89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében az alábbiakat rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya az At. 17. §-a (2) bekezdésének a)-e) és 67. §-ának d) pontjaiban megfogalmazottak szerint a nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire, a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki (beleértve a létesítményeken belüli radioaktív anyag szállítást és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását biztosító rendszereket, berendezéseket, a nukleáris létesítmény nyomástartó edényeit, továbbá a tűzvédelmet, valamint a fizikai védelmet szolgáló rendszereket, berendezéseket, ha azok a nukleáris biztonságra hatást gyakorolnak, kizárólag ezen hatásuk szempontjából), így:
a) a nukleáris létesítmény
1. telepítésére,
2. létesítésére, bővítésére,
3. üzembe helyezésére,
4. üzemeltetésére,
5. átalakítására,
6. üzemen kívül helyezésére,
7. megszüntetésére;
b) a nukleáris berendezés és üzemanyag
1. tervezésére,
2. gyártására,
3. beszerzésére,
4. beépítésére és szerelésére,
5. üzembe helyezésére, üzemeltetésére,
6. átalakítására, javítására,
7. üzemen kívül helyezésére,
8. leszerelésére;
c) a nukleáris létesítmény építményének
1. építésére,
2. építészeti-műszaki tervezésére,
3. építési anyagai, (épület)szerkezetei tekintetében azok gyártására, beszerzésére,
4. használatba vételére,
5. felújítására és átalakítására,
6. helyreállítására, bővítésére,
7. lebontására;
d) a nukleáris létesítményben a munkavállalóknak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira;
e) a nukleáris létesítmény és beszállítói minőségirányítási rendszerére;
f) a nukleáris létesítmény műszaki sugárvédelmére;
g) a nukleáris létesítményt üzemeltető szervezetre;
h) a létesítményt üzemeltető szervezet nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységére.
(2) E rendelet hatálya alá tartozik a nukleáris létesítmény az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulásának [At. 7. § (2) bekezdés] megszerzésétől kezdődően a létesítmény megszüntetését, vagy más célú létesítménnyé történt átalakítását követően - a nukleáris biztonsági kockázatok megszűnésére tekintettel - a nukleáris biztonsági hatóság által a felügyeleti hatáskörének megszűnéséről hozott határozata jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontjáig.

Értelmező rendelkezések

2. § Az e rendeletben használt egyes fogalmakra az At. 2. §-ában szereplő meghatározásokat kell alkalmazni, a nukleáris biztonság szempontjából lényeges további fogalmak meghatározását e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Hatáskör

3. § E rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben első fokon az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (a továbbiakban: nukleáris biztonsági hatóság), másodfokon az OAH főigazgatója jár el.

Nukleáris Biztonsági Szabályzatok

4. § (1) A nukleáris létesítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek végzéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyeket, az engedélyezés részletes folyamatát, az engedélykérelem tartalmát, az engedélyes személyének megváltozásával kapcsolatos szabályokat, a hatósági ellenőrzés tartalmát és rendjét, az engedélyes jelentési kötelezettségeit, a hatóság által igénybe vett szakértők tevékenységének feltételeit, a hatósági jóváhagyáshoz kötött munkakörök betöltésének rendjét, a létesítményekkel kapcsolatos minőségirányítási, tervezési és üzemeltetési nukleáris biztonsági követelményeket magukba foglaló Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (a továbbiakban: Szabályzatok) e rendelet 1-6. számú mellékletei tartalmazzák.
(2) A Szabályzatokban foglalt nukleáris biztonsági és más követelmények teljesülése a hatósági engedély megadásának feltétele. Ha az engedélykérelem szerint a nukleáris biztonságot a Szabályzatokban foglaltaktól eltérően kívánják biztosítani, úgy a hatósági eljárásban szakértői véleménnyel alátámasztottan igazolja a kérelmező, hogy a választott megoldás esetén a biztonság a Szabályzatokban meghatározottal egyenértékű vagy annál nagyobb lesz.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a Szabályzatokban rögzített követelmények érvényesítése érdekében a határozataiban feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg.
(4) A Szabályzatokat - a tudomány eredményeinek, a hazai és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell.

A NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI HATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE

Engedélyezés

5. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban részletezettek szerint a nukleáris létesítmény
a) telepítéséhez (telephelyengedély),
b) létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély),
c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély),
d) üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakításához (átalakítási engedély),
f) végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély),
g) megszüntetéséhez (leszerelési engedély).
(2) Ahhoz, hogy a nukleáris létesítmény a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervét életbe léptesse - az üzembe helyezési engedélyezési, illetve az átalakítási engedélyezési eljárás keretében -, meg kell szereznie a nukleáris biztonsági hatóság jóváhagyását.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság egyedi engedélyt, vagy az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban meghatározott esetekben típusengedélyt ad a nukleáris létesítmény üzemanyagának és - a biztonsági követelményeknek megfelelően biztonsági osztályba sorolt - berendezéseinek
a) gyártásához (gyártási engedély),
b) beszerzéséhez (beszerzési engedély),
c) szereléséhez (szerelési engedély),
d) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),
e) átalakításához, javításához (átalakítási, javítási engedély),
f) leszereléséhez (leszerelési engedély).
(4) A nukleáris biztonsági hatóság végzi a nukleáris berendezések tekintetében a műszaki sugárvédelmi engedélyezést.
(5) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények és épületszerkezetek építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, rendeltetéstől eltérő használatához, valamint lebontásához szükséges építési, fennmaradási és használatbavételi hatósági engedélyeket, ha az előzőekben felsorolt tevékenységek, vagy az építmény fennmaradása egy vagy több biztonsági funkció megvalósulását befolyásolja, vagy, ha az az általános építésügyi előírások szerint engedélyezési kötelezettség alá tartozik. Különös építésügyi követelmények hiányában az általános előírásokat kell az engedélyezés során alkalmazni.
(6) A nukleáris biztonsági hatóság adja ki a 7. számú melléklet szerinti építmények felvonóinak építési és használatbavételi engedélyét.
(7) A nukleáris létesítmény engedélyezési eljárása keretében a nukleáris létesítmény építményeinek, valamint a nukleáris berendezéseknek az engedélyezése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható, amennyiben erre vonatkozó kérelmet terjesztenek elő, és a kérelem szerinti engedélyekhez szükséges tartalmi és formai követelményeknek és feltételeknek a kérelmező eleget tesz.
6. § (1) Az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbítására irányuló szándékát az engedélyes - a tervezett üzemidő vége előtt legkésőbb négy évvel - bejelenti a nukleáris biztonsági hatóságnak, egyidejűleg benyújtja a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programját. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés feltételeire, a feltételek megteremtésére vonatkozó programra, a program megfelelő végrehajtásának igazolására vonatkozó követelményeket az 1. számú Szabályzat tartalmazza.
(2) A nukleáris biztonsági hatóság a programot és annak végrehajtását ellenőrzi. Ha a nukleáris biztonsági hatóság megállapítja, hogy az említett program nem felel meg a követelményeknek, vagy azt nem megfelelően hajtják végre, akkor hiánypótlásra szólítja fel az engedélyest. Amennyiben a bejelentési kötelezettségét és a program benyújtását az engedélyes késve teljesíti, továbbá, ha a program hiányosságai nem küszöbölhetőek ki, vagy a végrehajtása során történt mulasztások nem pótolhatók, nem kerülhet sor a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezésére.
(3) A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezése az engedélyes kérelmére, a tervezett üzemidő vége előtt kiadott új üzemeltetési engedélyben történik. Az új üzemeltetési engedély kiadására irányuló eljárásban a nukleáris biztonsági hatóság figyelembe veszi a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott program és végrehajtása hatósági ellenőrzésének eredményeit.
7. § Az engedélyes személyének megváltozását (jogutódlás) csak a nukleáris biztonsági hatóság új engedélyezési eljárásban hozott határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válása eredményezheti.
8. § A nukleáris biztonsági hatóság soron kívül járhat el az 1., 5. és 6. számú Szabályzatokban meghatározott esetekben az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó hatósági ügyekben, ha ez egy kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez szükséges. A soron kívüli eljárás nem indokolhatja a megalapozó dokumentációval szemben támasztott követelmények betartásának elmulasztását, és nem eredményezheti a nukleáris biztonságtól eltérő szempontok előtérbe kerülését, a biztonság csökkenését.
9. § A nukleáris létesítmény a 7. számú mellékletben foglaltaktól eltérő építményeivel kapcsolatban a területileg illetékes, vagy a sajátos építményfajták tekintetében hatáskörrel bíró építésügyi hatóságok által lefolytatott eljárásokban a nukleáris biztonsági hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a nukleáris biztonság érvényre juttatása céljából.

