318/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed]
„b) a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaira, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre, ideértve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is;”
2. § Az Ámr. 2. §-ának 2-4., 6., 18., 68. és 73. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő 78. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„2. fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék főtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a IX. fejezetnél a belügyminiszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a XI-XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), az EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a LXXII. fejezetnél az egészségügyi miniszter;
3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MeH Nemzetbiztonsági Iroda, a XVII. fejezetnél az Országos Területfejlesztési Hivatal, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; a többcélú kistérségi társulás által felügyelt költségvetési szervek tekintetében a többcélú kistérségi társulás tanácsa; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsorolt szervek vezetői, valamint az EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közreműködő politikai államtitkár, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Felügyeleti Tanács elnöke; a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a többcélú kistérségi társulás tekintetében a társulási tanács elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője (az alap felett rendelkező);”
„6. a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I-VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezet felügyeletét ellátó szervek;”
„18. költségvetési alapokmány: a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap azonosító és szervezeti adatait; továbbá tevékenységét, feladatait, azok tartalmi és mennyiségi jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit, pénzügyi forrásait a költségvetési évre vonatkozóan megállapító dokumentum;”
„68. előzetes kötelezettségvállalás: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladása, ajánlati, ajánlattételi felhívás megküldése), továbbá a támogatási konstrukció meghirdetése (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) - amennyiben nem kerülnek visszavonásra.”
„73. intézkedés a tizenharmadik havi illetményről (munkabér, távolléti díj): a Kincstár, illetve a számlavezető hitelintézet felé történő intézkedés (átutalási megbízás, kifizetési utalvány benyújtása);”
„78. központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezelésű előirányzat: az az előirányzat, amelynek jóváhagyott támogatási előirányzata törvényi rendelkezés alapján a hozzá kapcsolt központosított bevétel teljesülésének függvényében módosul.”
3. § Az Ámr. 3. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási hatáskörébe utalt bevételek és kiadások. Előirányzat tervezhető:”
4. § Az Ámr. 14. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi c) pont számozása d) pontra változik:
[Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv]
„c) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,”
5. § Az Ámr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megjelölt alapok felügyeletét, irányítását, továbbá kezelését kijelölt személyek vagy szervezetek végzik. Az alap kezelője kizárólag központi költségvetési szerv vagy - külön törvényben meghatározott esetben - köztestület is lehet. Az alapot kezelő központi költségvetési szerv vezetőjét - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.”
6. § Az Ámr. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A többcélú kistérségi társulási tanács költségvetési határozatában együttesen hagyja jóvá a kistérségi társulás munkaszervezetének és a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.”
7. § Az Ámr. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell elkészíteni. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.”
8. § Az Ámr. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elkülönített állami pénzalap kezelője január 20-áig elkészíti az alap elemi költségvetését, és azt a 42. § (5) bekezdése szerint meghatározott formában - az alap azonosító adatait és működését, rendeltetését röviden ismertető költségvetési alapokmányra, a kiadások és bevételek pénzforgalmi összefoglalására és részletezésére, azok tételes jogcímeire is kiterjedően - jóváhagyásra az alap felett rendelkező szervhez február 10-éig nyújtja be.”
9. § Az Ámr. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás költségvetését - beleértve a munkaszervezet költségvetését is - az „I) Többcélú Kistérségi Társulási Költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
10. § Az Ámr. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-(7) bekezdés számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve az elkülönített állami pénzalap felett rendelkező szerv - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is be kell nyújtani a Kincstárnak.
(3) Az ONYF és az OEP vezetője a központi hivatali szerv és az igazgatási szervei, valamint az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, és tartalmi, formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetéseit - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és az egészségügyi miniszter jóváhagyását követően - a Pénzügyminisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be február 28-áig.”
11. § Az Ámr. 46. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytől más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatára és a fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló, valamint az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott megállapodáson alapuló és az EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetek közötti átcsoportosítást - az előirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges - a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt előirányzat-módosítás tekintetében az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.”
