18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának f)-i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
a) alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket,
b) felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja,
c) hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
d) szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,
e) tárolás: a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából,
f) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes ipari üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre, ahol a veszélyes anyagok az 1. melléklet alapján azonosítható, legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben jelen vannak.

Az engedélyezési és felügyeleti tevékenység

3. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:
a) a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,
c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer,
d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás,
e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte,
f) a településrendezési tervezés,
g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.
(2) A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

Eljárási szabályok

4. § Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatalára és a szakhatósági eljárásra is kilencven nap áll rendelkezésre.

II.A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

5. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés

6. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 2. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít.
(2) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
(3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
(4) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
(5) Az üzemeltető - a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 8. melléklet 1.1. és 1.2. pontok szerinti adattartalommal - elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely - ha arra lehetőség van - a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.
7. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést - a hatóság által történő elfogadást követően - legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
(2) A biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.
(3) A biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:
a) a veszélyes ipari üzemben olyan változások történtek, amelynek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,
c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.
(4) A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a felülvizsgálatot követő kilencven napon belül megküldi a hatóságnak.
8. § (1) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését - a védendő adatokat is tartalmazó - biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra.
(2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést az elfogadását követően megküldi a veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is.
(3) Tájékoztatás céljából a hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és biztonsági elemzést, az elfogadását követően megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, valamint a közlekedési felügyelet területi szervének.
(4) Az üzemeltető kérelmére a hatóság és a szakhatóság a védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.

Felmentési szabályok

9. § (1) Ha a veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben megkövetelt tájékoztatást azokra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.
(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést a felmentésben szereplő korlátozott tartalommal nyújthatja be.
(3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet, és helyszíni vizsgálatokat végezhet.
(4) A hatóság által - a felmentési kérelemre - kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra és a veszélyes ipari üzem melyik létesítményére vonatkozik. Az előbbieken kívül tartalmazza továbbá, hogy a felmentés alkalmazása esetén mely részeiben korlátozható a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalma.
10. § (1) A veszélyes ipari üzem a felmentési szabály alkalmazása esetén továbbra is felső-, illetve alsó küszöbértékűnek tekintendő.
(2) Új veszélyes ipari üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét, a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden más esetben a felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés első alkalommal történő benyújtásakor, illetve azok felülvizsgálatakor nyújtható be.

Ellenőrzés

11. § (1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés valóságtartalmát - az 5. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján - szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.
(2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően - a kockázat mértékére tekintettel - határozatot hoz a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.
12. § (1) A hatóság és a szakhatóság - előre meghatározott terv szerint - a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre, illetve irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. A szakhatóság az észrevételeit az ellenőrzést követő húsz napon belül küldi meg a hatóságnak. A hatóság a szakhatóság véleményét is tartalmazó jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről.
(2) Az ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot.
13. § (1) A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható vagy lehetőségének valószínűsége csökkenthető.
(2) A hatóság adatszolgáltatásra kötelezheti a veszélyes ipari üzem környezetében lévő gazdálkodó szervezeteket annak érdekében, hogy az üzemeltető elemezhesse a gazdálkodó szervezet által folytatott tevékenységnek a veszélyes ipari üzemre gyakorolt veszélyeztető hatását. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti.
14. § A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a 15. §-ban meghatározott belső védelmi terv kiegészítésére kötelezi, illetve a 20. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

III.A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

A belső védelmi terv

15. § (1) A veszélyes ipari üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.
(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.
(3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes ipari üzem dolgozói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak.
(4) A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes ipari üzem területén dolgozó személlyel (beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is) megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti.
16. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.
(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.
(4) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv

17. § (1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a hatóság területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.
(2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.
(3) A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági elemzés kézhezvételét [8. § (1) bekezdés] követő tizenöt napon belül a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 8. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.
(4) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját, illetve a biztonsági elemzést a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.
(5) A polgármester - amennyiben a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvános meghallgatást kell tartani - a biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a nyilvános meghallgatás időpontja előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak.
(6) Amennyiben nem kell nyilvános meghallgatást tartani, úgy a polgármester a biztonsági jelentéshez és a külső védelmi terv koncepciójához tett észrevételeket a közzététel lezárását követő nyolc napon belül megküldi a hatóságnak.
18. § A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről a lakosság huszonegy napig véleményt nyilváníthasson.
19. § (1) A Kat. 36. § (1) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a veszélyes ipari üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés közzétételének lezárását követő tíz napon belül nyilvános meghallgatást tart.
(2) A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 8. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat, és az érintett - részvételi szándékukat előzetesen bejelentő - társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.
(3) A nyilvános meghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amit a meghallgatást követő nyolc napon belül a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
(4) A nyilvános meghallgatás - amennyiben lehetséges - a külön jogszabály szerint szervezett közmeghallgatás keretében is megtartható.
20. § (1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott, vagy a már működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő hat hónapon belül a 7. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a hatóság területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.
(2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem veszélyeztető hatásai érhetik.
(3) A külső védelmi tervről, annak elkészítése során az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint az üzemeltető véleményt nyilvánít.
(4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban meghatározott települési veszélyelhárítási terv része.
(5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke - a hatóság egyetértésével - hagyja jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a (3) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.
(6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni. Amennyiben a külső védelmi terv jelentős módosítása szükséges, a módosításra vonatkozó koncepciót el kell készíteni, és a 17. § szerint közzé kell tenni.
(7) A külső védelmi tervben végrehajtott módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet a hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni. A hatóság a területi szerve útján a változtatásokról tájékoztatja a (3) bekezdésben felsoroltakat.
21. § (1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(2) A polgármester a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
22. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem által veszélyeztetett település polgármestere a hatóság helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot és a közintézményeket (például: közoktatási, közművelődési, szociális, egészségügyi intézmények) a veszélyes ipari üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.
(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.
(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.
23. § A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.
24. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.