Szakhatóságok közreműködése

10. § (1) A szakhatóságok hozzájárulását a kérelmező szerzi be és csatolja a kérelemhez.
(2) A kérelmező köteles biztosítani, hogy a különböző közreműködő szakhatóságok és a nukleáris biztonsági hatóság döntésüket a kérelmeket megalapozó olyan dokumentáció alapján hozzák meg, amelyek eltérést, ellentmondást nem tartalmaznak. A szakhatósági hozzájárulások megszerzéséhez benyújtott és az engedélykérelemhez mellékelt megalapozó dokumentáció tartalmi összhangjának biztosítása érdekében a kérelmező
a) biztosítja a különböző eljáró szervekhez benyújtott engedélyezési dokumentáció azonos tartalmú részeinek teljes azonosságát (például a dokumentáció vagy egyes részei ismételt benyújtásával),
b) értesíti a más hatósági eljárások eredményeként szükségessé vált módosításokról a módosított részek megküldésével a többi eljáró szervet.
11. § A nukleáris létesítmények tűz- és fizikai védelmével kapcsolatos nukleáris biztonsági követelményeket a nukleáris biztonsági hatóság a létesítmény egészére vonatkozó 5. § (1) bekezdés szerinti eljárásokban, valamint a létesítmény nukleáris biztonságát befolyásoló tűz- és fizikai védelmet szolgáló rendszereire vonatkozó építési és átalakítási engedélyezési eljárásaiban érvényesíti, figyelemmel az At. 17. §-ának (3) és 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.

Ellenőrzés

12. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság teljesülése érdekében a nukleáris létesítmények életciklusának valamennyi szakaszában rendszeresen, tervszerűen, program alapján ellenőrzi
a) a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények megtartását, közöttük a nukleáris létesítmény biztonságirányítási és minőségirányítási rendszerének megfelelő működését, kiemelten az engedélyes vonatkozó szabályozásainak, előírásainak érvényességét és az azokban foglaltak betartását, valamint a hatóságnál rendelkezésre álló adatok, dokumentáció, illetve az azokban foglaltak érvényességét,
b) az engedélyek alapját képező feltételek teljesülését,
c) a nukleáris biztonsági hatóság által elrendelt intézkedések végrehajtását.
(2) A műszaki sugárvédelmi ellenőrzés kiterjed azokra a - nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos - berendezésekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag forrástagként potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a dózisteljesítménnyel és/vagy radioaktív anyag koncentrációval jellemzett térrel kapcsolatba kerülő személyre, továbbá a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő berendezésekre, és a forrástag vagy az azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató berendezésekre.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonságot befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni az engedélyes szervezetének működését és a nukleáris biztonságra hatást gyakorló tevékenységet végző személyek (beleértve a beszállítók személyzetének) alkalmasságát a számukra meghatározott feladatok ellátására, az 1., 2., 4., 5. és 6. számú Szabályzatokban foglalt előírások szerint.
(4) A nukleáris biztonsági hatóság jogosult az engedélyesnél és a beszállítóknál előzetesen bejelentett és - ha az az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges - előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Külföldi beszállítónál a nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzésének adminisztratív feltételeit az engedélyes köteles megteremteni. Az engedélyes és a beszállító, illetve képviselői a hatósági ellenőrzés során kötelesek a nukleáris biztonsági hatósággal együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani.

