39/2005. (IV. 27.) FVM rendelet

a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet módosításáról

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján, továbbá a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendeletben meghatározott szakterületeken szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a szakértői engedélykérelmében megjelölt szakterületeken az egyetemi, főiskolai végzettség megszerzését követően legalább ötévi szakmai gyakorlatot igazol, kivéve ha e rendelet eltérően rendelkezik.
(2) Mérnöki szakterületeken a szakértői tevékenységhez az egyetemi végzettség megszerzését követően nyolcévi, főiskolai végzettség esetén tízévi szakmai gyakorlatot kell igazolni.
(3) A szakmai gyakorlati időt munkáltatói vagy a szakterületnek megfelelő vállalkozói igazolással kell tanúsítani.”
2. § Az R. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Földmérési és térképészeti szakterületen az 1. § (1) bekezdésben előírt egyetemi, főiskolai végzettséget a külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettségek alapján kell megállapítani.
(2) Földmérés és térképészet, távérzékelés fő szakterületen belül a nagyméretarányú térképkészítés, a kataszteri térképkészítés, az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák, továbbá ezek ellenőrzésével, vizsgálatával összefüggő részterületeken az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az 1. § (1) bekezdésben előírt szakmai gyakorlatot e részterületeken szerezte, az igazolt gyakorlatból legalább két évet a földügyi igazgatásban töltött el, és ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezik.
(3) Külön jogszabályban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséget nyújtó egyetemi, főiskolai oktatási intézményben végzett és igazolt, legalább ötévi oktatói tevékenységet szakmai gyakorlatnak kell tekinteni. Az oktatói tevékenységen túl a (2) bekezdésben felsorolt részterületeken a szakértői tevékenység engedélyezésének feltétele még az ingatlanrendező földmérői minősítés megléte.
(4) Ingatlan-nyilvántartási szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki jogi egyetemi, vagy ingatlan-nyilvántartási szervező főiskolai végzettséggel, valamint ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) vagy jogelődeinél az ingatlan-nyilvántartási szakterületen töltött el.
(5) Az ingatlan-nyilvántartási szakterülettel összefüggő termőföld-forgalmazás és termőföld-értékbecslés szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületen egyetemi, illetve ingatlan-nyilvántartási szervező vagy a szakterületnek megfelelő más főiskolai végzettséggel, továbbá legalább ötévi igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) A földminősítés, földvédelem és földhasznosítás szakterületen szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki végzettséggel vagy felsőfokú termőföld-értékbecslő szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá az ötévi szakmai gyakorlatból legalább három évet földhivatalnál, illetve a megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó minisztériumban vagy jogelődeinél a földminősítési és földvédelmi szakterületen töltött el.
(7) Az agrár-környezetgazdálkodás fő szakterületen az engedélyezés további feltétele, hogy a kérelmező az általa választott agrár-környezetgazdálkodási részterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel, valamint a választott részterületnek megfelelő ötévi megszakítás nélküli szakmai gyakorlattal rendelkezzen, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg, továbbá a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen sikeres vizsgát tett.
(8) A talajtani szakvélemény készítés és a nagyméretarányú genetikus talajtérkép készítés szakterületekre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai és talajtani szakmérnöki szakképesítéssel, valamint a szakiránynak megfelelő ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet a kérelem beadását megelőző tíz évet meg nem haladó időtartamon belül szerzett meg.”
3. § Az R. 2. §-át követően 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A növényvédelmi szakterület esetében, amennyiben az 1. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt ötévi szakmai gyakorlat tíz évet meghaladó időtartam alatt áll rendelkezésre, a kérelemhez a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben meghatározott I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazására, vásárlására és felhasználására vonatkozó érvényes engedély igazolása szükséges.
(2) Növényvédelmi szakterületen szakértői tevékenységet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy folytathat.”
4. § Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az 1. számú melléklet szerinti szakterületekre a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakterületekre a Magyar Mérnöki Kamara területi szerve (a továbbiakban: területi mérnöki kamara) adja ki a szakértői engedélyt. A minisztériumi engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A 4. számú mellékletben felsorolt területi mérnöki kamarához az engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelmet a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatában foglaltak szerint kell benyújtani.
(2) A 2. számú melléklet szerinti - földmérés és térképészet, távérzékelés, erdőgazdálkodás, faipar, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítés, valamint műszaki talajvédelem - szakterületeken szakértőként az tevékenykedhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tagja, a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki kamarától szakértői engedélyt kapott, egyidejűleg felvették a kamarai szakértői névjegyzékbe. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépesítéshez kapcsolódó szakértői részterületekre irányuló tevékenységek engedélyezését az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet tartalmazza.
(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti engedélykérelemhez csatolni kell:
a) a kérelemnek megfelelő szakirányú iskolai végzettséget tanúsító okirat közjegyző által hitelesített másolatát,
b) a szakmai önéletrajzot, illetve az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását,
c) a kilencven napnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt,
d) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt,
e) a megújítási kérelem beadásakor a szakirányú végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatát.
(4) A minisztériumhoz benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti kérelemhez 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg befizetni, amely magában foglalja a fő szakterület egy részterületét. Ugyanazon kérelemben a fő szakterületen belüli minden további kérelmezett részterület után 2000 Ft eljárási díjat kell fizetni, vonatkozik ez a díjfizetés arra az esetre is, ha az engedélyezés iránti kérelmet további részterületre nyújtják be. Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezési díja 2000 Ft, amit a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell - postai úton vagy banki átutalással - megfizetni a „10032000-01494549-00000000 FVM Gazdálkodó Szervezet, Államháztartási egyedi azonosítószám: 036979” elnevezésű számlára. A díjbevételt a számvitelről szóló és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell nyilvántartani és elszámolni.
(5) A díjak megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatosan
a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 3. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására a 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában és (7) bekezdésében foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírság kiszabására a 82. §-ában foglaltakat,
b) a díjfizetés ellenőrzésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 66/J. és 66/K. pontjaiban foglaltakat
kell alkalmazni azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.
(6) A területi mérnöki kamarához benyújtandó szakértői engedély megadása, illetve megújítása iránti eljárások, valamint a jogorvoslat díját a 46/2000. (VII. 21.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell megfizetni.”
5. § Az R. 5. §-a (4)-(5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a minisztérium, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt a területi mérnöki kamara vonhatja vissza, ha az engedélyezési eljárást követően a szakértővel szemben olyan tény, körülmény merül fel, ami az 1., 2. és 2/A. §-ok szerint engedélyezést kizáró oknak minősül.
(5) Az első fokú határozat elleni fellebbezést az 1. számú melléklet szerinti szakterületek esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címezve a minisztériumnál, a 2. számú melléklet szerinti szakterületek esetében pedig a Magyar Mérnöki Kamarához címezve, a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamaránál kell benyújtani.”
6. § Az R. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői engedélyt nyilvántartó jegyzékbe kell venni. A minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzéteszi az 1. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét. A 2. számú melléklet szerinti szakértők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara vezeti és gondoskodik annak közzétételéről.”
7. § (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
(2) Az R. új 3. és 4. számú melléklettel egészül ki e rendelet 3. és 4. számú melléklete szerint.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni. Ha az R. 2. számú mellékletében felsorolt szakterületek esetében a szakértői engedély megújítása a területi mérnöki kamara engedélyezési jogkörébe tartozik, a minisztérium kérelemre megküldi részére a korábbi engedélyezési eljárás iratait.
(2) Ha e rendelet hatálybalépésének napján a kérelmező már rendelkezik az agrár-környezetgazdálkodási szakterületen belül valamely részterületnek megfelelő szakértői engedéllyel, akkor a további részterületre vonatkozó szakértői engedély kiadásának feltétele, hogy az új részterületre is sikeres vizsgát tegyen a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási továbbképzésen.