110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet

az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet szabályozza az állam által - törvény alapján vagy szerződésben - vállalt kezesség (garancia, helytállás) előkészítésének eljárási rendjét, a jogosult által a kezessel szembeni jogérvényesítés feltételeit, továbbá - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a kezesség beváltásának módját.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kezes: a pénzügyminiszter által képviselt Magyar Állam;
b) garantőr: az Áht. 33. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség vállalásáról szóló szerződést aláíró, valamint a kiállítási garanciát, illetve kiállítási viszontgaranciát tartalmazó kötelezvényt kibocsátó pénzügyminiszter által képviselt Magyar Állam;
c) kezességvállalás:
1. az Áht. 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyedi kezességvállalás (a továbbiakban: egyedi kezességvállalás),
2. az Áht. 33. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényen alapuló kezességvállalás, illetve
3. az Áht. 42. §-ának (7) és (8) bekezdésében - ide nem értve az e rendelet (1) bekezdésében említett eltérő rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat - a kezesség beváltása tekintetében, valamint
4. az Áht. és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 117. §-ának (1) bekezdésében jelölt garancia, kezességvállalás vagy állami helytállás (a továbbiakban a 2-4. alattiak együtt: jogszabályi kezességvállalás);
d) egyszerű kezesség: olyan kezesség, amelynek beváltása a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 274. §-ának (1) bekezdése és az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése szerint történik;
e) készfizető kezesség: olyan kezesség, amelynek beváltása a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 274. §-ának (2) bekezdése és az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése szerint történik;
f) jogszabályi kezesség: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, egyedi döntés nélkül beálló kezesség;
g) jogosult:
1. az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek, amelynek - az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött - a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése biztosítékaként a kezes kezességet vállal,
2. kiállítási garancia vállalása esetén, aki a 15-19. §-ok alkalmazásában a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult,
3. kiállítási viszontgarancia vállalása esetén az Áht. 33/B. § (7) bekezdés szerinti biztosító társaság;
h) kötelezett: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, akinek - az egyéb jogszabályok figyelembevételével létrejött - a jogosulttal fennálló jogviszonyából származó kötelezettsége teljesítésének biztosítékául a kezes (garantőr) - helytállási kötelezettségként - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállal;
i) kötelezettség: a jogosult és a kötelezett között fennálló jogviszonyból származó, a kezességgel biztosított követelésen alapuló teljesítési kötelezettség;
j) esedékessé válás: a kötelezettség szerződés vagy jogszabály szerinti teljesítésének napját követő munkanap;
k) kezességbeváltás: a kezességgel biztosított teljesítési kötelezettség érvényesítésének érdekében a jogosult által a kezessel szemben alkalmazott jogcselekmény, illetve jognyilatkozat;
l) kiállítási garancia: az Áht. 33/B. §-ának (1) bekezdése szerinti önálló kötelezettségvállalás;
m) kiállítási viszontgarancia: az Áht. 33/B. §-ának (7) bekezdése szerinti önálló kötelezettségvállalás.
2. § (1) Egyedi kezességvállalás érdekében a kötelezett tevékenysége, illetve a kezességvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes szerv vezetője vagy személy - a pénzügyminiszterrel együttesen - előterjesztést nyújt be a Kormányhoz.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti „Adatlap a Kormánynak az Áht. 33. §-ának (1) és (6) bekezdései alapján történő kötelezettségvállalásaihoz” című, kitöltött adatlapot;
b) készfizető kezességvállalásra irányuló javaslat esetén ennek részletes indokolását;
c) a kötelezett javára korábban történt esetleges kezességvállalás tényéről és körülményeiről szóló tájékoztatást;
d) az adott évi költségvetési törvényben meghatározott kezességvállalási keretnek az előterjesztés benyújtásakor még fel nem használt részéről szóló tájékoztatást;
e) a jogosult - illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása esetén a forgalomba hozatalt szervező, illetve jegyzési garanciát vállaló befektetési szolgáltatóik), vagy az értékpapírok átvételére kötelezettséget vállaló személyek - kiválasztására irányuló eljárás lebonyolításának módját, megjelölve az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) közreműködésének a 7. § szerint lehetséges formái közül alkalmazandót és annak indokát;
f) javaslatot a kezességvállalási díj összegére, illetve a díj mérséklésének vagy elengedésének indoklását;
g) a 3. § (5) bekezdése szerinti biztosítékról szóló tájékoztatást;
h) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kezesség szempontjából jelentős, ideértve a beváltás valószínűségéről, illetve ehhez kapcsolódóan az adók módjára történő behajtás valószínűsíthető eredményéről szóló tájékoztatást is.
3. § (1) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. Amennyiben a határozat nem ad nevesítetten felhatalmazást készfizető kezesség vállalására, a kezes és a jogosult között csak egyszerű kezességvállalásról szóló megállapodás jöhet létre. A határozat a kezesség vállalásához kapcsolódóan - a jogosult, illetve a kötelezett vonatkozásában - feltételeket is megállapíthat.
(2) Amennyiben a kezesség alapjául szolgáló szerződéshez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti eljárás lefolytatása nem kötelező, a kötelezettnek nyilvános pályázatot kell kiírnia. A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában - indokolt esetben - azt is engedélyezheti, hogy a kötelezett a nyilvános pályázat helyett legalább három ajánlattevő ajánlatát kérje be. A Kormány a nyilvános pályázat kiírásának, illetve az ajánlatok bekérésének kötelezettsége alól kivételesen, indokolt esetben felmentést adhat (így különösen, ha a jogosult nemzetközi szervezetek pénzügyi intézménye).
(3) A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában felhatalmazza a pénzügyminisztert a kötelezettel szemben kezességvállalási díj kikötésére, a kezességvállalási díj mértékének meghatározásával. A kezességvállalási díj megfizetésének idejéről és módjáról a Kormány határozatának figyelembevételével, a kötelezettel kötött szerződésben a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) állapodik meg.
(4) A (3) bekezdésben szabályozott kezességvállalási díjat a Kormány nyilvános határozatában, indokolt esetben elengedheti.
(5) A Kormány a határozatában feltételként előírhatja, hogy az egyedi kezességvállalásra vonatkozó szerződés aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett a kezesnek - külön szerződésben vagy jognyilatkozattal - megfelelő biztosítékot ajánl fel a kezesség beváltása esetére.
(6) Egyedi kezességvállalás esetén nem lehet az állami kezességvállalás mellett folyósított kölcsön összegét vagy annak egy részét a hitel fedezetét jelentő óvadéknak minősíteni.
4. § (1) Az egyedi kezességvállalási szerződést a jogosult kezdeményezését követően, a kormányhatározatnak megfelelő tartalommal a PM készíti elő. A kezesi szerződést a PM az e rendelet 2. számú mellékletében szereplő mintának megfelelően készíti elő.
(2) Az egyedi kezességvállalási szerződés aláírási feltétele, hogy
a) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult írásban megnevezze a nevében aláírásra jogosult személyeket, és azok képviseleti jogosultságát megfelelően igazolja a PM részére,
b) a jogosult a kötelezettel fennálló vagy keletkező - az állami kezességvállalással biztosítandó - jogviszonyáról szóló szerződést a PM-hez eljuttassa,
c) a kötelezett és az ÁKK Rt., az ÁKK Rt. közreműködéséről szóló 7. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a PM-hez eljuttassa.
(3) Az egyedi kezességvállalási szerződést a 3. § szerinti kormányhatározat közzétételétől számított egy éven belül lehet megkötni.
5. § (1) Az Áht. 33. § (6)-(7) bekezdései szerinti kötelezettségvállalásra az e rendelet 2. és 3. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Azon egyedi kezességvállalásoknál, melyek esetén a külföldi székhelyű jogosulttal - az állam által kötött nemzetközi egyezmény, szerződés alapján - külön kezesi szerződés megkötése nem szükséges, a Pénzügyminisztériumot a kötelezettnek kell tájékoztatnia a kötelezettségvállalás létrejöttéről, mértékéről és megszűnéséről, 15 naptári napon belül.
