenti be.
(5) A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a Minisztériumnak mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.”
(2) A Gyer. 49. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Minisztérium tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilvántartásba vételéről.
(7) Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a Minisztérium - a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül - hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt. Az örökbe fogadni szándékozó személy a hiánypótlásnak annak kézhezvételétől számított 60 napon belül tehet eleget.”
38. § A Gyer. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek - feltéve, hogy nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel - a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell a 6 hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyarnyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:
a) a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzőkönyvét,
b) jövedelemigazolást,
c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt,
d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét,
e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot,
f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről,
g) nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy természetes személyazonosító adatai és az f) pont szerinti nyilatkozata bekerüljenek az országos nyilvántartásba,
h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik.
(2) Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének érvényességi ideje a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania.
(3) Ha a Minisztérium nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a Minisztérium az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat egyetértésével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is.
(4) Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a Minisztérium - a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a 49. § (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül - tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt
a) a gyermek természetes személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának körülményeiről, szociális, családi és egészségügyi körülményeiről, valamint különleges szükségleteiről;
b) a gyermek gondozási helyéről;
c) hogy a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy
ca) a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni,
cb) a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon.
(5) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(6) A Minisztérium az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az eljárni illetékes gyámhivatalnak az (1) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint az igazolást arról, hogy a gyermeknek a Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre.
(7) A személyes kapcsolatfelvételt követő 8 napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát.”
39. § (1) A Gyer. 51. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések jelölése (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.”
(2) A Gyer. 51. §-ának - (1) bekezdéssel átszámozott - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő 15, indokolt esetben 30 napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatot megküldi a gyámhivatalnak.”
40. § A Gyer. 52. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt - feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van - a gyermek személyes jogának figyelembevételével”
„c) megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot az 51. § (3) bekezdésében foglalt szakvélemény elkészítése érdekében.”
41. § A Gyer. a következő 52/A-52/B. §-sal és az 52/B. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„52/A. § (1) Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján, annak valamely részes államában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kíván örökbe fogadni, örökbefogadás iránti szándékát a Minisztériumnak mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak jelenti be.
(2) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók.
A Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott központi hatósági feladatok ellátása
52/B. § (1) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.
(2) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbe fogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor.
(3) A Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől).
(4) Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, azt a Minisztérium mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.”
42. § A Gyer. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapotot hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.”
43. § A Gyer. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. § (5) bek.] - a gyámhatóság kivételével - eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes jegyzőt.”
44. § A Gyer. 59. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Szakorvosi bizonyítványként a szakorvos által kiállított terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját.”
45. § A Gyer. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.”
46. § A Gyer. VIII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VIII. Fejezet
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
65. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
c) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
d) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének ab) alpontjában szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
f) a Gyvt. 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv másolatát.
(2) A kérelem beadásának napja a kérelem átvételének, illetve ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának igazolt napja. Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.
(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
(4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit [az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyermek].
(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].
67. § (1) Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül felülvizsgálja.
(2) A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra benyújtja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 65. § (1) bekezdésében, továbbá a 3. számú mellékletben szabályozott nyilatkozatokat, igazolásokat.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt.
Egyszeri támogatás
68. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott egyszeri támogatást azon gyermek után folyósítja, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll. Az egyszeri támogatás folyósításáról nem kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani.
(2) A települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a tárgyév július 10-éig értesíti a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságát - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) - a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított egyszeri támogatás összegéről.
(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat összesíti, és az összesített adatokat a tárgyév július 15-éig megyénként, településsoros bontásban megküldi a Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak.
(4) A Minisztérium a tárgyév július 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.”
47. § A Gyer. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Gyvt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti személy kérelméhez a (4) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell
a) a tartózkodási engedély másolatát,
b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (igazolást a munkaviszony, tanulói jogviszony fennállásáról),
c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben a kérelmező hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.”
48. § (1) A Gyer. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi - behajthatatlanságáról.”
(2) A Gyer. 70. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermektartásdíj megelőlegezésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és]
„a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,”
(3) A Gyer. 70. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további, legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell igazolni. Az iratot a gyámhivatal szerzi be.”
(4) A Gyer. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.”
49. § A Gyer. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.] felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.”
50. § A Gyer. 73. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell]
„g) rendelkezést a megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről.”
51. § A Gyer. 87. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza]
„h) a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a védelembe vétel felülvizsgálatát.”