A nukleáris biztonsági hatóság eljárásának tartalma

13. § (1) A hatóság döntését a rendelkezésére álló tények - elsősorban az engedélyes által szolgáltatott műszaki információ - átfogó elemzésére és értékelésére alapozza, meg kell értenie az eljárásának tárgyát képező létesítmény, berendezés működését, azt a biztonsági elgondolást, amin annak terve alapul, továbbá a javasolt, illetve megvalósult működési elveket.
(2) Annak érdekében, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb a kockázat elfogadható mértékét figyelembe vevő jogszabályok rendelkezései által meghatározottnál, a nukleáris biztonsági hatóság - mérlegelve és figyelembe véve az elemzéseknek, értékelésnek és az ellenőrzésnek a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges módját és részletességét - meggyőződik arról, hogy
a) a rendelkezésére bocsátott információ bizonyítja a létesítmény, tevékenység biztonságát,
b) az üzemeltető által benyújtott dokumentáció pontos, és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek a hatósági követelmények,
c) az alkalmazott műszaki megoldások - különösen az újszerűek - a gyakorlatban vagy kísérletekben bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, továbbá alkalmasak a megkívánt biztonsági szint elérésére.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott, a kérelmező által a nukleáris biztonsági hatósághoz benyújtott iratok, adatok, információk a biztonsági követelmények teljesítésének (a tevékenység vagy alkalmazott műszaki megoldás biztonságosságának) megítéléséhez nem elégségesek vagy arra nem alkalmasak, a nukleáris biztonsági hatóság hiánypótlást rendel el.

A hatósági határozat végrehajtása

14. § A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esetekben elrendeli a határozat azonnali végrehajtását.

AZ ENGEDÉLYES (KORÁBBI ENGEDÉLYES) KÖTELEZETTSÉGEI

Felelősség

15. § (1) Az engedélyes [ideértve azt is, akinek az 5. § (1) bekezdése szerinti engedélye bármely okból érvényét vesztette] akkor mentesül a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért viselt felelőssége alól, ha
a) a 7. §-ban foglaltak szerint új engedélyesre száll át a biztonságért viselt felelőssége,
b) az 1. § (2) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozat kimondja a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörének megszűnését az adott létesítményre nézve.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell érvényesíteni a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően is, amikor a megszüntetésével kapcsolatos tevékenységek elvégzésére annak engedélyesévé a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére a Kormány által kijelölt szerv válik a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság tevékenysége, feladatainak ellátása semmilyen formában nem mentesíti az engedélyest a biztonságért viselt, (1) bekezdés szerinti felelőssége alól, illetve nem csökkenti annak mértékét. Az engedélyesnek a nukleáris biztonsági hatóság számára igazolnia kell, hogy a felelősségéből eredő valamennyi kötelezettséget ellátja és a jövőben is el fogja látni.
(4) Az engedélyes biztonságért viselt felelőssége magában foglalja annak kötelezettségét, hogy biztosítsa az érvényben lévő engedélyek megadásának alapjául szolgált feltételek [a Szabályzatokban foglalt követelmények, illetve a 4. § (2) bekezdése szerint azoktól történő engedélyezett eltérések] folyamatos fennállását.
16. § (1) Az engedélyes legkésőbb az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásáig biztonsági politikát dolgoz ki. E dokumentum tartalmazza az engedélyes koncepcióját és célkitűzéseit a biztonsággal kapcsolatban, továbbá meggyőzően tükrözi azon elv érvényesülését, hogy a nukleáris létesítmény működése során a nukleáris biztonság minden más szempontot megelőz.
(2) Az engedélyes mindaddig, amíg felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, folyamatosan megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítja az (1) bekezdés szerinti biztonsági politika végrehajtását.
(3) Az engedélyes a nukleáris biztonsági követelmények betartását ellenőrzi. E feladatok ellátására a nukleáris létesítményben - az üzemeltetés irányításától független -szervezeti egységet hoz létre. Atomerőmű kivételével ennek a szervezeti egységnek a feladatait egy személy is elláthatja. Az ellenőrzéseknek és a 21. § szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében az engedélyes által elvégzett tevékenységnek együttesen biztosítaniuk kell, hogy a létesítmény minden időpontban a 19. § (2) bekezdés szerint aktualizált végleges biztonsági jelentésében meghatározott keretek között üzemel.
(4) Az engedélyes ellenőrzéssel és a különböző vezetési szinteken rendszeresen elvégzett önértékeléssel meggyőződik arról, hogy a biztonságot minden más szempont elé helyező szemlélet, a biztonsági kultúra a meghatározó-e a szervezetben.
17. § (1) A nukleáris létesítmény telephelyengedélyének megszerzésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező köteles a létesítmény teljes életciklusára vonatkozó minőségirányítási rendszert kidolgozni, a létesítmény engedélyese köteles azt működtetni, karbantartani és folyamatos továbbfejlesztéséről gondoskodni.
(2) A minőségirányítási rendszer alapkövetelményeit a 2., 5. és 6. számú Szabályzatok rögzítik.
18. § (1) Nukleáris létesítményt és berendezést üzembe helyezni, üzemeltetni és átalakítani, javítani, karbantartani vagy üzemen kívül helyezni csak az 1-6. számú Szabályzatok előírásai szerint minősített szervezettel és személyzettel szabad.
(2) A személyzet alkalmasságának biztosítása érdekében az engedélyesnek betanító és szintentartó képzési programot kell kidolgoznia és működtetnie.
(3) A biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltése a nukleáris biztonsági hatóság jóváhagyásához kötött. Ezeket a munkaköröket, a betöltésükkel kapcsolatos követelményeket, a jóváhagyás egyéb szempontjait az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(4) Ha a nukleáris létesítmény üzemeltetését, átalakítását, javítását, karbantartását nem az engedélyes saját szervezete végzi, akkor az engedélyes a bevonni szándékolt beszállító alkalmasságának igazolására minősítési rendszert dolgoz ki és működtet. Ebben az esetben is biztosítja a nukleáris biztonság fenntartásáért az At. 10. § (1) bekezdése szerint viselt felelőssége érvényre jutását. A nukleáris biztonság fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel.

Biztonsági jelentések, biztonsági értékelés

19. § (1) A nukleáris létesítmény létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg a kérelmező a nukleáris biztonsági hatóságnak Előzetes Biztonsági Jelentést, az üzembe helyezési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg Végleges Biztonsági Jelentést nyújt be. Az Előzetes és a Végleges Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(2) Az engedélyes a Végleges Biztonsági Jelentést a nukleáris létesítmény változásainak megfelelően évente aktualizálja.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság bármilyen ellenőrzés, jelentés, esemény alapján vagy más indokolt esetben határozatban biztonsági értékelés elkészítését írhatja elő az engedélyesnek. A biztonsági értékelés elkészítésekor az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a már elkészült elemzések egymásnak ellentmondó állításokat, következtetéseket ne tartalmazzanak, valamint a felhasznált adatok az adott célra alkalmasak legyenek.
(4) Az engedélyes rendszeres időközönként - legalább évente - önértékelést készít. Az önértékelés alapján az engedélyes meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek működése nincs összhangban a biztonsági politikájával, a minőségirányítási vagy a biztonságirányítási rendszerének követelményeivel. A feltárt elégtelenségek megszüntetésére hatásos intézkedéseket tesz.

Jelentési, tájékoztatási kötelezettség

20. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese rendszeres és eseti jelentéseket készít, és azokat megküldi a nukleáris biztonsági hatóságnak.
(2) A jelentések fajtáit, tartalmi és formai követelményeit, a jelentésköteles események körét, a jelentés módját, valamint határidejét az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság a biztonsággal kapcsolatban tájékoztatás benyújtására is kötelezheti az engedélyest.

IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT

21. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság az üzemeltetés megkezdésére első alkalommal kiadott üzemeltetési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított tíz éven belül, majd azt követően legalább tízévenként időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálatot végez a nukleáris létesítményekben.
(2) Több, önálló üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű esetén a felülvizsgálat az önálló atomreaktort tartalmazó egységekre (blokkokra) összevontan is elvégezhető az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések betartásával.
(3) Az engedélyes a hatósági felülvizsgálat elvégzésére megállapított határidőt megelőzően legalább egy évvel köteles saját felülvizsgálatát elvégezni, és ennek eredményeit alapul véve - szükség esetén - programot állít össze és hajt végre a feltárt kockázati tényezők felszámolására, illetőleg mérséklésére szolgáló biztonságnövelő intézkedések megvalósítására.
(4) Az engedélyes a saját felülvizsgálatának eredményeit, a létesítmény biztonságát befolyásoló tényezőket és a biztonságnövelő intézkedések programját tartalmazó Időszakos Biztonsági Jelentést nyújt be a nukleáris biztonsági hatóságnak. Ebben az üzemeltetési engedélyt megalapozó aktualizált Végleges Biztonsági Jelentésben foglaltakhoz viszonyítva, valamint az érvényben lévő hazai követelményekkel és a nemzetközi jó gyakorlattal összehasonlítva is bemutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a létesítmény üzemeltetési kockázatát.
(5) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes időszakos biztonsági jelentése és a saját időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálatának megállapításai alapján határozatot hoz. A határozatban az üzemeltetési engedélyt visszavonhatja vagy érvényességét korlátozhatja, ha az annak megadásához alapul szolgáló körülmények megváltozását, illetve a kockázat mértékének növekedését állapította meg. A határozatban a további üzemeltetéshez a korábbiakon kívül újabb, azoktól eltérő feltételeket is megszabhat, az engedélyes számára kötelezettségeket írhat elő, beleértve a (3) bekezdés szerinti biztonságnövelő intézkedések végrehajtását. Az időszakos biztonsági jelentés felülvizsgálata során az első fokú hatósági eljárás ügyintézési határidejét az At. 12. § (2) bekezdés szerint kell meghatározni, tekintettel arra, hogy a létesítmény hatályos üzemeltetési engedélyének feltételei is a felülvizsgálat tárgyát képezik.
(6) Az időszakos biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit az 1., 5. és 6. számú Szabályzatok tartalmazzák.

ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSA, TAPASZTALATOK FELHASZNÁLÁSA A BIZTONSÁG NÖVELÉSÉRE

22. § (1) Az engedélyes a jelentésköteles eseménynek a nukleáris biztonsági hatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg megkezdi az esemény kivizsgálását. A vizsgálat eredményeként megállapítja az esemény bekövetkezésének okait - köztük az alapvető okot - és következményeit, továbbá intézkedik az esemény megismétlődésének megakadályozása, ahhoz hasonló események bekövetkezésének megelőzése érdekében.
(2) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti vizsgálatáról és annak eredményéről jelentést küld a nukleáris biztonsági hatóságnak.
(3) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes jelentése alapján az eseményt elemzi és értékeli.
(4) A nukleáris biztonsági hatóság jogosult bekapcsolódni az engedélyes eseménykivizsgálási tevékenységébe, vagy független kivizsgálást hajthat végre. Mindkét esetben igénybe veheti szakértő közreműködését.
(5) Jelentésköteles esemény esetén a nukleáris biztonsági hatóság a tárgyi bizonyítékokat más eljárás szabályainak sérelme nélkül, elismervény ellenében átveheti, illetve az engedélyessel elkülönítetten tároltathatja.
(6) Az engedélyesnél és más nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, és - figyelembe véve a (2) bekezdés szerinti jelentést, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti tevékenységén alapuló megállapításait - a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.