A településrendezési tervezés

25. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet határait.
(2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.
(3) A veszélyes ipari üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.
(4) A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat C, valamint D. soraiban szereplő fejlesztések esetén állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, továbbá a veszélyes ipari üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság elnöke a polgármester, a részt vevő települési önkormányzati képviselők számáról és személyéről az érintett önkormányzat képviselő-testülete dönt.
(5) A veszélyességi övezetben az 5. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat A. és B., valamint E. soraiban szereplő fejlesztések esetén a hatóság ad állásfoglalást.
(6) A hatóság, illetve a bizottság az 5. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

A jelentési rendszer

26. § (1) Az üzemeltető - a Kat. szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén túlmenően - a veszélyes ipari üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, annak bekövetkezését követő nyolc napon belül előzetes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 9. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. Az előzetes jelentés legalább a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset helyét, idejét, típusát, feltételezett okát és az emberre vagy környezetre gyakorolt hatásait, a balesetben részt vevő veszélyes anyagokat, valamint a bevezetett védelmi intézkedéseket tartalmazza.
(2) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettsége esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő tizenöt napon belül részletes baleseti jelentést küld a hatóság részére. Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.
(3) A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől.
(4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül.
(5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.
(6) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes ipari üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, illetve a rendkívüli eseményről az üzemeltetőtől kapott jelentés, illetőleg tájékoztatás egy-egy másolati példányának megküldésével a szakhatóságot és a veszélyeztetett település polgármesterét értesíti.
27. § (1) A hatóság a veszélyes ipari üzemekről (különösen az üzemeltető és üzem nevéről, címéről, tevékenységi köréről és a felmentési kérelmekről), a 26. §-ban foglaltak szerint kapott információkról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából nemzeti jelentést készít, melyet a hatóság vezetője továbbít az Európai Unió illetékes szervének.
(2) A hatóság vezetője a 26. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más Európai Uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni.
(3) A hatóság által készített hároméves nemzeti jelentést az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően kell megküldeni az Európai Bizottság részére.
(4) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, a biztonsági jelentésekről és biztonsági elemzésekről, a külső védelmi tervekről, a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket követően a hasonló balesetek megelőzését szolgáló lehetséges intézkedésekről, és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert működtet.

Záró és vegyes rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet módosításáról és hatályba léptetéséről, valamint a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a,
c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet és az ENSZ EGB keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2002. (X. 1.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a,
d) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet melléklete.
29. § Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának részletes feltételeit a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.
30. § (1) A rendelet hatálya alá kerülő veszélyes ipari üzem üzemeltetője:
a) a rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal:
aa) az üzemeltető neve, székhelyének, telephelyének címe, a veszélyes ipari üzem tevékenységi köre, valamint az üzemeltető képviseletére jogosult személy neve és beosztása,
ab) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása,
ac) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően,
ad) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó adatokat az e rendelet 2. melléklete 1.1. pontjának megfelelően,
b) e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést nyújt be a hatósághoz.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már alsó küszöbértékűként működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője, amely a rendelet hatálybalépését követően minősül felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek:
a) e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal:
aa) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása,
ab) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően,
b) e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül biztonsági jelentést nyújt be a hatósághoz.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már felső küszöbértékűként működő veszélyes ipari üzem üzemeltetője, amely a rendelet hatálybalépését követően minősül alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek, e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal:
a) a veszélyes ipari üzem e rendelet 1. melléklete szerinti azonosítása,
b) a veszélyes ipari üzem területén jelen lévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége az e rendelet 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően.
31. § Ez a rendelet - a Kat.-tal együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról,
c) a Bizottság 98/433/EK határozata (1998. június 26.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről.