49/2005. (XII. 27.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról szóló 10/2001. (III. 1.) PM rendelet módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 87. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a vám- és pénzügyőrség dolgozói lakhatásának elősegítésére az alábbiakat rendelem el:
1. § A vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról szóló 10/2001. (III. 1.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) az állami tulajdonú, a vám- és pénzügyőrség kezelésében levő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre,
b) az olyan önkormányzati tulajdonú lakásra és nem lakáscélú helyiségre, amelyre a vám- és pénzügyőrséget ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási, illetőleg bérlőkijelölési jog illeti meg, ideértve a korábbi szolgálati lakásokat is,
c) más szerv vagy szervezet tulajdonában álló, de a vám- és pénzügyőrséggel közös beruházásban épült olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amelyre a vám- és pénzügyőrséget bérlőkiválasztási jog illet meg. [Az a)-c) együttesen vám- és pénzügyőrségi rendelkezésű lakás, a továbbiakban: VP rendelkezésű lakás]”
„(2) A VP rendelkezésű lakások, helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a bérleti jogviszonyából eredően a felek jogaira, kötelezettségeire, a lakásbérlet megszűnésére - e rendelet által nem szabályozott kérdésekben - az Ltv. előírásait kell alkalmazni.”
„(3) Ahol az Ltv. a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a VP rendelkezése alatt álló lakások tekintetében e rendelet szerint kell eljárni.”
2. § (1) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;
„(2) Az országos parancsnokság a vezetői beosztások betöltésére, valamint a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó elhelyezések megoldása érdekében központi tartalék lakáskeretet tart fenn, amelynek fenntartási költségeit viselni köteles.
A tartaléklakások felhasználását a VPOP Lakásügyi Bizottsága, az ülései közötti időszakban pedig - beszámolási kötelezettség mellett - a VPOP Lakásügyi Bizottság elnöke véleményezi.”
(2) Az R. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A VP rendelkezésű lakások bérbeadó szervek közötti elosztásáról, hasznosításáról és a megüresedett lakások bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogának felhasználásáról, valamint a rendelkezési jogkörbe vont tartaléklakások bérlőkijelöléséről az országos parancsnokság (mint központi lakásügyi szerv) dönt.
Lakással rendelkező lakásügyi szervként működnek (a továbbiakban együtt: lakásügyi szerv):
a) a Beruházási és Közbeszerzési Főosztály az országos parancsnokság, valamint a hatósági jogkörrel rendelkező budapesti középfokú szervek állománya tekintetében,
b) a regionális parancsnokságok (illetékességi területükön) saját állományuk, illetve budapesti viszonylatban a VP Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság saját állománya és a hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervek tekintetében.”
3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A testület tagja VP rendelkezésű lakást igényelhet, ha maga vagy házastársa (élettársa), vagy közös háztartásban együttélő kiskorú gyermeke a szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik.”
(2) Az R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott kizárás a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontjai kivételével nem vonatkozik arra az esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekében olyan településre helyezik át, ahol lakással nem rendelkezik.”
4. § Az R. 5. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá ugyanezen bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:
„b) meghatározott időre, legfeljebb 3 évre köthető”
„c) a feltétel bekövetkezésekor vagy a meghatározott idő lejártakor igényjogosultság esetén írásbeli kérelemre új lakásbérleti szerződés köthető, de az ismételt szerződéskötések együttes ideje a 15 évet nem haladhatja meg.”
5. § Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakásügyi szerv megtagadhatja a VP rendelkezésében lévő lakás cseréjéhez való hozzájárulást, ha a másik lakás bérlője nem áll vagy nem állt a VP-vel szolgálati, illetve munkaviszonyban, vagy ha a csere sérti a vám- és pénzügyőrség lakásgazdálkodási érdekét. A lakásügyi szervnek írásban tájékoztatni kell a kérelmezőt a hozzájárulás megtagadásának indokáról.”
6. § (1) Az R. 11. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(1) E rendelet mellékletének I/1. pontjában meghatározott lakbért a KSH által megállapított inflációs ráta mértékével egyező mértékben naptári évenként egy alkalommal, míg a külön szolgáltatások díját a szolgálati díjemeléskor a lakásügyi szerv köteles megemelni.”
