159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet

egyes társadalombiztosítási tárgyú rendeletek módosításáról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában foglalt, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), d), g), h), l), n) pontjának felhatalmazása alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/B. § (1) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint vallja be és fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.
(3) Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni és azt tagdíj címén a következő havi bevallásban a Tbj. 50. §-a szerint bevallani és megfizetni.”
2. § Az R. 5/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a) pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP) a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével az APEH által rendszeresített bevallásban számolják el.”
3. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimum járulékalapot, illetőleg az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimum járulékalapnál, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.”
4. § Az R. 6/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles az (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.”
5. § Az R. 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/B. § (1) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerint biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig az átvállalt járulékok (tagdíj) megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatokat, a jövedelem kifizetésének (juttatásának) időpontját és a személyi azonosításra alkalmas adatait közli a foglalkoztatóval.
(2) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerint biztosított által fizetendő 18, 2007. január 1-jétől 21 százalék nyugdíjbiztosítási és a 8,5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 0,5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 számú számlájára a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni.”
6. § Az R. 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/C. § A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni.”
7. § Az R. 7/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a tagra vonatkozó önellenőrzés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár - amennyiben a foglalkoztatónak tagdíj tartozása nincs - az APEH által teljesített adatszolgáltatás alapján a foglalkoztató kérelmére 30 napon belül visszautalja. Az elszámolásra annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll.”
8. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Tbj. 20. §-a és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a havi minimum járulékalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A minimum járulékalapot csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a minimum járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az adott hónap vonatkozásában a foglalkoztató külön bejelentés nélkül (Art. 17/A. §) mentesül a minimum járulékalapnak megfelelő járulékfizetési kötelezettség alól.”
9. § Az R. 19. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató és a pénztártag (az egyéni vállalkozó pénztártag kivételével) írásban köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztárnak az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján az általa vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját.”
„(3) Az egyéni vállalkozó írásban köteles bejelenteni az érintett magánnyugdíjpénztárnak
a) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját,
b) a Tbj. 31. § (4) bekezdés hatálya alá tartozását,
c) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó eva-alanyiságának kezdetét és megszűnését,
d) eva-alanyiság esetén a minimum járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.”
10. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 41. § (3) bekezdésében meghatározott, az APEH által teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalás adatait bevallási időszakra vonatkozóan foglalkoztatói és tagi szinten, az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. § (1) bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben a bevallásra kötelezett székhelye (telephelye, lakcíme) szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra vonatkozóan legalább hat egymást követő hónapban sem bevallás, sem befizetés nem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert.
(3) A megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) az illetékes állami adóhatóság megnevezését,
b) a megkereső magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, az ügyintéző nevét, telefonszámát),
c) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám), ha azok ismertek,
d) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (adóazonosító jel, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál,
e) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire a megkeresés irányul,
f) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották, vagy a tagdíjat nem, vagy nem megfelelő összegben fizették meg, vagy azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát alapozzák,
g) azt a körülményt, ha a bevallásra kötelezettől tagdíjbefizetés érkezett, de adatszolgáltatásra nem került sor, és emiatt a tagdíjbefizetés egyéni számlára nem könyvelhető,
h) minden olyan tényt, körülményt, amely az egyeztetés lefolytatásához szükséges.
(4) A megkeresést a magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdés szerinti egyeztetést követően negyedévente, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton küldi meg az illetékes adóhatóságnak, a negyedévben feltárt hiba, hiányosság esetén a negyedévet követő hónap utolsó napjáig.
(5) A pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen bevallott és befizetett tagdíjat a pénztár, a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően, annak a magánnyugdíjpénztárnak a számlájára utalja át, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll, és erről értesíti az adóhatóságot, valamint az érintett pénztárat is. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. Az értesítésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és bankszámlaszámát, és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott.
(6) Ha a pénztár részére átutalt tagdíj sem a pénztárnál nyilvántartott foglalkoztatóra, sem pénztártagra, sem a PKN adatai alapján más pénztártagra nem azonosítható, a tagdíj összegét a magánnyugdíjpénztár a befizető részére az átutalást követő 45 napon belül visszautalja. Ha az átutalt tagdíj foglalkoztatóra (bevallóra) azonosítható, de ahhoz az APEH-tól a bevallások feldolgozását követően adatszolgáltatás nem érkezett, a pénztár a (2) bekezdésben foglaltak szerint értesíti az állami adóhatóságot.”
11. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban.
(2) Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.
(3) Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átutalja az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíj beszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.
(4) Az állami adóhatóság az általa behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a pénztár állapítja meg.
(5) Ha a magánnyugdíjpénztár megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán (tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.
(6) A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP és területi igazgatási szervei - a követelés-, illetőleg az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - megküldik a nyugdíjbiztosítási illetékes igazgatási szerveinek. A Tbj. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján hozott jogerős határozat egy-egy példányát az állami adóhatóság megküldi a területileg illetékes egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek.”
12. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 14. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Tny. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja alkalmazásánál annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20%-a után a mezőgazdasági őstermelő a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette.”
13. § A TnyR. a következő 73/A. §-sal egészül ki:
„73/A. § (1) A saját jogú nyugellátás Tny. 83. §-ának (3) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határozattal intézkedik. A saját jogú nyugellátás szüneteltetésére
a) a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő időpontját követő időre nyugellátást nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást az első fokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizeti,
b) az a) pontban előírt visszafizetés elmaradása esetén a fizetési határidő lejártát követő hónap első napjától kerül sor.
(2) A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határozattal intézkedik, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.”
14. § A TnyR. a következő 84. §-sal egészül ki:
„84. § (1) A Tny. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság illetékességét az első fokon határozatot hozó regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV ZRt. székhelye alapítja meg.
(2) Ha a bíróság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság állásfoglalását kéri abban a kérdésben, hogy az igénylő korkedvezményes munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel egyeztetett véleményt ad.”
15. § A TnyR. 87. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartó lapot köteles kiállítani]
„g) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéni vállalkozó és az i) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő a saját biztosításával összefüggő adatairól, a Tny. 97. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint,”
16. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1., 6., 7., 9-15. §-ai 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) E rendelet 13. §-a 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre.
17. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 4. § (6) bekezdése, 9. §-ának „11 százalékos mértékű” szövegrésze,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ának (4) bekezdése, a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. és 8. §-a, a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. és 7. §-a, a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. és 8. §-a, 14. §-ának (1) bekezdése, a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-a, a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. §-a, a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a, 9. §-a, 11-13. §-ai, a 201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a.
(2) 2007. január 1-jével hatályát veszti az R. 7/B. § (6) bekezdése, 13. §-a, 13/A. § (2) bekezdése, 14. §-a, 17/A. §-a, 19. § (2) és (6) bekezdése, 21/A. §-a, 21/B. § (2) bekezdése.
18. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5/C. §-a (1) bekezdésének „nem fizet egészségbiztosítási járulék” szövegrésze helyébe „nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot” szövegrész lép, 5/D. § (3) bekezdésének „Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium” szövegrésze helyébe a „Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész lép, 6/A. §-a (1) bekezdésének „a)-f)” pontra való hivatkozása „a)-e)” pontra változik, 7. §-a (1)-(2) bekezdésének a 31. § „(4)” bekezdésére való hivatkozás „(5)” bekezdésre változik.
(2) 2007. január 1-jével
a) az R. 7/A. §-ának (1)-(2) bekezdése a „nyugdíjjárulékot” szövegrészek után kiegészül a „(tagdíjat)” szövegrésszel, 18. § (1) bekezdése felvezető mondatának „MEP-hez” szövegrésze helyébe az „állami adóhatósághoz” szövegrész lép, 22. § (5) bekezdésének az „OEP a Tbj. 44. § (3) bekezdésében” szövegrésze helyébe az „APEH az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész lép, (6) bekezdésének „a Tbj. 44. § (3) bekezdése” szövegrésze helyébe „az Art. 16. § (4) bekezdése” szövegrész lép,
b) a TnyR. 7. § (1) bekezdésében a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „munkabiztonságért felelős miniszter” szövegrész lép, a 64. § (3) bekezdésében a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „felnőttképzésért felelős miniszter” szövegrész lép, a 68. § első mondatában és a 69. § (1) bekezdésében a „Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság” szövegrész lép, a 72/B. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez)” szövegrész helyébe a „regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz” szövegrész lép, a 85. § (1) bekezdésében a „megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget)” szövegrész helyébe a „regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot” szövegrész lép, a 85. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés” szövegrész lép, a 85. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdésének” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésének” szövegrész lép, a 88. § (1) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésében, valamint a 89. § (5) bekezdésének bevezető szövegrészében a „nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség)” szövegrész helyébe a „regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság” szövegrész lép.