6. § (1) A jogszabályi kezességvállalás alapját képező jogszabályról szóló - a pénzügyminiszterrel együttesen benyújtandó - előterjesztésnek számadatokkal kimunkálva tartalmaznia kell éves ütemezésben
a) a kezességvállalás várható összegét,
b) a kezesség beváltásának valószínűségét,
c) a kezességbeváltás központi költségvetésre gyakorolt várható hatását,
d) a kezességbeváltás alapján keletkező követelés behajtásának valószínűsíthető eredményét,
e) az előző öt évben hasonló célra, hasonló személyi körnek vállalt kezesség tényét, körülményeit, beváltási és megtérülési arányát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) a kezesség egyszerű kezességnek minősül,
b) az állami kezességen túlmenően a hitelintézet-jogosult köteles a hitel tőkeösszege felének, valamint az első kamatperiódusban esedékes kamatösszeg felének megfelelő fedezetet előírni,
c) a hitelintézet-jogosultnak vizsgálnia kell a jogszabályban a kötelezett részére előírt hitelcél teljesítését.
(3) A 3. § (6) bekezdésében foglaltakat a jogszabályi kezességvállalás esetén is alkalmazni kell.
7. § (1) Egyedi állami kezességvállalás esetén az ÁKK Rt. közreműködését az Áht. 113/A. § (2) bekezdésének k) alpontja alapján az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) amennyiben a kezesség alapjául szolgáló szerződés előkészítéséhez a Kbt. szerinti eljárás lefolytatása kötelező, az ÁKK Rt. a szerződések és egyéb dokumentumok pénzügyi feltételekre vonatkozó részeit előzetesen véleményezi, valamint teljes jogú tagként részt vesz a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti bírálóbizottságban az ajánlatok pénzügyi feltételeinek elbírálása céljából;
b) amennyiben a kezesség alapjául szolgáló szerződés előkészítéséhez a Kbt. szerinti eljárás lefolytatása nem kötelező, a Kormány határozatában dönt az ÁKK Rt. részvételéről az alábbiak szerint:
1. az ÁKK Rt. a kötelezett képviseletében eljárva elvégzi a 3. § (2) bekezdés szerinti pályázat, illetve ajánlatkérés teljes körű lebonyolítását, valamint pénzügyi szempontból véleményezi a kapcsolódó szerződéseket és egyéb dokumentumokat, vagy
2. felkéri az ÁKK Rt.-t a 3. § (2) bekezdés szerinti pályázathoz, illetve ajánlatkéréshez kapcsolódó szerződések és egyéb dokumentumok pénzügyi szempontú véleményezésére.
(2) A kötelezett a közreműködés kezdeményezése érdekében megkeresi az ÁKK Rt.-t.
(3) Az ÁKK Rt. és a kötelezett az ÁKK Rt. közreműködésének eredményéről a kezességvállalási szerződés aláírását megelőzően írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert.
(4) Az ÁKK Rt.-t az Áht. 113/A. § (2) bekezdésének k) alpontja alapján közreműködéséért a kezességvállalással biztosított fizetési kötelezettség tőkeösszegének arányában az alábbi mértékű díjazás illeti meg:
a) az (1) bekezdés a) pontja és b) 1. alpontja szerinti esetekben a tőkeösszeg 0,025 százaléka,
b) az (1) bekezdés b) 2. alpontja szerinti esetekben a tőkeösszeg 0,02 százaléka.
(5) Az ÁKK Rt.-t megillető díjazásnak a központi költségvetés terhére történő megfizetéséről a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően a PM gondoskodik.
(6) Jogszabályi kezességvállalás esetén az ÁKK Rt. közreműködésének formáját a jogszabály határozza meg. Amennyiben a jogszabály erről nem rendelkezik, úgy az ÁKK Rt. igénybevétele nem kötelező.
8. § (1) Mind az egyedi, mind a jogszabályi kezességek és az Áht. 33/A. §-ának (1) bekezdése szerinti viszontgaranciák esetében - ha törvény másként nem rendelkezik - a jogosult külön felhívás nélkül köteles a naptári negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatni a Magyar Államkincstárt a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltás valószínűségére vonatkozó számításairól. Külföldi székhelyű jogosult esetén e tájékoztatási kötelezettséget - a jogosult és a kötelezett külön megállapodása alapján, a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a kötelezett teljesíti. Legkésőbb az első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét megelőző 20 naptári napon belül a Magyar Államkincstártól kérni kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt. A Magyar Államkincstár 5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítót és az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályairól szóló tájékoztatást.