52. § A Gyer. 88. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről.”
53. § A Gyer. 93. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A családba fogadással egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gyám kirendeléséről.”
54. § A Gyer. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,
b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,
c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,
d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.”
55. § (1) A Gyer. 97. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza”
(2) A Gyer. 97. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,
b) a hivatásos gyám kirendelését,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,
d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést,
e) az azonnali végrehajthatóság kimondását.
(5) Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal határozatában a szülőt csak szülői felügyeleti joga szüneteléséről vagy megszűnéséről, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről értesíti.
(6) Az ideiglenes hatályú elhelyezéssel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gondozási hely megváltoztatásáról és az esetleges gyámrendelésről.”
56. § A Gyer. 102. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza]
„a) a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],”
57. § A Gyer. 103. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:
„(4) Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére.
(5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.”
58. § A Gyer. 105/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, a 103-105. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.”
59. § A Gyer. 109. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermek lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket, valamint személyeket, és indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.”
60. § A Gyer. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.”
61. § A Gyer. 121. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak miatt került sor.”
62. § (1) A Gyer. 122. §-ának (2) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
[A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha]
„c) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül,
d) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.”
(2) A Gyer. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Megszűnik az utógondozás
a) a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,
b) az utógondozói ellátás megszűnésével,
c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.”
63. § (1) A Gyer. 125. §-ának c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:
[Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:]
„ce) az utógondozóval való együttműködési kötelezettségre történő felhívást.”
(2) A Gyer. 125. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza]
„f) az utógondozás elrendelését.”
64. § A Gyer. 130. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:]
„d) vagyonkezelésre jogosult gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.”
65. § A Gyer. 134. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gondnokul nem rendelhető ki]
„c) aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].”
66. § A Gyer. 134/A. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza]
„h) vagyonkezelésre jogosult gondnok esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.”
67. § A Gyer. 137. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló határozatot 30 napon belül hozza meg.”
68. § A Gyer. 139. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal 30 napon belül a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára végzéssel zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.”
69. § A Gyer. 147. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletét nevelőszülő, hivatásos gyám vagy a gyermekotthon vezetője látja el, a pénzt a vagyonkezeléssel felruházott törvényes képviselő székhelye szerint illetékes hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben kell elhelyezni.”
70. § A Gyer. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhivatal az ügyfél kérelmére az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben beszerzi az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát.”
71. § A Gyer. 154. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha
a) a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy
b) a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy
c) a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy
d) a vételárhoz kölcsönt nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül - kötelezettséget vállal.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.”
72. § A Gyer. 158. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok az előző évre vonatkozó számadást minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozat jogerőre emelkedett.
(2) A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik.”
73. § (1) A Gyer. 160. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő.”
(2) A Gyer. 160. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyámhivatal 15 napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.”
74. § A Gyer. 161. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a betétbe fizesse be.”
75. § A Gyer. 165. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére küldött válaszát
a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben közvetlenül küldi meg az Európai Unió tagállamainak bíróságai vagy más hatóságai részére,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben felettes szerve útján - a Minisztérium közreműködésével - juttatja el a címzettnek.
(2) A megkeresés (válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha európai közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is továbbíthatja.”
76. § A Gyer. a következő 166-166/A. §-sal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése
166. § (1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti láthatási ügyekben hozott, igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási kérelmet a Minisztériumhoz mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján kijelölt Központi Hatósághoz nyújtják be, azt a Minisztérium továbbítja az illetékes első fokú gyámhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását.
166/A. § (1) Az első fokon eljáró gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
(2) Az első fokon eljáró gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti, a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
(3) Az igazolást ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. A gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).”
77. § A Gyer. 1-8. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-8. számú mellékletei lépnek.
78. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Gyer. - e rendelet 72. §-ával megállapított - 158. §-ának (1) bekezdését első alkalommal a 2006. évre vonatkozó számadásokra kell alkalmazni.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságnak a - családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Cstá. tv.) 28. §-ának (8)-(10) bekezdésében meghatározott időpontokra figyelemmel történő - megszűnéséről a Ket. 71. §-ának értelmében meghozott határozatával egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy
a) amennyiben a Cstá. tv. 28. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, 2006. június 30-áig a törvény erejénél fogva rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak tekintendő,
b) 2006. július 1-jétől akkor jogosult továbbra is, megszakítás nélkül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha 2006. július 1-jét megelőzően benyújtja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága megállapítása iránti kérelmét.
