54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról

1. § (1) A rendelet hatálya az Európai Unió strukturális alapjaiból a Közösségi Támogatási Keret részeként finanszírozott programokat lebonyolító szervezetekre; az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre, az EQUAL program irányító hatóságra (a továbbiakban együtt: lebonyolító szervezet), valamint a kedvezményezettekre terjed ki.
(2) A rendeletben használt fogalmak a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben, az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendeletben foglalt meghatározások szerint értelmezendőek.
2. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell
a) azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás benyújtásáról,
b) a fejlesztés tárgyára (ingó és ingatlan vagyontárgyra) vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalomról,
c) beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra vagyonbiztosításról,
d) (keretbiztosítéki) jelzálogjogról, ha annak alkalmazását az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) előírja.
(2) A támogatási szerződéshez mellékelni kell a kedvezményezett nyilatkozatait a következők szerint:
a) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást visszafizeti, egyben tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok ellátásához számára a központi költségvetésből biztosított normatív hozzájárulás és támogatás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó együttes összegéből levonásra kerül,
b) egyházak és intézményeik, nonprofit alapon működő alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek esetében a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,
c) a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy vele szemben - nyilatkozattételkor - az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya nem áll fenn.
(3) A támogatás kedvezményezettje - a központi költségvetési szervek, ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát, mint köztestületet is, kivételével - köteles valamennyi bankszámlaszámát közölni és (felhatalmazó levél útján) valamennyi bankszámlája tekintetében felhatalmazni a lebonyolító szervezetet. Az azonnali beszedési megbízás alkalmazása érdekében a kedvezményezett köteles a számlavezető hitelintézete(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t a támogatási szerződés megkötését megelőzően a lebonyolító szervezet számára átadni, és bármelyik bankszámlája megszüntetéséről vagy új bankszámla megnyitásáról a lebonyolító szervezetet nyolc napon belül írásban tájékoztatni, és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezető hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a lebonyolító szervezet számára átadni.
(4) Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra nem kötelesek vagyonbiztosítást kötni a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.
3. § (1) A lebonyolító szervezet a kedvezményezettel kötendő támogatási szerződésben a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítására köteles a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 234-276. §) meghatározni (a továbbiakban: biztosíték).
(2) Nem kötelesek biztosítékot nyújtani:
a) a központi költségvetési szervek,
b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a nonprofit alapon működő alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, valamint
d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.
(3) Amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot, a lebonyolító szervezetnek el kell tekintenie a biztosíték megkövetelésétől.
(4) A biztosítékokról, azok valós értékéről, fenntartásuk kötelező időtartamáról, valamint érvényesíthetőségéről szóló tájékoztatást a pályázati útmutató tartalmazza.
4. § (1) A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.
(2) Amennyiben a támogatási szerződés megkötését követő három hónapon, illetve amennyiben a lebonyolító szervezet indokoltnak minősíti, egy éven belül a folyósítás érdekében a kedvezményezett nem igazolja, hogy a biztosítékok rendelkezésre állnak, a támogatási szerződés hatályát veszti.
(3) A kedvezményezett a támogatási szerződésben előírt ideig, az előírt tartalommal köteles a biztosítékokat fenntartani.
(4) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésre, ingatlanra vonatkozó biztosíték esetén legalább igazolt széljegyre van szükség.
(5) A kedvezményezett köteles írásban nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza. A kedvezményezett ilyen korlátozás hiányáról, illetve a harmadik személy hozzájárulásának megadásáról a támogatási szerződésben vagy külön nyilatkozatban köteles nyilatkozni.
5. § (1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelező biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amelytől eltérés - kivéve a 3. § (2)-(3) bekezdései szerinti mentességet - nem engedhető:
a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelező),
b) jelzálogjog ingóságra,
c) bankgarancia,
d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,
e) garanciaszervezet által vállalt kezesség,
f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
(2) A pályázati útmutatóban a lebonyolító szervezet a megfelelő indokok megjelölése mellett rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti biztosítékokat nem fogadja el.
(3) Amennyiben a támogatásból előleg folyósítható, a kedvezményezettnek - a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak kivételével - az előleg erejéig az (1) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott legalább egy kötelezően választható biztosítékot kell nyújtania.
(4) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre és járulékaira is.
(5) Beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra, nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszakra kell biztosítékot kérni.
(6) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a támogatás összegét, de a lebonyolító szervezet a követelés járulékaira kiterjedő biztosítékot is kérhet. A követelés járulékának mértéke a támogatási összeg legfeljebb 20%-a.
(7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megkötött támogatási szerződések esetében kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett pályázatok esetében a kedvezményezett választása szerint lehet a kedvezményezett számára a pályázati útmutatóban meghatározottnál kedvezőbb feltételekkel biztosítékot kérni.