(2) Az egyedi kezességvállaláshoz kapcsolódó beváltás várható időpontjáról és összegéről, továbbá a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatairól (adószám vagy adóazonosító szám, név, cím) a jogosult - az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igénylőlap felhasználásával - a beváltás időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően a kezest tájékoztatni köteles.
(3) Egyszerű kezesség esetén a (2) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettséggel egyidejűleg a jogosultnak igazolnia kell a kötelezettel szembeni igényérvényesítéssel kapcsolatban tett, a 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti jogcselekményeit. A kezesség beváltását ezen igazolás benyújtásának elmulasztása esetén a PM megtagadja.
(4) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről, - ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat - a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter a kezest a várható beváltást megelőzően legalább 15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg értesíteni köteles.
(5) A jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult a jogszabályban meghatározott feltételek szerint érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH).
9. § (1) A (2)-(3) bekezdések szerinti kezességérvényesítési eljárás alkalmazandó:
a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (1) bekezdése,
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. §-ának (1) bekezdése,
c) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. §-ának (3) bekezdése,
d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. §-ának (1) bekezdése,
e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119/A. §-ának (1) bekezdése,
f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. §-ának (1) bekezdése,
g) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (1) bekezdése szerinti lakáscélú állami készfizető kezességvállalásból származó beváltásokra.
(2) A kötelezett nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.
(3) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a felmondást követő 31. naptári naptól érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az APEH-nél. A hitelintézet az állami kezesség beváltását az e rendelet 4. számú melléklete szerinti igénylőlap felhasználásával kezdeményezheti.
10. § (1) Az agrárhitelekhez vállalt jogszabályi és egyedi állami kezesség esetén (melynek részletszabályait kormányrendelet vagy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete tartalmazza), a jogosult a kezesség alapjául szolgáló jogszabályban meghatározott feltételek szerint érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az APEH-nél. Amennyiben a hitel állami kezességvállalással és viszontgaranciával is érintett, az állami kezesség beváltásánál a hitelgarancia-intézmény által a jogosultnak kifizetett tőkeösszeg csökkenti a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tőketartozást.
(2) A hitelintézet az állami kezesség beváltását az e rendelet 5. és 6. számú mellékletei szerinti igénylőlap felhasználásával kezdeményezheti.
(3) Amennyiben a jogszabály külön feltételeket nem határoz meg, az e rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni.
11. § (1) A 8. § (5) bekezdése és a 9. § szerinti kezességek beváltását a jogosult a 10032000-01907003 APEH Állami kezesség beváltás folyósítási számla és a 10. § szerinti kezességek beváltását a jogosult a 10032000-01907010 APEH Agrárgazdasági állami kezesség beváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő állami kezességek beváltásánál az APEH az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásnál nem felelt meg a külön törvényekben, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő állami kezességek esetén a beváltott kezesség - figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra - a kötelezettnek az állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az APEH határozatban értesíti.
(4) Az (1) bekezdés szerint érvényesített kezességekről az APEH a Magyar Államkincstárt félévente tájékoztatja.
12. § (1) Egyszerű kezesség esetén a jogosult a kötelezettel szemben minden olyan, a jogérvényesítésre irányuló jognyilatkozatot és jogcselekményt köteles megtenni a beváltást megelőzően, amely nem jár a jogosult érdekeinek súlyos sérelmével.
(2) Az (1) bekezdést figyelembe véve a jogosult köteles
a) a kötelezettel fennálló szerződésben meghatározott módon a kötelezettség teljesítése érdekében a kötelezettel szemben fellépni,
b) ennek sikertelensége esetén követelését fizetési meghagyással vagy végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirattal érvényesíteni.
(3) A 8. § (3) bekezdése szempontjából igazolásnak a jogerős fizetési meghagyás, illetve ellentmondás esetén a jogerős ítélet, továbbá a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat minősül.
