82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet

az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó anyajuh- és anyatehéntartás támogatással összefüggő támogatási jogosultságra (a továbbiakban: támogatási jogosultság) kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) országos támogatási felsőhatár: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő, állatlétszám alapú nemzeti támogatásban részesíthető - a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK, a szárított takarmány piacának közös szervezéséről szóló 1786/2003/EK, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. március 22-i 583/2004/EK tanácsi rendelet által - a Magyar Köztársaságra vonatkozóan meghatározott állatlétszám;
b) támogatási jogosultág: az egy állat után járó támogatási összeg igénybevételének feltétele.
2. § (1) A mezőgazdasági termelőt (a továbbiakban: termelő) illető egyéni támogatási felsőhatárt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala (a továbbiakban: MVH) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet 11. §-a alapján hozott határozatában állapítja meg.
(2) A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsőhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell működtetni. A nyilvántartás működtetését, illetve a működtetés kapcsán felmerülő hatósági feladatokat az MVH látja el.
3. § (1) Az országos támogatási felsőhatárból országos tartalékot kell képezni.
(2) Az országos tartalék 2005-ös támogatási évre szóló szintjét 2005. szeptember 30-ig, míg ezt követően az országos tartalék következő évre szóló szintjét minden év december 31-éig az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján létrehozott Hús Termékpálya Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön rendeletben határozza meg.
(3) Az országos tartalékból történő támogatási jogosultsághoz való hozzájutás szakmai feltételeit, az igénylés lehetőségét és az eljárás rendjét - a Bizottság javaslatainak figyelembevételével - a miniszter külön rendeletben határozza meg.
4. § Az országos tartalék 3. § (2) bekezdés szerint meghatározott szintjén felüli támogatási jogosultság terhére az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő nemzeti támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott többlettámogatási jogosultságra vonatkozó igényt az országos felső határ és az országos tartalék figyelembevételével - szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva - ki kell elégíteni.
5. § (1) A termelő tulajdonát képező teljes állatállomány és tejtermelő esetében a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti tejkvóta összességének átruházásakor, bérbe adásakor, illetve örökösödés útján történő átszállásakor a támogatási jogosultság annak a termelőnek a tulajdonába, illetve bérletébe kerül, aki a teljes állatállományt és a tejkvótát átveszi.
(2) A támogatási jogosultság jogosultja változásának az MVH által vezetett nyilvántartásban történő átvezetése iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal - öröklés esetén a jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy annak hiteles másolatával - együtt a vonatkozó szerződés megkötésétől, illetve a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül be kell nyújtani az MVH-nak.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlően alátámasztásra kerültek, úgy az MVH nem utasíthatja el a (2) bekezdés szerinti kérelmet.
6. § (1) A termelő támogatási jogosultságát vagy annak egy részét más termelő részére átruházhatja, bérbe adhatja.
(2) Az adásvételi szerződés létrejöttéhez az MVH jóváhagyása szükséges. Az MVH az adásvételi szerződést abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek.
(3) A támogatási jogosultság átruházását, bérbe adását a támogatási jogosultság jogosultja változásának a nyilvántartásban történő átvezetése céljából a feleknek közösen kell bejelenteniük az MVH-nak legkésőbb az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiegészítő nemzeti támogatást szabályozó jogszabály szerinti támogatási kérelemre vonatkozó határozat kézhezvételét követő 45 napon belül.
(4) Az adásvételi, illetve bérleti szerződés megkötését követő egy éven belül támogatási jogosultságot az azt tulajdonba, illetve bérbe vevő másra nem ruházhatja át, illetve nem adhatja bérbe, azt maga köteles kihasználni.
7. § (1) A bérbe adható minimális támogatási jogosultság:
a) anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság,
b) anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság.
(2) A bérbe adásra legfeljebb három egymást követő évben kerülhet sor. Ezen időszakot követően a támogatási jogosultságot a bérbe adó maga köteles kihasználni.
8. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti átruházás esetén az adásvétel tárgyát képező támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint országos tartalékba kerülő támogatási jogosultság kiszámításakor az eredmény nem egész szám, akkor
a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egy alatti szám esetén az országos tartalékba kerülő jogosultságok száma egy, nagyobb számok esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni;
b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.
9. § A termelő támogatási jogosultságáról vagy annak egy részéről az országos tartalék javára az MVH-nak eljuttatott bejelentésével lemondhat.
10. § (1) Az egyéni támogatási felső határ kihasználását jelenti, ha adott támogatási évben a termelő az 1. § (1) bekezdésében megjelölt támogatás szerinti támogatható állattal rendelkezik. A kihasználás mértékét a támogatásra jogosult állatlétszám és az egyéni támogatási felsőhatár hányadosa alapján az MVH állapítja meg.
(2) Az országos támogatási felső határt, annak előző évi kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó országos tartalék mértékét az MVH minden év március 15-éig honlapján közzéteszi.
(3) Ha a termelő adott támogatási évben anyajuhtartás esetén az egyéni támogatási felsőhatár 90%-a, anyatehén tartás esetén 70%-a alatt használja ki támogatási jogosultságát, akkor anyajuhtartás esetén az összes ki nem használt, anyatehéntartás esetén a 70% alatti ki nem használt egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára, ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól, hogy a termelő saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti.
(4) Ha a termelő támogatási jogosultságának száma nem több, mint
a) anyajuhtartás esetén 20 támogatási jogosultság,
b) anyatehéntartás esetén 7 támogatási jogosultság, akkor a (3) bekezdés szerinti megvonás csak a támogatási jogosultságnak két egymást követő év során anyajuhtartás esetén 90%, anyatehéntartás esetén 70% alatt történő kihasználása esetén alkalmazandó a második évben.
(5) Ha a megvonás alkalmazása során a számítások eredménye nem ad egész számot, akkor:
a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni,
b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.
11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2005. november 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 3. §-ának (1)-(2) bekezdése a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.
(3) E rendeletet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre, valamint az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendeletre figyelemmel kell alkalmazni.