16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet

az egyes hajózási tárgyú jogszabályok módosításáról

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének a), b), e), k), p) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az 1. § és az 1. melléklet tekintetében az oktatási miniszterrel, a 3., 9. § és a 2. melléklet tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 2. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„l) vonalvizsga: a vízi út adott szakaszának ismeretéből tett vizsga;”
(2) A Hkr. 2. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„s) utas: a vízi járművön a személyzeten kívül szállított bármely személy.”
(3) A Hkr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a rendelet 2-4. számú melléklete eltérően nem rendelkezik, a gazdasági célú úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév.”
(4) A Hkr. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a Közlekedési Főfelügyelet - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyásával - vizsgaszabályzatban állapítja meg és azt a módosítások alkalmával a Közlekedési Értesítőben, valamint a Közlekedési Főfelügyelet honlapján közzéteszi. A tengerész képesítések tekintetében a vizsgaszabályzatnak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) által elfogadott tematika alapján kell készülnie.”
(5) A Hkr. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hatósági képesítő gyakorlati vizsgára, a vizsgaszabályzatban meghatározott típusú úszólétesítményt a vizsgázó vagy jóváhagyott képzés esetén a képző szerv biztosítja. A hajózási hatóság olyan úszólétesítményt fogad el, amely az adott vízterületen hajózásra alkalmas. A vizsga céljára igénybe vett úszólétesítmény a hajózási hatóság képviselőjének jelenlétében hatósági jelzést visel és az úszólétesítményre a hajózási hatósági hajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(6) A Hkr. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha]
„a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be, az okmány hamis vagy azt meghamisították, vagy”
(7) A Hkr. 12. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálybalépése előtt kiállított belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt állít ki.
(2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül:
a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
c) a belvízi gépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
d) a belvízi gőz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelő vagy hajókazán kezelő képesítést szerzett személy részére - megfelelő hivatalos bejegyzéssel - II. osztályú géptiszt, illetve gépkezelő okmányt
ad ki.
(3) Az 1995. március 1. napja előtt kiadott hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül
a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
d) a belvízi motorgépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelői, II. osztályú géptiszti vagy I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
f) belvízi gőz-, illetve villamos üzemű gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, „kizárólag gőzüzemű gépekre”, illetve „kizárólag villamos üzemű gépekre” hivatalos bejegyzéssel - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelő, II. osztályú géptiszt vagy I. osztályú géptiszt képesítő okmányt,
g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetői képesítést szerzett személy részére - „kizárólag vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel - hajóvezető B képesítő okmányt
ad ki.”
(8) A Hkr. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt 12 főnél nagyobb utas-befogadóképességű kisgéphajón vagy vitorlás kishajón kishajóvezetőként szerzett legalább 6 havi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlat alapján a hajózási hatóság kérelemre vizsga nélkül a kishajóvezető képesítés fajtájának és a megszerzett gyakorlatnak megfelelően kisgéphajó-vezető „A” vagy vitorlás kishajóvezető „A” képesítést állít ki.”
(9) A Hkr. mellékletei e rendelet 1. melléklete szerint módosulnak.
2. § (1) A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Htszr.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelesítésre benyújtott szolgálati könyvben a hajózási hatóság a hajónapló, illetve a hitelesített hajónapló kivonat vagy szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása alapján a láttamozással igazolt időszakra hitelesíti az úszólétesítményen eltöltött szolgálati időt, továbbá a megtett utakat. A hajózási hatóság által kiállított szolgálati bizonyítvány láttamozásnak is minősül.”
(2) A Htszr. 8. §-ának (3) bekezdése a következő a)-c) alponttal egészül ki:
„a) úszólétesítményen 1994. június 1-je előtt megszerzett gyakorlatot az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentő) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság,
b) a hajónapló vezetésére nem kötelezett úszólétesítményen a megszerzett gyakorlati időt az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelő utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentő) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság,
c) a nem magyar lobogójú úszólétesítményen megszerzett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok illetékes hajózási hatósága által a külföldi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlatot a hajózási hatóság elfogadja.”
3. § A vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
4. § (1) A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt]
„b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki, illetve”
(2) Az Szr. 1. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt]
„c) az Európai Unió valamelyik tagállamában állították ki.”
(3) Az Szr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az úszólétesítmény építési (átépítési) tervét - az üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében - a megrendelő vagy az építő köteles - az építés (átépítés) megkezdése előtt legalább 60 nappal, két példányban - a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani.
(2) Úszólétesítmény, illetve úszólétesítmény elemének tervezésére a Magyar Mérnöki Kamara szakirányú végzettséggel rendelkező tagja jogosult. A tervezői jogosultságot a terv benyújtásával együtt kell igazolni. A jogosulatlan személy által készített tervet a hajózási hatóság tartalmi vizsgálat nélkül elutasítja.
(3) Nem kell benyújtani a
a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülő úszólétesítmény részletes terveit;
b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha
ba) a kishajó árufuvarozást vagy közforgalmú személyszállítást végez,
bb) szolgálati célú kishajó épül,
bc) a hajó a rendelet melléklete (Szemleszabályzat) 1.02 cikke 2. bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozik.
(4) A jóváhagyásra benyújtott tervnek - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tartalmaznia kell:
a) a műleírást,
b) az általános elrendezési rajzot,
c) az általános szerkezeti rajzot,
d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát,
e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot,
f) a vonaltervet és a jellemző görbéket,
g) a szilárdsági számítást,
h) a stabilitási számításokat és diagramokat,
i) személyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,
j) a főborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait,
k) a főgépek alapozási rajzait,
l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait,
m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását,
n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését,
o) a csőrendszerek rajzait,
p) a kormányberendezés rajzait,
q) a navigációs berendezések rajzait,
r) a jelzőberendezések rajzait,
s) a villamos hálózatok rajzait,
t) a villamos energia táblázatot,
u) a mentőeszközök elhelyezési rajzát,
v) személyhajóknál az utaselhelyezési rajzot.
(5) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelőséget vizsgáló és tanúsító szervezet megfelelőséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendő az általános elrendezési rajz benyújtása.
(6) A hajózási hatóság indokolt esetben a (4) bekezdésben felsorolt egyes rajzok vagy számítások benyújtása alól felmentést adhat, illetőleg a felsoroltakon kívül további rajzok vagy számítások benyújtását kérheti.
(7) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetőleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeiről kell a (4) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Amennyiben az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani.
(8) Az úszólétesítmény építését, átépítését műszaki vezetőnek kell irányítania és ellenőriznie.
(9) Műszaki vezető az lehet, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év hajóépítő, hajójavító üzemben szakirányú vagy a hajózásban fedélzeti tiszti, illetve gépüzemi beosztásban szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(10) A műszaki vezető az ellenőrzés tényét építési naplóban tanúsítja. Az építési naplónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítmény meghatározása,
b) az építés kezdete és tervezett befejezése,
c) az építtető, illetve tulajdonos megnevezése, telephelye, illetve lakcíme, telefonszáma,
d) az építés, illetve átépítés munkafázisának megnevezése (rövid leírása) és utalás a tervre (ha tervjóváhagyásra kötelezett), valamint a munkafázis megkezdésének ideje, a munkafázis műszaki vezetőjének neve és személyi azonosítására alkalmas okmányának azonosító száma,
e) hatósági ellenőrzés bejegyzésére alkalmas naplórész,
f) az építtető és a műszaki vezető aláírása az építés, illetve átépítés megkezdésének oldalán, valamint minden oldalon az ott bejegyzett munkafázis vezetője.
(11) Az építési naplót és a műszaki vezető (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelőségét a hajózási hatóság ellenőrizheti, és hiányosság esetén a munkát a hiányosság megszüntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat.”
(4) Az Szr. 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (4)-(6) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(4) A kizárólag a Magyar Köztársaság belvizein üzemelő, a (2) bekezdés b) pontja szerinti úszólétesítményekre - azok építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően - a hajózási hatóság a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknál hosszabb határidőt is megállapíthat, amely azonban nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő 20%-kal növelt mértékét.
(5) Törölheti a hajózási hatóság a parti szemle kötelezettséget abban az esetben, ha az üzemben tartó az úszólétesítmény és a vízi közlekedés biztonságát - a Szemleszabályzatban, illetve a Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásaiban meghatározottaktól eltérő, bizonyítottan azonos biztonságot nyújtó, a tervjóváhagyásban elfogadott módszerrel biztosítja.”
(5) Az Szr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben foglalt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi vizsgálatának az időpontját.
A személyszállításra, nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik.”
(6) Az Szr. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hajózás műszaki felügyeleti tevékenységére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelettel közzétett, a hajózás műszaki felügyeletére vonatkozó rendelkezésekben és a „Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai”-ban (a továbbiakban: BHMFE) foglaltakat - a Szemleszabályzat előírásait kiegészítő követelményként - kell alkalmazni az olyan belvízi nagyhajók, személyhajók, úszómunkagépek és úszóművek, valamint a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló kisgéphajók tervezésére, szerkezetére, felszerelésére és üzemképességének megállapítására, amelyek az 1. és 2. hajózási zónában üzemelnek. A BHMFE és a Szemleszabályzat előírásai közti eltérés esetén a magasabb fokú biztonságot eredményező előírást kell alkalmazni.”
(7) Az Szr. 13. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó felmentések és átmeneti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontjaként az úszólétesítmény magyar lajstromba vételének dátumát kell tekinteni.”
(8) Az Szr. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
5. § A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyedi engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározott területi közlekedési felügyelet az úszólétesítmény üzemben tartója által benyújtott kérelem alapján határozattal adja ki.”
6. § A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.”
7. § (1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az üzemben tartó által megállapított és a hajózási hatóság által határozattal jóváhagyott kikötőrend rendelkezéseinek betartása kötelező a kikötőt használó összes úszólétesítményre és személyre.”
(2) A Küsz. 5. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kikötő üzemben tartója jogosult a hajóokmányok érvényességének ellenőrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság részére történő átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötő-használati díj megfizetéséig.”
(3) A Küsz. 6. §-ának (8) bekezdése a következő d) alponttal egészül ki:
[A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való behajózást, illetőleg a kikötőben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:]
„d) amely után a korábbi kikötői szolgáltatás díját nem fizették meg;”
(4) A Küsz 11. §-ának (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés eredeti i)-q) pontjának jelölése k)-s) pontra változik:
[A kikötőrendben az üzemben tartónak az e rendeletben foglaltakon túl legalább az alábbi adatokat és feltételeket kell - értelemszerűen - rögzíteni:]
„i) a hajóokmány érvényességének megállapítására a kikötő üzemben tartóját feljogosító rendelkezést, az érvénytelen, illetve visszatartott hajóokmánnyal kapcsolatos szabályokat,
j) a kikötőbe való behajózás, illetve belépés megtiltására vonatkozó részletes szabályokat;”
8. § (1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Kir.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére, valamint építésfelügyeleti ellenőrzésére terjed ki.”
(2) A Kir. 1. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Nem terjed ki e rendelet hatálya:]
„c) a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre.”
(3) A Kir. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában engedélyező hajózási hatóság:]
„a) kikötő - az úszóműves kikötőhely kivételével -, vízi repülőtér, hajóhíd, hajókiemelő berendezés, továbbá a nemzetközi vízi utakon vízisportpálya kijelölésével kapcsolatos eljárás esetén a Központi Közlekedési Felügyelet,”
(4) A Kir. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következő hatóságok szakhatóságként járnak el:
a) a kikötő - a csónakok fogadására alkalmas kikötő kivételével -, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,
b) az úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya, a vízi repülőtér esetében a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott hatóság,
c) a csak csónakok fogadására alkalmas kikötő esetében a 3. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,
d) a hajókiemelő berendezés esetében - a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Honvédség, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kivételével - az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóságok.”
(5) A Kir. 1. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1., 7. és 8. §-a a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat II-2. mellékletének 5. pontja.
10. § Ez a rendelet a Tanács belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 1976. január 20-i 76/135/EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.