(3) Ha a Cstá. tv. 28. §-ának (9)-(10) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete továbbfolyósítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, erről nem kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a Cstá. tv. 28. §-ának (9)-(10) bekezdése alapján történő tovább-folyósítása, illetve megállapítása során a Gyer. 2005. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás címén igénybe vehető előleg igénylése a Gyer. 2005. december 31-én hatályos 3. számú melléklete szerinti adatlapon történik.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyer.
a) 1. §-ának (3) bekezdésében a „továbbá” szövegrész,
b) 62. §-ának (2) bekezdése,
c) 70. §-ának (3) bekezdése,
d) 71. §-ának (1) bekezdésében az „illetve a Gyvt. 22. §-a (5) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok” szövegrész,
e) 11. §-ának (2) bekezdése,
f) 102. §-ának (4) bekezdésében „a rendszeres gyermekvédelmi támogatást” szövegrész,
g) 105/A. §-ának (4) bekezdése,
h) 153. §-a (1) bekezdésének c) pontja.
(5) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
„A Magyar Államkincstár és területi szervei vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében 2007. január 1-jétől gyakorolhatók.”
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer.
1. 5. §-ának (3) bekezdésében „az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert” szövegrész helyébe „a szociális ágazatért felelős minisztert” szövegrész,
2. 5. §-ának (5) és (6) bekezdésében „Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „A szociális ágazatért felelős miniszter” szövegrész,
3. 5/A. §-ának (7) bekezdésében a „meghívott valamennyi szervezetnek” helyébe a „meghívottaknak” szövegrész,
4. 9. §-ának (1) bekezdésében a „Gyvt. 130. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész,
5. 9. §-ának (2) bekezdésében a „területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi szakszolgálatot” szövegrész,
6. 12. §-ának - e rendelet 12. §-ának (1) bekezdésével átszámozott - (2) bekezdésének b) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei)” szövegrész helyébe a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei” szövegrész,
7. 46. §-ának (3) bekezdésében, 102. §-ának (2) bekezdésében, valamint 112. §-ának (2) bekezdésében „az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe „a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában” szövegrész,
8. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint 119. §-ában a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „5. számú melléklet” szövegrész,
9. 73. §-a (1) bekezdésének ef) alpontjában a „nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat” szövegrész helyébe a „nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat” szövegrész,
10. 73. §-ának (6) bekezdésében az „annak késedelmi kamatáról” szövegrész helyébe az „annak kamatáról” szövegrész,
11. 75. §-ának (3) bekezdésében a „Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése” szövegrész,
12. 76. §-ának (1) bekezdésében, 76. §-a (2) bekezdésének első mondatában és 76. §-a (3) bekezdésében „a 4. számú melléklet” szövegrész helyébe „a 6. számú melléklet” szövegrész,
13. 76. §-ának (2) bekezdése második mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „a Minisztérium” szövegrész,
14. 76. §-ának (3) bekezdésében, 164. §-ának második mondatában, valamint 167. §-ának (5) bekezdésében „Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „A Minisztérium” szövegrész,
15. 81. §-a (2) bekezdésének első mondatában „az 5. számú melléklet” szövegrész helyébe „a 7. számú melléklet” szövegrész,
16. 87. §-ának g) pontjában a „Gyvt. 28. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Gyvt. 18. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész,
17.  118. §-ának (4) bekezdésében a „[Btk. 275. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 196. §]” szövegrész,
18. 121. §-a (2) bekezdésének második mondatában az „ellátás időtartamára utógondozót rendel” szövegrész helyébe az „ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást” szövegrész,
19. 132. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „[Áe. 18. § (4) bek.]” szövegrész helyébe a „[Ket. 40. § (5) bek.]” szövegrész,
20. 137. §-ának (1) bekezdésében „Az Áe. 18. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „A Ket. 40. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész,
21. 164. §-ának első mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz” szövegrész helyébe „a Minisztériumhoz” szövegrész,
22. 167. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 170. §-ának (6) bekezdésében „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe „a Minisztériumnak” szövegrész,
23. 167. §-ának (4) bekezdésében, 168. §-a (3) bekezdésének első mondatában „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe „a Minisztériumot” szövegrész
lép.
79. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre Vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,
b) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet.