36/2005. (X. 31.) PM rendelet

a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének r) pontjában, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 235. §-ának r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a Hpt. 96/E. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a Tpt. 18l/M. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint a Bit. 189/B. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki.
2. § A Hpt. 96/L. §-a (1) bekezdésének f) pontja, a Tpt. 181/T. §-a (1) bekezdésének f) pontja, valamint a Bit. 189/I. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján határozza meg, hogy a pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A Felügyeletnek mint koordinátornak a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania.
3. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a) hitelintézet tekintetében a Hpt. 74. §-a szerinti szavatoló tőkét,
b) befektetési vállalkozás tekintetében a Tpt. 175. §-ának (4) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
c) biztosító tekintetében a Bit. 121. §-ának (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét
kell figyelembe venni.
(2) A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a) hitelintézet tekintetében a Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
b) befektetési vállalkozás tekintetében a Tpt. 175. §-ának (2) és (3) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
c) biztosító tekintetében a Bit. 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke szükségletet,
d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét
kell figyelembe venni.
(3) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a) a pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklete 3-4. és 8-9. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
b) a járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklete 3-4. és 8-9. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
c) a viszontbiztosító szavatoló tőkéje a Bit. 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szavatoló tőke,
d) a biztosítói holding társaság szavatoló tőkéje a Bit. 123. §-a (2) bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege,
e) a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a) a pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a Hpt. 9. §-ának (4) bekezdése vagy a Hpt. 16. §-ának (2), (4) és (6) bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke,
b) a járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra - a rá vonatkozó törvényben - előírt legkisebb tőke,
c) a viszontbiztosító tőkeszükséglete a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet,
d) a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla,
e) a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőke.
4. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az anyavállalatnak a kötelezettsége egyértelműen pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a Felügyelet mint koordinátor engedélyezheti a tőkeszükségletben jelentkező hiány részesedésarányos figyelembevételét.
(2) A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az adott vállalat tartozik. A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető.
5. § (1) A pénzügyi konglomerátum - a Felügyelet 2. §-ban foglalt döntése alapján - a tőkemegfelelése számítását a 6-9. §-ban rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat - a 6. §-ban rögzített módszer kivételével - a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték - azaz a konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet - nem negatív, a pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel.
(2) Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszerét a Felügyelet mint koordinátor - az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve - állapítja meg.
(3) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bit. 123-124. §-ában foglalt - tőkeelemek figyelembevételére vonatkozó - határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határérték számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
6. § (1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul.
(2) A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok - összevont alapon megállapított - tőkeszükségletének összegét.
7. § (1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul.
(2) A levonás és összeadás módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét.
8. § (1) A követelmény levonásának módszere egyedi beszámolókon alapul.
(2) A követelmény levonásának módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a Hpt. 96/I. § (2)-(3) bekezdése, a Tpt. 181/Q. § (2)-(3) bekezdése és a Bit. 189/F. § (2)-(3) bekezdése szerinti vállalkozás szavatoló tőkéjéből ki kell vonni
a) a Hpt. 96/I. § (2)-(3) bekezdése, a Tpt. 181/Q. §. (2)-(3) bekezdése és a Bit. 189/F. § (2)-(3) bekezdése szerinti vállalkozás tőkeszükségletének, valamint
b) a Hpt. 96/I. § (2)-(3) bekezdése, a Tpt. 181/Q. § (2)-(3) bekezdése és a Bit. 189/F. § (2)-(3) bekezdése szerinti vállalkozásnak a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásokban fennálló részesedésének könyv szerinti értéke vagy ezen vállalkozások tőkeszükséglete közül a magasabb értéknek
az összegét.
9. § A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a Felügyelet mint koordinátor engedélyével a 6-8. §-ban foglalt mindhárom vagy bármely két módszer kombinációja alkalmazható.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
11. § A pénzügyi konglomerátum szintű tőkekövetelményeknek való megfelelésről évente egyszer kell jelentenie a törvény által jelentésre kötelezett intézménynek a Felügyelet mint koordinátor részére a pénzügyminiszternek az adatszolgáltatás köréről és módjáról szóló vonatkozó rendelete szerint. E kötelezettségnek első ízben a 2005. évi üzleti évre - 2005. december 31-i fordulónapra - vonatkozóan kell eleget tenni.
12. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-án kelt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/87/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Módosuló jogszabály

13. § A tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Ötvenszázalékos kockázati súlyozású tétel:
a) a magyarországi helyi önkormányzattal szembeni követelés, a magyarországi helyi önkormányzat garanciájával biztosított követelés, illetőleg a magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapírral biztosított követelés,
b) az a követelés, amely mögött olyan, az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóingatlannak minősülő ingatlan tulajdonára alapított jelzálogjog áll, amely lakóingatlant a kölcsönfelvevő foglal el vagy ad ki, és amelynek értékesítése következtében várhatóan hitelezési veszteség nem keletkezik, és azt a hitelintézet a választott könyvvizsgálójával egyeztetett fedezetértékelési szabályzat alapján ilyennek minősíti.”