3/2005. (I. 12.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában és a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. § f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehetőségekkel összhangban elsősorban a fiatalok otthonteremtési támogatásainak bővítése, valamint a lakbértámogatás bevezetése érdekében a lakáscélú állami támogatásokat a következők szerint módosítja:
1. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakásállományuk növelésére, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, valamint korszerűsítésére, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházak nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása.”
2. § Az R. 1. §-ának (2) bekezdése c) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:)
„c) fiatalok otthonteremtési támogatása,”
„i) a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, közművesített építési telkek kialakítása, a városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása, egycsatornás gyűjtő kémények (termofor kémények) felújítása, továbbá nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése, lakbértámogatás, egyházak támogatása nyugdíjasházak és idősek otthona létesítése és a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása, valamint megyei önkormányzatok támogatása idősek otthona létesítése érdekében
[az a)-i) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás].”
3. § Az R. 1. §-ának (4) bekezdése a következő új 9., 10. és 11. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„9. új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles;  [LÁBJEGYZET_1]
10. értékesítés szempontjából új lakás: a 9. pontban meghatározottakon kívül, a 15. § (1) bekezdés szerinti, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor;
11. használt lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység.”
4. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel]
„d) az 5. § (3) bekezdése és a 9. § szerinti támogatások kivételével lakás bővítéséhez,
e) az 5. § (2) bekezdése d) pontja, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti körben használt lakás vásárlásához”
(nagykorú támogatott személy, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú támogatott személy veheti igénybe.)
(2) Az R. 2. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését.”
(3) Az R. 2. § (4) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának]
„c) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.”
5. § Az R. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E rendelet 3. § (5) bekezdése, valamint 5/A. §-a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.”
6. § (1) Az R. II. fejezet 1. címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása”
(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének cb) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kedvezmény a következő célokra nyújtható:
c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,]
„cb) két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtérbeépítést is,”
„d) a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb mint az értékesített lakásban volt.”
(3) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot.”
(4) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.”
(5) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint.”
(6) Az R. 5. §-a az alábbi új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az (5) bekezdés szerinti kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 80%-át. E támogatást igényelhetik a támogatást korábban született gyermekek után igénybevevők a később született gyermek(ek) után is - az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényben volt összegben - abban az esetben, ha kölcsönszerződésük van. Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló - elsődlegesen a 12. § szerinti - kölcsön tőketörlesztésére lehet fordítani.”
7. § (1) Az R. 5/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni az építtető, a vásárló örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A 24. § (5) bekezdését a megelőlegező kölcsönre is értelemszerűen alkalmazni kell. A gyermekvállalás teljesítését, továbbá a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontás tényét az igénylő házaspár az azt igazoló okmány kiállítását, illetve a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül köteles a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni.”
(2) Az R. 5/A. §-a az alábbi új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az igénylő házaspár házasságát a megelőlegezés időtartama alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának (6) bekezdés szerinti bejelentését követő hónap első napjától a (7)-(9) bekezdések rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet és annak várható időtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának bejelentésével egyidejűleg a folyósító hitelintézetnek igazolja.”
8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére az 5. § (6), valamint (7) bekezdése alapján elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény, illetve fiatalok otthonteremtési támogatása összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt - állami támogatással csökkentett - kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt, illetve fiatalok otthonteremtési támogatását. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.”
9. § Az R. az alábbi új 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A kedvezmény személyi feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a fiatalok otthonteremtési támogatása esetében is alkalmazni kell.”
10. § Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építési költségek (eladási ár) legfeljebb 70%-át kitevő és lakásonként 15 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók, valamint a kamattámogatás számítási alapja kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamattámogatás összegét a 13. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy a kamattámogatás számítási alapja a kamatfizetéskor fennálló, nem késedelmes kölcsöntartozás. A kölcsön folyósítása szakaszosan - készültségi fokkal arányosan - történik.”
11. § (1) Az R. IV. fejezetének címe a következőre változik:
„IV. A lakásépítési kedvezmény, a fiatalok otthonteremtési támogatása és a kamattámogatások közös szabályai”
(2) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ugyanazon gyermek után egy közvetlen támogatás - a lakásépítési kedvezmény vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása - vehető igénybe.”
(3) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet vagy a kölcsönt nyújtó biztosítóintézet (a továbbiakban együtt: hitelintézet) köteles ellenőrizni. A lakásépítési kedvezmény, valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása - e rendelet 7. §-ában szabályozott - személyi feltételeinek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője igazolja a folyósító hitelintézetnek.”
(4) Az R. 18. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a MÁK-nak a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatású kölcsönök, a lakásépítési kedvezmény, a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön, a fiatalok otthonteremtési támogatása és az akadálymentesítési támogatás új igénybevevőinek adatait. A hitelintézet a folyósított támogatások összegeiről és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatások rendjét és tartalmát a Hivatal Elnöke határozza meg. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a Hivatal Elnöke a támogatás folyósítását felfüggeszti.”
12. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevétele során a következő (2)-(8) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(2) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére
a) legkésőbb az utolsó kölcsönrész, illetve támogatás folyósításáig bemutatja:
aa) új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelelő számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla),
ab) lakás építése vagy építtetése, bővítése, korszerűsítése, illetve akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, a 17. § (4) bekezdése szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat. Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át,
ac) használt lakás vásárlása esetén az illetékes földhivatalhoz igazoltan benyújtott végleges adásvételi szerződést vagy a tulajdonjoga bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot,
b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy
ba) személyazonosító adatait, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja az állami adóhatóság részére,
bb) az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a közvetlen támogatások, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa.
(3) A fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a vonatkozó támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára
a) az illetékhivatal által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatát, és
b) a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, mely igazolja, hogy a támogatással vásárolt ingatlan a lakóhelye.
(4) A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában - bejelentkezése alapján - az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.
(5) A hitelintézet az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott hitel megszűnéséig irattárában megőrzi.
(6) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(7) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.
(8) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított közvetlen támogatás, illetve az igénybe vett kamattámogatás az igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.”
13. § Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - az 5. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítési, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől.”
14. § Az R. 21. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakást - építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő - 10 éven belül lebontják, a lakásigény kielégítésétől eltérő célra hasznosítják, illetőleg elidegenítik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a kedvezmény folyósított összegét visszafizetni. E szabályt a fiatalok otthonteremtési támogatása körében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a bontási, eltérő célra hasznosítási, valamint elidegenítési tilalom időtartama 5 év. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt - a hitelintézet felmondását követően - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság intézkedik.”
15. § (1) Az R. 24. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelő, a Magyar Állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt - az adósok kérelmére - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság adja ki.”
(2) Az R. 24. §-a az alábbi új (11) és (12) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (11)-(13) bekezdések számozása (13)-(15) bekezdésre változik:
„(11) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt közvetlen támogatásokkal azonos összegű előleget igényelhet.
(12) A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult.”
(3) Az R. 24. §-ának - a (2) bekezdéssel átszámozott - (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A hitelintézet a támogatások, valamint a (11) bekezdés szerinti előlegek folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel szerződést köt.”
16. § (1) Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A panel, a blokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatából a következő célokra nyújtható támogatás:
a) Utólagos hőszigetelési feladatok:
1. nyílászárók szigetelése, cseréje, tető vagy pincefödém szigetelésével együtt,
2. homlokzat hőszigetelése.
b) Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása, épület környezetének korszerűsítése:
1. meglévő fűtési berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje,
2. hálózati melegvíz-ellátási berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje,
3. épületek közös részei világításának korszerű berendezésekre történő cseréje,
4. felvonó javítása, illetőleg cseréje energiamegtakarítás esetén,
5. szellőzőrendszerek korszerűsítése, felújítása,
6. lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítése.”
(2) Az R. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkákra csak az esetben igényelhető támogatás, amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 1. vagy 2. pontjában szereplő feladatokat az épületen ezen pályázat keretében elvégzik. E munkák elvégzésétől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az épület kielégíti a pályázat benyújtásakor érvényes hőtechnikai szabványokat.”
17. § Az R. 32/C. §-át követően a következő 7. alcímmel és a 32/D. §-sal egészül ki, egyidejűleg az R. 33. §-a előtt álló jelenlegi 7. alcím számozása 8. alcímre változik:
„7. Lakbértámogatás
32/D. § (1) Az állam a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő személyek részére - a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján - az e §-ban meghatározott feltételek szerint, a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatást nyújt.
(2) E rendeletben a lakbér fogalmára a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhet az illetékes települési önkormányzat a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó bérlők javára, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
a) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (4) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt - a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó - mértékeket,
b) a család jövedelme nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó jövedelemhatárt,
c) a család vagyona nem haladja meg a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § szerinti - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt - vagyon mértékét.
(4) A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.
(5) A települési önkormányzat évente nyújthatja be pályázatát a Hivatalhoz, amennyiben vállalja, hogy
a) a központi lakbértámogatást az önkormányzati lakbértámogatás (a továbbiakban: lakbértámogatás) megállapításánál legalább 100%-kal saját forrásából kiegészíti,
b) az 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogkörében szabályozza a lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékét, a jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára és megszűnésére, valamint a lakbértámogatás folyósításának rendjére vonatkozó eljárási szabályokat,
c) hozzájárul a központi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a Hivatal vagy megbízottja által történő ellenőrzéséhez,
d) a bérleti szerződés és a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tájékoztatja az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát a bérbeadó adóazonosító adatairól.
(6) A központi lakbértámogatás a pályázatban legfeljebb három egymást követő évre igényelhető. Amennyiben az első évre szóló központi lakbér-támogatási keretet az önkormányzat nem használja fel, úgy a következő évekre ezen pályázata keretében igénybe vehető lakbértámogatás nem haladhatja meg az első évben ténylegesen felhasznált támogatás összegét. Amennyiben az önkormányzat az első évben év közben nyert a pályázaton, akkor az első évben ténylegesen felhasznált összeget az év egészére kell arányosan figyelembe venni.
