18/2006. (VI. 27.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban együtt: Honvédség) és a Honvédség állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre (a továbbiakban együtt: katona) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából
1. kár: a Honvédséget ért vagyoni hátrány, különösen
a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódásával, megsemmisítésével, megsemmisülésével, hiányával, illetve a javításával, pótlásával okozott költség és kiadás,
b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználásával, illetve igénybevételével okozott kár,
c) pénzeszközök jogtalan felhasználásával, utalványozásával, igénybevételével, gazdálkodási szabályok megsértésével okozott többletkiadás,
d) a Honvédség vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása, illetve egyéb elmaradt vagyoni előny,
e) a Honvédségre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a Honvédségnek a katona vétkes magatartása miatt többletköltséget (pl. kártérítést, kötbért, kamatot, bírságot, munkáltatót terhelő és a munkáltatónak fel nem róható módon meg nem térülő közterhet stb.) kellett fizetnie;
2. a Honvédség vagyonának minősülnek:
a) a Honvédség kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó vagyontárgyak (ingó, ingatlan) és pénzeszközök,
b) jogszabály, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján a Honvédség ideiglenes kezelésébe került idegen vagyontárgyak és pénzeszközök,
c) a Honvédséget illető vagyoni értékű jogok és követelések,
d) a gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont], illetve társadalmi szervezeteknek átadott azon vagyontárgyak és pénzeszközök, amelyeket e szervezetek a Honvédséggel szembeni visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel kezelnek;
3. külföldi szolgálat: a Hjt. 2. § (32) bekezdésben meghatározott katonai szolgálat.

Általános szabályok

3. § (1) A káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni, ha az ügy tényállása bonyolult. A tényállás általában bonyolult, ha
a) a keletkezett kár összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, vagy
b) a kárt többen együttesen okozták.
(2) A Hjt. 177. § (3) bekezdése esetén felállítandó bizottság egyik tagja a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja.
4. § (1) A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni:
a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költségeket is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes forgalmi értékét, az értékcsökkenésre is tekintettel.
(2) A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.
(3) A kár összegének megállapításához szakértőt lehet igénybe venni. Szakértőt kell bevonni, ha a kár összege nem állapítható meg vagy annak mértékét a károkozó vitatja.
(4) A szakértő költségét a Honvédség azon szervezete előlegezi meg, melynél a károkozás történt. A károkozó katonát kell kötelezni a szakértői díj megtérítésére, ha a szakértő bevonására okot adott, feltéve, hogy a katona kártérítési felelőssége megállapításra került. A Honvédség károkozásban való közrehatása vagy többes károkozás esetén a szakértői díj megtérítésére a Hjt. 176. §-ában meghatározott kárfelelősségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Haditechnikában okozott kár esetén az illetékes szakszolgálat véleményét is ki kell kérni. Nem kell kikérni az illetékes szakszolgálat véleményét, ha a kár összegét a (3) bekezdés szerinti szakértő állapította meg.
5. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták a kártérítési felelősséget a Hjt. 177. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok, közös állományilletékes parancsnok hiányában a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(2) A közös állományilletékes parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter a káreljárás kivizsgálása céljából a káreljárást elrendelő határozatban (parancsban) bizottság létrehozását rendeli el.

Eljárási szabályok

6. § (1) A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. Ebben - illetve a jegyzőkönyvben - rögzíteni kell
a) a vizsgálattal megbízott személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását, a bizottságban betöltött szerepét (bizottság elnök, bizottsági tag),
b) a károkozó katona (katonák) személyi adatait (születési hely, év, hó, nap, anyja neve), rendfokozatát, beosztását és lakóhelyét,
c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,
d) a kár összegét,
e) a bizonyítékokat (pl. tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, szemle jegyzőkönyv, fegyelmi vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, szakmai kivizsgálásról készített jelentés),
f) a katona kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetményt,
g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek (vagyoni viszonyok, családi és szociális körülmények, illetve egyéb méltányolható vagy a károkozó terhére róható körülmények),
h) a katona személyes meghallgatása során előadott lényeges körülményeket tartalmazó (pl. a kárfelelősségre, valamint a kártérítés mértékének elismerésére vagy vitatására vonatkozó) nyilatkozatát,
i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit (kiket) és milyen mértékben tart felelősnek, továbbá
j) a szakértő költségét.
(2) A jegyzőkönyvhöz, illetve az összefoglaló jelentéshez mellékletként csatolni kell az (1) bekezdés d), e), h), i) és j) pontjaiban felsoroltak igazolásául szolgáló iratokat, nyilatkozatokat.
(3) Ha a katona személyes meghallgatására nincs lehetőség, a Hjt. 177. § (4) bekezdése szerinti meghallgatás telefonon vagy a személyes véleménykifejtést lehetővé tevő más kommunikációs eszköz igénybevételével, illetve írásban tett nyilatkozat továbbításával is lefolytatható. Az ily módon történt meghallgatáson elhangzottakról feljegyzést kell készíteni; a feljegyzést, illetve az írásban tett nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz vagy az összefoglaló jelentéshez kell csatolni.
7. § (1) A vizsgálat befejezése után a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az összefoglaló jelentést - az ügy összes iratával együtt - haladéktalanul, döntés végett, az állományilletékes parancsnok elé kell terjeszteni.
(2) Állományilletékes parancsnok hiányában a vizsgálatot a miniszter által a káreljárás lefolytatására kijelölt személy vagy bizottság folytatja le, és az összefoglaló jelentést a kárügy összes irataival együtt - a Magyar Honvédség jogalkalmazási és belső igazgatási tevékenységének szakmai irányításáért felelős HM szerven keresztül - haladéktalanul döntésre a honvédelmi miniszter elé terjeszti.
(3) Ha a vizsgálat során lényeges körülmény nem tisztázódott, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelmi miniszter - haladéktalanul intézkedik a bizonyítás kiegészítése iránt.
(4) Ha az összefoglaló jelentés alapján az anyagi felelősség elbírálható, az állományilletékes parancsnok - a (2) bekezdésben foglalt esetben a honvédelmi miniszter - határozatban dönt.
8. § A katona és képviselője jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, az üggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet.
9. § (1) A határozat fejrészből, rendelkező részből és indokolásból áll. A határozaton továbbá fel kell tüntetni a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, beosztását és aláírását. A fejrészben kell feltüntetni a katonai szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát.
(2) A rendelkező rész tartalmazza:
a) a katonai szervezet megnevezését,
b) a katona személyi adatait (születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), rendfokozata, beosztása,
c) kártérítésre kötelezés vagy mellőzés megállapítását,
d) kártérítésre kötelezés esetén a kiszabott kártérítés összegét (számmal és betűvel), pénznemét (Ft), valamint a kártérítés megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására, illetve az esetleges szakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezést,
e) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről történő kioktatást.
(3) Az indokolás tartalmazza:
a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetését, a kár kiszámításának módját, a bizonyítékokra utalást,
b) a katona ügyben tett nyilatkozatainak lényegét és annak értékelését,
c) a felelősség elbírálásánál alkalmazott jogszabály vonatkozó rendelkezésére való hivatkozást,
d) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását (pl. a kárfelelősség mértéke, a szakértői díj viselésének aránya, a kártérítés mérséklése, egyéb méltányolható vagy a károkozó terhére róható körülmények).
10. § (1) A határozatot legalább három példányban kell elkészíteni és nyilvántartásba venni, melyből egy példányt a katonának kézbesíteni kell, egy példányt pedig az ügy irataihoz kell csatolni, egy további példányát a határozat jogerőre emelkedése után előjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek kell átadni.
(2) A határozat átvételének tényét és idejét a katona aláírásával igazolja. Ha a kézbesítés postai úton történik, az átvétel igazolására a tértivevény szolgál.
11. § A Hjt. 179. §-ában meghatározottak végrehajtására a rendelet mellékletében szereplő kötelezvény szolgál.

Jogorvoslat, a határozat kijavítása, kiegészítése

12. § (1) A fellebbezést az állományilletékes parancsnokhoz írásban kell benyújtani. A fellebbezést meg kell indokolni.
(2) A honvédelmi miniszter által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az állomány tagja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
(3) Fellebbezésnek kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt vagy kérelmet, amelyben a katona az állományilletékes parancsnok határozatát sérelmezi, illetve annak megváltoztatását kéri, kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre irányul.
(4) A fellebbezés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben a katona fellebbezését jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek egy példányát át kell adni részére.
(5) Ha a fellebbezést nem az állományilletékes parancsnokhoz nyújtották be, azt haladéktalanul a határozatot meghozó parancsnokhoz kell továbbítani.
13. § A fellebbezést - az ügy irataival együtt - 8 napon belül fel kell terjeszteni a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához, kivéve, ha a határozatot hozó parancsnok a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti a megtámadott határozatot.
14. § (1) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a határozatban a sérelmezett határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az állományilletékes parancsnokot új eljárásra utasítja.
(2) A határozat tartalmi elemeire - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a rendelet 9. §-ában írtakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell a bírósághoz fordulás lehetőségére való figyelmeztetést és annak határidejét.
(4) A nyilvántartásba vett határozatot - az ügy iratainak visszaküldése mellett - meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak - ennek hiányában a Honvédelmi Minisztérium illetékes pénzügyi és számviteli szervének -, aki köteles a határozat egy példányát tértivevénnyel a jogorvoslattal élő katonának kézbesíteni, egy példányát az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek átadni, illetőleg a határozat egy példányát az ügy irataihoz csatolni.
15. § (1) A határozatot meghozó állományilletékes parancsnok, elöljáró parancsnok a határozatot - illetve amennyiben a határozatot a honvédelmi miniszter hozta, a honvédelmi miniszter - név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja, vagy kicseréli.
(2) Az (1) bekezdésben írt parancsnok, illetve a honvédelmi miniszter hivatalból vagy a katona kérelmére a határozatot kiegészíti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.
(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a jelen rendelet 10. §-ában, illetőleg 14. §-ában foglaltaknak megfelelően közölni kell a katonával.
16. § A katona kártérítési ügyében a Munkaügyi Bíróság előtt indított perben alperesként a másodfokon eljárt katonai szervezetet, a 12. § (2) bekezdése esetén pedig a Honvédelmi Minisztériumot kell megjelölni.

Halasztás, részletfizetés, utólagos mérséklés

17. § (1) Indokolt esetben - a katona kérelmére vagy hivatalból - a katona vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira figyelemmel a jogerősen megállapított kártérítés végrehajtása elhalasztható, illetve részletfizetés engedélyezhető.
(2) A végrehajtás elhalasztására akkor kerülhet sor, ha a kötelezett vagyoni helyzete önhibáján kívüli okból úgy alakult, hogy az adott időszakban még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos helyzetet teremtene.
(3) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát - a (4)-(5) bekezdésekre tekintettel - úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését.
(4) A halasztás időtartama legfeljebb 1 év lehet.
(5) A részletekben történő fizetés esetén a kártérítést úgy kell megállapítani, hogy annak egy havi részlete ne haladja meg a katona egy havi illetményének a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonás után fennmaradó részének 25%-át.
(6) A halasztásról, illetve a részletfizetésről - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogerős kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok, illetve honvédelmi miniszter dönt a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak alapján.
(7) A jogerős bírósági határozattal megállapított kártérítés halasztásáról, illetve részletekben történő fizetéséről - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 217. § (3) bekezdésében foglalt eseten kívül - utólag a honvédelmi miniszter dönt.
18. § (1) A megállapított kártérítés - kérelemre vagy hivatalból - akkor mérsékelhető, ha a kötelezett anyagi helyzete (családi és szociális körülményei) a károkozás megtörténte után úgy alakult, hogy a kártérítést még részletekben sem képes a saját vagy a vele szemben tartásra jogosultak megélhetésének veszélyeztetése nélkül megfizetni.
(2) Az utólagos mérséklésről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kártérítési határozatot hozó állományilletékes parancsnok dönt az (1) bekezdésben foglaltak alapján.
(3) A honvédelmi miniszter által megállapított kártérítés utólagos mérsékléséről a honvédelmi miniszter dönt.
(4) A megállapított kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor, és az utólagos mérséklés a megállapított kártérítés 25%-át nem haladhatja meg.

Külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályok

19. § (1) Ha a katona külföldi szolgálat ellátása során okoz kárt, a kárfelelősségének megállapítására - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka jogosult.
(2) Katonai nemzetbiztonsági szolgálat tagja által elkövetett, nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő kártérítési ügyében a főigazgató jár el, egyéb kártérítési ügy esetén - a főigazgató egyidejű értesítése mellett - a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka.
(3) A kártérítési eljárás megindítását, illetve továbbfolytatását nem akadályozza, ha a károkozó katona külföldi szolgálati ideje lejárt. A károkozó katonával szemben a káreljárás elrendelésére, illetve a kártérítési eljárás továbbfolytatásra a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka jogosult, aki a szükséges vizsgálatok lefolytatása érdekében megkeresi a károkozó katona külföldi szolgálatteljesítés utáni állományilletékes parancsnokát.
(4) A katona fellebbezését a (3) bekezdésben foglalt esetben a külföldi szolgálatteljesítés utáni állományilletékes parancsnokhoz nyújtja be, aki azt a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül továbbítja a vezénylési hely állományilletékes parancsnok hazai elöljáró parancsnokának (fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok). A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok intézkedik az ügy iratainak beszerzésére.
(5) A fellebbezést elbíráló elöljáró parancsnok a 14. § (4) bekezdése szerint jár el, azzal a különbséggel, hogy mellőzi az ügy iratainak visszaküldését.  [LÁBJEGYZET_1]
20. § Nemzetközi szervezet(ek) felkérésére vagy szervezésében végrehajtott külföldi szolgálat ellátása során a nemzetközi szervezet vagyonában történő károkozás miatt indult kártérítési eljárásban a nemzetközi szervezet által készített jelentést a kártérítési tényállás tisztázásakor bizonyítékként kell megvizsgálni.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet, illetve a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet módosításáról szóló 16/2005. (IV. 29.) HM rendelet 6. §-a és 7. §-a hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium szervezetei és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjéről szóló 20/2001. (VIII. 9.) HM rendelet, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 17/2002. (IV. 5.) HM rendelet módosításáról szóló 16/2005. (IV. 29.) HM rendelet 8. § második mondatából a „továbbá a Kfr. 5. §-a (2) bekezdésében” és a „Kfr. 13. §-a pedig hatályát veszti” szövegrészek hatályukat vesztik.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2006/92.