(2) Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A havi lakbér mértékét - e rendelet mellékletének I/1-3. pontjában meghatározottak szerint növelni vagy csökkenteni kell. A bérlő e rendelet mellékletének II. pontja szerinti külön szolgáltatásokért jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díjat köteles megfizetni.”
7. § (1) Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személygépkocsi-tároló helyiséget, valamint az elválasztó vonallal és azonosító jellel meghatározott leállósávot - bérlőnként egy tárolót, leállósávot - kizárólag az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező lakásbérlő részére lehet bérbe adni.”
(2) Az R. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Testületi tag igénylő hiányában a szolgálati érdekből fenntartott tartalékon felül rendelkezésre álló szabad kapacitású tárolót, illetve leállósávot - a biztonsági szempontok figyelembevételével - legfeljebb egyéves meghatározott időtartamra a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj ellenében más személynek a lakásügyi szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára. A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérleti jog át nem ruházható.”
(3) Az R. 12. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a hivatali működést, lakóépületben a lakók nyugalmát zavarja vagy az általános erkölcsi normákkal ellentétes.”
8. § Az R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, mellyel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdések számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) A VP rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója 18 hónapon túl a lakás végleges átadásának napjáig a különszolgáltatási díjakon felül a lakbér tízszeresét köteles fizetni havonta.”
9. § Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a határozatlan időre szóló bérleti szerződésnek közös megegyezéssel történő megszüntetését szolgálati érdekből, állami feladat ellátásához szükséges irodai elhelyezés céljából a bérbeadó kezdeményezi, a térítési díj mértéke a területileg illetékes illetékhivatal által megadott - az illeték kiszabása alapjául szolgáló - forgalmi érték 30%-a. A térítési díjat a bérbeadó kizárólag pénzintézet útján, a lakás tiszta, rendeltetésszerű állapotát és leltár szerinti átadását-átvételét követően (mindkét fél részéről aláírt) jegyzőkönyv alapján utalhatja át a bérlő részére.”
10. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az állami tulajdonban és a VP vagyonkezelésében lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:
a) ha az elidegenítés nem ellentétes a testület szolgálati vagy ingatlan- és lakásgazdálkodási érdekével,
b) ha az épület, lakás építésétől, vásárlásától vagy a teljes felújításától számított 10 év eltelt,
c) ha a lakás, helyiség és a hozzá tartozó földterület jogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett,
d) ha a bérlő legalább ötéves szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,
e) ha a vám- és pénzügyőrség vagyonkezelésében, de másik szerv rendelkezési jogkörébe tartozó lakás és helyiség esetén az érintett szerv az elidegenítéshez hozzájárult,
f) ha az elidegenítésre kijelölt épület tulajdoni hányadának több mint 50%-át az arra jogosult bérlők megvásárolják,
g) ha a lakás elidegenítését az országos parancsnokság javaslatára a Pénzügyminisztérium engedélyezte.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a lakóépületben lévő üres lakást megvásárolhatónak kell tekinteni.”
11. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Nem idegeníthető el a lakás, helyiség,
a) ha a bérlő azt határozott időtartamra vagy valamilyen feltétel bekövetkezéséig bérli,
b) ha az épület teljes felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az országos parancsnokság, illetőleg az önkormányzat már döntött,
c) ha a műemléki hatóság az épületet, helyiséget műemlékké nyilvánította és az elidegenítéshez nem járult hozzá.
(2) A pénzügyminiszter - az országos parancsnok javaslatára - a 17. § (1) bekezdés b) és f) pontja és a 18. § (1) bekezdés a)-b) pontja alól felmentést adhat
a) ha a bérlő a lakásra, helyiségre vonatkozóan határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen lakik,
b) ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek fenntartása gazdaságtalan és üzemeltetése indokolatlanul magas többletköltséggel jár, illetve ha az adott településen és annak vonzáskörzetében a vám- és pénzügyőrségi szolgálati feladatellátás megszűnt.”
12. § Az R. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bérlő az elővásárlási jogával, valamint a (3) bekezdés szerinti lehetőségével nem él, úgy az árajánlatban megállapított határidő elteltétől számított 3 évig az általa lakott lakást harmadik személynek csak a bérlő hozzájárulásával lehet elidegeníteni.”
13. § Az R. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakásügyi szerv folyamatosan vizsgálja a kezelésébe tartozó lakásokat, helyiségeket a fenntartás, üzemeltetés, hasznosítás gazdaságossága szempontjából, és kellően megalapozott vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási érdek esetén kezdeményezi annak elidegenítését.”