13. § A jogosultnak a 8. § (3) bekezdésében és a 12. §-ban foglalt kötelezettsége felróható megszegéséből eredő kárt a kezessel szemben nem lehet érvényesíteni.
14. § (1) A kezes az egyedi kezesség beváltásáról a kifizetést követő 15 naptári napon belül - a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a jogosult részére kifizetett összegnek a közlésével - értesíti az APEH-et.
(2) Az APEH a kezesség beváltása miatt keletkezett, állammal szembeni tartozás behajtásáról - a kötelezett adóigazgatási azonosításra alkalmas adatainak és a behajtott összegnek a közlésével - értesíti a PM-et.
15. § (1) Az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, illetve kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (a továbbiakban: NKÖM) a kiállítási garancia, illetve a kiállítási viszontgarancia igénybevételének tervezett kezdő időpontját megelőző év július 31. napjáig jelenti be igényét (előzetes bejelentés).
(2) Az előzetes bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a kiállító és a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult neve,
b) a kiállítás tervezett helye és ideje,
c) a garancia-, illetve viszontgarancia-vállalás igényelt mértéke és időtartama,
d) az igény indokolása, kiállítási viszontgarancia igény esetében külön annak indokolása.
(3) Az előzetes bejelentést az NKÖM megvizsgálja és - ha megfelel az Áht. 33/B. §-a (2), (3), (7), illetve (8) bekezdésében foglalt feltételeknek - nyilvántartásba vétel céljából továbbítja a Pénzügyminisztériumnak.
(4) A nyilvántartásba vétel a pénzügyminisztert nem kötelezi a garancia vállalására.
16. § (1) A kiállítási garancia-, illetve a kiállítási viszontgarancia-vállalás érdekében a kiállító a garancia igénybevételének tervezett kezdő időpontja előtt legkésőbb 3 hónappal kérelmet nyújt be az NKÖM-höz.
(2) A kiállítási garancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) az e rendelet 7. számú melléklete szerinti Adatlap a központi költségvetés terhére történő kiállítási garancia, vagy kiállítási viszontgarancia vállaláshoz című - kitöltött - adatlapot,
b) a kiállítás tervét, a kérelem részletes indokolását,
c) az épületbiztonsági dokumentációt, amely részletesen bemutatja a kiállító által nyújtott biztonsági feltételeket, körülményeket, ideértve a kiállítótér és az épület környezeti adottságait, technikai, biztonsági és biztonságfelügyeleti jellemzőit,
d) a kiállítási tárgyak biztosítási összegéről készült tételes kimutatást,
e) a kiállító és a jogosult által aláírt kölcsönszerződést,
f) a jogosult arról szóló nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási garancia vállalására vonatkozó feltételeket,
g) minden olyan tényt, adatot, amely a garancia szempontjából jelentős, ideértve a meglévő biztosításról, érvényes garanciáról szóló szerződést is.
(3) A kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a kiállítási viszontgarancia indokoltságát,
b) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti dokumentumokat,
c) a kiállító és a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult által aláírt kölcsönszerződést,
d) a kiállító által kötött biztosítási szerződést, benne a kiállítási tárgyak biztosítási összegéről készült tételes kimutatással,
e) a jogosult arról szóló nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási viszontgarancia vállalására vonatkozó feltételeket.
(4) A kiállítási tárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg a kiállítási tárgy valóságos értékét, amelyet a kiállítási garancia-, illetve viszontgarancia-vállalásra irányuló kérelem esetében az NKÖM a kérelem elbírálása során jogosult vizsgálni.
(5) A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a nemzeti kulturális örökség minisztere - a garancia-, illetve viszontgarancia-vállalásra vonatkozó javaslatával együtt - továbbítja a pénzügyminiszternek, aki a rendelkezésre álló keret figyelembevételével dönt a kötelezettségvállalásról.
(6) A pénzügyminiszter a kötelezettségvállalásáról - a nemzeti kulturális örökség minisztere egyidejű értesítése mellett - kiállítási garanciavállalásra irányuló kérelem esetén e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelem esetén e rendelet 9. számú melléklete szerinti kötelezvényt bocsát ki a jogosult részére. A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia a kötelezvény kibocsátásával jön létre, a kötelezvényben megjelölt időtartamra.