12. § (1) Az Ámr. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésben a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások eredeti előirányzata az (1) bekezdésben, illetve az Áht. 64. §-a (5) bekezdésében foglaltak szerint módosul.”
(2) Az Ámr. 52. §-a (11) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési és vis maior feladatai támogatásának, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve közleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzata év közben akkor módosítható, ha”
13. § (1) Az Ámr. 52/C. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire az e rendelet 52/A. §-ának (2)-(5) bekezdését, valamint az 52/B. §-ának (1)-(2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára, az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokra is.
(2) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, az Igazgatóság a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi az önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt adatokhoz képest - az esetleges kiegészítő információkérést, illetőleg felhívást követően - eltérést nem állapított meg. Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát és ez pénzügyi rendezést von maga után, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását.”
14. § Az Ámr. 53/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Előirányzat-átcsoportosítás, módosítás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál
53/A. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításokról a Kincstárt a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalmú adatlapon értesítik.
(2) A társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a költségvetés általános tartalékából és a céltartalékból származó pénzeszközök tekintetében az előirányzat-módosítás felügyeleti hatáskörben történik.”
15. § Az Ámr. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében]
„b) a helyi, helyi kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról a Belügyminisztérium, illetve a hatáskörébe tartozó előirányzatok vonatkozásában az Országos Területfejlesztési Hivatal”
[nyilvántartást vezet.]
16. § Az Ámr. - a 257/2005. (XII. 7.) Korm. rendelettel megállapított - 57. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét annak felhasználása időpontjában kell költségvetési bevételként és kiadásként elszámolni, ezen időpontig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.”
17. § Az Ámr. 66. §-ának (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő]
„c) a Strukturális Alapokból finanszírozott források terhére a központi költségvetési szervek, mint kedvezményezettek részére lebonyolításra átadott előleg összege.”
18. § Az Ámr. 73. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár az Engedélyokirat, illetve az Alapokmány befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejűleg]
„b) végrehajtja a megvalósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegű előirányzat-módosítást - ideértve a jogszabályi rendelkezés alapján nyújtható előlegeket is - és annak kötelezettségvállalásként történő lekötését az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban foglalt teljes előirányzatra vonatkozóan.”
19. § (1) Az Ámr. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részfeladatok megvalósítása érdekében kötött szerződéseket, valamint az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a kötelezettségvállalást követő 8 munkanapon belül egy, az azokhoz tartozó - az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott - szerződés bejelentést három példányban be kell nyújtani a Kincstárnak.”
(2) Az Ámr. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett utalványozási joggal rendelkező kezdeményezésére, a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízásai alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat, lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás esetén a 100. § (1)-(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására - a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében - a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata (fedezete) terhére történő nyilvántartásba vétel céljából.”
20. § Az Ámr. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A feladatok megvalósulásához, lezárásához kapcsolódó beszámolók]
„c) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a részfeladat lezárásáról az 5. számú melléklet szerinti záróokmány benyújtásával értesíti a Kincstárt, ha a részfeladat jóváhagyott pénzügyi előirányzatának felhasználása nem történt meg teljes összegében. Egyéb esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv a megvalósítás befejezéséről levélben értesíti a Kincstárt.”
21. § (1) Az Ámr. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott előirányzatért (operatív programért) kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője (a továbbiakban együtt: előirányzat kezelője) az éves költségvetési tervezés keretében]
„b) kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások) tervezetét. Ennek során alkalmazza az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatásokhoz - a (10) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel - a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön támogatási konstrukció tervezeteket készít. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.”
(2) Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vagy az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője az éves költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott előirányzatokból nyújtani kívánt támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások) tervezetének teljes körű dokumentációját, és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által előírt esetekben az ott meghatározottak szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleményét, vagy a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály által előírt űrlapot. A támogatási konstrukció tervezetet a Kincstár az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) kompatibilitás szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleménye, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait az OTMR-be. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a támogatási konstrukció tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 napon - a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében 5 napon - belül kell nyilatkoznia. A Kincstár az OTMR-ben nyilvántartja a csekély összegű (de minimis) támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-ának (9) bekezdésén és c rendelet 8/b. számú mellékletének II/2.3. és II/3. pontjában megjelölt nyilatkozaton alapul.”
(3) Az Ámr. 79. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében megtervezett Nemzeti Kulturális Alap előirányzatra az e rendelet VIII. fejezetének rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az Alap előirányzatát - a külön törvényben meghatározott támogatási célok figyelembevételével - az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott előirányzat kezelőjével évenként - legkésőbb a tárgyév február 15-éig - egyeztetni kell, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyes szakmai kollégiumok pályázati felhívásaikat és a bírálati döntésről készült dokumentumokat a Nemzeti Örökség Program kezelőjével egymásnak kölcsönösen megküldik a párhuzamosságok, az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése érdekében.”
22. § (1) Az Ámr. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára]
„b) a Kormány vagy a területfejlesztési tanács a rendelkezésre bocsátott keretből egyedi döntéssel ítél meg támogatást. A támogatási szabályokat az egyedi támogatás esetében is az előirányzatra vonatkozó jogszabályok rögzítik.”
(2) Az Ámr. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatási igény benyújtása előtt - az Európai Unió strukturális alapjai esetében az Operatív Programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően - megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatának támogatását, illetve a helyi önkormányzatok céltámogatással megkezdett, 2000. október 31-én folyamatban lévő beruházásainak Környezetvédelmi Alap Célfeladatból, valamint a Vízügyi Célelőirányzatból - egyedi és kivételes eljárás keretében, megfelelő felülvizsgálat elvégzése után - történő támogatását.”
23. § Az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázathoz csatolni kell]
„a) a helyi önkormányzatok támogatási igénye, pályázata esetében a testületi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,”
24. § Az Ámr. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nyilatkozat hiányában is benyújtható, ha a pályázó igazolja, hogy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nyilatkozatot kellő időben megkérte, de a nyilatkozatot az arra jogosult szerv a nyilatkozatkéréstől számított 15 munkanapon belül nem adta meg.”
25. § (1) Az Ámr. 87. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel való szerződéskötés feltétele”
(2) Az Ámr. 87. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) részére. Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) működtetője a pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján az operatív programok vonatkozásában közvetlen megkereséssel fordul az APEH-hoz, illetve a VPOP-hoz a pályázók köztartozásának ellenőrzése céljából.”
26. § Az Ámr. 88. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés alapján visszavont támogatás és a szerződéstől való elállás esetén alkalmazott kamat, valamint a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával, illetve biztosíték érvényesítésével történik, amennyiben a fizetési felszólítás megküldését követően, az abban foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét. A kötelezettséget annak a támogatási szerződésben meghatározott előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyet az előirányzatról szóló szabályozás szerint a támogatás folyósítása terhelt.”
27. § Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Strukturális Alapok esetében az előlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következők szerint kell eljárni]
„b) időközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz igazodva teljesít. A kedvezményezett időközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett számla és/vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, valamint a kiegyenlítésről szóló banki bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a számla másolatát és a teljesítés igazolásáról szóló dokumentumot. Az operatív program irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható. Az előleg és az időközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át, az INTERREG programok esetében a 90%-át. Ettől eltérni csak a központi programok és az EQUAL programok non-profit kedvezményezettjei esetében lehet, ahol az előleg és az időközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 95%-át. Az eltérés mértékéről az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetője dönt, döntéséről - az operatív programok esetén - tájékoztatja a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságot,”
28. § Az Ámr. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az APEH, a VPOP és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR részére, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A döntéshozó és/vagy utalványozó, valamint az OTMR tájékoztatása elektronikusan és folyamatosan történik. Az operatív programok vonatkozásában az adatszolgáltatást - a pályázó hozzájáruló nyilatkozata alapján - közvetlenül az EMIR kapja.”
29. § Az Ámr. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-k) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitására és megszüntetésére a Pénzügyminisztérium jogosult.”
30. § (1) Az Ámr. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és a (6)-(7) bekezdésben foglalt számlákat, alszámlákat - a meghatározott kivételekkel - egy belföldi hitelintézetnél nyithat, és csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - köteles lebonyolítani.”
(2) Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint]
„j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a luxusadó beszedésére luxusadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség - ideértve az illetékhivatalokon kívüli elsőfokú adóhatóságok által illetékbeszedés kapcsán megállapított végrehajtási költséget is - befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési számlát;”
31. § Az Ámr. 104. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a többcélú kistérségi társulások felügyelete alá tartozó költségvetési szervek számlavezetésére is azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete a gazdálkodását a többcélú kistérségi társulás költségvetési elszámolási számláján bonyolítja le.”
32. § (1) Az Ámr. 106. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére a következő számlákat vezeti]
„a) Elszámolási számla,”
(2) Az Ámr. 106. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Technikai számla
a) az Egészségbiztosítási Alapnál az év végi számlazárások lebonyolítására, valamint a nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott társadalombiztosítási ellátások adott év december 31-ei kincstári pénzforgalom szerinti aktívumának kimutatására szolgál,
b) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások, a korengedményes nyugdíjak tárgyévet követő évekre befizetett forrásainak technikai kezelésére, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő egyes ellátások, és azok fedezeteinek elszámolására szolgál. A korengedményes nyugdíjak számláján kell kimutatni a tárgyévet követő időszakra folyósítandó ellátások fedezetére szolgáló befizetéseket, melyek az Alap nyilvántartásában passzív pénzügyi elszámolásként szerepelnek.”
33. § (1) Az Ámr. 108/A. §-a (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Mentesek a díjfizetés alól a következő számlák]
„i) a 99. § (1) bekezdés k) pontja szerinti európai uniós programok célelszámolási forintszámlái.”
(2) Az Ámr. 108/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók]
„d) a Munkaerőpiaci Alap:
da) Passzív ellátások cím alcímei;
db) Jövedelempótló támogatás cím;
dc) Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása alcím;
de) Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése cím alcímei;
df) Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés cím
kiadási előirányzatai terhére teljesített átutalások.”
34. § Az Ámr. 109. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az Energiagazdálkodási célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport) központosított bevételhez kapcsolt támogatási előirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehető igénybe. A Kincstár az „Energiagazdálkodási célelőirányzat bevétel” számlára minden hónap 27-éig beérkezett bevételek együttes eredeti előirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére a pénzügyminiszterrel egyetértésben végrehajtott előirányzat-módosítás végrehajtását követően bocsátja rendelkezésre az előirányzat-felhasználási keretet. A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt - kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles minden hónap 27-éig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni. Amennyiben a bevétel nem éri el a tervezett előirányzatot, a támogatást a pénzügyminiszterrel egyetértésben csökkenteni kell.”
35. § Az Ámr. a következő 113/A. §-sal egészül ki:
„113/A. § Az APEH adatokat szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap kezelője, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelője, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap kezelője részére:
a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15. napjáig,
b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként a tárgyhónapot követő hó 15-éig,
c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján - az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően - a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegéről alaponként a tárgyévet követő év május 5-éig,
d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hó 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő május 15-éig.”
36. § Az Ámr. 117. §-ának (5)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó első munkanapján és 20-án az utalást teljesíti.
(6) Az OEP a nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények által a tizenharmadik havi illetmény január havi kifizetéséhez a külön jogszabály alapján igényelt előleg fedezetének átvezetéséről a tárgyév január 11-éig rendelkezik és a Kincstár az e rendelet 10/b. számú melléklete szerint teljesíti az utalást. A tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendelkezéséhez a Kincstár a központosított illetményszámfejtésbe tartozó önkormányzati egészségügyi intézmények esetében elvégzi a számfejtést. A központosított illetményszámfejtési körbe nem tartozó önkormányzati egészségügyi intézmények a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére. Az előleg bruttó összegének a visszavonásáról az OEP külön jogszabály szerint rendelkezik.
(7) Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó
a) támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár az e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyhónap első munkanapján,
b) a tizenharmadik havi illetmény kifizetéséhez a külön jogszabály alapján igényelt előleg összegéről a tárgyév január 11-éig ad megbízást a Kincstárnak, amit a Kincstár e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyév január 12. napján
teljesít. Az előleg bruttó összegének a visszavonásáról az OEP a külön jogszabály szerint rendelkezik.
(8) A (13) bekezdés szerint kiutalandó járandóság előleg visszavonásáról az OEP egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.
(9) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört - a gazdálkodási formaváltás esetét kivéve - az OEP az érintett önkormányzatok, illetőleg - az önkormányzat tájékoztatásával - az egészségügyi intézmény kezdeményezésére évente felülvizsgálja, és azt közleményben teszi közzé. A helyi önkormányzat, illetőleg az egészségügyi intézmény a felülvizsgálati eljárást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az OEP-nél az e rendelet 2. §-ának 50. pontjában szereplő arány dokumentálásával. A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján - az OEP értesítésével egyidejűleg - törli az intézményt a nettó finanszírozási körből. A megszüntető okiratban külön kell rendelkezni a fizetési kötelezettségek (személyi juttatások és közterhek) teljesítésének rendjéről.
(10) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.
(11) A gyógyszer támogatási előirányzat terhére folyósított előleget az OEP a havi finanszírozás összegéből, egyenlő részletekben a folyósítás hónapját követő hónaptól, de legkésőbb a tárgyév december 15-éig visszavonja.
(12) Az OEP a (4) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdésben, a Kincstár a 10/b. és 10/c. számú mellékletben megjelölt banki napoktól eltérő időpontban finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról rendelkezhet.
(13) Az Áht. 102. §-a (12) bekezdése c) pontjának felhatalmazása alapján a december 20-a után kiutalható járandóság előleg az érintett szolgáltató utalási évre vonatkozó 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a.”
37. § (1) Az Ámr. 119. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt.”
(2) Az Ámr. 119. §-ának (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A közszférában dolgozókat megillető tizenharmadik havi illetmény kifizetéséhez a Kincstár az önkormányzatoknak az e rendelet 10/a. számú melléklete szerint előleget biztosít. A tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendelkezéséhez a Kincstár a központosított illetményszámfejtésbe tartozó önkormányzatok esetében elvégzi a számfejtést. A központosított számfejtési körbe nem tartozó önkormányzatok a tizenharmadik havi illetmény számfejtéséről az adatszolgáltatást január 12-éig küldik meg a Kincstár részére.”
38. § Az Ámr. 124. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Félév végén és év végén az illetékhivatal illetékbeszedési számlája csak 0 egyenleget tartalmazhat. Az elsőfokú adóhatóságnak az indokolt visszatérítéseket, valamint az (1)-(3) bekezdések szerinti utalásokat a következő időszakban az illetékbeszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, akkor a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást a számlára teljesíteni a visszatérítés, utalás érdekében.”
39. § (1) Az Ámr. 126. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor]
„b) a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja át. Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás vagy a támogatás összege külön-külön, vagy az igénybevételi, a kiegészítő és a késedelmi kamat együttes összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, a pótlólagosan megállapított hozzájárulást vagy támogatást a Kincstár nem utalja át, amennyiben azok összege külön-külön az 1000 forintot nem éri el.”
(2) Az Ámr. 126. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdőnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni.”
(3) Az Ámr. 126. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra az (1)-(7) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”
40. § Az Ámr. 127/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kincstár által megelőlegezett források összegét annak Európai Unió általi megtérítését követően átfutó bevételként és átfutó bevétel visszautalásaként kell elszámolni.”
41. § Az Ámr. 134. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha költségvetési szerv vezetője a (11) bekezdésben foglalt tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét haladéktalanul írásban értesíteni. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.”
42. § Az Ámr. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.”
43. § Az Ámr. 142. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz, valamint az Egészségügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Kincstárhoz. Az év első három hónapjáról a havi jelentéseket április 25-éig kell benyújtani.”
44. § Az Ámr. 144. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) és (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - az összesítéseket 8 munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a Kincstár további 7 munkanapon belül küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.”
45. § (1) Az Ámr. 145. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok kezelői, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12/a)-12/c) számú mellékletei szerint. Az időközi mérlegjelentést - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok jelentései kivételével - a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani. Az időközi mérlegjelentést az APEH-adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül kell elkészíteni és megküldeni
a) az elkülönített állami pénzalapok kezelőinek az alappal rendelkező szerv,
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőinek feldolgozásra a Kincstár
részére.
(2) A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás esetében az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalappal rendelkező szerv a mérlegjelentést az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő 5 munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak.”
(2) Az Ámr. 145. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, a 12/c) számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 5 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - a megyei összesítéseket 8 munkanapon belül készíti el. Ezt a határidőt az Igazgatóságnak a (2) bekezdésben megjelölt feladat elvégzésére is alkalmaznia kell.
(5) A Kincstár az időközi mérlegjelentésből készített országos összesítéseket [12/a)-12/c) számú mellékletek] további 7 munkanapon belül megküldi a Pénzügyminisztériumnak.”
(3) Az Ámr. 145. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolásokra vonatkozó évközi mérlegjelentést (12/a-12/c. számú mellékletek) - figyelemmel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére - az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év március 31-éig, a 12/a-12/b. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év augusztus 30-áig a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be.”
46. § Az Ámr. a következő 149/A. §-sal egészül ki:
„149/A. § (1) A központi költségvetési szerv - ideértve a felügyeleti szervet is mint vagyonkezelő, illetve tulajdonosi (alapítói, részvényesi jogszabály által meghatározott, szavazatelsőbbségi) jogok gyakorlója - e rendelet 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási űrlap kitöltésével együtt értékelni köteles, hogy
a) a gazdálkodó szervezet (kivéve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Magyar Nemzeti Bank), közalapítvány, alapítvány (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét;
b) a gazdálkodó szervezetnek nyújtott költségvetési pénzeszközök (támogatás, tőkeemelés, szolgáltatás ellenértéke, egyéb jogcímen biztosított ilyen forrás) hogyan hatottak az általuk végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a szervezet jövedelmezőségére és a vagyon változására;
c) indokolt-e az állami feladat e szervezettel történő ellátása, szükséges-e változtatni az együttműködés tartalmán. Az indoklásnak olyan gazdasági számításokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy az állami feladatok e szervezettel való ellátása költségvetési szervi formával, vagy szolgáltatás igénybevételével szemben eredményesebb, hatékonyabb, gazdaságosabb.
(2) A (1) bekezdés szerinti értékelést az éves beszámoló szöveges indokolásához kell csatolni, amelyet az értékelő - az e rendelet 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási űrlappal együtt - június 15-éig köteles megküldeni a felügyeleti szervnek.
(3) A felügyeleti szerv a gazdálkodó szervezetről készített értékelést és adatszolgáltatást az értékelés (1) bekezdésben meghatározott szempontoknak való megfelelése és az adatszolgáltatási űrlap számszaki teljes körűsége szempontjából - azok valódiságára ki nem terjedően - áttekinti, értékeli, hiányosság esetén felhívja a költségvetési szervet (közvetlen felügyelete esetén a gazdálkodó szervezetet) azok pótlására.
(4) A felügyeleti szerv e rendelet 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatást saját észrevételével együtt június 30-áig köteles megküldeni a Pénzügyminisztériumnak. Amennyiben a vagyonkezelő, illetve a tulajdonosi joggyakorló személye vagy felügyeleti szerve időközben megváltozott, a beszámolást és az értékelést annak a költségvetési szervnek kell elkészítenie (megküldenie), amely a tárgyév utolsó napján vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló, illetve felügyeleti szerv volt.
(5) A pénzügyminiszter az adatszolgáltatás és értékelés alapján, vagy az előírt értékelési és adatszolgáltatási kötelezettség - felhívás ellenére - hiányos, illetve nem határidőre történő teljesítése esetén kezdeményezheti a vagyonkezelői, illetve tulajdonosi jogok gyakorlásának módosítását, megszüntetését.”
47. § Az Ámr. 161. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a központi költségvetési szervnek két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, a fejezet felügyeletét ellátó szerv - a Kincstár egyidejű értesítése mellett - köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.”
48. § Az Ámr. 163. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és intézményeik nettó finanszírozásához szükséges információkat az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő „Adatlapok jegyzékében” részletezett módon az erre kötelezetteknek - az ott megjelölt adattartalommal és határidőre - kell a felhasználók részére szolgáltatni.
(2) A helyi önkormányzatok és intézményeik, a többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások adatszolgáltatása alapján az Igazgatóság szolgáltatja.
(3) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, illetőleg költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti.”
49. § Az Ámr. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„168. § A 18. § (4) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési előírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. A 135. § (2) bekezdésében meghatározott előírások nem vonatkoznak azon települési önkormányzatok polgármesteri hivatalaira, amely önkormányzatok - a polgármesteri hivatalon kívül - más intézményt nem tartanak fenn. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetője indokolt esetben, az adott szervnél már foglalkoztatottak, továbbá a 14. § (6) bekezdésében említett szervezeti egységek vezetői részére felmentést adhat az előírt iskolai végzettség és képesítési előírás alól, központi költségvetési szerv esetében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre általánosan szabályozott módon.”
50. § Az Ámr. 2. számú mellékletének megfelelő űrlapjai e rendelet 1. számú melléklete szerint módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 8/b. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 10/a. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 10/b. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/c. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 12/a. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép. Az Ámr. 13. számú melléklete az e rendelet 11. számú mellékletében foglaltak szerint módosul. Az Ámr. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 12. számú melléklete, 15. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete, 19. számú melléklete helyébe e rendelet 15. számú melléklete, 20. számú melléklete helyébe e rendelet 16. számú melléklete, 22. számú melléklete helyébe e rendelet 17. számú melléklete lép.

Vegyes és záró rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének h) pontja és (9) bekezdése, 68. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2. alpontja, 149. §-ának (6)-(7) bekezdése,
b) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 217/1999. (XII. 27.) Korm. rendelet 22. §-a, 47. §-a, 54. §-a, 76. §-a, 81. §-a, 4., 7. és 13. számú melléklete, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 254/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. §-a, 17. §-a, 33. §-ának (1) bekezdése, 48. §-ának (2) bekezdése, 6., 8., 12. és 14-15. számú melléklete, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. §-a, 31. §-ának (13) bekezdése, 32. §-a, 44. §-a, 46. §-ának (1)-(2) bekezdése, 48. §-ának (3) bekezdése, 74. §-a, 79. §-a, 80. §-a, 91. §-ának (3) bekezdése, 5. és 7. számú melléklete, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-a, 28. §-a, 37. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 67. §-a, 71. §-a, 77. §-a, 4. és 6. számú melléklete, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 29. §-a, 56. §-a, 58. §-a, 66. §-a, 5., 7-9. és 14. számú melléklete, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 116/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 382/2004. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-a, 24. §-a, 35-36. §-a, 58. §-ának (2) bekezdése, 6., 7/c, 8/b-c., 9. és 14-15. számú melléklete,
c) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított Ámr. 57. §-ának (11) bekezdése, 9. §-ával megállapított 2. számú mellékletének 80 Önkormányzati költségvetési jelentés űrlapja, a 98 Központi költségvetési jelentés űrlapja,
d) az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 8. §-a,
e) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 13. §-a, 41. §-a,
f) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 6. számú melléklete,
g) a Nemzeti Sporthivatal felügyeletének változásával összefüggésben szükséges, valamint egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 5. §-a és 9. §-a,
h) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdése.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 88. §-ának (1) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozóan, ahol jogszabály „Lebonyolítási számla” elnevezést alkalmaz, a továbbiakban „Elszámolási számlá”-t kell érteni.