FELKÉSZÜLÉS ÜZEMZAVAR, NUKLEÁRIS VESZÉLYHELYZET ÉS BALESET BEKÖVETKEZÉSÉRE, AZ ELHÁRÍTÁSUK ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG

23. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese a rendkívüli esemény, illetőleg a nukleáris veszélyhelyzet megelőzésére és elhárítására történő felkészülés érdekében műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, illetőleg a már kialakult nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, korlátozására és elhárítására baleset-elhárítási intézkedési tervet készít, továbbá baleset-elhárítási szervezetet hoz létre, képez ki és tart alkalmazásra képes és kész állapotban (szükség szerinti gyakorlatoztatással is) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(2) A baleset-elhárítási szervezet vezetője a nukleáris létesítmény vezetője vagy a vezető intézkedésre teljeskörűen felhatalmazott megbízottja.
(3) Rendkívüli üzemeltetési állapotot az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogosult kihirdetni. Ezt a nukleáris biztonsági hatóságnak haladéktalanul bejelenti. A rendkívüli üzemeltetési állapot a létesítmény egészére, vagy atomerőmű esetében külön-külön az egyes reaktorblokkokra nyilvánítható ki. A bejelentést követően a nukleáris biztonsági hatóság engedélye, valamint jóváhagyása nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott műveletek, intézkedések, átalakítások végrehajtását. Ennek során eltérhet a kötelező előírásoktól és a jogszabályok szerinti eljárási rend betartásától az üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási utasításokban, eljárásrendekben, illetve az (1) bekezdés szerinti baleset-elhárítási intézkedési tervben megfogalmazott elvek figyelembevételével. A bejelentést fogadó, illetve az OAH erre feljogosított képviselője kérésére az engedélyes biztosítja az OAH folyamatos tájékoztatását.
(4) Amennyiben nukleáris veszélyhelyzet alakult ki, a baleset-elhárítási szervezet (2) bekezdés szerinti vezetője - a külön jogszabályok szerinti baleset-elhárítási intézkedések végrehajtása mellett - az OAH baleset-elhárítási szervezetének egyidejű értesítésével élhet a (3) bekezdés szerinti jogosítványokkal, egyben a baleset-elhárítási intézkedési tervekben foglaltaknak megfelelően biztosítja az OAH folyamatos tájékoztatását. Ennek során a (3) bekezdés szerinti elveken kívül az (1) bekezdés szerinti baleset-elhárítási intézkedési tervben foglalt elveket is köteles figyelembe venni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit - a 25. § figyelembevételével - az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben” című 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet.
25. § (1) A rendelet hatálybalépésekor üzemelő nukleáris létesítmény engedélyese - felülvizsgálata alapján - a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül jelentést nyújt be a nukleáris biztonsági hatóságnak.
(2) Az engedélyes e jelentésben bemutatja, hogy a 3. és a 4. számú Szabályzatokban, az 5. számú Szabályzat 4. és 5. fejezeteiben, valamint a 6. számú Szabályzat 4. és 5. fejezeteiben szereplő, rá irányadó - a korábbi jogszabálytól eltérő, illetve új - követelmények közül melyek nem teljesülnek részben vagy egészben. Ebben figyelembe veszi a jogerős és végrehajtható határozattal még le nem zárult ügyek lehetséges következményeit is.
(3) Az engedélyes jelentésében javaslatot terjeszt elő a nem vagy csak részben teljesülő követelmények teljesítésének időpontjára, és az egyes intézkedések teljesítésére javasolt időpontokig felmentési kérelmet nyújt be a nukleáris biztonsági hatósághoz. A teljesítés javasolt időpontja nem lehet későbbi, mint az adott létesítmény (atomerőmű esetében az adott blokk) 21. § szerinti soron következő biztonsági felülvizsgálatának időpontja.
(4) A nukleáris biztonsági hatóság az At. 12. § (2) bekezdése szerinti első fokú ügyintézési határidő megtartásával határozatban dönt a felmentésről és annak időtartamáról, amely nem lehet későbbi a soron következő biztonsági felülvizsgálat időpontjánál. A felmentés engedélyezett időtartamának meghatározása során a követelménytől való eltérés által okozott kockázatnövekedés mértékét, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási időtartamát veszi figyelembe. Figyelmet fordít arra, hogy egy telephelyen belül ne különbözzenek indokolatlanul a biztonsági követelmények.
26. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről, bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OAH ellátja azokat a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és az illetékes hatóságra háruló feladatokat, amelyek az Európai Uniós tagságból, továbbá a külön jogszabályokkal kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről, a segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből és a kapcsolódó kétoldalú nemzetközi megállapodásokból erednek.”