17. § (1) A kiállító köteles a tőle elvárható mértékben a kár megelőzéséről, illetve a kár enyhítéséről gondoskodni. Káresemény bekövetkezése esetén a kiállító haladéktalanul értesíti az NKÖM-öt, a PM-et, valamint a jogosultat. Az értesítés magában foglalja a károsodást szenvedett tárgyakról és a károsodás mértékéről szóló részletes kimutatást, valamint a kiállító által elismert kár összegét.
(2) A kiállító köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni az értesítés és a felvilágosítás tartalmának az NKÖM és a Pénzügyminisztérium általi ellenőrzését.
18. § (1) Ha a káresemény bekövetkezése során a kiállítási tárgy elvész vagy megsemmisül (teljes kár), a kötelezvényben megállapított biztosítási összeget kell kifizetni. Amennyiben a kiállítási tárgy később előkerül, a kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni.
(2) Kiállítási garancia esetében részleges kár esetén a kártérítés alapja a kiállító és a jogosult megállapodása a helyreállítás (restaurálás) költségeiben. Amennyiben a kiállítási tárgy maradéktalanul nem állítható helyre, a kiállító és a jogosult megállapodnak az értékcsökkenés mértékében is. A helyreállítás költsége az esetleges értékcsökkenés mértékével együttesen sem haladhatja meg a kiállítási tárgy biztosítási összegét. A megállapodásról az NKÖM-öt haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Kiállítási viszontgarancia esetében részleges kár esetén a viszontgarancia érvényesítés alapja a jogosult által a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően kifizetett összeg. A viszontgarancia összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A kifizetésről az NKÖM-öt haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Az NKÖM a (2) bekezdés szerinti kártérítés, illetve a (3) bekezdés szerinti viszontgarancia összegének megállapítása és teljesítése érdekében felhívhatja a kiállítót és a jogosultat független, nemzetközileg elismert szakértő(k) igénybevételére.
(5) Az (l)-(4) bekezdések alapján megállapított kártérítés, illetve viszontgarancia összegéről - a kártérítés, illetve viszontgarancia mértékére és a kifizetésre vonatkozó jóváhagyással együtt - az NKÖM értesíti a PM-et.
(6) A PM a Magyar Állam nevében az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik a kártérítés, illetve viszontgarancia jogosult részére történő kifizetéséről. Kiállítási viszontgarancia esetében a viszontgarancia érvényesítésére kizárólag a kiállító által kötött biztosítási szerződés alapján történt kifizetést követően kerülhet sor. A garantőr Áht. 33/C. §-a (4) bekezdése szerinti megtérítési igénye a kártérítés kifizetését nem érinti.
19. § (1) A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia időtartamának lejártát követő 30 naptári napon belül a kiállító tájékoztatja az NKÖM-öt, hogy bekövetkezett-e olyan körülmény, amely a garancia beváltására okot adott, és ezzel egyidejűleg a kiállításról részletes szakmai beszámolót nyújt be.
(2) Az NKÖM a kiállítótól kapott tájékoztatást továbbítja a Pénzügyminisztériumnak.
20. § Az e rendeletben foglaltak alkalmazása során figyelembe kell venni a közösségi jog állami támogatásra vonatkozó szabályait.
21. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 8. §-ának (2) és (5) bekezdését, 9. §-ának (3) bekezdését, 10. §-át, 11. § (1) bekezdését, valamint 12. §-ának (2) bekezdése b) pontját az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött kezességek beváltása esetén is alkalmazni kell.
(3) E rendelet 8. §-ának (1) bekezdését az e rendelet hatálybalépését megelőzően vállalt viszontgaranciák esetén is alkalmazni kell.
(4) E rendelet alkalmazása tekintetében kezességbeváltásnál jogszabályi kezességnek minősülnek azok az állami kezességvállalással nyújtott agrárhitelek is, amelyek a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, a 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet, a 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet, valamint az 57/2001. (IX. 21.) FVM rendelet, a 7/2000. (II. 29.) FVM rendelet és a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 271. §-a alapján kerültek folyósításra.
22. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 23/2005. (II. 11.) Korm. rendelet.