17/2006. (VIII. 14.) IRM rendelet

az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, valamint az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A Szakértői Testület feladatai

1. § (1) Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület és az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület (a továbbiakban együtt: Szakértői Testület) feladata, hogy bíróság és más hatóság kirendelésére vagy megbízás alapján a szakterületéhez tartozó szakkérdésekben szakvéleményt adjon. A Szakértői Testület a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 111. §-ának (5) bekezdése szerint szakvéleményt adhat.
(2) Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott állategészségügy és 6. pontjában meghatározott élelmiszer-biztonság szakterületen felmerült szakkérdésben, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület az R. 4. számú mellékletében meghatározott egyéb mező- és erdőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari szakterületeknek megfelelő szakkérdésekben jár el.

A Szakértői Testület szervezete

2. § A Szakértői Testület tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara javaslata, valamint az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület esetében az állatorvos-tudományi karral, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület esetében az agrárképzést folytató karokkal rendelkező egyetemek javaslata alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben ötévi időtartamra nevezi ki.
3. § Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 15, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 55 tagból áll.
4. § (1) A Szakértői Testület elnöke - ha a testületi tagok száma nem éri el a 3. §-ban meghatározott számot, és a működőképesség megőrzése érdekében szükséges - a 2. §-ban előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően javasolhatja újabb tag kinevezését.
(2) Amennyiben a Szakértői Testület tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
5. § A Szakértői Testület nem igazságügyi szakértő tagjai a szakértői esküt az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselői előtt teszik le.
6. § (1) A Szakértői Testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatásának időtartama lejár,
b) a megbízatását az igazságügyi és rendészeti miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben visszavonja,
c) tagságáról lemond.
(2) A Szakértői Testület igazságügyi szakértő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor is megszűnik, ha törölték az igazságügyi szakértői névjegyzékből.
7. § (1) A Szakértői Testület elnökét és elnökhelyettesét öt évre az igazságügyi és rendészeti miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül.
(2) A Szakértői Testületet az elnök képviseli és irányítja. Távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.
8. § (1) A Szakértői Testület titkárát (a továbbiakban: titkár) - a Szakértői Testület elnökének javaslatára - öt évre az igazságügyi és rendészeti miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül.
(2) A titkár
a) ellátja a Szakértői Testület ügyviteli feladatait,
b) kapcsolatot tart a külső szakértőkkel, a Szakértői Testület tagjaival és a megkeresőkkel,
c) nyilvántartja, elszámolja a Szakértői Testület díját, és az elnök döntése alapján gondoskodik a szakértőket megillető díj kifizetéséről.
9. § A Szakértői Testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát feladatainak ellátásáért a Szakértői Testület ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.
10. § A Szakértői Testület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának a tisztségére vonatkozó megbízatása megszűnik, ha
a) tisztségviselői megbízatásának időtartama lejár,
b) tisztségviselői megbízatását az igazságügyi és rendészeti miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben visszavonja,
c) tisztségviselői megbízatásáról lemond,
d) testületi tagságára vonatkozó megbízatása a 6. §-ban foglaltak alapján megszűnik.
11. § Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1078 Budapest, István u. 2. Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

A Szakértői Testület működése

12. § (1) A Szakértői Testület évente legalább egyszer teljes ülést tart. A teljes ülést a Szakértői Testület elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A teljes ülés
a) elfogadja és módosítja a Szakértői Testület ügyrendjét,
b) jóváhagyja a Szakértői Testület elnöke által készített, a Szakértői Testület éves munkájáról szóló beszámolót (a továbbiakban: éves beszámoló),
c) ellátja az ügyrendben meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az ügyrend elfogadásához és módosításához, továbbá az éves beszámoló jóváhagyásához a testületi tagok legalább felének egyetértése szükséges.
13. § (1) A Szakértői Testület a tagok által elfogadott és az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
(2) A Szakértői Testület elnöke az éves beszámolót benyújtja az igazságügyi és rendészeti miniszternek. Az éves beszámolót meg kell küldeni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek.
(3) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, ügyrendjét és az éves beszámolót az Igazságügyi Közlönyben, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzé kell tenni.