(7) Az önkormányzat a tárgyhónapot követő minden hónap 10-éig elszámol az általa a bérlőknek kifizetett lakbértámogatással, és azt megküldi a Hivatalnak.
(8) A Hivatal tárgyhónapot követő hó 25-éig gondoskodik az önkormányzat által elszámolt központi lakbértámogatás utólagos folyósításáról.”
18. § Az R. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter az e rendeletben meghatározott szempontok szerinti nyilvános pályázati felhívásokat a Belügyi Közlönyben közzéteszi.”
19. § Az R. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bizottság egy-egy tagját a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, az igazságügyi miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, az oktatási miniszter jelöli ki. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter jelöli ki a Bizottság elnökét és jóváhagyja a Bizottság ügyrendjét.”
20. § (1) E rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a (3)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a hatálybalépést követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
(3) Az R. - e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével, a 7. §-ával, valamint a 15. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 5. § (2) bekezdésének cb) és d) pontját, 5/A. §-ának (6) és (10) bekezdését, valamint 24. §-ának (6) bekezdését a már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell.
(4) Az R. - e rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 5/A. §-ának (6) bekezdésében említett, a gyermekvállalás teljesítésének, illetve a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasság felbontását igazoló okmányt, bírósági ítéletet e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell bemutatni a hitelintézetnek, ha az igazoló okmány kiállítására, a bírósági ítélet jogerőre emelkedésére e rendelet hatálybalépése előtt került sor.
(5) Az R. - e rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 24. §-ának új (11) bekezdését e rendelet hatálybalépését követő hónap hitelintézeti előlegigényléseitől kezdődően kell alkalmazni.
(6) Az R. - e rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 24. §-ának új (12) bekezdését e rendelet hatálybalépését követően megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.
(7) Az e rendelet 22. §-ának c) pontjával hatályon kívül helyezett adó-visszatérítési támogatás tekintetében a 2005. január 31. napján hatályos szabályozást kell alkalmazni, ha
a) az adásvételi szerződés megkötésére, illetve
b) az építési engedély kiadására
e rendelet hatálybalépése előtt került sor.
(8) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően magánszemély által értékesítési céllal épített lakás tekintetében 2005. január 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az építendő új lakásra vonatkozó építési engedély iránti kérelmét az értékesítő magánszemély első ízben e rendelet hatálybalépését megelőzően az illetékes hatósághoz benyújtotta, továbbá az erről szóló írásos igazolást az értékesítést, illetve bérbeadást megelőzően a hitelintézetnek bemutatja.
21. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R 2. §-ának (5) bekezdésében, a 3. §-ának (4) bekezdésében a 36. §-ának (2) bekezdésében, a 38. §-ának (4) bekezdésében, a 40. §-ának (1) bekezdésében, a 41. §-ának (3) bekezdésében, a 42. §-ában, a 43. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 44. §-ának (1) bekezdésében, valamint 45. §-ának (4) bekezdésében a „Gazdasági Minisztérium” szövegrész helyébe „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész,
b) az R. 21. §-ának (2)-(8) bekezdésében, a 21/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 23. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 24. §-ának (6) és (10) bekezdésében az „adó-visszatérítési támogatás” szövegrész helyébe a „fiatalok otthonteremtési támogatása” szövegrész,
c) az R. 12. §-ának (11) bekezdésében a „Pénzügyminisztériummal” szövegrész helyébe az „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel - a pénzügyminiszter jóváhagyása mellett -” szövegrész,
d) az R. 25/A. §-ában a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Területfejlesztés fejezet” szövegrész,
e) az R. 29/A. §-ában a „Lakóépületek Energiatakarékossági Program” szövegrész, valamint a 32/C. §-ának (1) bekezdésében a „Lakóépületek Energiatakarékossági Programja” szövegrész helyébe a „Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása” szövegrész,
f) az R. 33. §-ának (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész,
g) az R. 35. §-ának (3) bekezdésében a „Belügyminisztériumnak” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek” szövegrész,
h) az R. 39. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben a „gazdasági miniszter” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész
lép.
22. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az R. 2. § (4) bekezdése d) pontja,
b) az R. 6. §-a (2) bekezdése,
c) az R. II. fejezetének 3. címe, valamint a 11. §-a,
d) az R. 16. §-a (8) bekezdése,
e) az R. 20. §-a (6) bekezdése,
f) az R. 20. §-a (7) bekezdéséből az „illetőleg az adó-visszatérítési támogatás” szövegrész,
g) az R. 29/B. §-a,
h) az R. 15. §-ának (1) bekezdésében az elsőként szereplő, valamint a (4) bekezdésben szereplő „magánszemély” szövegrész, valamint a 17. §-ának (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/27.