14. § (1) Az R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a lakás elidegenítése a 19. § (1) bekezdésében felsorolt valamely személy javára történik, akkor a hivatalos értékbecslés során a lakás forgalmi értékét az Ltv. 52. §-ában meghatározott szempontok alapján kell megállapítani. A lakás vevőjét a 22. § (1) bekezdésében foglalt kedvezményen túl más kedvezmény, engedmény nem illeti meg.”
(2) Az R. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A lakás elidegenítésével kapcsolatban felmerülő járulékos költségek viselésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.”
15. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a lakást, helyiséget a 19. § (1) bekezdésében meghatározott személy vásárolja meg, a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére 25 éven át - de közös megegyezés esetén ennél rövidebb ideig - havi részletfizetési kedvezmény adható évi 8%-os kamat felszámítása mellett.”
16. § Az R. 23. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a vásárlás a 22. § (2) bekezdés alapján történik, az engedmény megadásától számított 5 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell a testület javára bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban.
(7) A (3)-(4) bekezdésben említett esetekben az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjog és az elidegenítési, terhelési tilalom törlése iránt - kérelemre - a VPOP intézkedik.”
17. § Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üres lakások, helyiségek elidegenítésére a nyilvános pályázatra előírt feltételekkel kerülhet sor.”
18. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi lakásügyi szerv az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott lakások elidegenítéséhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén járulhat hozzá:
a) ha a hozzájárulás a vám- és pénzügyőrség lakásgazdálkodási érdekét nem sérti,
b) ha a szakszervezet egyetértésével az országos parancsnokság az elidegenítéshez hozzájárult,
c) ha a lakás bérlője legalább ötéves vám- és pénzügyőrségi szolgálati viszonnyal rendelkezik, vagy a bérlő a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen lakik.”
(2) Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Országos Parancsnok az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételektől eltekinthet, ha a méltányos egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.”
(3) Az R. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott lakások esetében az országos parancsnokság és az önkormányzat, illetve a másik szerv vagy szervezet között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés feltételeiről, valamint az elidegenítéshez való hozzájárulás alapján a vám- és pénzügyőrséget megillető ellenértékről.”
19. § (1) Az R. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet alkalmazásában a 2. § (4) bekezdésében meghatározott lakásügyi szervek a rendelkezési jogkörükbe tartozó lakásokkal az állami feladatok megoldása érdekében célszerűségi, gazdaságossági és költségtakarékossági szempontok figyelembevételével gazdálkodnak, üzemeltetésükről, fenntartásukról gondoskodnak, és Lakásügyi Bizottságokat működtetnek.
A Lakásügyi Bizottság működésére, szervezeti felépítésére, feladatai és elosztási elvei tekintetében a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak lakáscélú munkáltatói, valamint a lakhatási támogatásról szóló 11/2001. (III. 1.) PM rendelet előírásai irányadók.”
(2) Az R. 29. § (2) bekezdés c) pontjának „fegyelmit” szövegrész helyébe a „fenyítést” szövegrész lép.
(3) Az R. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelmező vagy házastársa haszonélvezettel terhelt lakását nem lehet önálló lakásnak tekinteni, ha a haszonélvező a lakásban életvitelszerűen lakik.”
20. § (1) Az R.-hez tartozó melléklet I/1. pontja utolsó négy francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„- Összkomfortos lakás esetén	90 Ft/m2
- Komfortos lakás esetén	85 Ft/m2
- Félkomfortos lakás esetén	70 Ft/m2
- Komfort nélküli lakás esetén	60 Ft/m2”
(2) Az R.-hez tartozó melléklet I/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A havi lakbér mértékét 50%-kal növelni kell, ha a lakbér megállapításánál számításba vehető lakás-alapterület felső határa meghaladja
a) az 1 szobás lakásnál	50 m2-t
b) a 2 szobás lakásnál	80 m2-t
c) a 3 szobás lakásnál	100 m2-t
d) a 4 szobás lakásnál	120 m2-t”
(3) Az R.-hez tartozó melléklet II. pontja a következő j)-m) pontokkal egészül ki:
„j) lépcsőház, folyosó, közös helyiségek takarítása;
k) portaszolgálat, gondnoki szolgáltatás díja;
l) közös helyiségek áramszolgáltatása;
m) egyéb, külön meghatározott szolgáltatás.”
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.