A Szakértői Testület eljárása

14. § (1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértői Testület elnöke által kijelölt három tagból álló eseti bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) adja. Indokolt esetben, különösen több szakterületet érintő kirendelés vagy megbízás, valamint az ügy megítélésének bonyolultsága esetén öt tagból álló eseti bizottság is kijelölhető. Az eseti bizottság elnökét, továbbá az ügyet az eseti bizottság ülésére előkészítő előadót a Szakértői Testület elnöke jelöli ki.
(2) A Szakértői Testületet az egyes ügyekben az eseti bizottság elnöke képviseli.
15. § (1) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy (a továbbiakban: külső szakértő) az eseti bizottság tagjaként bevonható. Külső szakértő bevonása esetén az eseti bizottság tagjainak többségét a Szakértői Testület tagjai közül kell kijelölni.
(2) A külső szakértő bevonásáról és személyéről a kirendelő bíróságot, hatóságot és a megbízót (a továbbiakban együtt: megkereső) az eseti bizottság elnöke tájékoztatja. A külső szakértő részvételére a szakvéleményben utalni kell.
16. § (1) Az eseti bizottság elé kerülő ügyek intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a Szakértői Testület azon tagja, illetve nem vonható be külső szakértőként az a személy, akire az adott ügyben az eljárási törvényekben és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn.
(2) Az eseti bizottság tagjaként nem járhat el az adott ügyben az a személy sem, aki abban korábban már szakvéleményt adott, vagy nagy nyilvánosság előtt véleményt nyilvánított.
(3) A kizáró ok fennállását az érintett köteles a Szakértői Testület elnökének bejelenteni. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.
17. § A Szakértői Testület elsősorban a megkereső által feltett kérdések és a benyújtott iratok, valamint a korábban keletkezett szakvélemények alapján alakítja ki a szakértői véleményét; szükség esetén további adatok szolgáltatását kérheti a megkeresőtől.
18. § (1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági, hatósági kirendeléseket és az egyéb megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.
(2) Az eseti bizottság a szakértői véleményt zárt ülésen alakítja ki. Az eseti bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A szakértői véleményt az eseti bizottság valamennyi tagja aláírásával látja el. Az ülésről emlékeztető készül, melyet az eseti bizottság elnöke ír alá.
(3) Az ülésen készített vagy rögzített, a Szakértői Testület döntésének megalapozását szolgáló adat nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-ának rendelkezései irányadóak.
(4) Az eseti bizottság a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a Szakértői Testület nevében adja. Az eseti bizottság elnökének felterjesztésére a Szakértői Testület elnöke az írásba foglalt véleményt ellenjegyzi és ellátja a Szakértői Testület bélyegzőjével, továbbá azt a díjjegyzékkel, valamint a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a megkeresőnek.

A Szakértői Testület díjazása

19. § (1) A Szakértői Testületet a szakvélemény elkészítéséért a bíróság és más hatóság kirendelése esetén a rendelet melléklete szerinti, megbízás esetén a megbízó és a Szakértői Testület közötti szabad megállapodás szerinti díjazás illeti meg.
(2) Kivételes esetben a mellékletben meghatározottnál legfeljebb 50%-kal magasabb alapdíj is megállapítható, ha az ügy hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, vagy az alapdíj felemelését a szakvélemény elkészítésének munka- vagy költségigénye indokolja. Az alapdíj emelésére vonatkozó javaslatot a Szakértői Testület a díjjegyzékben teszi meg.
(3) A szakértői vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait és a külső szakértőt díj illeti meg. E díj mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell meghatározni, és azt a Szakértői Testülethez befolyt díjból kell megfizetni.

Záró és átmeneti rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba, rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Szakértői Testület kirendelésére, illetve megbízására a rendelet hatálybalépését követően került sor.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága, valamint az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság működéséről szóló 60/1994. (XI. 8.) FM rendelet,
b) az Állatorvostudományi Egyetem Igazságügyi Felülvéleményező Bizottsága, valamint az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság működéséről szóló 60/1994. (XI. 8.) FM rendelet módosításáról szóló 126/2003. (XII. 16.) FVM rendelet.